Idézet

"Olvasd, nézd, hallgasd azt, amire a szervezeted vágyik, meglátod, minden hangulatodra, állapotodra találsz műfajt, s azon belül keresd azt a darabot, amelynek színvonala megüti a mértékedet." /Vavyan Fable/

"A jó könyv mindig megtalálta, ma is megtalálja azokat, akiknek íródott." /Vavyan Fable/

2016. január 13., szerda

Hogyan mondjam el neked...?! - párkapcsolati kibeszélőkönyv

Fülszöveg: Ez a könyv a tiétek. Nem helyettetek oldja meg a problémáitokat, hanem veletek. Csak ti látjátok, hát legyetek őszinték benne! Hisszük, hogy ki lehet mondani azt, ami a szívünket nyomja, és így máris egy lépéssel közelebb kerülünk a megoldáshoz. Segít, hogy ne legyenek elharapott félmondatok, félve elhallgatott és a szőnyeg alá söpört, ott tornyosodó sérelmek. Hogy vissza lehet találni oda, ami miatt egymásba szerettetek, csak annyi minden nehezíti meg azt a legnehezebb társasjátékot, amit úgy hívnak: kapcsolat. Segít, hogy megfogalmazhassátok a gondolataitokat, és el is tudjátok mondani a társatoknak. Hiszen szeretitek egymást, csak olyan sokszor szembesültök azzal, hogy a legnagyobb gond az: „Hogyan mondjam el neked…?!”

Kiadó: Athenaeum
Megjelenés: 2016.01.15
ISBN: 978-963-293-5249
Oldal: 96
Koncepció: Csapody Kinga
Borító: Földi Andrea
A borító nem túlhivalkodó, mégis figyelemfelkeltő.


Mint azt már bizonyára sokan tudják, nem minden nap telik a rózsaszín felhők között lebegve, vannak bizony hullámvölgyek is szép számmal az ember életében, amivel valahogy meg kell birkózni. Van, hogy padlóra kerülünk, és nem tudjuk igazán, hogyan is állhatnánk fel onnan, ám segítséget sem szeretnénk kérni. Ennek megoldásaképp jöttek először létre a segítő könyvek, amik tanácsokkal látják el az olvasót, hogy miképp is tudnának megbirkózni a mindennapi életben felmerülő problémákkal.
Ez a könyv is hasonló, mint a fent említett segítő könyvek.
A párkapcsolatban és úgy nagy általában a mindennapi életben felmerülő problémák megoldásához ad egy kis útmutatást, illetve ötleteket ad ahhoz, hogy miként osszuk meg párunkkal a gondjainkat, hogyan tudassuk vele, ha valami bánt.
„Rettegünk, hogy nem tudjuk jól megfogalmazni élő­szóban, félünk attól is, hogy a másik egy grimasza, gesz­tusa megzavar. Vagy hogy esetleg közbevág, és nem tud­juk úgy elmondani, ahogy terveztük.
Félünk, hogy az indulatok elragadnak, vagy lefa­gyunk, és semmi sem jut eszünkbe. Csak jóval később, amikor már késő…
Pedig szeretjük, csak… És sok a de is… Ezek csak gyűlnek bennünk, és lassan megfulladunk tőlük.Ez a könyv egy kis segítséget kíván nyújtani abban, hogy ezek a problémák ne maradjanak kibeszéletlenül, hogy legyen mód átgondoltan megfogalmazni, és a má­sik előtt is felfedni azt a sok mindent, ami bennünk van. Hogy akkor adhassuk ki magunkból, amikor minket sem zavar senki, és a másik is egy nyugodt pillanatában néz­hessen ezekkel szembe. Így még az a veszély sem fenye­get, hogy túl gyorsan nyomunk rá az elküld gombra, és nem lehet már visszahívni, törölni. Meg aztán valahogy mégis személyesebb a ceruza, a toll, a papír és a saját kézírásunk, ugye?”
Persze nem kell feltétlenül az írással való kommunikációt erőltetni, a hangsúly azon van, hogy ne maradjon megbeszéletlenül a probléma, mindenképpen tisztázva, megbeszélve, megoldva legyen.
„Semmiféleképpen sem szeretnénk az egymás szemébe nézést kikerülni, és el­venni azt az örömet, amikor a másik tekintete, egy ölelés vagy egy csók többet mond minden körmondatnál. Ez a könyv csak az első lépéseket szeretné megkönnyíteni.”
A könyvben tíz külön fejezet taglalja a gyakrabban előforduló problémákat. Mindegyiknél kiemeltem egy-egy apróbb részletet, vagy hozzáfűztem saját véleményemet (az írással kapcsolatban).

1.  Megszoksz vagy megszöksz?
Ez a fejezet az idegesítő szokásokat, rossz beidegződéseket veti fel, amik nem is tűnnek olyan nagy dolognak, de néha mégis elég ahhoz, hogy kiakadjunk.
„Ap­róságok, melyek jelentéktelennek tűnnek, ezért sokszor nem is tartjuk említésre méltónak. Vagy pedig igen, de a párunk csak legyint rá. Így is, úgy is halmozódik a bosszúságkupac, míg egyszer csak azon kapjuk magunkat, hogy ez egy állandósult rossz hangulatot okoz.
Érdemes hát komolyan venni minden ilyet!
Fogalmazd meg, partnered milyen szokása, tulajdon­sága zavar, nyugtalanít, idegesít, vagy épp melyik hangol le! Mivel tudnátok ezen változtatni?”

2. Kibír-lak
„Lakva ismerszik meg az ember”, avagy az együttéléshez is szükséges, hogy alkalmazkodjunk. Mindkét félnek egyaránt idomulnia kell a másikhoz, nem engedhet mindig csak a nő, vagy csak a férfi. Megint rengeteg olyan lehetőséget sorolnak fel, szóval biztos vagyok benne, hogy kapásból öt rátok is igaz. Pl. amikor benyúlok a hűtőbe, és kiveszem a tejes dobozt, amiben szó szerint csak egy korty tej maradt, olyankor én is „szépen” tudok nézni.
„Nemcsak a napi rutin lehet konfliktusforrás, hanem a közös élettér kialakítása is. Legyen szó első összebú­torozásról vagy teljesen új, közös lakásról, esetleg felújí­tásról, muszáj arra is gondolnunk, hogy ez mindkettőnk otthona, nem lehet, hogy bármelyikünk is feszengjen benne.”

3. Hozott anyag
„„Olyan vagy, mint az anyád!”
„Apa ezt sosem tette volna…”
„Sohasem állsz ki mellettem!”
Tipikus mondatok. Mindig is reméltük, hogy nem mondjuk ki őket, és nem is vágják a fejünkhöz.”
Igen, határozottan egyetértek azzal, hogy a hasonló mondatokat kerülni kell. Meg az olyanokat is, hogy „Az anyámé finomabb!”, mert erre viszont kapásból kész a válasz nálunk, hogy „Akkor vedd őt feleségül!” vagy „Akkor költözz vissza hozzá!” stb.

„A legtöbb ember egy kapcsolatban a biztonságra vá­gyik, ehhez pedig az kell, hogy egyfajta véd- és dacszö­vetség alakuljon ki. Nem valakik ellen, hanem egymásért, és lehetőleg a hozott családi szövetségek mellett.”


4. Munkamegosztás
„Ha sok a munka, az a baj, ha meg nincs, akkor az. Ilyen ez.
Az azonban nem mindegy, hogy megtaláljuk-e az összhangot és az egyensúlyt a magánélet és a munkánk, hi­vatásunk között.”
„Töre­kedjünk minél több minőségi időt együtt tölteni, hiszen ez ad erőt a hétköznapokhoz is!”
Szerintem ezzel sem szállhatunk vitába. :)


5. Érdek nélkül

Ebben a fejezetben a pénzhez való hozzáállás kerül kivesézésre. Mennyire fontosak az anyagiak?


6. Barátok, nem ellenségek
Ennél a fejezetnél elég sűrűn bólogattam. Annyira jól összefoglalták a lehetséges problémákat, súrlódásokat. Bár azt azért hozzátenném, hogy amikor először találkozik az ember a párja barátaival, akaratlanul is rágörcsöl a dologra, mert nagy megfelelési kényszer munkálkodik benne.


7. Az a bizonyos zöld szemű
„Nem véletlenül emlegetik a féltékenységet zöld szemű szörnyként, hiszen tényleg olyan, mint egy alattomos kis élősködő, amit az aggályaink, rossz érzéseink táplálnak, és szépen egyre nagyobbá növesztenek. Aztán ahogy nő, a kis szemét egyre több csápjával fog körül, és fojtogat.”
Ismét egy olyan téma, ami egyszer mindenkinél felüti a fejét, ha elismerjük, ha nem. Jobb tisztán látni, átbeszélni, mint önmagunkat egyre jobban belelovallni valamibe, ami talán nincs is, csak a képzeletünkben.



8. Nem „csak” szex
„Törvényszerű, hogy a kezdeti hév idővel csillapodik, átalakul…”
„Az intimitásban is fontos, hogy őszintén meg tudjuk mondani a másiknak, mi esik jól, mit szeretnénk, mire vágyunk. Csak magunkkal szúrunk ki, ha ráhagyunk dol­gokat, vagy eljátsszuk, hogy az minket is lázba hoz, ne­künk is jó, hiszen sokkal nehezebb később tisztázni, hogy eddig miért állítottuk az ellenkezőjét.”

9. Gyerekjáték
Gyerekvállalás tervben és élesben, avagy mennyire változik meg a kapcsolat, ha egy gyermek is érintett? Mit ronthatunk el? Sok mindent. Ismét elgondolkodtató, és igaz felvetések.
„Azt, hogy milyen nevelési elveket követünk, milyen értékrend szerint neveljük fel a közös gyerekünket, nem egyszer kell tisztázni, hanem folyamatosan egyeztetni. Le­gyen szó arról, hogy milyen vallással ismertetjük meg, vagy épp, hogy milyen álláspontra helyezkedünk a Télapó/ Mikulás/Jézuska/húsvéti nyúl problémakörben. És mint tudjuk: kis gyerek kis gond, nagy gyerek… Szóval érdemes időben kidolgozni valami működő konstrukciót a közös álláspont kialakítására.”


10. Én szeretlek, de…
„Az a fránya de. Két betű, és mégis milyen gyilkos tud lenni!
Nagyon sokfélék vagyunk, épp ezért nagyon sok dolog jelenthet nehézséget, tud bántó lenni. Sohase legyintsünk a másik felvetésére, ne bagatellizáljuk el azt, ami neki problémát okoz.” 
Amikor az ember úgy érzi, hogy valami nagyon nem jó, de szeretne rajta változtatni, javítani. Mindenkinél van, hogy egy kicsit betelik a pohár. Főleg a mai rohanó világban.

Egy szó mint száz, a könyv olyan témákat vet fel, amiken érdemes elgondolkozni. Bár párkapcsolati kibeszélő könyv, némely pont határozottan megállja a helyét az "egyszerű" társas kapcsolatokban is. Például a kettes és hármas pontok határozottan illenek bármely olyan emberhez, akik valakikkel együtt élnek, legyen az család, barátok, vagy pár. A könyv összeszedett, érthető, elgondolkodtató, és hasznos. 

Pontozás: 10/10

Köszönöm a könyvet az Athenaeum kiadónak! :)

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése