Idézet

"Olvasd, nézd, hallgasd azt, amire a szervezeted vágyik, meglátod, minden hangulatodra, állapotodra találsz műfajt, s azon belül keresd azt a darabot, amelynek színvonala megüti a mértékedet." /Vavyan Fable/

"A jó könyv mindig megtalálta, ma is megtalálja azokat, akiknek íródott." /Vavyan Fable/

2019. július 7., vasárnap

Izolde Johannsen: A pontlövész – La Fayette 2.


„XVI. Lajos király halála után a királypárti összeesküvők, szimpatizáns nemesek, papok, katonák, lázadó parasztok megpróbálkoznak a lehetetlennel, de Vendée vérzivatara elsodorja őket. Gilbert Lafayette hazájától, családjától, barátaitól elszakítva börtönben él. Szalma Jason, az álruhás angol nemes minden furfangja, vagyona és igyekezete ellenére sem tudja barátját kiszabadítani. Várniuk kell. Várni, hogy az új csillag, Bonaparte Napóleon vajon bevilágítja-e az életüket a politika sötét egén. Mindeközben, a tisztogatások következtében a La Force börtönbe kerül Adrienne Lafayette is. Szintén e komor cella lakója a kegyvesztett Latouche-Tréville gróf, a neves ellentengernagy, aki nemcsak befolyását, munkáját és hajóit vesztette el, de a tengert is. 

Izolde Johannsen tengeri kalandokkal átszőtt történelmi regénye La Fayette márki és barátja, a titokzatos angol lord életútján keresztül mutatja be a borzalmas forradalmi éveket követő zűrzavart, majd Napóleon felemelkedését és bukását.

Dénesi Ildikó (Izolde Johannsen) 2013 óta jelenteti meg az európai tengerhajózással foglalkozó történelmi regényeit. Kiemelten foglalkozik a második világháborús birodalmi haditengerészet (Kriegsmarine) felszíni hadihajóival és parancsnokaiknak életrajzával. A La Fayette-sorozat második kötetében az európai történelem meghatározó alakjain, nagy pillanatain keresztül mutatja be ezt a különleges világot, új megközelítésből szemlélteti az ismert eseményeket. Eddig megjelent haditengerészeti kötetei: A birodalmi kalóz, Gránátok a becsületért, Kalandor a tengeren, A furfangos fivérek, Megölni a királyt!”
Kiadó: Helikon kiadó - Szenzár könyvek
Megjelent: 2019. Június 7.
Borítókép, grafika: Kertai Zalán
Oldalszám: 320
ISBN: 978-963-479-238-3

A történelmi regényírók koronázatlan királynője, Izolde Johannsen új vizekre evezett következő könyvében. Legújabb történelmi kalandregény duológiájában az ezerhétszázas és ezernyolcszázas évek Franciaországába és Amerikájába kalauzolja az olvasókat és bővíti ismereteiket az európai és amerikai tengerhajózás terén. A Megölni a királyt! címet viselő történelmi kalandregény 1774-1793-ig követi végig Gilbert La Fayette márki kalandos életútját, s mutatja be gyönyörű vitorlásait melyekkel a kalandjaira indult, A pontlövész című második, s egyben befejező kötet pedig az 1805 és 1834 közötti időszakot öleli fel.
Amikor befejeztem a Megölni a királyt! című első részt, írtam az írónőnek hogy siessen a folytatással, mert már most tenyérnyi lyuk van az oldalamon a kíváncsiságtól, hogy hogyan tovább. Szerencsémre még a megjelenés előtt volt szerencsém olvasni a második kötetet, így a megjelenés után járva már csak felfrissítettem az emlékeimet, hogy kiegészíthessem az akkori vázlataimat, melyeket nevezhetném az első benyomás rögzítésének is. 
Izolde Johannsen olyan történelmi eseményeket dolgoz fel a könyveiben, melyeket a történelemórákon is vettünk érintőlegesen, mégis teljesen más így, hogy belemélyedhetünk a korszakba, és megismerhetjük az embert, aki a kor meghatározó alakja volt Franciaországban és Amerikában egyaránt.
Marie-Joseph Paul Yves Roch Gilbert du Motier de La Fayette márki, akit röviden csak La Fayette márkiként vagy Gilbert La Fayette-ként emlegetünk, nagyszerű életutat járt be, rengeteg minden fűzhető a nevéhez, bár meg is fizette az árát. Nagyon szerettem, mert azon kívül, hogy a családja volt a mindene, katonatisztként és politikusként is képes volt helytállni. Céltudatos volt, szenvedélyes és határozott. Barátsága Szalma Jason-nel pedig példaértékű szerintem sokak számára. Hihetetlen kalandokat éltek át, és csak remélni tudtam, hogy végül életük alkonyán nem sok dolgot kell majd megbánniuk. Elég sok könnyet köszönhettem nekik mindkét kötet olvasásánál.
Ugyanakkor az örök kedvencem Szalma Jason, azaz Jason Faulkner Paille vagy más néven Edward Francis Jason Milner, Earl of Westmorland volt, aki a kezdetektől magával ragadott elszántságával, éles eszével, nagy szívével, s nem utolsósorban elragadó humorával. Már az első kötetben is ő volt az én abszolút kedvencem, ám ez a kötet még közelebb hozta hozzám. Míg az első részben a titkos terve illetve a Gilbert La Fayette-hez fűződő barátsága volt a középpontban, ebben a részben a fia, Jacques Paille/Jacob Milner Earl of Westmorland felkutatása és a hozzá fűződő kapcsolata dominált.
Imádtam Guillaume karakterét is, aki nagyon hasonló volt édesapjához, ezért is állt annyira közel a szívemhez ő is. A könyv második felében már körülötte zajlanak az események többnyire, az ő céljait, okait ismerhetjük meg. A könyvből az egyik kedvenc jelenetem is hozzá köthető, hiszen az Octavie-val való megismerkedése egyszerre volt kacagtató és aranyos.

A szereplők abszolút a szívemhez nőttek – legyenek azok fő vagy mellékszereplők –, az események pedig lebilincseltek.

Bár a történetben sűrűn helyet kapott a politika, illetve a bosszú, sikerült úgy ábrázolni, hogy leheletfinom legyen és éppen csak annyi, ami a történethez feltétlenül szükséges. Szerencsére a hangsúly többnyire az emberi kapcsolatokra helyeződött, s ezért lett annyira emberközeli és érzelmi húrokat pengető
Régi barátság, apa-fiú egymásra találás, szerelem, gyermekáldás, veszteség, hajós és szárazföldi csaták, viszályok, bajtársiasság, hősiesség, önfeláldozás, honvágy. Minden jelen van, ami csak ahhoz kell, hogy a történelem eme darabját közel vigye az emberhez. La Fayette márki és Szalma Jason kalandjait nem lehet megunni. A második résszel lett kerek egész a történet. Én személy szerint semmit nem változtatnék rajta.
Köszönöm Izzie-nek, hogy megismertetett La Fayette márki és Szalma Jason kalandjaival, mert általuk sikerült közelebb kerülnöm a kor eseményeihez. A könyv olvasmányos, lendületes, magával ragadó, néhol pedig szívet tépő. 

Minden történelem kedvelőnek meleg szívvel ajánlom, valamint mindazoknak, akik szívesen tudnának meg többet a 18. és 19. századi Franciaországról és Amerikáról.

Pontozás: 10/10

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése