Fülszöveg:
„Kim Stone felügyelő nehéz helyzetben van. Az aktuális eseténél nem számíthat a teljes csapatára; két társa egy magára hagyott kisbaba ügyében nyomoz a helyi román közösségben, amíg a felügyelőnő egy fiatal prostituált gyilkosát keresi. Ahogy újabb és újabb áldozatok kerülnek elő, nyilvánvalóvá válik, hogy egy sorozatgyilkost kell megállítaniuk. Az elkövetési mód egyre brutálisabb, az áldozatok pedig a legelesettebbek és a legvédtelenebbek közül kerülnek ki. Stone-éknak azok haláláért kell igazságot szolgáltatniuk, akiket senki sem keres.
Angela Marsons legújabb regényében az emberkereskedelem és a modern kori rabszolgaság jelenségét járja körül. Ebben a közegben a kizsákmányolás és az öncélú kegyetlenkedés mindennapos, a helyszín pedig nem egy távoli világ, hanem a mindennapjaink, az áldozatok ugyanis közöttünk járnak. Marsons fordulatos krimijével oda irányítja a figyelmünket, ahonnan a legszívesebben félrenéznénk.”
Kiadta: General Press kiadó
Megjelenés éve: 2020.
Eredeti cím: Angela Marsons: Broken Bones
Fordította: Szabó István
Oldalszám: 320
ISBN: 978-963-452-435-9
Izgalmas, fordulatokban gazdag és mindig tartogat egy-egy „slusszpoént”, ami kiváltja belőlem a „na basszus” megjegyzést. Számát sem tudom, mennyi krimi ment már át a kezeim között az évek alatt – hiszen nem mindről született bejegyzés –, mégis vannak olyan kötetek, amelyeket évek múltával is fel tudok idézni, mert mély nyomot hagytak bennem. Angela Marsons könyveit egyértelműen ide sorolom. Kim Stone felügyelőnő karakterével teljes mértékig olyan szereplőt teremtett, aki megmarad az olvasó emlékezetében.
A könyv felét egy ültő helyemben olvastam el, aztán sajnos egyéb okok miatt többször le kellett tennem, és napokig hozzá sem fértem. Így végül hetek alatt végeztem vele, pedig ez a regény is olyan, hogy ha az embernek elég ideje van (és a szeme is bírja), egyetlen nap alatt simán elolvasható.
Az írónő most is rendkívül nehéz témákhoz nyúlt: illegális bevándorlás, rabszolgamunka, emberkereskedelem, prostitúció, csalás és gyilkosság. Volt itt minden, csak győzze az ember nyomon követni, plusz bírja gyomorral – engem személy szerint az, ha egy gyerek is érintett, sokkal jobban megvisel az átlagnál. Nagyon szerettem végigkövetni a nyomozás minden aspektusát, és sok esetben együtt vívódtam a nyomozókkal. Dawson ebben a kötetben még szimpatikusabbá vált számomra, Bryant kötélidegeit pedig kifejezetten irigylem.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése