Idézet

"Olvasd, nézd, hallgasd azt, amire a szervezeted vágyik, meglátod, minden hangulatodra, állapotodra találsz műfajt, s azon belül keresd azt a darabot, amelynek színvonala megüti a mértékedet." /Vavyan Fable/

"A jó könyv mindig megtalálta, ma is megtalálja azokat, akiknek íródott." /Vavyan Fable/

2016. február 21., vasárnap

Lisa Kleypas vs. James Patterson – Gabrielle Charbonnet

Tudom, a bejegyzés címe meglepő, de mindjárt megértitek, hogy miért is kapta ezt.

Az elmúlt napokban két könyvet olvastam el. Az egyik Lisa Kleypas: Karácsonyéj a Péntek kikötőben, a másik pedig nem más, mint James Patterson – Gabrielle Charbonnet: Máris hiányzol című regénye. Több közös vonás is van a két regény között. Mindkettő romantikus, másról is szólnak, nem csak a romantikáról, van mondanivalójuk, s mindkettőből készült film is. Ráadásul mindkettőnél a filmet láttam először. Talán ezek miatt a hasonlóságok miatt kapnak most közös bejegyzést.


Karácsonyéj a Péntek kikötőben fülszöveg:

'EGY KISLÁNYNAK CSALÁD KELLENE 
Egy esőtől síkos éjszakán a hatéves Holly elvesztette az egyetlen embert, aki addig gondoskodott róla: szeretett édesanyját, Victoriát. Azóta egy szót sem szól.

EGY SZÓLÓ FÉRFINAK FELESÉG KELLENE
Mark Nolannak mi sem hiányzott kevésbé, mint egy hatéves kislány. Hamarosan mégis ráébred: bármire kész lenne, hogy a gyermek életét újra teljessé tegye. A húga végrendelete megmondta, mit kell tennie: Senki sem jöhet szóba, csak te. Kezdetnek csak szeressed. A többi majd jön magától.

NÉHA CSAK EGY KIS VARÁZSLAT HIÁNYZIK…
Miután Maggie Conroy egy év házasság után elvesztette a férjét, nem hisz benne, hogy újra szerelemre találhat. Annál inkább hisz a képzelet varázserejében. Amióta játékboltot vezet, abban élhet, amit szeret. És amikor összetalálkozik Holly Nolannal, egy olyan kislányt lát maga előtt, akinek nagyon hiányzik egy kis varázslat.

HOGY VALÓRA VÁLJANAK AZ ÁLMOK
Három magányos ember. Három válaszúthoz érkezett élet. Három ember, akik hamarosan megtapasztalhatják, hogy karácsonykor bármi lehetséges, hogy ilyenkor a kívánságok mintha maguktól válnának valóra.

Lisa Kleypas 34 regény szerzője és számos díj nyertese.

Kritikusai a női lélek rejtelmeinek egyik legnagyobb ismerőjeként ünneplik a szerzőt."

Vélemény: Szerettem a regényt, de nem tudtam bizonyos dolgoktól elvonatkoztatni. Ezt azt hiszem, a moly-os bejegyzésemben összefoglaltam, úgyhogy lássuk, mik is voltak azok:
Nem értem, hogy a címben a helységnevet miért kellett lefordítani? Magában a történetben nincs lefordítva a helységnév, mindenhol Friday Harbor szerepel, akkor a címben miért kellett? Amúgy se szoktunk helységneveket lefordítani. Rigolya vagy sem, erre allergiás vagyok. (Bár tekintve hogy Ulpius… azt hiszem nem meglepő.)

Azok közé az emberek közé tartozom, akik a könyvből készített filmet látták először, így többször felsóhajtottam, hogy „Ó, mennyire más! :( ” Imádom a filmet, de a könyvet elolvasva rá kellett jönnöm, hogy teljesen kiforgatták a történetet. Rengeteg eltérés volt, amin fennakadtam. Biztos láttátok azt a képet az interneten, amin moziban ül a könyvmoly, és felkiált, hogy nem is olyan színű a haja a főszereplőnek… Na most én is így voltam. 

A filmben a főhősnőnk szőke, a könyvben viszont vörös. A filmben cserbenhagyja a vőlegénye és utána nyit játékboltot, míg a könyvben a férje halála után nyitotta az üzletet. 
Vagy épp a főhősünk, Mark karaktere körül a katyvaszok. Mark a filmben a legifjabb testvér volt, a történetünkben a legidősebb. A testvére Alex kutató volt a filmben és egyedülálló, ott élt a testvéreivel, míg a könyvben nős volt és totál más foglalkozású. 
Vagy épp a játékboltos cselekmények, amikor Mark bevitte Holly-t. A filmben varázspálcát kapott, a könyvben meg kagylóhéjat. Van akinek ez apróság, de legyünk már szöveghűek... 
És ezek csak olyan apróságok, amik tényleg nagyon szemet szúrnak. Nem tudom, hogy egyes eltérések nem-e fordításból adódnak, mert az eredeti angol szöveget nem láttam, de akár az, akár a filmkészítők variálása, ez így most jócskán okozott meglepetéseket. 

A történet maga aranyos, Holly kedvenc volt, Mark és Maggie álompár, Scott és Alex bácsi jó nagybácsik, szóval igazi családi történet, ami azt mutatja be, mennyi minden változik az ember életébe, ha hirtelen egy árván maradt gyerekről kell gondoskodnunk. A szülői lét „buktatói” és örömei, gyász feldolgozás és emellett a párkapcsolat útvesztői, mind-mind részese a történetnek. A karakterek kidolgozottak, kedvelhetőek.


Máris hiányzol fülszöveg: "Jane Margaux magányos kislány. Édesanyja, a rendkívül sikeres és mindenható Broadway-producer, mindössze hetente egyszer szakít rá időt: vasárnaponként elmennek fagylaltozni, majd megcsodálják az ékszereket a Tiffanyban. Jane-nek csak egyetlen barátja van, a jóképű, jó humorú, a harmincas éveiben járó Michael. A férfi tökéletes. Ám a kislányon kívül senki sem látja és nem is hisz a létezésében. Michael azonban nem maradhat örökké vele, a kilencedik születésnapján elhagyja Jane-t, megígérve, hogy a kis barátnője hamarosan elfelejti őt. Mert a képzeletbeli barátoknak ez a sorsuk. Jane azonban sosem felejti el. És két évtized múltával is ugyanolyan magányos, mint gyermekként volt. Hiába lett belőle sikeres drámaíró, az anyja továbbra is zsarnok módon rátelepszik az életére. Aztán egy napon találkozik valakivel, aki jóképű, jó humorú és a harmincas éveiben jár. A férfi tökéletes. A neve – Michael… Felülmúl minden képzeletet, hogy miért kell a két fiatalnak újra találkoznia ebben a nem mindennapi történetben. 

A világ legsikeresebb írójának számító James Patterson váratlan események és megkapó érzelmi fordulatok sorával mutatja meg a szeretet időtlen és lehetetlent nem ismerő erejét."

Véleményezés: Elejétől a végéig imádtam, mondhatni megvett kilóra. A történet sziporkázó, a karakterek aranyosak, élettel teliek és humorosak, ugyanakkor bőven adnak az embernek gondolkodni valót. A cselekmény nem egysíkú és unalmas, hanem érdekes és magával ragadó. Tudni kell, hogy láttam filmen, amiről most azonnal elmondhatom, hogy bár tetszett (szerettem a szereplőválasztást), még csak alsó-hangon sem éri el a könyv szintjét. Újabb bizonyíték, hogy a könyv sokkal mélyebb és sokkal többet ad! Imádtam a jeleneteket, az elképesztő eseményeket, sírós és nevetős cselekmények váltakozását, hogy olvasás közben tényleg egyszer fent, egyszer lent voltam. Imádtam a karaktereket, a kidolgozottságot, a történet milyenségét, és hogy egyaránt hatott a fantáziámra és az érzéseimre. 
Egy történet a gyerekkorról, barátságról, elválásról, a felnőtté válásról, a kapcsolatokról, szerelemről és minden egyéb érzésről, amit megtapasztalhat az ember. 
Még csak most fejeztem be a könyvet, de hogy stílusos legyek: máris hiányzik. :) 

Két könyv, amiből film is készült, mindkettőt szerettem könyvként is, filmként is, de abszolút a Máris hiányzol lett a könyvek közül a kedvenc. Szóval, hogy pontozzam is őket, Kleypas története 10/9, míg a Patterson-Charbonnet párosé 10/10. :) Mindkettőt meleg szívvel ajánlom mindenkinek, ám ha tehetitek, először olvassátok a könyvet, s csak utána nézzétek meg a filmet.

2016. február 3., szerda

Rachel Gibson: Szerelmi katasztrófák (Hokisok 4.)


Vigyázat! Cselekményleírást tartalmazhat.

„ELSŐ KATASZTRÓFA: FÉRFIAK 
Faith Duffy nehéz kamaszkor és nagy pofára esések árán tanulta meg, hogy a szerelemben nem szabad hinni, mégis egy nagyon gazdag és nagyon öreg férfi tökéletes társa lett. A férfi halála után azonban nem maradt neki más, csak a társtalanság és a magányos éjjelek. No meg egy nagy halom pénz és egy profi jégkorongcsapat. Pedig Faith nem is szereti a hokit!

MÁSODIK KATASZTRÓFA: SZENVEDÉLY 
Ty Savage-ot a halálos vonzereje és még halálosabb jobb horga méltán teszi az amerikai és kanadai a hokirajongók kedvencévé. A játékos szeme előtt azonban csak egyetlen cél lebeg: megnyerni a Stanley-kupát. Nagyon nem vágyik rá, hogy egy buta liba keresztülhúzza a számításait.

HARMADIK KATASZTRÓFA: SZERELEM 
Faith és Ty első látásra megutálják egymást, mégsem tudnak szabadulni a másiktól. Egy gyenge pillanatban engednek a kíváncsiságnak, és kiderül, hogy Ty több mint amennyit az izmos test és a profizmus látni enged, és Faith sem az a buta ex-playmate. Viszonyról azonban szó sem lehet, ha pedig még egymásba is szeretnének, az kész katasztrófa lenne!”



Kiadta: Athenaeum kiadó
Tervezett megjelenés: 2016.02.04.
Fordításul szolgáló mű: Rachel Gibson: True Love and Other Disasters
Fordította: Bottka Sándor Mátyás
ISBN: 978-963-293-522-5
Oldalszám: 280

Köszönöm a könyvet az Athenaeum kiadónak!

Amint azt már megszokhattuk, Rachel Gibson sziporkázó stílussal örvendezteti meg az olvasóit. Ez a történet a Hokisok sorozat negyedik része, ám különálló történetként is megállja a helyét.

Az első részben (Jégbe zárt szívek) a mindig macho hokicsapat kapitány, John Kowalsky, valamint a mindig elragadó Georgeanne áll a történet középpontjában. Megismerkedésük nem mindennapi, amit szigorúan csak azért említek meg, mert Georgeanne az első részben meglépett egy esküvőről (a sajátja lett volna), ahol egy bizonyos öregúr lett volna a vőlegény, s ennek az öregúrnak a halálhírével indít a negyedik kötet.
A második részben (Jane vékony jégen táncol) Luc Martineau csodakapus (aki azt hiszi, hogy mindent jobban tud) került szembe Jane Alcott-tal, amiért nem győzök az írónőnek hálás lenni, mert végignevettem a történetet. Hihetetlen karaktereket vonultatott fel, eszméletlen jó cselekménnyel, amin tényleg jól ki tud kapcsolódni az ember lánya. Ráadásul jó sok hokis rész volt a könyvben!

A harmadik részben (Valentin-nap és egyéb őrültségek) Rob Sutter ex jéghokis fenegyerek találkozott Kate Hamiltonnal, és ismét egy fergeteges humorú, könnyed romantikus történetet kaptunk. Rob igazi férfi, kár hogy a hokis múltba nem kaptunk nagyobb betekintést.

Ami összeköti a történeteket, az a hoki, meg egy-két szereplő visszatérése, megemlítése.

 


Na és most lássuk, mi is történt a negyedik kötetben. :)

 

Virgil Duffy halálát követően az ifjú özvegy kapott bőven hideget és meleget. Már az elején megkedveltem Faith-t, és sajnáltam azért, mert sűrűn bántották a feltételezett múltja és döntései miatt. Hosszú szőke hajával, zöld szemével, modell külsejével amúgy is kitűnt az emberek közül, ám playmate múltja és az ötven éves korkülönbség, ami Virgil és közte volt szintén okot adott arra, hogy alaposan megbámulják és megbélyegezzék. Miután megörökölte a hokicsapatot, a sajtó kedvenc célpontjává vált.

Azt hiszem, ez tényleg jellemző az emberekre. Előbb ítélnek, mint hogy beleképzelnék magukat a másik helyébe és ismernék meg a tényeket. Inkább rossz fényben tüntetik fel az embert, mintsem belássák, hogy senki sem tökéletes.

Tyson Savage, a Seattle Chinooks jégkorongcsapatának a kapitánya először Virgil temetésének napján beszélt Faith-el, s akkor még ő maga is beskatulyázta a lányt. Ty Savage, akinek a nevét először én is tévesen ejtettem ki, - nem tudván a francia hangzásról (Nem Szevidzs hanem Szávázs) – harmincöt éves, 190 cm magas, 108kg, kék szemű, borostás férfi. Karakterét tekintve személy szerint én a nagyon kedvelem kategóriába soroltam. Igaz, hogy morgós volt az elején, de igaz rá az a mondás, hogy amelyik kutya ugat, az nem harap. Ráadásul fergeteges humorérzéke volt, amit azért egyszer-kétszer megvillantott.

Az első kedvenc jelenetem a hatodik fejezetben található fotózás. Egyrészt a témája, másrészt pedig a kivitelezése miatt csillagos ötöst adtam rá kapásból. Láttam magam előtt a szájkarate minden mozzanatát, a reakciókat, szóval igen hatásosan írta le az írónő.



Jules karaktere (Faith tanácsadója) fantasztikus volt. A szövegén meg az öltözékén mindig visítva röhögtem (amire nagy szüksége is van az embernek néhanapján…). Azt hiszem Ty után ő a kedvenc karakterem. Elmagyarázta Faith-nek a hoki szabályait, mindenben tanácsot adott neki, ráadásul még barátok is lettek. Viszont Faith anyukáját nem igazán csíptem. Bár az roppant vicces volt, amikor Faith az otthonában, a nappali kellős közepén kapta rajta a kedves mamát. :D Na jó, azért amikor tanácsot adott a lánynak, azért aranyos volt.

Ahogy haladtunk a történetbe, rengeteg zenét megemlítettek, úgyhogy olvasás közben zenehallgatással múlattam az időt (még jó, hogy a telefon is játszik mp3-at). A 111. oldalon például az egyik személyes kedvencemet említették, ami nem más, mint U2 – With or without you (veled vagy nélküled) című slágere. Szerintem hatalmas zene, szóval miközben tovább olvassátok a bejegyzésem, szerintem hallgassátok is meg. :)


 Amit az előző kötetből hiányoltam (sok-sok hoki téma), azt most bőven megkaptam, bár minden kívánságom így teljesülne! :)
A történet magával ragadó, vicces, néhol forró és szexi (a 13. fejezetnél pl.), máskor komolyabb, de mindenképp nyerő, ha kikapcsolódásra, gondolatterelésre van szükséged. Ahogy Faith története, múltja szépen lassan felszínre tör, és megmutatja a valódi, hamisíthatatlan Faith Duffy-t, s közben Ty karakterét is jobban megismerhetjük, az egyszerűen szuper. Az írónő pont jókor és jó helyen, kellő mennyiségben adagolja az információkat, ennek köszönhetően soha nem unatkozunk a könyv olvasása közben. Imádtam az első betűtől az utolsóig. Rengeteget nevettem a szópárbajokon, a csapattagok viselkedésén, a sok-sok szeretnivaló karakteren, az esetlen helyzeteken. Azt hiszem a hokis sorozat legjobb kötetéhez van szerencsénk! (Eddig!) Köszönöm Rachel Gibsonnak a fáradhatatlan munkáját, aminek köszönhetően a hoki alapjait tényleg megismerheti a könyveken keresztül az olvasó (már ha nem ismeri… :D ), valamint a sok vidám és forró jelenetet, mert ez a hármas garantáltan szórakoztatja az olvasóközönséget. S nem utolsó sorban köszönöm az Athenaeum kiadónak, hogy még megjelenés előtt olvashattam a történetet, mert már nagyon türelmetlenül vártam. :) Hálásan köszönöm, újabb kedvenccel gazdagodtam!


Pontozás: 10/10

2016. február 1., hétfő

Nyereményjáték Eredményhirdetés!

Sziasztok, szép estét kívánok mindenkinek!

Először is szeretném megköszönni, hogy ennyien jelentkeztetek a játékra! :) Rengeteg jó könyvet ajánlottatok, volt amit már én is olvastam, ám sok új ajánlattal is találkoztam, tehát lesz miből csemegéznem a jövőre nézve. :) 

A sorsolás most is a random.org oldalán történt, mindkét lista első helyén álló név a nyertes. 

Orbán János Dénes: A Swedenborg kávéház című könyvét 24 személy szerette volna megnyerni, akinek pedig sikerült nem más, mint Würzel Gabriella! Gratulálok! Email-ben megkereslek a postázással kapcsolatban! 



Celia Rees: Vágyak évadja című könyvét pedig nem más nyerte, mint Virizlai Richárd! Gratulálok neked is. :) 28 főből neked kedvezett ma a szerencse. Email-ben veled is felveszem a kapcsolatot a könyv eljuttatásával kapcsolatban. :)


Aki nem nyert, az se csüggedjen, lesz még játék! :)