Vigyázat! Cselekményleírást tartalmazhat.
18 éven felülieknek ajánlott!
Fülszöveg:
Eden édesanyja halála után új életet akar kezdeni. Annak érdekében, hogy lezárhassa a múltat, teljesíti anyja utolsó kívánságát és felkeresi sosem látott ikertestvérét, a OneDevil rockbanda gitárosát. Egy dologra azonban nem számít: a hirtelen fellángoló vonzalomra közte és a banda frontembere, Cam között. Vajon képes lesz hinni a szerelemben és megbízni a hírhedten nőcsábász rocksztárban?
„Elképesztő ez a férfi! Nem ismeri a nemet! Miért is ismerné, hiszen egy vonzó rocksztár, akinek mindig is a lábai előtt hevertek a nők…”
Cam eddig minden nőt megkapott, akire vágyott, de mikor Eden feltűnik a láthatáron, egészen másfajta érzelmek kezdik hatalmukba keríteni és nagy döbbenetére falakba ütközik. Mindenáron meg akarja nyerni a lányt magának. Azt viszont nem tudja, hogy Eden sötét titkokat rejteget. Vajon sikerül elnyernie a zárkózott lány szívét?
„Elképesztő ez a nő! Azt sem tudja, ki vagyok. Eszem megáll! Lazán elutasít. Mi ez, ha nem kihívás? Nem tudja, hogy esélye sincs ellenem?!”
Kiadó: NewLine
Kiadás éve: 2024
Oldalszám: 400, puhatáblás
ISBN: 9786156624567
Stefanie D. Lauren novellákat írt, amik antológiákban jelentek meg, verseket ír és olvas, admin egy írós csoportban. A Magyar szerzők könyvei blogon található az írónővel egy interjú, amit megtekinthettek itt: Magyar szerzők könyvei blog
A borítója nekem nem igazán tetszett. Cam egy vagány, humoros, mosolygós, izmos férfi. Szerintem a borítóképhez is olyat kellett volna választani, akinek vonzó szemei vannak, és tipikus „szédülj a karjaimba” mosolya van.
Romantikus, erotikus regény összetett cselekménnyel, drámával és humorral. Szórakoztató könyv, amivel gördülékenyen lehet haladni. Érzelmi hullámvasút. Az írónő szívfájdítóan mutatta be a szereplők nagyon nehéz és fájdalmas múltját. Még aznap elolvastam, amikor elkezdtem. Annyira kíváncsivá tett, hogy nem akartam letenni.
A regény eleje nagyon megrázó volt. Edennek nehéz élete volt, nagyrészt a drogfüggő anyja miatt, aki tönkretette a gyerekkorát. Az csak később derült ki, hogy az igazi bűnös az apja ikertestvére volt. Elliot gonoszsága miatt alakult minden úgy, ahogy.
Eden mostohaapja, Mateo viszont szimpatikus embernek tűnt. Bátorította a lányt, hogy rajzoljon és zongorázzon.
Hogy anyja végakaratának eleget tegyen, Eden elutazott, hogy segítsen az ikertestvérének, aki egy rockbanda gitárosa. A zenekar családként viselkedett. Iszonyú idétlenek és lököttek voltak a srácok. Bepillantást kaphattunk a mindennapjaikba.
A zenekar frontembere, Cam azonnal kinézte magának a nőt. Türelmes és kitartó volt. Szerintem nagyon szép és kedves gesztus volt, hogy már az elején „kedvesemnek” szólította Edent.
Eden összetett személyiség. Részben egy vagány motoros lány, akit megkeményített az élet. Másrészt egy végtelenül fáradt, ártatlan, törékeny nő, aki túl sokáig fojtotta magába az érzéseit.
Nagyon szép volt az a rész, amikor a banda először játszott Edennek, aki kiborult, és akinek Cam megnyugtató, kedves vigasztalása nyújtott menedéket.
Jó érzés volt olvasni, hogy a sok szenvedés után, az együttessel töltött idő alatt Eden egyre többször mosolygott, nevetett. Odament az ikertestvérének segíteni, erre őt babusgatta az együttes frontembere. A férfi kedvesen, óvatosan, tapintatosan nyerte meg magának a nőt. Nagyon aranyos volt, hogy mindig mosolyt akart csalni Eden arcára. Jó hatással voltak egymásra.
Eden és Cam kapcsolata még új volt, nem bírtak meglenni egymás nélkül. A nő – életének tönkretett első huszonöt éve után – végre jól érzete magát.
Az erotikus részek részletesen voltak leírva, és tele voltak feszültséggel, érzékiséggel, intimitással. Egy nagyon „tüzes”, „éhes”, szenvedélyes kapcsolatot írt le az írónő.
Érdekes, felkavaró történet volt. De a könyv vége felé már egy kicsit sok volt a nyűglődés. A befejezés nekem egy kicsit összecsapottnak tűnt. Bár a titkokra fény derült, és az ikrek meg az apjuk „egymásra találtak”, rendeződött a kapcsolatuk, Eden és Cam is végre megkapta a lehetőséget a boldogságra egy párként, de valami határozottabb és részletesebb lezárás hiányzott.
Összességében egy jó könyv, tetszett, de azt sajnáltam, hogy a vége nem volt kidolgozott. Ám amint megtudtam az írónőtől, most írja a folytatását, ezért lett ennek a kötetnek kidolgozatlannak tűnő függővége.
Hamarosan jövök az Öltönyös milliárdos véleményezésével. (Az „öltönyös” regények nem egy sorozat részei!) Addig is jó olvasást! Ana voltam, sziasztok!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése