Idézet

"Olvasd, nézd, hallgasd azt, amire a szervezeted vágyik, meglátod, minden hangulatodra, állapotodra találsz műfajt, s azon belül keresd azt a darabot, amelynek színvonala megüti a mértékedet." /Vavyan Fable/

"A jó könyv mindig megtalálta, ma is megtalálja azokat, akiknek íródott." /Vavyan Fable/

2020. április 7., kedd

Angela Petch: A toszkán titok


Vigyázat! Cselekményleírást tartalmaz.

Anna szíve majdnem megszakad, amikor elveszíti szeretett édesanyját, Inest. A hagyatékban egy halom régi, megsárgult, olasz nyelvű levélre bukkan. Azt reméli, végre megtudja, mi is történt az édesanyjával a második világháborúban.
A naplóbejegyzések nyomán Anna eljut a hegyek közt megbúvó, varázslatos kis toszkán faluba, Rofellébe, ahol lassan összeállítja a múlt darabkáit: rájön, milyen boldogan telt az édesanyja ifjúkora Toszkána vadregényes, hegyes-völgyes vidékén, és megtudja, hogyan vetett véget ennek az idillnek a háború kitörése. Anna előtt feltárulnak a múlt titkai az anyjáról, aki annak idején a partizánmozgalom tagjaként kivette a részét a küzdelemből, és egy sebesült angol katona életét is megmentette, de nem sejti, hogy Ines titkai az ő életét is fenekestül felforgatják majd.

Izgalmas romantikus történet arról, hogyan öröklődnek nemzedékről nemzedékre a háború traumái, és hogyan mentheti meg az embert a szerelem a legsötétebb időkben is.”
Kiadta: Athenaeum kiadó
Megjelent: 2020.03.10.
Fordította: Novák Petra
Fordítás alapjául szolgáló mű: Angela Petch: The Tuscan Secret
Oldalszám: 344
ISBN: 987-963-293-992-6
A borító illik a történethez, most is igényes kivitelezésű és szolid, akárcsak a külföldi társa.
Angela Petch családja a születésekor Németországban élt, ahol édesapja a brit hadsereggel állomásozott a háború utáni időszakban. Angelának azóta is az élete része az utazás, valamint az utak során összegyűjtött történetek is.
Gyerekkora további éveit Rómában töltötte, ezt követően Olaszországban kötött házasságot, emellett dolgozott egy holland cégnél is. Később élt Tanzániában, Kelet- Afrikában. Jelenleg Toszkána és az angliai Nyugat-Sussex megye között ingázik.
/Forrás: www.athenaeum.hu /
A cselekmények tálalását kissé lassúnak éreztem az elején, személy szerint jobban szeretem, ha rögtön a kellős közepébe vágunk és pörögnek az események, ugyanakkor ez a könyv megtanít picit lassítani, lazítani, komótosan haladni, s mindig többre és többre vágyni. Fokozatosan ébredt fel bennem a kíváncsiság és a tudásvágy. 

Imádtam a tájleírásokat, szerintem ez volt a legnagyobb erőssége a könyvnek. Együtt kalandoztam Annáékkal Rofellében és Arezzo megye más településein. Olvasás közben többször rákerestem a helyszínekre, és belefeledkeztem a látványba. Az eleven múlt tekint vissza ránk a fotókról. Hihetetlen élmény volt felfedezni olvasás közben Toszkána varázslatos helyszíneit. 

Persze azért bőven akadt más is, amit megszerettem. Imádtam Francesco-t, aki ízig-vérig olasz. Tetszett a szenvedélyessége és elszántsága, és a lánya iránti rajongása. Persze Alba tündéri gyerek, csak épp nem volt neki egyszerű az édesanyjával történtek után. Megkapó volt, ahogy egyre közelebb kerültek egymáshoz ők hárman, illetve ott volt még Francesco testvére, Teresa is, akit már az első pillanattól kezdve kedveltem.
A történelem és a romantika tökéletes egyvelegét kapja az olvasó. Egyszerre ismerkedhetünk a jelennel és a múlt történéseivel. Míg a háborús események és Ines életének eseményei többnyire elszomorítottak, addig Anna kalandozása a toszkán vidéken, valamint megismerkedése az olasz emberekkel és magával a viselkedéskultúrával lebilincselt. Engem a jelen eseményei sokkal inkább magával ragadtak, de elengedhetetlen volt, hogy Anna és Francesco közösen derítsen fényt a múlt titkaira. Bár alapjáraton szeretem a történelmi szálú regényeket, most azért örültem, hogy a romantika valamelyest nagyobb hangsúlyt kapott.

Az egyik kedvenc részem az volt, amikor Francesco elmesélte Annának az ifjú gróf és a parasztlány legendáját. Rá is kerestem a helyszínre, ahol kettejük története játszódik. A neve „L’Alpe della Luna” = Hold-hegység.
Alpe della Luna
Néha olyan érzésem volt, mintha egy útikönyvet olvasnék, amiben történelmi eseményekről is megemlékeznek, és megfűszerezik egy kis romantikus történettel. Örülök, hogy végig olvastam a könyvet, mert kellemeset csalódtam. Az elején még kételyeim voltak, ám csakhamar bebizonyosodott, hogy nem szabad az első pár oldal alapján ítélni, hiszen egy varázslatos történetet kaptam, és sikerült egy kicsit kiszakadni a mindennapokból, és elmenekülni egy békés toszkán vidékre. Ez a regény balzsam az emberi lélekre.

10/10