Két olvasott könyv között igyekszem a készülő mesekönyvemen is dolgozni. Tegnap például a következő fejezetet terveztem felvázolni, továbbgondolni, hogy a már megírt jeleneteket milyen sorrendben illesszem majd be, de valahogy nem akart összeállni a fejemben.
Gondoltam, hogy egy kis szünetet tartok, megnézem milyen könyves szerencsesütit sorsol számomra a moly rendszere.
Nagyon jót nevettem... az univerzum üzent:
"Ülj le, és alkoss!"
Nem olyan könnyű az alkotás folyamata, ha épp írói blokkal küzdesz, vagy egyszerűen csak nem jön az ihlet.
Az első nagyobb fejezet egy átvirrasztott éjszaka alatt elkészült, bár akkoriban még csak egy rövid kis mesének indult, hogy felvidítsak vele egy három éves kislányt. Aztán a pici lány többet szeretett volna hallani a szereplőim kalandjairól, és az igazat megvallva én is tudni akartam, hogy hová fejlődhet a történetem. Azóta évek teltek el, fejezetek íródtak, fejlődtek a szereplőim, s általuk én is. Millió ötletem volt már a mesével kapcsolatban, tucatnyi jelenetet megírtam a leendő fejezetekhez, ám a nagy áttörést még nem értem el.
Viszont felfedeztem, hogy akadnak zenék, képek, vagy épp bizonyos tárgyak, amik ihletet adnak. Most a teljesség igénye nélkül megmutatok néhányat közülük, amiből következtetni tudtok a mesém főbb karaktereire. :)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése