A téli kert című regény volt az első, amit az írónőtől olvastam. Nagyon tetszett, és nem volt kérdéses, hogy megszerzem és elolvasom a többi regényét is. Részben hálás vagyok a Next Generation Next21 kiadónak, mert olvashattam Heidi Swain néhány könyvét. Másrészt haragszom rájuk azért, mert a Wynbridge sorozatból csak az utolsó kötetet adták ki. Elszomorított, hogy a kiadó nem jelentette meg magyar nyelven az összes könyvét. Elgondolkodtam azon, hogy a kiadónak vajon mi kifogása lehet az említett könyvekkel kapcsolatban... Talán zavarja őket az, hogy ez a végtelenül kedves, pozitív életszemléletű írónő egy kis reményt csepegtet az olvasókba, jó érzésekkel tölti el őket, és talán egy kicsit visszaadja az emberekbe vetett hitüket? Azt nem hiszem, hogy veszteséges lenne kiadni az említett könyveket. Pláne úgy, hogy a reklámozásukra nagyon sok lehetőség van.
Ariadne szerint valószínű, hogy a minimális reklám miatt kevés emberhez jutott el a könyv, emiatt nem hozta a várt bevételt, a kiadó pedig a kiadás utáni veszteség/nyereség százalék alapján dönt a további könyvek sorsáról.
Heidi Swain megannyi Sunday Times-bestseller szerzője, Norwich megyében él családjával és Storm nevű macskájukkal. Szenvedélye a kertészkedés, a vidéki élet, túrázik, és antik használati tárgyakat gyűjt. Az éjjeliszekrényén óriási kupacban tornyosulnak az elolvasandó könyvek.
Heidi Swain: Karácsony ünnepén (Wynbridge 9.)
Szeretem az írónő stílusát. Életigenlő és pozitív hozzáállású. Visszatérő téma az újrakezdés, a közösségi szerepvállalás és az összetartozás. Nagyon szép történet. Finom humorral, szeretettel, és nagyon szép leírásokkal teli regény. Elénk tárul az angol táj szépsége, amit áthat a közelgő ünnepek varázsa. Nagyon tetszett, hogy kutyák is vannak a történetben. Főleg Bran, a farkaskutya került közel a szívemhez.
Nagyon sajnálom, hogy a korábbi részek nem jelentek meg magyar nyelven. Szívesen elolvastam volna.
 |
| Nightingale tér trilógia |
Heidi Swain: A napsütötte Nightingale tér (Nightingale tér 1.)
Szép a borítója.
Kisvárosi románc, újrakezdés, a közösség összetartó ereje. Életteli, hangulatos történet élvezetes stílusban megírva.
Üdítő és reményteli érzés volt olvasni arról, ahogy az emberek összefognak. A Wentworth-örökség, a Prosperous Place és a közösségi kert szépen összekovácsolta őket. A kis közösségben mindenki megtalálta a maga helyét, és mindenki megvalósította az álmait.
Igazából csak Kate ex férje zavart. Megcsalta a feleségét, aki ezért elhagyta. Lehetett volna benne annyi tartás, hogy békén hagyja, és nem igyekszik egyfolytában visszaszerezni őt. David egy gerinctelen alak. Egyetlen jó dolgot tett, mégpedig azt, hogy lelépett a Wentworth-leszármazott, Luke exével.
Kate, Lisa és Heather barátsága egy nagyon jó szál a történetben. Nagyon tetszett, amikor a három nő a tónál sétált, és Lisa jól megmondta a véleményét Kate ex férjéről, meg Kate szerelemről alkotott nézetéről.
Összességében véve Kate szimpatikus karakter, de ez a kicsit gyerekes hozzáállás, és az hogy önmagát okolta a házassága kudarcáért bosszantó volt.
Okos nő, csak bután viselkedett.
A Kate és Luke között kialakuló romantikus kapcsolat a félreértések sorozata. De a végén minden tisztázódik, és jól alakulnak a dolgok.
"... nem számít, milyen jól szervezed a dolgaidat, amikor az élet ad egy csavart labdát, minden egy pillanat alatt kizökkenhet a kerékvágásból."
Heidi Swain: Életrecept a Nightingale térről (Nightingale tér 2.)
Szép, színes, hangulatos a borítója.
Magával ragadó hangulatú, kedves történet.
Jók a leírások. Hívogató a környezet. Fontos téma a könyvben, hogy a kertészkedés jó hatással van az emberek mentális állapotára, jót tesz a léleknek. Előbb-utóbb mindenkit beszippantott az a hely. Ahogy az emberek a kert bűvkörébe kerültek, valahogy elkezdtek rendeződni a dolgok. Ahogy javult a lelki világuk, úgy születtek meg a megoldások is a felmerült problémákra.
Nagyon tetszett, hogy Poppy próbálta felhívni a figyelmet arra, hogy milyen jók a házi készítésű dolgok. Szívmelengető volt a közös bodzaszörp készítés. És nem csak azért, mert én is szeretem.
Nagyon illett a kerthez a Grow-Well név.
Az írónő nagyon szépen írt azokról az emberekről, akik segítik az új szomszédok beilleszkedését, és próbálnak tenni azért, hogy jól érezzék magukat.
A Poppy és Jacob közti romantikus szál lassan indult, nehezen szökkent szárba. Végül minden jól alakult. Poppy és Jacob egy pár lett. A testvérek kapcsolata megerősödött.
Heidi Swain: A téli kert (Nightingale tér 3.)
Elragadott az elbűvölő ünnepi borító. Nagyon tetszett ez a könyv. Szórakoztató, humoros és érzelmes. Szívmelengető történet a természet szeretetéről, a közösség összefogásáról, és átformáló erejéről. A részletes leírásoknak köszönhetően szinte magam előtt láttam a helyet, a kertet. Imádtam. Nell-ről, a kutyusról szóló részek is nagyon a szívemhez szóltak. Ideális könyv a „bekuckózós estékre”.
Heidi Swain: A könyvrajongók búvóhelye
Könnyed, szívmelengető történet. Egy könyv a barátságról, titkokról, döntésekről szórakoztató formában. A szereplők közös kedvenc regényéről és a filmről nem sokat tudtunk meg, de ez nem volt nagyon zavaró, mert így is sikerült bemutatnia, hogy egy könyv is közelebb hozhat egymáshoz embereket. Maga a történet nagyon tetszett. De kicsit nehezen, döcögősen indult. A szereplők felnőtt nők és férfiak, de cselekedeteik alapján néha úgy tűnt, mintha kamaszok volnának. Bár tekintve, hogy milyen érzelmi hullámvasúton voltak, talán nem is csoda. Lehet, hogy sokan gyerekesen reagáltunk volna bizonyos helyzetekre. Az írónő nagyon szépen ábrázolta a végső búcsút, a gyászfeldolgozást. A helyszínek részletes leírásának köszönhetően könnyű magunk elé képzelni a gyönyörű tájat.
A könyvei alapján úgy gondolom, hogy az írónő egy életteli, pozitív gondolkodású, szép lelkű nő. A történetein érezni azt a szeretetet, amivel íródtak. A könyveit olvasva mindig jó érzések töltenek el.
Ana voltam, sziasztok!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése