Idézet

"Olvasd, nézd, hallgasd azt, amire a szervezeted vágyik, meglátod, minden hangulatodra, állapotodra találsz műfajt, s azon belül keresd azt a darabot, amelynek színvonala megüti a mértékedet." /Vavyan Fable/

"A jó könyv mindig megtalálta, ma is megtalálja azokat, akiknek íródott." /Vavyan Fable/

2015. november 10., kedd

S. J. Watson: A másik én


Fülszöveg: „Végzetes vonzerő… online.
Milyen mélyen ismerhetsz meg egy másik embert? Meddig mennél el azért, hogy kiderítsd az igazságot valakiről, akit szeretsz?
Amikor Julia, a harmincas éveiben járó, látszólag átlagos életet élő brit családanya megtudja, hogy húga brutális gyilkosság áldozata lett, nincs nyugodalma, amíg meg nem leli a gyilkost. A kutatás azonban hamarosan saját, bűnös érzéki vágyainak felfedezésébe csap át. Miután megismerkedik egy veszedelmes idegen férfival az interneten, elveszíti önmagát… az uralmat a tettei felett… és talán mindent. Rendületlen válaszkeresésével pedig veszélybe sodorja a házasságát, a családját, sőt, az életét is.
A világsikerű Amnézia (korábbi címén Mielőtt elalszom) szerzőjének pattanásig feszült hangulatú, lélegzetelállító fordulatokkal teli új pszichológiai thrillere az online chatszobák és a cyberszex sötét útvesztőjébe vezeti az olvasót, ahonnan nincs kiút.”



Kiadta: Athenaeum kiadó 2015-ben.
Fordította: Gellért Marcell
Fordításul szolgáló mű: S. J. Watson: Second Life
ISBN: 978-963-293-468-6
Oldalszám: 568

Steve „S. J.” Watson 1971-ben az angliai Stourbridge-ben született. A Birmingham University fizika szakán végzett, ezután Londonba költözött, és hallássérültekkel kezdett foglalkozni. Több kórházban eltöltött év után a hallássérült gyerekek gyógyításának specialistája lett. 2009-ben részt vett a Faber Academy írókurzusán – ennek eredménye a Mielőtt elalszom, melyet harminchét nyelvre fordítottak le. A könyvből készült film (Amnézia) hazai bemutatójának időpontja: október 30. (Forrás: könyv belső borítója)



A könyv öt részre, harminchárom fejezetre van tagolva.
Az első fejezet egy fotókiállítással indít, ahol szó esik a történet szempontjából lényeges képről, ami a kiállítás fő képe lett. Ez a kép nem más, mint Julia Plummer: Marcus tükörben 1997, Cibachrome másolata.
A fotó, ami után elszabadul a pokol.
Történetünk szereplőkkel bővelkedik, rengeteg információt juttat az olvasónak. Megismerhetjük Julia családját, baráti körét, múltját és jelenét, tragédiáit, gyengeségeit és félelmeit. Az író sikeresen már az elején bedob minket a mélyvízbe, s érezteti az olvasóval, hogy bizony ez a könyv nem lesz egy sétagalopp. Egy pszicho-thrillert tart a kezében az olvasó, tehát ha vidám gondolatokra vágysz, tedd is le! Igazán kemény témákat boncolgat. Gyerekvállalás, felelősség, alkoholfüggőség, gyilkosság, drogok, internetes ismerkedés buktatói, internetfüggőség, megszállottság, kétségbeesés, titkok, árulás és még megannyi más.
Talán azért annyira magával ragadó a könyv, mert napjainkban aktuális az internetes társkeresők használata és a netes ismerkedés minden lehetősége, simán megtörténhetne bárkivel hasonló. Vannak, akik többet töltenek a gép előtt, mint személyesen az ismerőseikkel. Ez azért elég szomorú.

Julia megszállottan nyomoz a húga meggyilkolása ügyében, s eközben teljesen kifordul magából.  Volt néhány olyan jelenet, mikor hangosan mondtam, hogy „Julia térj már észhez!”, anyukám pedig bejött és megkérdezte, hogy „Te meg kihez beszélsz?”. Mondtam neki, hogy ne aggódjon, nem bolondultam meg, csak a könyvben van ez a jelenet… erre megrázta a fejét nevetve, és kiment. Szerintem nem csak én beszélek néha a szereplőkhöz. Ugye nem?
Julia a húga halálával indokolja a tetteit, közben kétségek között vergődik, hogy biztosan jól cselekszik-e. A vágyak és az észérvek egymásnak feszülve ingatják a nő személyiségét és döntéseit. Sok év házasság után úgy érzi, hogy a neten megismert férfi új színt visz az életébe. Ő lesz a keddi program, és bár nem azt kapja, amit várt, mégis ragaszkodik egy ideig a férfihoz. Aztán ahogy a cselekmények egymást követik, rájön, hogy hatalmas bajba sodorta magát. A fickó nem az, akinek hitte, s nem az, akinek mondta magát. Belekerült egy jó nagy slamasztikába, amiből nem tudja, hogy is mászhatna ki. Izgalom, félelem, kétségbeesés egymást követve járják át a testét, és retteg attól, hogy miképp fog alakulni a helyzet. A vörös ruhás jelenetnél hág a tetőfokára az izgalom először, és az olvasó is együtt kezd aggódni a főszereplővel, együtt érez vele, még ha tudja is, hogy a saját butasága keverte őt nagyon nagy bajba, bár a végén kiderül, hogy valószínűleg így is, úgy is megtalálta volna a baj.


Watson ért a feszültség fokozásához, felkelti az érdeklődést, s eléri, hogy az olvasó a főszereplő bőrébe bújjon, rettegjen, borzongjon, kétségbeessen, s lázasan kutasson a fejében valami megoldás után. Az egész kalamajkába belekeveredik a családja, ami miatt még fokozottabb a helyzet. Aztán jön egy gyors csavar, és csak kapkodhatod a fejed, kész döbbenet, amit a könyv végén felfedezel. Titkok, árulás, megcsalás, netes kapcsolat, álnevek, gyilkosság, és az élet még megannyi negatív dolga, ami elragadhatja az embert a helyes irányból. A főszereplők korántsem tökéletesek (mert őket már amúgy is nagyon unjuk ugye), az író erőteljesen kiemelte az emberek negatív oldalát, s egy olyan történetet alkotott meg, ami hátborzongató hatással van az olvasóra, ráadásul még igaz is lehetne.

Milyen a könyv a könyv? 
Azon kívül, hogy a frászt hozza az emberre egy-egy jelenete, határozottan tanít valamire. Mégpedig arra, hogy ne bízzunk meg feltétlenül egy nicknévben, ne adjuk ki a személyes adatainkat, jelszavainkat, ne bízzunk meg akárkiben, vigyázzunk egymásra és magunkra. S ami a legfontosabb! Ne akarjunk nyomozgatni. Főleg ne egyedül! Legyünk résen, hogy ha már egyszer megtörtént a baj egy családtagunkkal (ne történjen), akkor ne történhessen meg újra. Az internetnek, társkeresőknek, ismerkedős oldalaknak megvan a pozitív, kapcsolattartós oldala mellett az a nagy hátránya, hogy arctalan, névtelen, bárkit rejthet a nick. A jóhiszemű emberek pedig piszok gyorsan bajba keveredhetnek, amiből nagyon nehezen, akár túl nagy árat fizetve keveredhetnek csak ki.

Julia karakteréről lehetett a legtöbbet megtudni, ő volt a főszereplő, mellette megismerhettük a férjét Hugh-t, a fiát Connort, Adrienne-t, Annát, Lucast, Ryant,  Paddy-t és Mariát, Dylant és még megannyi szereplőt, aki szerepet játszott ebben a történetben. Életszerű karakterek, életszerű történettel, izgalommal, veszélyekkel, rettegéssel, borzongással, kétségbeeséssel, titkokkal, rossz döntésekkel, árulással, összeesküvéssel és egy olyan véggel, amitől az olvasó dob egy hátast. Határozottan tetszett Watson stílusa, valószínűleg sort kerítek majd a Mielőtt elalszom című könyvére is.

Köszönöm a könyvet az Athenaeum kiadónak!

Pontozás: 10/10

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése