Ana könyvajánlói - Vi Keeland: Tóparti kaland

Vigyázat! Cselekményleírást tartalmazhat.

Fülszöveg:

„Egy örökké tartó nyár?

Amikor az életem váratlan fordulatot vesz, úgy döntök, egy időre otthagyom New Yorkot. Egy kisvárosba megyek, amelyről gyerekkoromban apám oly sokat mesélt. Laurel Lake tizenhét éve büszke tulajdonosa az Amerika Legbarátságosabb Városa címnek, és nekem most pontosan ilyen környezetre van szükségem.

Sajnos a megérkezésem egyáltalán nem ilyenre sikerül. Ugyanis „megnyertem” magamnak Fox Cassidyt. A magas és szexi szomszédot, aki köszönés helyett csak odamorog valamit. Igaz, van rá egy kis alapja… Egy összezúzott postaláda, egy betörés… De akkor is… nem kellene olyan morcosnak lennie.

Azonban ahogy telik az idő, látom, élénken figyel, amikor azt hiszi, nem veszem észre. Szemében tűz lobban fel minden egyes szócsatánk alkalmával. Csakhogy én azért vagyok Laurel Lake-ben, hogy elmeneküljek a gondjaim elől, nem pedig azért, hogy új gondokat hozzak létre.

De úgy fest, idén vonzom a bajt. Akkor miért ne érezzem jól magam egy kicsit, ha már itt töltöm a nyarat? Jó tervnek tűnik. De egyszer csak haza kell indulni.

Azt mondják, hogy ami a tónál történik, az a tónál is marad. De nem olyan könnyű mindezt hátrahagyni, amikor az, amit magad mögött hagysz… a szíved.

A New York Times, Wall Street Journal és USA Today bestsellerszerző Vi Keeland regénye a hűsítő vízpartra csábít minket, ahol egy szenvedélytől izzó kaland vár ránk.”

Kiadó: Álomgyár

Kiadás éve: 2025

Fordította: Márton Andrea

Oldalszám: 352

ISBN: 978-963-6831-31-8

Könnyed nyári olvasmány. Nincs túlbonyolítva. Nehéz témákat is érint. Bemutatja az alkoholizmus, a gyász és a depresszió hatásait egy párkapcsolatra. Mindkét főszereplő személyes traumákkal küzd, komoly terheket cipel. Josie és Fox két ember, annak minden velejárójával, sebeket szereztek és hagytak maguk után. Próbálják a sebeiket meggyógyítani. Megértésre, gondoskodásra, melegségre vágynak, miközben félnek mély, tartós kötődést kialakítani. A kapcsolatuk jó példa arra, hogy milyen nehéz szoros kapcsolatban lenni valakivel úgy, hogy az egyszersmind ne lenne bonyolult is, annak minden következményével együtt. A szemszögeket folyamatosan váltja az írónő, így mindkét főszereplő érzéseit és gondolatait megismerhetjük.

Voltak nyelvtani hibák és elírások a regényben. Ettől függetlenül ez egy egyszerű és aranyos történet.

Josie egy új élethelyzetbe került, talpra esett és kedves nő. Nekitolatott az új szomszédja piros postaládájának. A férfi bár kissé mogorva, mégis segítőkész volt. A nő nem számított arra, hogy mennyire lepukkant házba készül beköltözni. Ő nem volt eléggé körültekintő és tájékozott, mégis a férfin vezette le a feszültségét. És még neki nem tetszett a fogadtatás, amiben a férfi részesítette. Szerinte Fox képtelen rendesen viselkedni. Azok után, amit ő művelt, ahogy ő viselkedett. Ez most komoly? Bezzeg a látvány nagyon tetszett neki. Fox izmos és jóképű. Korábban profi sportoló volt. Most az építőiparban dolgozik. Szabad idejében sérült fiatalokból (részben Down-szindrómásokból) álló hokicsapatot edz.

Lassan Josie is belátta, hogy Fox jobb, mint ahogy ő feltételezte. Felismerte, hogy a férfi észreveszi, ha baj van (még akkor is, ha a másik mosolyog), és ott van, próbál segíteni. Helyén van a szíve, és mindig helyesen cselekszik.

Foxnak évekkel korábban meghalt az öccse, és a menyasszonya. Ryder ittasan vezetett, és autóbalesetben halt meg egy nappal a tizennyolcadik születésnapja előtt. Néhány évvel később Fox menyasszonya, Evie (aki alkoholista volt) bevett egy csomó gyógyszert, és mire megtalálták, a tóban lebegett a holtteste. Fox mindkét esetben úgy érezte, hogy többet kellett volna tennie, valahogy segítenie kellett volna. Nem jött rá, hogy nem hibáztathatja magát mások döntéseiért. Ezért lett zárkózott.

Eléggé kiszámítható a történet. Josie Laurel Lake lakóitól egyre több dolgot tudott meg az apja kamaszkoráról. És Foxnak hála egyre jobban haladt a házfelújítással. Többek közt ezért volt nagyon csúnya, hogy továbbra is szemétládának tartotta. Pedig már tudta jól, hogy Fox gondoskodó, becsületes, őszinte, nagylelkű, tisztelettudó és védelmező. A kezdetektől vonzódott a „nagy morcoshoz”. Bár voltak dolgok, amik kicsit zavartak a nővel kapcsolatban, az tetszett, hogy kimondta, amit akart, és az alapján hozta meg a döntéseit, ami boldoggá tette.

A kacsás részek nagyon aranyosak voltak. A sok pletykálkodás eléggé zavaró volt. Idegesítő lehet, ha mindenki tud mindenről, és beleavatkoznak egymás életébe. Bár ebben az esetben, ebben a kisvárosban nem volt a pletykák mögött rosszindulat.

Josie és Fox között eleinte „csak” szexuális kapcsolat volt, ami idővel egyre intimebb lett. Egymásba szerettek. Egy darabig minden csupa napfény és boldogság volt. Azután felkavarta a dolgokat a múlt, és Fox eltaszította magától a nőt. Úgy érezte, hogy nem érdemli meg Josie-t. Pedig mellette nagyon boldog volt. Ezek után az önmarcangolás, önsajnálat és nyűglődés következett. Mondjuk azt kicsit furának találtam az előzményeket tekintve, hogy amikor „különváltak”, akkor Fox az alkoholhoz nyúlt. Hiszen az nyilvánvaló volt, hogy a múltban történtek miatt ritkán iszik alkoholt, és akkor is csak keveset. Pontosan azért, mert nagyon jól tudta, hogy az alkoholfogyasztás mennyire tönkretehet életeket. Majd észhez tértek. Nagyon sokat beszélgettek mindenről, és helyrehozták a kapcsolatukat. Laurel Lake-ben valóra vált Josie tündérmeséje. Fox csodás közös életet tervezett vele.

Bár így is kellemes kis történet volt, mégis… ha az írónő kicsit aprólékosabban kidolgozta volna a részleteket, akkor még jobb regény lehetett volna belőle. Fox karaktere képes nagyon megfogni az olvasót. Josie stílusa és kedvessége pedig könnyedebbé, hangulatosabbá teszi. Megmutatják, hogy a legzárkózottabb ember is képes megnyílni, ha érzi az őszinte szeretet erejét. Tele van érzelmekkel.

Ana könyvajánlói - Phaedra Patrick: Az elveszett történetek könyve

Vigyázat! Cselekményleírást tartalmazhat.

Fülszöveg:

„Egy titokzatos könyv. Egy elveszett múlt. Egy nő, aki végre rátalál önmagára.

Martha Storm könyvtáros, és egész életében könnyebben talált menedéket a könyvek között, mint az emberek társaságában. Bár szuperhősös jegyzetfüzetében lelkiismeretesen vezeti listáit arról, hogyan segíthet másokon, gyakran mégis úgy érzi, mintha láthatatlan lenne a világ számára.

Amikor azonban egy régi könyvben személyes üzenetet talál évekkel korábban elhunyt nagymamájától, rádöbben: a múlt talán nem zárult le végleg. A rejtett nyomok új kérdéseket vetnek fel – és Martha elhatározza, hogy utánajár az igazságnak.

A keresés során nemcsak egy rég elhallgatott családi titok tárul fel, hanem saját félelmeivel és vágyott jövőjével is szembe kell néznie. Vajon képes lesz-e megírni a saját boldog befejezését?

Az elveszett történetek könyvtára megható, reményteli regény a könyvek varázsáról, a második esélyről és arról, hogy sosem késő új fejezetet nyitni az életünkben, mert akár egyetlen könyv is képes megváltoztatni a sorsunkat.”

Kiadó: I. P. C.

Kiadás éve: 2026

Eredeti mű: Phaedra Patrick: The Library of Lost and Found

Fordította: Gazdag-Lukács Edit

Oldalszám: 384

ISBN: 978-963-635-916-4

Valójában csak 374 oldal, a többi oldalon könyvajánlók vannak.

Talán túl nagy elvárással kezdtem el olvasni ezt a könyvet. Azt hittem, hogy a könyvekről, a könyvek szeretetéről szól. Arról, hogy a könyvek segítették át a főszereplőt az élet nehézségein. És tényleg benne van ez is. Viszont sokkal inkább egy család tragikus története. Jó volt, de nem nyűgözött le. Valami hiányzott. Ez egy izgalmas, fordulatokkal teli történet lehetett volna. A rejtélyes események és családi szálak kibogozása érdekes volt. A szereplők traumákkal terhelt múltjának feltárása megrázó, bár a végkifejlet boldog. Sok téma van benne: gyász, az igazság kiderítése, a múltbéli traumák feldolgozása, elszalasztott lehetőségek, elszigeteltség… De mintha szinte mindegyiknek csak a felszínét súrolná. Viszont a leírások gazdagsága tetszett, és hitelessé tette a történetet.

Olvasás közben sajnos több elírással találkoztam. Ezek néha kizökkenthetik az olvasót a történetből.

Martha Storm önkéntes volt a könyvtárban. Másoknak tett szívességeket, ez adott értelmet az életének. Képtelen volt elszakadni a feladataitól. Valentin-nap egy különös csomagot kapott, amiben egy régi könyv volt. A férfi, akinek a birtokába került a könyv, a benne rejlő üzenet miatt küldte el neki. Martha nagymamája, Zelda (aki „elviselhetővé tette az otthoni lét feszültségét”) hagyott benne üzenetet neki. Azon a napon, amikor Zelda meghalt, Martha elvesztette a reményeit és álmait, meg a történetírás iránt érzett vágyát. A könyvek segítettek neki megbirkózni a gyászával. Mindig a könyvtár volt a menedéke.

Eleinte nagyon zavart Martha viselkedése. Nagyon reméltem, hogy nem fog az egész könyv az ő szerencsétlenkedéséről szólni. Bíztam abban, hogy jellemfejlődésen megy majd keresztül. Mindenki más igényei fontosabbak voltak az övéinél. Sóvárgott mások elismerésére, kedvességére. Az volt a legszomorúbb, hogy a húga, Lilian is pofátlanul kihasználta. Bár az is igaz, hogy ő hagyta neki.

Örültem, amikor Martha végre kiállt magáért, és a saját kezébe vette az irányítást. A kolléganője és barátja, Suki támogatta és próbált neki segíteni.

A könyvvel kapcsolatos „nyomozás” során fény derült a múltja titkaira. A szülei hazudtak neki a nagymamája haláláról. Úgy tűnt, hogy a Kék égbolt és tajtékzó tengerek című könyv tartogatott néhány meglepetést. A mesék közül sok Martha saját története volt. A könyvet övező rejtély megfejtésében sokat segített neki Owen Chamberlain (a férfi, aki eljuttatta hozzá a könyvet).

Martha harminc év múltán tudta meg, hogy Zelda még él. A nagymamájának az a harminc év, amíg nem találkoztak, szinte egy szempillantásnak tűnt. Élte az életét. Martha számára azok az évek inkább hosszú, fárasztó menetelésnek tűntek, elszigeteltségben és magányban. A könyv vezette el a nőt a nagymamájához, és az igazsághoz.

Fejezetről fejezetre emlékek bukkantak elő a múltból. Már túl voltam a regénynek több, mint a felén, amikor Martha végre rájött, hogy önmagán kellene változtatnia. Egy alapos nagytakarítás során, ami napokon át tartott, estébe nyúlóan, kezdtek a gondolatai is rendeződni. Elszántan pakolt, és igyekezett rendet tenni (az életében is). De voltak még dolgok, amikről nem tudott. Lassan, ahogy kiderültek a titkok, összeállt a kép, és ezt nehéz volt feldolgoznia. Két személy (Suki és Siegfried) apró, kedves gesztusai jelezték, hogy nincs egyedül, és segítettek megküzdeni a problémáival. Végül elhatározta, hogy többé nem fog mások elvárásainak megfelelni. Szembenézett a történtekkel, megbékélt a családjával, és „begyógyult” a szíve.

„Tölthetjük az időt azzal, hogy siránkozunk azon, mi mindent kellett volna másképp tennünk… vagy élhetünk vele bölcsen is.”

Az egyik tanulsága a történetnek az volt, hogy nem tudhatjuk, hogy mik történnek majd velünk, és meddig élünk, ezért élményeket kell gyűjteni, és minden másodpercet ki kell élvezni.

Nem volt rossz élmény elolvasni, ugyanakkor nem is az a fajta könyv, amit újra és újra elővennék.

Ana könyvajánlói - Natori Szavako: A Pénteki Pavilon könyvesbolt

Natori Szavako: A ​Pénteki Pavilon könyvesbolt

Tavaszi találkozások

Fülszöveg:

„Terjed egy szóbeszéd az interneten, miszerint Nohara városka vasútállomása különös kincset rejt: egy könyvesboltot, ahol mindenki megtalálhatja azt a könyvet, amire épp a legnagyobb szüksége van. Amikor a gátlásos fiatalember, Kurai Fumija értesül erről, azonnal vonatra száll, hiszen ő maga is égen-földön keresi azt a regényt, amivel súlyosan beteg édesapját felvidíthatná. Az aprócska üzlet küszöbét átlépve titokzatos, abszurd világba csöppen, ahol az elbűvölő üzletvezető, Makino és kollégái nap mint nap azon fáradoznak, hogy könyveikkel és a bolt presszójában felszolgált finomságaikkal jobbá tegyék a vásárlók életét.

Natori Szavako bájos regénye hamisítatlan kikapcsolódás mindazoknak, akik egy kis varázslatra, nevetésre és meghittségre vágynak a hétköznapok szürkeségében.”

Kiadó: Libri

Kiadás éve: 2026

Fordította: Ikematsu-Papp Gabriella

Oldalszám: 256

ISBN: 9789636046385

Vigyázat! Cselekményleírást tartalmazhat. 

Szép a könyv borítója. Ez egy érdekes japán történet. Egy négy kötetes sorozat első kötete. Tele van sajátosan japán vonásokkal, amik a szereplők viselkedésében, a gondolkodásmódjukban, az épületek használatában, az ételekben, italokban nyilvánul meg. Betekintést ad a japán kultúrába. Egy kicsit lassú folyású, kevésbé „akciódús”, mint az európai és amerikai történetek. Mégis szinte magába szippant, olvastatja magát.

A Pénteki Pavilon (egy olvasói klubról kapta a nevét) egy különleges hely Tokiótól távol. Büfé és könyvesbolt egyszerre. Egyfajta menedék. Azok közé tartozom, akik hisznek a történetek gyógyító erejében, és abban, hogy mindenki szeret olvasni, legfeljebb még nem találta meg a neki való könyvet. A könyvek szeretete, az olvasás egy kapcsolódási pont az emberek közt. Ez a könnyen olvasható, elgondolkodtató olvasmány arról szól, hogyan találhatunk kapaszkodót a történetekben. Egy mese arról, hogyan találnak ránk a könyvek a megfelelő pillanatban. Tetszettek a leírások. Szinte magam előtt láttam a színpompás virágokat, fákat, meg a könyvesbolt raktárát...

„Az olvasás nagyon intenzív személyes élmény. Magától értetődő, hogy mindenki máshogy rezonál egy adott műre. Az olvasónak nem kötelessége azon törnie magát, hogy kihámozza belőle a szerző gondolatait. Azt olvas ki belőle, amit akar. A véleményét pedig egyáltalán nem kell másokéhoz igazítania.”

A könyv egyik fontos eleme a bolt raktára (illetve annak titka). A másik fontos eleme Makino karaktere, aki egy olyan japán hölgy, aki mindent tud a könyvekről. Ő az üzletvezető, aki nagyon komoly lexikális tudással rendelkezik. Olyan könyveket ajánl az embereknek, amilyenekre akkor szükségük van, és amik megadják a második esély, az újrakezdés lehetőségét. Kedves, közvetlen, segítőkész nő. Makinóék elképesztő találékonysággal igyekeznek kiszolgálni a vásárlók ízlését, igényeit.

„… ebben a boltban az ember arra a könyvre talál rá, amire akkor éppen a legnagyobb szüksége van.”

Szépen végig tudjuk követni a könyv szereplőinek a történeteit. Felismerik a problémákat, és próbálnak felülkerekedni rajta. Nem kijavítani akarják, hanem inkább felhasználni, beépíteni, átformálni. A hibáink és a múlt sebei tesznek teljessé. Ez életfilozófia és művészet, mint a kintsugi vagy kincugi (a törött kerámia javításának japán művészete, porított arany, ezüst vagy platina keverékével). A trauma az élet természetes része. Az ember a traumáiból, a gyászból, a sérüléseiből felépülve új emberré, erősebb egyéniséggé válik. Az életünk a megtapasztalt nehézségektől válik mélyebbé és értékesebbé. Ez a művészet és filozófia a gyógyulás és elfogadás szimbóluma. Talán ez teszi egyedivé az embereket és a tárgyakat. A tökéletlenség is lehet gyönyörű.

A történet középpontjában egy fiatal egyetemista, Kurai Fumija áll, aki beteg édesapja felvidítására keres egy könyvet (ugyanolyan könyvet, amilyen az édesapjáé volt, és amit ő, Kurai elveszített), így jut el a Pénteki Pavilon Könyvesboltba, aztán valahogy ott egy fura világba csöppen, ahol a könyveknek valódi gyógyító erejük van. Kurai olyan ember, aki nem tudja magát adni, és mások véleménye, visszajelzései alapján látja a világot és önmagát. Amikor rátalálnak a könyvre, megveszi és olvasni kezdi. Ahogy olvassa a könyvet, egymás után érik a felismerések. Önbizalomhiányos, és igyekszik azt tenni, amit a környezete elvár tőle. Amikor elolvassa Sódzsi Kaoru Nincs semmiféle hattyúdal című könyvét, és a tetralógia további három kötetét, visszatér a Pénteki Pavilon könyvesboltba, és részmunkaidőben dolgozni kezd.

Minden fejezetben más-más probléma kerül elő, és mindegyik problémára van egy odaillő olvasnivaló is.

Az Inohara és Szemi (Tanaka Kento) kapcsolatáról szóló rész nagyon érdekes és megrendítő volt.

Örültem, hogy a szerző Michael Ende Momo című művét is megemlítette a regényben. Szeretem azt a könyvet (is). Nagisza és Szugava története is nagyon megható volt. Szerintem aranyos módon kapcsolódott a történetük a Momo című regényhez.

Bár Kurai a Pénteki Pavilon könyvesboltban dolgozik, úgy érzi mégsem tartozik igazán a bensőséges kis köréhez. Pedig nagyon vágyik rá. Beleszeretett Makinóba. És nem tudja, hogy mit tegyen. Elkezd fejlődni, de az esetlenségét a könyv végére sem sikerül leküzdenie.

Végül Vaku Jaszu érdekes története következett. Ebben a fejezetben kicsit több a misztikusság, természetfeletti.

Kifejezetten tetszettek a novellaszerű fejezetek. Vannak eldolgozatlan szálak. Néhány további kérdéseket vethet fel. A történetnek nincs végkifejlete. Tipikus japán történet, ahol az út sokkal fontosabb, mint a cél.

Ana könyvajánlói - James Norbury: A macska, aki zent tanított

Fülszöveg:

„Mese a zen tanaiban járatos macskáról, aki meghallotta, hogy a juharerdő mélyén áll egy ezeréves, magányos fenyőfa, és a bölcsességet az alatt a fenyő alatt lehet megtalálni.

Ezzel kezdetét veszi a macska felfedezőútja.

Útközben a legváltozatosabb állatokkal találkozik: nyughatatlan majommal, életunt teknőssel, indulatait uralni képtelen tigrissel, zavarodott kölyökfarkassal és kapzsi hollóval.

Mindegyikük elmond valamit a macskának, és mindegyikük leckével szolgál.

De miután a macskát egy játékos kiscicával hozza össze az élet, mindent kétségbe von, amiben addig bizonyos volt.

JAMES NORBURY Sunday Times bestsellerszerző, a Nagy Panda és Kicsi Sárkány, valamint Az utazás című gyönyörűen illusztrált könyvek szerzője és megrajzolója. Imádja a természetet és az állatokat. Egyetemen zoológiát tanult, majd a diplomát követően egy darabig Írországban élt. Angliába visszatérve több városban is lakott, és az idő egy részében egy lakóhajó volt az otthona. Jelenleg Swansea városában élnek a felségével és hét macskájukkal.”

Kiadó: XXI. Század

Kiadás éve: 2023

Eredeti cím: The Cat Who Taught Zen

Illusztrálta: James Norbury

Fordította: Laik Eszter

Oldalszám: 176

ISBN: 978 963 568 433 5

Ez egy szépen kidolgozott, aranyos könyv. Bájos tanmese, nagyon szép csomagolásban. Bölcs mondatok, rövid példázatok teszik elgondolkodtatóvá. Bár a megértés legegyszerűbb módja a tapasztalás, a szerző mégis megpróbálja bemutatni az olvasóknak a zent. Illetve azt, hogy számára mit jelent a zen. A létezés egy módjának a gyakorlását, amely békét és bölcsességet hoz az életünkbe. Az illusztrációk is nagyon beszédesek.

„Ebben a könyvben igyekeztem gyakorlatiasabb módon megközelíteni a zent annak néhány alapvetése és története segítségével, ily módon hozzáférhetőbbé és hasznosabbá tenni a mindennapok szintjén.”

Felhívja a figyelmet a jelen fontosságára. Örök érvényű igazságokat fogalmaz meg. Sokszor tétovázunk, és hajlamosak vagyunk a „megfelelő időpontra” várni. És a dolgok valahogy mindig kialakulnak.

”A probléma, amivel épp most nézel szembe, végül hozhat számodra valami pozitívat is, és ennek a tudata átsegíthet a gondokon.”

A macska személyes útjának története szépen összefogja a rövid példázatokat. Útja során a „főhős” sokféle állattal találkozik, és miközben segít nekik, jót tesz magával is.

Az utószó nagyon kedves és könnyed hangvételű.

"Ha csak egy dolgot kellene megőrizned magadban ebből a könyvből, akkor arra kérnélek, hogy sose felejtsd el: a jó dolgok gyakran látszólag rossz dolgokból születnek."

Szeretettel ajánlom a könyvet gyerekeknek és felnőtteknek, mert minden korcsoport számára érthető. Irányt mutat és inspirál. Nekem tetszett ez a tanulságos, szívhez szóló történet.

Ana könyvajánlói - Laura Agustí: Egy macska története

Fülszöveg:

„Vajon mi teszi olyan különlegessé a macskákat? Miért nyűgöz le annyi embert eleganciájuk, közömbösségük és gőgös viselkedésük? És hogyan képesek segíteni nekünk, embereknek megküzdeni a szorongással, a magánnyal és a szomorúsággal?

Laura Agustí spanyol grafikus meseszép illusztrációkkal teli könyvében saját élettörténetét mondja el, amelyben gyermekkorától kezdve kitüntetett szerep jutott az állatoknak – különösen a macskáknak. Laura Barcelonába költözve vette magához Hékást, a nehéz természetű sziámi macskát, akivel tizennyolc éven át osztotta meg az életét. S miközben különleges és érzelmes kapcsolatukról mesél, Laura elénk tárja a macskákról szerzett gazdag tudását is: kiderül, miért ihlettek meg annyi művészt az ókori Egyiptomtól kezdve a modern festészetig, hasznos tanácsokkal szolgál a macskatartásról, és azt is megtudhatjuk, miként dolgozható fel szeretett állatunk elvesztése.

Kötelező olvasmány a macskák szerelmeseinek.”

Kiadó: Helikon

Kiadás éve: 2022

A mű eredeti címe: Historia de un gato

Illusztrálta: Laura Agustí

Fordította: Eőry Zsófia

Oldalszám: 156

ISBN: 978-963-620-011-4

A szerzőről:

Laura Agustí az alteai Miguel Hernández Egyetemen szerzett képzőművészeti diplomát, a barcelonai Massana Oktatóközpontban pedig vezető belsőépítész képesítéssel zárta tanulmányait. Éveken keresztül foglalkozott festészettel, jelenleg azonban szinte kizárólag az illusztrálásra koncentrál.

A könyvről:

Nagyon szép a borítója. Ráadásul erős, kemény fedlapos, jó minőségű. Gyönyörűen illusztrált, aranyos és érdekes könyv. Leginkább a szerző érzéseit, gondolatait ismerhetjük meg. Érződik a könyvön az állatok iránt érzett szeretete. A szerző írt a saját életéről, amiben fontos szerep jutott az állatokkal való kapcsolatnak. Írt az állattartásról, és arról ahogy a macskák megjelentek a művészetekben is. Ez a könyv nem egy regény, hanem egy memoár és művészeti album. A szerzőnek a művészet a szenvedélye, főleg a művészetekben megjelenő macskák. A kedves, gördülékeny történetben sokat olvashatunk Hékásról, a kötet borítóján szereplő sziámiról, Laura macskájáról. Élmény kézbe venni, és elolvasni ezt az igényesen kidolgozott, különleges könyvet.

„Mi, akik annyira szeretjük az állatokat, mindannyiukban, minden egyes példányban meglátjuk a szépséget, és nehezünkre esik úgy élni az életünket, hogy nem gondolunk rájuk.”

A könyv elején a szerző a gyerekkoráról, és az állatokhoz fűződő kapcsolatáról írt. Egyszer karácsonykor egy állatos enciklopédiát kaptak (Laura és a húga), ami nagy hatással volt rájuk. A hideg teleket olvasással és rajzolással töltötték. Laura jól mesél. Szépek és részletesek a leírásai. Marina (a húga) és ő is képzőművészetet tanult. A macskák évszázadok óta a világon mindenhol megihletik a művészeket.

„Már a legkisebb macska is valóságos műalkotás.” (Leonardo da Vinci)

Laura huszonhárom évesen, a tanulmányai végeztével befogadott egy sziámi cicát. Onnantól kezdve minden idejüket együtt töltötték. Hékásnak nevezte el, hátha így nagyobb eséllyel figyel majd rá, ha kimondja a nevét.

A szerző a macskatartással kapcsolatban hasznos tippekkel is ellátta az olvasókat. Nyíltan írt arról az időszakról is, amikor Hékás idős korában megbetegedett, és véget ért a közös történetük.

„Ha ennyi éven át lakunk egy állattal, ha ilyen meghittség alakul ki köztünk és egy másik lény között, aki figyel ránk és feltétel nélkül mellettünk áll, a kapcsolat annyira szorossá válik, hogy a gyász intenzitása egy családtag vagy egy barát elvesztését idézheti.”

Fél évvel később eljött az idő, hogy új állat lépjen az életébe. A kettős befogadás során egy fekete nőstény perzsamacska, és egy szürke nőstény macska lelt nála új otthonra.

Nem egy terjedelmes mű. Néhány témát érdemes lett volna egy kicsit részletesebben kidolgozni. Ettől függetlenül figyelemre méltó.

Ana könyvajánlói - Tracy Ward: A pilates tudománya

Tracy Ward: A pilates tudománya - Kézikönyv az erős és rugalmas testért

Fülszöveg:

„HIÁNYPÓTLÓ ÉS LÁTVÁNYOS KÖNYV A PILATESRŐL, A MÓDSZER ALAPVETÉSEIVEL, A LEGGYAKORIBB FELADATOK RÉSZLETES LEÍRÁSÁVAL ÉS A TÖKÉLETES VÉGREHAJTÁST SEGÍTŐ ÁBRÁKKAL.

A pilates számtalan pozitív hatással bír: erősíti és rugalmassá teszi a testet, javítja a testtartást, csökkenti a fájdalmat, oldja a stresszt és a szorongást, fejleszti a testtudatosságot. A mind népszerűbb edzésmódszer egyik titka rendkívül sokoldalú alkalmazhatósága, hiszen számtalan módon variálható a résztvevők fittségi szintjétől, képességeitől és egészségügyi állapotától függően. A teljes testet átmozgatja, fejleszti a fizikai erőnlétet, az egyensúlyt és a mobilitást.

Tracy Ward pilatesoktató, fizioterapeuta könyvéből választ kaphatunk arra, hogy

• mi a pilates élettani háttere, és milyen hatással van a szervezetünkre;

• melyek a legfontosabb gyakorlatok és gyakorlatvariációk;

• hogyan tudjuk a gyakorlatokat biztonságosan és tökéletesen végrehajtani;

• milyen edzésprogramot érdemes végigcsinálni, ha kezdők vagy haladók vagyunk, illetve ha különböző egészségügyi problémákkal küzdünk.”

Kiadó: Libri

Kiadás éve: 2024

Eredeti mű: Science of Pilates

Illusztrálta: Arran Lewis

Oldalszám: 224

ISBN: 978-963-604-742-9

A szerzőről:

Tracy Ward pilatesoktató, oktatóképző, gyógytornász és író. Kitüntetéssel végzett orvosi biológia szakon, majd elvégezte a fizioterápia mesterszakot és ortopédorvosi diplomát is szerzett. Folyamatosan használja a legfrissebb kutatási eredményeket.

A könyvről:

Nagyon informatív könyv, színes ábrákkal és részletes leírásokkal. Egyértelmű, hogy a könyv megírását komoly információgyűjtés, és sok munka előzte meg.

A pilates pozitív hatásai: tartásjavítás, a test erősítése és rugalmasságának javítása, a fájdalom csökkentése, az elme összpontosítása. A pilates tudománya című könyv egy átfogó útmutató. Részletesen, lépésről lépésre, színes illusztrációkkal mutatja be a pilates gyakorlatokat.

„A pilates egy teljes testet átfogó erőnléti és mobilitási edzés, amely kedvező hatással van az egészségre, a fittségre és a gondolkodásmódra, és bárki számára elérhető.”

A könyv jól felépített részekre van tagolva. A bevezetés után a pilates történetét és alapelveit ismerhetjük meg.

„A pilatesgyakorlatok szigorú légzésmintákon alapulnak, és a légzés a pilates legelső és legfontosabb elve.”

A modern változatot nagyobb változatosság jellemzi, így a szükségletekhez igazodik.

A pilates élettana fejezet bemutatja a csont- és izomrendszer anatómiáját és működését, a testtartás és a légzés hatásait, valamint azt, hogy ezek együttesen hogyan befolyásolhatják a fájdalmat és a lelkiállapotunkat.

„A pilates a test, az elme és a lélek teljes koordinációja” – mondta Joseph Pilates.

A pilates gyakorlatok fejezet részletesen bemutatja az eredeti pilatesgyakorlatokat. Számos variációt és tippet tartalmaz. A gyakorlatokat funkciójuk szerint csoportosították: stabilitás, forgatás, erő és mobilitás.

A stabilitás-gyakorlatok a pilates alapját képezik.

A rotációs gyakorlatok fejezet gyakorlatai stabilizálják az ízületeket, és javítják a működésüket. Növelik az ízületi régió mozgástartományát és erősítik az izmokat.

Az erő-gyakorlatok fejezet feladatai a stabilitási gyakorlatokra épülnek, és a teljes izomzatunkat igénybe veszik.

A mobilitás-gyakorlatok kíméletesen erősítenek, miközben nagy mozgástartományokat használnak. Csökkentik az ízületi merevséget és nyújtják az izmokat.

A pilatesedzés fejezetben javasolt edzésterveket mutattak be.

Ez a mozgásforma úgy alakítható, hogy biztonságos és hatékony legyen, ugyanakkor megmaradjanak az alapelvei és jellemzői. A pilatesgyakorlatok bármilyen tudásszinthez igazíthatók.

Tetszett, hogy a szerző megemlítette a mindfulness vagy tudatos jelenlét kapcsolatát is. Szerintem ez egy hasznos és érdekes könyv.

Ana könyvajánlói - Ritecz Balázs első könyvéről

 Ritecz Balázs könyvéről már olvashattátok Ariadne véleményét. Mivel mi többnyire eltérő műfajban olvasunk, másféle a gondolkodásunk, ezért egy kicsit más nézőpontból mutatom be Balázs könyvét.

Általában másféle könyveket szoktam olvasni. Szóval ez kívül esik a komfortzónámon.

Ami negatívum, az leginkább a kiadó munkájára vonatkozik, és nem a történetre. Megemlíthetném a betűtípus kiválasztását (szerintem biztosan lett volna jobb választási lehetőség is…), meg a korrektúra nyilvánvaló hiányát. Az szintén „érdekes”, hogy nem könnyű megtudni azt sem, hogy egyáltalán létezik ez a könyv. Könnyebb tudomást szerezni róla, ha van ismerősöd, vagy ismerősöd ismerőse, aki ismeri a szerzőt, vagy valamelyik családtagját. Esetleg valaki, aki meglátta valahol, megvette, és elolvasta.

Egyetértek Balázs volt tanáraival, jó érzéke van az íráshoz.

Voltak a történetben ironikus és humoros részek. És voltak nagyon abszurd, szürreális helyzetek is, amiknél elgondolkodtam, hogy ezt mégis hogy sikerült összehozni. Megjegyzem, okkal. Hiszen vannak dolgok, amiket elvileg értelmes, felnőtt ember nem csinál. Ha egyszer megfilmesítenék ezt a regényt, akkor garantáltan sokat nevetnének a nézők. Fontos szerepe van a humornak, hiszen ellensúlyozza a mai társadalmunkat érintő problémákkal kapcsolatos nyomasztó érzéseket. Nyerő ez az olvasmány, ha kikapcsolódásra, a gondolataid elterelésére van szükséged. Nem az a típusú könyv, aminek az olvasása közben unatkozni kezdene az olvasó. Humoros és elgondolkodtató történet. Az álláskereséshez sokszor olyan érzések társulnak, mint a bizonytalanság, tehetetlenség, csalódás… Szóval a sok vicces pillanat ellenére a téma nem olyan vidám. Valós helyzeteket, igazságokat fedezhetünk fel a humor mögött. Kicsit hihetetlen, de a humor működik. Annak ellenére, hogy a főnök (főnökök) helyében már korábban kirúgtam volna Tamást (és hozzávágtam volna valamit), valójában mégis drukkoltam neki, hogy szedje össze magát, oldja meg a helyzetet. Legalábbis eleinte. Pedig a kelekótya munkavállaló elég komoly problémákat okozott. Mindenhol hatalmas felfordulást csinált. Később már inkább úgy gondoltam, hogy segíteni csak annak lehet, aki igazán akarja és hagyja.

„A gond mindig ott kezdődik, ha unatkozik az ember, és ennek tetejében még kellőképpen lankad a figyelme is.”

Tamás egy gyermeklelkű felnőtt, aki különös helyzeteket idéz elő, és láthatjuk, hogy hogyan kezeli a kialakult problémákat. Még három hónapot sem töltött el recepciósként, amikor „betelt a pohár”, és kirúgták. Azután egy áruház játékrészlegén helyezkedett el, ahol folytatódtak a bonyodalmak. Amikor ügyfélszolgálatosként dolgozott, és összekeverte a valóságot a fikcióval, álmokkal, akkor már egy nagyobb probléma kezdett el körvonalazódni. A felelőtlen és gyerekes viselkedésű fiatalember helyett már egy elkeseredett és kétségbeesett ember volt, mentális problémákkal. A negyedik rész (Önkéntes száműzetés külföldre) nekem már egy kicsit sok volt. Ezekben a fejezetekben is voltak vicces jelenetek, mégis valahogy „keserűbb” volt. Sehol sem tudta a rábízott feladatokat problémák előidézése nélkül megoldani. Végül sajátos módon oldotta meg az egzisztenciális válságot.

Mivel általában próbálom tárgyilagosan felmérni a dolgokat, és fegyelmezett vagyok, valószínűleg kicsit másabb a humorérzékem, mint a könyv írójának. Rendszerető és „listázó” típusú emberként engem egy-két rész inkább kissé bosszantott, mint mulattatott. Ettől függetlenül érzékeltem a könyvön a szerző sziporkázó, humoros stílusát. Szerintem ez egy olvasmányos, szórakoztató regény.

Ana könyvajánlói - Ann Swanson: A jóga tudománya

Ann Swanson: A jóga tudománya

Kézikönyv a test és az elme tökéletes harmóniájáért

Fülszöveg:

„GAZDAGON ILLUSZTRÁLT, RÉSZLETES INSTRUKCIÓKKAL ELLÁTOTT KÉZIKÖNYV A LEGISMERTEBB ÁSZANÁK MAGABIZTOS ÉS ÉLVEZETES GYAKORLÁSÁHOZ.

A jóga kedvező hatásai régóta ismertek. Ha rendszeresen jógázunk, nem csupán erősebbé és rugalmasabbá válunk, de sokat teszünk egészségünk és vitalitásunk megőrzésének érdekében is.

A Jóga tudománya új kiadásban

· részletes illusztrációk segítik megérteni, mi zajlik a testünkben jógázás közben;

· megtanulhatjuk, hogyan hajtsuk végre biztonságosan az ászanákat;

· külön fejezetben olvashatunk arról, hogyan jógázzunk, ha egészségügyi problémáink vannak;

· megismerkedhetünk a hagyományos légzőgyakorlatokkal, amelyek jógázás során éppolyan hasznosak, mint a mindennapokban.

Ann Swanson hatalmas tudással és múlhatatlan kíváncsisággal kalauzolja olvasóit a jóga izgalmas világában. A könyv hasznos útmutatóul szolgál, akár kezdők, akár rutinos jógázók vagyunk, és értékes információkkal lát el arra vonatkozóan, hogyan hozzuk testünket és elménket tökéletes összhangba.”

Kiadó: Libri

Kiadás éve: 2025

Eredeti mű: Ann Swanson: Science of Yoga

Illusztrálta: Arran Lewis

Fordította: dr. Mátics Róbert, dr. Molnár Csaba

Oldalszám: 240

ISBN: 978-963-604-743-6

A szerzőről:

Ann Swanson szakképzett jógaterapeuta, előadó, masszázsterapeuta. A munkája során ötvözi a legkorszerűbb tudományos felfedezéseket az ősi bölcsességekkel. Szereti a dolgok tudományos oldalát is megvizsgálni, ami talán annak köszönhető, hogy a NASA egyik rakétatudósának lányaként nőtt fel. Egyik része sóvárog a tudományos módszer, az adat és a bizonyítás után, ugyanakkor a másik része művészi hajlamú és a spiritualitás iránt érdeklődő.

A könyvről:

Szépen kidolgozott, minőségi, hiánypótló könyv. Képes útmutató. A szerző mindent aprólékosan kidolgozva, részletesen írt le. Mindenhez tudományos magyarázat társul, érthetően, jól átláthatóan, részletes és színes ábrákkal illusztrálva. Rendkívül komplex, és nagyon informatív.

A humán anatómiai bevezető után következik az ászanák bemutatása. Nagyon precíz és szemléletes, négy oldalas bemutatást kapunk minden ászanánál arról, hogy az adott póz mely izmainkat működteti és nyújtja meg. A harminc ászanát tanulmányozva megismerhetjük az izmainkat, és kapcsolódhatunk önmagunkhoz. Az ülő és térdelő pózok többsége meditációs célzatú. Zömében a jógaórák elején és végén szerepelnek. Az álló ászanák segítenek javítani a testtartást és az egyensúlyt. A fordított testhelyzetek olyan pózok, amikor a fejünk lejjebb kerül, mint a szívünk. Számos előnyös élettani hatás lép fel. A talajon végzett ászanák csoportja magában foglalja a kartámaszos egyensúlyozó, a hason fekvő és a hanyatt fekvő pózokat. Lehetőséget kínálnak arra, hogy befelé figyelve elmerüljünk önmagunk vizsgálatában. Az ászanák bemutatása után a jógával kapcsolatos általános kérdésekkel foglalkozó fejezet következik.

A jóga hajlékonyabbá tesz. Fenntartja a mentális és fizikai élénkségünket. A jógagyakorlatok pillanatról pillanatra megkövetelik az elme tudatosságát. Tetszett, hogy a szerző megemlítette a mindfulness vagy tudatos jelenlét kapcsolatát a meditációval és a jógával. A jóga gyakorlása hatékony eszköz a mentális és általános jóllétünk támogatására.

A jóga arról szól, hogy összhangban legyél a testeddel és az elméddel az adott pillanatban. Átformáló ereje van. Nem követ merev szabályokat.

„A sikere a testmozgás, a meditáció, a légzőgyakorlatok és a jobb élet filozófiájának ötvözésén alapszik.”

A jógával sokat tehetünk az egészségünkért. Gyakorlása a test minden rendszerét érinti.

Összességében nagyon hasznosnak találtam ezt a könyvet. Nekem kifejezetten tetszett.

Ana könyvajánlói - Jayne Ann Krentz: Zabolátlan szívek

Vigyázat! Cselekményleírást tartalmazhat.

Fülszöveg:

„Alaszka felé tartva saját repülőgépén az óceán fölött eltűnik egy fiatal komputercég-tulajdonos, Daniel Lyncroft, akinek vállalata éppen áttörés előtt állt a kábel nélküli komputerrendszerek kidolgozásában és piacra dobásában.

Húga, Annie biztosra veszi, hogy Daniel elő fog kerülni, de addig is meg kell menteni a cégét a hitelezőktől és a szállítóktól – Annie ezért átmeneti érdekházasságot ajánl a legnagyobb hitelezőnek Északnyugat-Amerika leggazdagabb emberének, a titokzatos, nagy hatalmú és igen jóképű Oliver Rainnek.

Az érdekházasságot megkötik – és hamarosan tomboló, érzéki kapcsolat lesz belőle. S miközben az érzéki kapcsolat szerelemmé alakul, megkezdődik a bonyodalmak végeláthatatlan láncolata, az idill átvált krimibe, és sok-sok izgalom árán végül ki-ki elnyeri boldogságát.”

Kiadó: Európa

Kiadás éve: 1998

Eredeti cím: Wildest Hearts

Fordította: Szabó Hedvig

Oldalszám: 362

ISBN: 963 07 6294 3

Szórakoztató olvasmány, tele izgalommal, humorral, szenvedéllyel és szerelemmel. Sodró lendületű történet, ezért gyorsan lehet haladni vele. A páfránynevelés szerintem jó ötlet volt. Tetszett, ahogy az írónő beleszőtte a történetbe. Ezen kívül is elég sok dolog van a regényben, ahogy az Jayne Ann Krentz könyveiben lenni szokott: erős egyéniségek, vonzalom és szenvedélyes kapcsolat, szerelem, kockázatok, bosszú… Az írónő fokozatosan bontja ki a rejtély szálait. A cselekmény alapvetően kiszámítható, mégis tartogat meglepetést. Ebben a regényben is megemlíti Seattle „kávékultúráját”.

Oliver Rain lakása és irodája is fegyelmezetten visszafogott és rideg volt. Tökéletesen illett hozzá. Annie Lyncroft bátyja, Daniel korábban nála dolgozott. Amikor önálló elektronikai vállalkozást alapított, Rain komoly tőkével támogatta.

Oliverből férfias erő, szenvedély és magabiztosság sugárzott. Magányos farkas, és kész tervekkel rendelkezik minden eshetőségre. Uralkodik az érzelmein, és megszokta, hogy a kezében van az irányítás.

Egy októberi napon Daniel magánrepülője Alaszka közelében a tengerbe zuhant. Annie nem volt hajlandó elhinni, hogy meghalt. Próbált erős maradni a zavaros helyzetben, és vigasztalta Daniel menyasszonyát, Joannát (akit ő kedvelt, én viszont kicsit bosszantónak találtam). Oliver Rain felajánlotta a segítségét. Továbbá megkérte Annie-t, hogy segítsen befejezni a tetőtéri luxuslakása dekorációját. Bár a nő napjai őrült rohanásban teltek, mégis elvállalta.

„A férfiból áradó erőben volt valami furcsán megnyugtató.”

Daniel volt Annie egyetlen élő rokona. A mentőexpedíciót lefújták. Nem találták meg sem a roncsot, sem a bátyja holttestét. A hitelezők ultimátummal álltak elő. Túl nagy nyomás nehezedett rá a befektetők részéről. Annie ezért átmeneti érdekházasságot ajánlott Olivernek. Nem is sejtette, hogy Oliver már az első találkozásukkor (Daniel eljegyzési partiján) szemet vetett rá. A férfi megfogadta, hogy megszerzi magának. Úgy gondolta, hogy Annie különleges nő. Lenyűgözte az elszántsága, a rendíthetetlen tisztasága, a sejtelmes és finom érzékisége. Kívánta Annie-t. Biztos volt benne, hogy egy kis türelemmel minden szempontból megszerezheti magának. Ezt a kitartó és hűséges nőt akarta feleségnek. Ő nagyon is komolyan gondolta ezt a házasságot. Pontosan ilyen nőre vágyott.

Olivernek csodás álmai voltak, botanikus akart lenni. De az önfejű, mocsok apja miatt nagy felelősség hárult rá. Saját erejéből épített fel egy birodalmat, gondoskodott a családjáról, védelmezte a testvéreit. Soha életében nem akart az üzleti szférában dolgozni. Türelmes ember, nagyon szép és érdekes hobbival, ami miatt üvegházat építtetett a tetőteraszon. A páfránynevelés volt a szenvedélye. Az esküvőjük napján megmutatta az üvegházat Annie-nek. Nagyon örültem, hogy Annie csodálatosnak tartotta. Reméltem, hogy így lesz, mert Olivernek nyilvánvalóan fontos volt. Boldogan figyelte, ahogy a felesége elragadtatással csodálta meg a páfrányokat. Kölcsönös vonzalom alakult ki közöttük. A házasságuk egyáltalán nem az a formális, üzleti kapcsolat lett, amire Annie számított.

Szerintem szimpatikus pár. Olyan karakterek, akiknek az olvasó végig drukkol, és reméli, hogy nagyon boldogok lesznek. Nagyon tetszett, hogy Annie a kezdetektől érezte, tudta, hogy Oliver a lelke mélyén kedves fickó.

A néha kicsit naiv Annie mindig segíteni akar, és beleüti az orrát mindenbe. Elég gyakran beleártja magát Oliver dolgaiba. Próbálja jobb irányba terelgetni, és a maga módján megvédeni. Ezzel persze belekavar Oliver terveibe. Jókat nevettem. Részben azért, mert szórakoztató szócsatáik és játékaik vannak. Másrészt azért, mert arra gondoltam, hogy ez a nő makacsabb, mint én. Ami nem kis teljesítmény, és „érdekes” helyzetekhez vezethet.

Fejezetről fejezetre haladva egyre jobban érzékelhetővé vált, hogy milyen szoros kötődés van Annie és Oliver között, és mennyire „felemelik”, erősítik egymást.

A férfi családja örül, mert a nő jó hatással van rá. Annie látja a jót a kemény üzletemberben.

Az esküvőt követő két hét izgalmasan telt. A házasságuk a nehézségek, intrikák és akadályok ellenére is kitartott. Eleinte nem is sejtették, hogy mekkora veszélyben vannak. Szerencsére Annie és Oliver nagyon jó páros, és eszes emberek, ennek köszönhetően megmenekültek. Fény derült a rejtélyre. És Danielnek sikerült végre visszatérnie Seattle-be.

Nos… lehet, hogy én vagyok „rosszul bekötve”, mert nem igazán értettem a végén azt a plusz bonyodalmat. Annie tudta, hogy Oliver szereti, és bizonyára nehéz beszélnie az érzéseiről. Miért volt olyan nagy baj, hogy nehezére esett bevallani a szerelmét?

És Oliver végül micsoda megoldást talált, hogy szerelmet valljon neki! (Itt pirulós és szívecskés hangulatjel.)

Ana könyvajánlói - Milly Johnson: Téli láng (Four Seasons 4.)

Vigyázat! Cselekményleírást tartalmazhat.

Fülszöveg:

„A karácsony a vidámság és a szeretet ünnepe…

Vajon Eve is megtalálhatja a boldogságot?

Eve soha nem szerette a karácsonyt, azóta pedig különösen gyűlöli, hogy a vőlegénye karácsony napján veszítette életét egy afganisztáni bevetésen. A legkevésbé sem számít arra, hogy kedves, idős nagynénje egy élményparkot hagy rá a végrendeletében, mégpedig olyat, amelynek fő témája épp a karácsony…

És nem ez az egyetlen meglepetés. A nagynénje végakarata úgy szól, hogy Eve-nek egy rejtélyes üzlettárssal, Jacques Glace-szal közösen kell vezetnie a parkot. Ki ez a Jacques Glace, és vajon miért vette be Evelyn néni a végrendeletébe?

Ám Eve nem retten vissza a kihívástól. Elhatározza, hogy bármi áron sikerre viszi Winterworldöt. Vajon sikerül egyszer s mindenkorra felülkerekednie a karácsony és a mindent eluraló karácsonyi giccs iránti ellenszenvén? És végül sikerül Jacques-nak felolvasztania a lány jéggé fagyott szívét?”

Kiadó: Pioneer Books

Kiadás éve: 2016

Eredeti mű: A Winter Flame

Fordította: Frei-Kovács Judit

Oldalszám: 320

ISBN: 978-615-5435-23-2

A téli, ünnepi hangulat miatt kellemes szezonális kikapcsolódás. Szívmelengető, szentimentális, és úgy simogatja a lelkünket, mint a napfény melege. Olyan történet, ami feltölt derűvel.

Humor, és pozitív életszemlélet hatja át… A barátság, a csapatszellem, valamint a háborús sérült katonák iránti együttérzés és tisztelet különleges atmoszférát teremt. Ugyanakkor nyilvánvaló volt, hogy mennyi munka van mögötte. Egyértelmű volt, hogy a regény megírásához komoly információgyűjtés társult. Mélyebb témákat is érzékletesen érint. Ötletes történet szerethető karakterekkel. Az írónő felidézte a szereplők múltjának traumáit és fájdalmait, finoman ábrázolta a jelenre gyakorolt hatását. Benne van az ünnepek hangulata, és a második esély varázsa. A mellékszereplők is aktív résztvevői a történetnek.

A Four Seasons sorozat regényei teljesen különálló történetek. 

Eve szeretett nagynénje, Evelyn meghalt. Hóbortos, idős hölgy volt, aki bármit megvett, aminek köze volt a karácsonyhoz. Egy csodaszép medált és egy karácsonyi élményparkot hagyott Eve-re. A nőt és a társkedvezményezettet, Jacques Glace-t hidegzuhanyként érte az öröklés híre.

Eve éles eszű, jó szervező, leleményes nő, aki semmit sem bíz a véletlenre. A rendezvényszervező irodája nyereséges és fejlődő vállalkozásnak számított. De egyszerre két vállalkozást nem vezethetett. Bár a karácsonyi élményparkkal kapcsolatban minden bizonytalan volt, úgy döntött, hogy elfogadja a kihívást. Szeretett volna mindent a saját elképzelései szerint intézni.

Az kicsit „meredek” volt, amikor az első találkozásukkor Jacques közölte a nővel, hogy egyszer a felesége lesz. Eszembe jutott, hogy vállon felül lehet vele valami probléma…

Jacques mosolygós, jóképű, vonzó férfi. Az első találkozásukkor tapasztaltak miatt Eve rossz véleménnyel volt róla. Nem bízott benne.

Eve-nek nehéz gyerekkora volt. Akkor zárkózott be teljesen, amikor a vőlegénye meghalt Afganisztánban. Sok fájdalom érte, és nem tudott továbblépni. Szinte belerögzült abba az élethelyzetbe, beburkolva saját gondolataiba, és nem veszi észre, hogy előtte szinte minden „fényben úszik”, és csak néhány lépést kellene tennie, hogy megragadja a lehetőségeket, amik a boldogság felé vezetnek.

Evelyn megbízott Jacques-ban, ezért hagyta rá az élménypark felét. Úgy gondolta, hogy segíthet beteljesíteni egy álmot. A férfi be is vallotta Eve-nek, hogy neki is meglepetés volt, de mindent megtesz, hogy a nagynénje álma valóra váljon.

„A leghasznosabb tapasztalat, ha az ember egy gyerek szemével láthat egy élményparkot.”

Violet (Eve unokatestvére) nem értette, hogy Eve-nek miért olyan ellenszenves Jacques. Amikor Eve betegség miatt hosszú ideig ágyhoz volt kötve, a férfi irányította a munkálatokat és gondoskodott mindenről, akkor a nő szinte idegbajt kapott. Nem akart hosszabb ideig távol maradni. Jacques olyan, mint egy rosszcsont gyerek. Eve-et halálra idegesíti, hogy folyton incselkedik vele. Eszembe jutott, hogy a nő helyében valószínűleg néhányszor hozzávágtam volna valamit a fickóhoz.

Violet, Alison (Eve barátnője) és mások is tudták, hogy Eve azért olyan, amilyen, mert a gyász megfosztotta az életörömétől. Remélték, hogy előbb-utóbb újra vidám, nevetgélő és viccelődő lesz. Mindenki úgy látta, hogy elvesztegeti az életét. Aggódtak érte.

Eve érdekes elméletet talált ki Jacques-ról, és nyomozni kezdett. Azzal, hogy átkutatta Jacques házát, kémkedett utána túllőtt a célon. Amikor kiderült, hogy mit tett, a férfi nagyon megbántódott. Jacques magabiztos és erőt sugárzó személyisége mindenkire hatással volt. A parkban dolgozók mélységesen tisztelték. Lassan Eve is kezdett bizalmat szavazni neki. Winterworld egyre pompásabb hely lett. Mindannyian közösen dolgoztak azon, hogy megvalósítsák Evelyn álmát.

Úgy tűnt, hogy Eve fél továbblépni, és igazán élni. Nem akarta bevallani, hogy magányos és szüksége van valakire, aki szereti. A regény végére sok dolog kiderült, „összeállt a kép”. Nyilvánvalóvá vált, hogy Jacques különleges ember. Eve kezdett visszatérni a „való életbe”, és megnyílt. Evelyn néni másik álma is megvalósult, Eve és Jacques egymásba szerettek.

„Néha kialszik bennünk a fény, de aztán ismét felgyúl, ha találkozunk egy másik emberi lénnyel. Mindannyian óriási hálával tartozunk azoknak, akik képesek újból felgyújtani ezt a belső fényt.” (Albert Schweitzer)

Ana könyvajánlói - Milly Johnson: Őszi románc (Four Seasons 3.)

Vigyázat! Cselekményleírást tartalmazhat.

Fülszöveg:

„Juliet Miller egy viharos válás után új lakásba költözik, és hirdetésben keres társbérlőt. Túl a harmincon nem nagyon bízik benne, hogy talál megfelelő lakótársat. Már feladná a reményt, amikor megjelenik Floz, a szabadúszó reklámszövegíró, és a két nő azonnal összebarátkozik.

Amikor Juliet ikerbátyja, Guy, a félénk, szelíd óriás megismeri Flozt, rögvest fülig belehabarodik. De hiába igyekszik, hogy vonzalmat ébresszen benne, valahogy mindig minden rosszul sül el…

Guy legjobb barátja, Steve már régóta titokban szerelmes Julietbe. Egy átborozott éjszakán az ágyban kötnek ki – ám Steve érzelmekre vágyik. És bonyolítja a dolgot, hogy Julietre felfigyel álmai férfija, Piers…

Ahogy Floz és Juliet barátsága mélyül, Floz a Miller család tagjává válik. Hogyan tudná a javára fordítani ezt a kedvező helyzetet Guy, hogy a nő ne csak a barátot lássa benne, hanem felfedezze az érte lángoló férfit is?

Bonyodalom bonyodalom hátán…”

Kiadó: Ulpius-ház

Kiadás éve: 2014

Eredeti mű: An Autumn Crush

Fordította: Tóth Attila

Oldalszám: 508

ISBN: 978 963 383 147 2

Ennél a résznél is az a helyzet, mint az előző kettőnél. A végén könyvrészletek vannak, amiknek szerintem egy külön kiadványban lenne a helyük, és nem a regény végén. Ennél a kötetnél az 508 oldalból csak 476 oldal Milly Johnson regénye. Szerintem ez a leggyengébb kötet a sorozatból. Ezt is jól kidolgozta az írónő, és nagyon jók benne a leírások. Továbbá érzékelhető volt az írónő kedves stílusa, és voltak benne humoros jelenetek. Nem ezekkel volt a probléma. Nagyon szeretem az írónő könyveit, de ez most nem igazán tetszett. A birkózás és az internetes ismerkedés téma nem keltette fel az érdeklődésem. Nagyon távol áll tőlem. Túl sok volt benne a keserűség, a nyafogás, és az erőltetett helyzet. A szereplők többnyire gyerekesen viselkedtek, és sok butaságot csináltak.

Az írónő felhívja a figyelmet az internetes párkeresés buktatóira, veszélyeire.

„Néhányan nagyon ügyesen festenek olyan képet magukról az interneten, amelynek semmi köze a valósághoz.”

Olyan nehéz témákat is érint, mint az alkoholizmus, meddőség, öngyilkosság.

Az ősz szépségeit viszont szépen kiemelte. Az aprólékos, szemléletes leírásnak köszönhetően láthatjuk, hogy az ősz az év csodálatos évszaka. Szinte elénk tárul a gyönyörű színek elegye. A zöldségek és gyümölcsök szedése, az aratási ünnepek, a töklámpások készítése aktívabbá teszi az évszakot, és a remény üzenetét fejezi ki. A természet csak pihenni tér, hogy újult erővel felébredjen és virágozzon. Ebben reménykednek a regény főszereplői is.

Juliet Miller megfelelő társbérlőt keresett. Floz Cherrydale, egy pici, vörös hajú, és törékeny nő lett a lakótársa. A két nő hamar összebarátkozott.

Flozban izgató érzéseket keltett Juliet ikertestvérének, Guynak a fotója. De az első találkozásuk rosszul sikerült, és félreértéshez vezetett. Ekkor még nem tudta, hogy a magas, izmos és jóképű Guy kedves és figyelmes. Mindkettő sérült lélek volt. Mégis… Guy szinte első látásra beleszeretett a lányba. És minél jobban vonzódott hozzá, annál esetlenebb volt.

Néhány karakter már az általános iskola óta ismeri egymást. Juliet és Coco (a valódi neve Raymond, és meleg) is a suli óta barátok. Guy és a barátja, Steve együtt birkóztak, és Guy időnként még most is „beugrik”, ha egy mérkőzésen Steve-nek nincs ellenfele. Steve átsegítette a barátját egy nehéz időszakon. Szereti Juliet-et, aki viszont a főnökéért epekedik. Ettől függetlenül viszonyt kezdenek. Abban maradnak, hogy ez csak puszta szex. Steve-nek azonban ez már a kezdetektől több volt. Sok időt töltöttek együtt. Amikor kiderült, hogy Juliet viszonozza Steve érzéseit, mindketten nagyon boldogok voltak.

Steve úgy szerette Guyt, mint a testvérét. Biztos volt abban, hogy ha Floz és Guy összejönnének, akkor boldoggá tehetnék egymást. Ugyanazt kívánta Guynak, amit magának is: feleséget, gyerekeket, és meleg, biztonságos otthont.

Floz nehéz időszakon ment keresztül. Valahogy úgy tűnt, mintha az élete tragédiák sorozata lenne. A barátai segítettek neki. A nőt meglepte, hogy Guy mennyire gyengéden, figyelmesen, megnyugtatóan támogatta és vigyázott rá. A férfi megosztotta vele egy korábbi barátnőjének a nyomorúságos történetét. Megnyíltak egymásnak.

A sok tragédia után a szereplők sora jobbra fordult, ráleltek a boldogságra.

„Az egymással és egymásért leélt élet öröme

el fogja törölni az arcotokról a bánatot,

és csillogást visz a szemetekbe.”