Idézet

"Olvasd, nézd, hallgasd azt, amire a szervezeted vágyik, meglátod, minden hangulatodra, állapotodra találsz műfajt, s azon belül keresd azt a darabot, amelynek színvonala megüti a mértékedet." /Vavyan Fable/

"A jó könyv mindig megtalálta, ma is megtalálja azokat, akiknek íródott." /Vavyan Fable/

2013. április 19., péntek

Vavyan Fable - Halkirálynő sorozat

Vavyan Fable (Molnár Éva) Magyarország egyik csodája. Egyik kedvenc írónőm, hiszen lebilincselő stílusával, humorával, sajátos nyelvezetével elvarázsolja az olvasót. Több mint tíz éve már, hogy bevezettek a világába, ahol zsaru-, akció- és kalandregények, fantasyk (mesélőkönyvek), bohóságok és (megbotránkoztató) novellák várták, hogy elolvassam őket. A Halkirálynő sorozat 0. részével indítottam, s azóta is nagy szerelmem ez a sorozat. Meseanyó könyvei minden hangulatomnak megfelelőek. Imádom, hogy bárhol olvashatom a könyveit, minimum 10-ből 7 ember tudja, hogy ki ő, s nem kell magyarázkodnom, hogy miért is nyihogok egy-egy könyvrészletnél. Neki köszönhetően megtanultam kezelni a kényesebb helyzeteket is, s nem ütöm le én sem a velem gizdáskodókat, hanem megpróbálom ledumálni őket a lábukról. Ha megkérdeznék tőlem, hogy melyik a kedvenc Fable könyvem, nem tudnék rá válaszolni, hiszen majdnem mindet imádom. Egyetlen egy könyvet nem tudtam úgy igazán a magaménak érezni, az pedig a Kedves mint egy kéjgyilkos volt, de hamarosan azzal is újrapróbálkozom. Egyedülálló akcióregényei közül a kedvencem azt hiszem a Sárkánykönny, Burleszkek, bohóságok közül abszolút nyerő az Ezüstegér, Fantasy kategóriában Álomhajsza és Tündértánc a nyerő, a sorozatait pedig egy az egyben imádom. 


Halkirálynő sorozat

0. Vavyan Fable: A pokol is elnyeli ismertető: "Patrick Wyne, az akciócsoport fáradt vezetője éppen aludni készül, amikor váratlan látogatója érkezik: Joy Smith. A lányról csak annyit lehet tudni, hogy nem az, akinek kiadja magát, viszont remekül rajzol, s ha kell, verekedni is tud. Ennek aztán nagy hasznát veszi, mert rövidesen többen is üldözni kezdik. A titokzatos lány a kommandósok segítségét kéri egy már-már hihetetlen ügyben: meggyilkolt barátjáért akar bosszút állni, akit egy embertelen orvosi kísérletnek vetettek alá, és valami emberrablásról is mesél. Joy gyönyörű nő, Wyne viszont esendő férfi. Kötélnek áll tehát, és vele tartanak a társai is. A sötét história hajmeresztő kalandokban folytatódik, s számos meglepetést tartogat. Amikor már-már úgy tűnik, vége a hosszú „szafárinak”, nem késlekedik a fordulat: hosszú üldözés veszi kezdetét. (Patrick Wyne-t és akciócsoportját a Halkirálynő sorozatból ismerhetik az olvasók. E regény egy korábbi akciójukat meséli el, amelyben a kommandónak jutott a főszerep.)" 

1. Vavyan Fable: A Halkirálynő és a Kommandó ismertető: " …Újabb tompa dörrenés hallatszik odafönt, majd újabb, ám ez már közelebbinek rémlik. Füst szaga keveredik a kavargó portól fojtogató levegőbe. Szám mintha sárral volna tele, s ekkor fény lobban mögöttünk. Lángok marnak a rejtekajtóba, s az félelmetes robajjal leomlik. Nyargalunk. Lépteink dübörgését nem halljuk a fejünk fölött és mögöttünk összeroskadó épület haláltusájában, hörgő légvételeink kínját is csak érezzük. A száguldó Louis lámpája tovább küzd a sötétséggel: imbolygó-sápadt fénysugár, apokaliptikus robajlás, füst – a halál maga. Ott fújtat a sarkunkban. Belloq lemarad, átnyalábolja vállamat, magával vonszol, kiáltozik valamit, szavát nem értem. A folyosó beomlik mögöttünk. A fénykör olykor ajtókra villan, az ájulás határán suhan át rajtam a gondolat: mégis itt, ebben a pincében halok meg, ahonnan egyszer már kiszabadultam. A következő, még közelibb robbanás hatására a folyosó megremeg, akár egy haldokló állat belei. A mennyezetről kődarabok mállanak. 
Wyne megroggyan a vállára zuhanó omladék súlya alatt, mégis fut tovább. Már körülöttünk is záporozik a törmelék, lábunk alá torlódik, átbukdácsolunk rajta, tűz robog nyomunkban, levegő híján megfulladunk!  S a fénysugár ismét a folyosó végét tapogatja. Már jártam itt!  Előrevetődöm, s míg Louis felfelé világít, Belloq fölemel. Körmeim mind egy szálig letörnek, mire kitépdesem a csapóajtó zárját.
A regény 1987-ben jelent meg először, népszerűsége azóta is nőttön-nő."

2. Vavyan Fable: A Halkirálynő és a dzsinnek ismertető: "A Halkirálynő és a kommandó hőseit újra veszély fenyegeti. Denisa, a roppant nőies, képzetten szájaló-verekedő zsarulány, valamint szerelmese, a férfiasan konok Belloq, másképpen Mogorva, nagystílű terv végrehajtásának útjában állnak. Mindez úgy kezdődik, hogy Denisa egy gyilkossági ügy felderítésén fáradozva, Line egyik kórházába jut. Gyógyszerkísérletekről, visszaélésekről értesül. Egy fiatal orvos különös balesetéről, reanimálásáról beszélnek neki, felkeltve gyanúját, hogy gyilkosság történt. Itt csaknem zsákutcába jut, mígnem felismeri végre: egy szervezett ölőcsapat terveit keresztezi. A bűnözők a vezetőjüket akarják kiszabadítani a börtönből. A gengszterek hadat üzennek Denisának és az akciócsoportnak. Pozíciójuk megerősítése érdekében – többek között – egy titokzatos fegyvert is bevetnek. Kuszálódnak a szálak, kirobban a háború. Az idő rövidsége miatt Justitia segítsége sem elég. Denisa nem válogathat a módszereiben. Hajmeresztő kalandba bocsátkozik. A rivális banda vezérével, a Kokókirállyal beszél meg tatátkát, és szövetséget ajánl neki. A vesszőfutás, móka-zokogás csak ezután kezdődik." 

3. Vavyan Fable: Ki feküdt az ágyamban? ismertető: "Denisa, a fiatal nyomozólány dacból, szorongva, ám sikeresen megfékez egy ámokfutót. Tettét, mint már annyiszor, önfejűségnek minősítik. Sajátos munkastílusa miatt kedvese, Belloq szünetelteti kapcsolatukat. Az ügyet, amelynek felgöngyölítésén fáradozik, az akciócsoport veszi át. 
Denisa elvonul a tengerpartra, és a sziklák közt hasalva áthelyezési kérelméhez körmöl piszkozatokat. Mintegy mellesleg a hajóforgalmat figyeli. Rövidesen csónak érkezik az öbölbe, utasai érdekesnek rémlő csomagokat rakodnak ki. Aztán a sziklák közül fegyveresek rontanak rájuk, s kitör a harc.  Denisa aznap éjjel felszed a kocsijába egy sebesült férfit. Hazaviszi, ápolja, injekciózza. Csaknem beleszeret, pedig sejtelme sincs, kinek a jótündére. Néhány nap múlva az akciócsoport főnöke s annak helyettese, Belloq, nem hiszi el ezt neki. Nyaralásból hazatérő öccse, Martin is kikel magából, és úgy kiabál vele, mint egy szóló hét törpe: Ki feküdt az ágyamban? Ki használta a párnámat, takarómat? Kérdezik mások is, gorombán. Denisa öt napot kap, hogy válasszal szolgáljon. Közben törheti a fejét Martin másik kérdésén is: Nem tudod, hol a határ zsaru és gengszter között?"

4. Vavyan Fable: Ébredj velem!  ismertető: "A Halkirálynő sorozat ezen történetét Daniel Belloq, alias Mogorva meséli el, mivel Denisa egy különös baleset következtében amnéziás állapotba kerül. Danielt nem csupán a baleset körülményeinek tisztázása és egyéb bűnügyek kiderítése köti le, azon is fáradozik, hogy visszakerüljön Denisa emlékezetébe.
"Kirúgom magam alól a Mazdát. A néhány kocsival előttem parkoló Saab motorja felbőg, a jármű megugrik, majd mégis megtorpan, mintha vezetője azt nézné, társa valóban mozdulatlanná vált-e a járda mocskában. Cyd meglendíti a markában tartott kézigránátot. Mielőtt eldobhatná, a Saab ismét elrugaszkodik álló helyéből. Ekkor már a kocsi csomagtartófedelén állok, abban a boldog tudatban, hogy Cyd felrobbantja velem együtt. Feldobom magam a tetőre, ahogy a kiképzésen belém lőcsölték (csakhogy akkor fegyver volt a kezemben!). Elvetődöm, keresztben fekve. Legurulok a motorháztetőre. Jobb híján két csupasz öklömmel zúzom be a szélvédőt. Látom a fickó arcát: őrült nagyra tágult szempár, a pupilla zöldesen felizzik, a szájon torz fintor…" " 

5. Vavyan Fable: Mogorva nyár  ismertető: "Belloq és akciócsoportos társai különleges kiképzési programról hazatérve tudatják Denisával, hogy egy dél-amerikai országba utaznak nyaralni. Festői helyre érkeznek, ottlétük az első napokban valóban nyaralásnak látszik, ám hamarosan támadás éri őket, s a dzsungelen át kell menekülniük. „Kicipzározom a puttonyt. Ők persze dögösebbek: a hét zsákon egyszerre reccsennek a fémfogak. Három másodperc alatt alsónadrágra vetkőznek. No, akkor én is. További három másodpercig tart, amíg előhúzzák a káprázatosan összehajtogatott ruhacsomagot. Éjfekete kezeslábas bomlik ki előttem, különös anyaggal bélelt, állig galléros modell, gyanítom, hogy lőhatlan. A Nagyszerűek gyorsan végeznek felöltésével, nekem Leon segít, hogy megtaláljam az elrejtett műanyag cipzárt, a szigeteléssel bevont kapcsokat. Ebben a cuccban zajtalanul kúszhatunk, mászhatunk, egyetlen alkatrésze sem csikordul, zörren meg soha. Pilótasapka-féle sisak következik, minden oldalról zárt, bélelt modell, Batman is valami hasonlóban szuper. Nem tudom, az övé golyóálló-e, a mienk biztosan az, feltéve persze, hogy nem túl nagy erejű vagy robbanó lövedéket kapunk a fejünkbe. Fresson végigmér bennünket, lerántja a sapkát és elröhinti magát. – Mint egy Batman-kommandó! Máris leszögezem, hogy nem vagyok hajlandó kívül hordani az alsógatyámat, mint az a marha!” " 

6. Vavyan Fable: A Hold forró jegén  ismertető: ""Denisa Wry-nak mintha nem volna elég, hogy zsaruként – meggyilkolt lányra lel egy kísérteties házban; – és lemészárolt gladiátorra bukkan a huszadik század végén; – ezenközben mélységesen belekeveredik egy különös betörő rejtelmes ügyeibe. Ráadásul: – egy hisztérikus teherautósofőr rosszvoltából kórházba kerül; – ám onnan hamarost megszökik; – népes családja összejövetelt rendez, kultiváld a kakás-mamást! jeligére; – társa, Laco szexkórság áldozata lesz; – akit helyettesítvén Zsötem, a tesztoszteron-túltengéses, újonc zsaru szakad a nyakába; – miáltal gyakori összeveretésben részesülnek; – cserben hagyott kezelőorvosa is mániákusan üzenget érte. Az égnek hála, segítség is kínálkozik: – Daniel Belloq (alias Mogorva); – a furabogár barátok (Cyd, Dalia, Quasimodo); – valamint a Fellini-kedvence alkatú jós és léleklátó asszony, Ramona személyében." 

7. Vavyan Fable: Apád, anyád ide lőjön!  ismertető: "A halkirálynő nevében! Az előrahaladottan állapotos zsarulány, Denisa Wry és szintén viselős – amúgy harcművész és kegyszerűrus – barátnője horrorszerű bűnténybe keveredik, méghozzá életük kritikus napján. Ahelyett, hogy a szülőkádban vajúdnának, motoros hajszában vesznek részt a hóesésben, aztán lambadáznak a kórházban, tovább még egy alaposan kiérdemelt eljegyzési gyűrű is eltűnik – és mily rejtelmes módon! A gólyinváziító követően Denisa gyermekágyi depresszióba süllyed, ám gyógyulása érdekében megfogadja a bölcs krízisteraputa tanácsát. Ebből következően az akciózsaru Daniel Belloq társaságában éjjelente sírkertet, szellemvasutat, hírhedett kocsmákat látogat. Egyébként sincs otthon maradásuk. Hajlékukban go-go görlök, Chippendale-táncosok, halottkémek és pszicophaták adják egymás markába a kilincset, jórészt a szintén kopó foglalkozású, nőbolond fivérnek, Martinnak köszönhetően, aki viszont a háztetőre menekül a problémák elől, és a kéményen extrém-vasal, de később majd új hobbit fejleszt ki magának. Tetézetképpen a szomszédban lakó regényírónál gyakorta vijjog a tűzriasztó, ugyanis a habókos fickó folyton szanaszét feledi a pipáját. Ám a latorvadász párnak nincs ideje kétségbeesésre, miként alvásra sem. Belloq a rendőrgyilkos smasszernőt üldözi. Denisa a nőgyógyászokat öldöklő fanatikus nyomában jár. Mígnem felfigyelnek arra, hogy az ő nyomukban is lopakodnak néhányan. Jöhet a mondóka: kapd el, vagy ő kap el!" 

8. Vavyan Fable: Csontfuvola  ismertető: "A két súlyosan sérült kommandós, Daniel Belloq és Steve Delgado a tóparti nyaralóban lábadozik. Steve mélységesen depressziós, nem hajlandó felkelni, mosdani, étkezni. Akciócsoportos társai mindent elkövetnek talpra állítása érdekében, de még a nyári Mikulás-terápia se válik be nála. Tán-tán Nympha, a könyörtelen gyógytornásznő segíthet. Denisa válósat álmodik, ezért sürgősen a tóhoz száguld, hogy Belloqkal lehessen. Idilljük hamar véget ér; lovaglás közben géppisztolysorozatot zúdítanak rájuk egy dzsipből. A kergült ló elhagyott farmra robog Denisával, ő pedig a kútból áradó hullaszag éreztén mozgósítja a helyi erőket. Pedofil gyerekrablás-sorozat nyomára bukkannak, ám a rendőrfőnök nem akar statisztikarontó ügyeket a városában. Belloq nem kíván résztvenni az ügyben, arra hivatkozva, hogy besokallt, kiégett. Amikor azonban mesterlövész flintával megsebesítenek néhány helybéli hobbivadászt, feltámad benne a zsaru. Színre lép Gerret Flach, a nagy hatótávolságú vonzerővel bíró, örökbarna bőrű megyei főügyész-helyettes, és felkéri őket a nyomozásra. Denisa, Belloq, Steve, a kezdő zsaru Martin és a furabogár Cyd nekilát, hogy felderítsék a két bűnügyet. A gubancos szálak ekkor még alaposabban összekuszálódnak. A gyerekrablási gaztett véres fordulatot vesz. A hobbivadölők vadásza bedurvul. Eddigi és leendő áldozatai nem hajlandók együttműködni a zsarukkal, ugyanis szerintük ők a greenpeaces támadók. Nympha és Gerret Flach feromon-kisugárzása felbolydítja a kedélyeket; közös barátaik, Marcel és Dalia esküvői készülődése ámokozássá fajul, Belloq kamasz lánya kritikusan életun és világfáj, de még házi kedvenceik is agyászra szorulnak. Továbbá a válságos írómester, Donald is jelen van, hogy pipatüzeket okozzon.
Végül persze az akciócsoport közbelépése is szükségessé válik A HALKIRÁLYNŐ-SOROZAT ÚJ EPIZÓDJÁBAN." 

9. Vavyan Fable: Habospite  ismertető: " A HALKIRÁLYNŐ és a VIS MAJOR történetek hősei találkoznak!
Fertő Cityben menyegző készül. A harcművész Dalia és a sok kínpadot megjárt exzsaru, Marcel-Lobo kézfogózna a város hírneves kastélyában. Ám az élet nem habospite. 
Dalia a koszorúslányokkal – Cyddel és Denisával – kalandot kalandra halmozva lánybúcsúzik Fertő Cityben. Ennek során elkerülhetetlenül megismerkednek a járőröző kopópárossal, Vis Majorral és Kyrával.  Vis Major készülő gaztett nyomában jár, Kyra majdnem kétszáz éves sorozatgyilkosság szálait bogozza, közben aktívan praktizáló latrokba, vámpírokba botlanak. Tudomásukra jut, hogy egy dzsungelországi kokszbáró busás vérdíj fejében körözteti Marcelt. Egyéb bajok is megakaszthatják az egybekelést. Az esketésre felkért Rézorr Atya a márkapár öltözéke láttán avagy a meglepetéstánc hatására lefújhatja a frigyet. Az oltár előtt valóra is válik néhány kisebb rémálom. A jókorább tagló későbbre tartogatja magát. A vigalmat megzavaró támadás nyomán a Denisa-Belloq-Martin-Delgado által képviselt úthenger zsarucsapat és a lavina kopópáros közös akcióba lendül, Dalia és Cyd is velük tart. A földön-vízen-levegőben folyó üldözős-hajszás téboly hevében nincs idő átöltözni, s a két dudás egy csárdában-effektus is létrejön.
Halkirálynő és Vis Major 2 in 1!"  

10. Vavyan Fable: Tündérlovaglás ismertető: "Ella Belloq „példátlanul izgalmas kalandtúrán, élménykiránduláson” (by média) vesz részt iskolatársaival az Albatrosz-félszigeten. A túra kimondottan nem jó értelemben válik izgalmassá. Denisa a Shrek csúfnévre keresztelt rendőrfőnököt faggatja Ella hollétéről, emiatt erősen tart féltett kincse – maradék türelme – elvesztésétől. Nem növeli komfortérzetét az urna sem, amelyet egy játékbabákkal telezsúfolt, különös házból hozott haza. 
Martin a folyamatos nőrohamoktól csömörlötten használt gumióvszereket kukáz ki szerény hajléka padlójáról. Újrahasznosítással kapcsolatos, erősen környezetbarát álmodozásából azonban felébreszti a hideg gyanú: Egylövetű Izéke becenevű új ágymelegítője nem akar lelépni az „egyéjszaka” múltával. Sajnálatos módon a hölgyszemély nem pusztán a férjhez menési láztól idült: már régen elhagyta a normálisnak nevezhető elmeövezetet, és még egyre gyorsul.
Belloq egy neonáci bandát üldöz, és kiváltképp kínos titkukra bukkan egy monostorban. Denisával versenyt rohan ellenük Elláért, nehezítésképpen az amúgy is kusza nyomszálakat a szembenálló erők tovább gubancolják.
A hajsza csitultával marad egy súlyos kérdés: van-e, lehet-e esélye Ellának ép felnőtté érni valaha? "

Vigyázat! Cselekményleírást tartalmaz.

Elég nehéz 11 könyvélményt különválasztani, főleg így, hogy mind összefügg, s a fülszövegek is elég sok támpontot adnak az embernek. (Végre normális fülszöveg, ami tényleg kedvet csinál az olvasáshoz) Ezért inkább összefoglalót írnék a sorozatról. Remélem nem bánjátok. 

A Pokol is elnyeli című könyv volt életem első szabad olvasmánya, amit önszántamból kezdtem el olvasni. A kíváncsiság vezérelt, hiszen nem értettem a sok kötelezővel a hátam mögött, hogy mégis hogy lehet ennyit nevetni egy könyvön. Persze olvastam már azelőtt is olyan könyveket, amiket nem a suliban adtak fel, de azok teljesen mások voltak. Mivel nem akarok túl sokat elárulni a történetből, így igyekszek a lényegre szorítkozni, hogy mi fogott meg benne. Elsőként az tetszett meg a könyvben, hogy már az elején érdekes volt, nem voltak unalmas részek benne, figyelemfelkeltő volt, izgalmas, néhol humoros, néhol szomorú. Gondolok a szomorúnál épp Stanley-re. Joy nagyon szerethető karakter volt, bátor, elszánt, őszinte, szókimondó. Patrick Wayne pedig megtestesítette azt a férfi ideált, amire majdnem minden nő vágyik titkon. Erős jellem, aki ismeretlenül is lát valamit a "betörőjében", s a végére jár a dolgoknak. Tartja az adott szavát, ami nagy pozitívum, hiszen rá nem kis nyomás nehezedik a munkája miatt sem. Abszolút pozitív személy, s bár nem sokszor tűnik fel az embernek, bizony van humora. Például mikor megkérdezi Joyt, hogy mennyire sürgős neki az a perec. Kedvenc jelenetem talán a rajzolós volt. Kedvenc szereplő? Fogós kérdés. Minden pozitív szereplő közel állt a szívemhez. Nagyon reméltem, hogy fogok még a csapatról a későbbiekben olvasni, s ez szerencsére bejött. 

A Halkirálynő és a kommandóban ismerhetjük meg jobban főhőseinket, Daniel Belloq-ot (Mogorva, Isten Lába, Indián, Jujujj, stb.) és Denisa Wry-t. Kapcsolatuk eleinte nehézkesen indul, nem igazán lelkesednek egymásért. Denisa sokszor fejjel rohan a falnak, Daniel viszont túlzottan nyugodt nekem. (Legalábbis eleinte) Mikor főnökük közös munkára osztja be őket, Denisa elég erőteljesen ágál ellene. Ez a kötet, ahogy a többi soronkövetkező is érdekes, akcióban dús, humorban gazdag, írónőnk leleményes, a párbeszédek sziporkázóak, a szövegek egyediek. Rengeteg új kifejezést tanultam a könyvekből. 
Egyik nagyon tetszetős idézetem az alábbi ebből a könyvből:
" Donald püföli az írógépét. Kissé lehiggadva megállok mögötte, és azt látom, hogy a regényét írja. A fejemhez kapok: – Mit csinálsz te a munkahelyeden?
Rám vigyorog: – Dolgozom.
– Igen, azt látom. De mit dolgozol?
– Alkotok.
– És Beatrix Holl? Mi lesz a gyilkosával?
– Nincs gyilkos – feleli Donald. – A nő megkéselte magát, aztán betörte a saját fejét. Pont."

A Halkirálynő és a dzsinnek című kötetben feltűnik végre kedvenc szereplőm Cyd, akit néha manónak hívnak Denisáék. Kissé különc figura, de a szövegétől az ember hasravágódik. Denisa kissé túlbuzgó, pörgött mint a búgócsiga, Daniel próbálta hűteni a lelkesedését, mondta hogy maradjon a fenekén, közben ő ugyanúgy nyakig volt az ügyben, csak épp a háttérben. Mellékszereplők akik nagyon közel álltak hozzám: Cyd, Ella, Konrad. 

A Ki feküdt az ágyamban? című kötetben Denisa ismét nagy slamasztikába kerül, s ezzel magára haragítja a szeretteit. Oké, jó szándék vezérli, de néha én is jól megráncigálnám a grabancát, hogy térjen már észhez. Sokszor a vakmerősége már az őrültséggel határos. Szerencsére Daniel szereti annyira, hogy kihúzza őt a csávából, bár egy két oldal erejéig hagyja főni a maga levében. Martin (Denisa öccse) hol idegesít, hol szórakoztat ebben a kötetben. Nagyon jó beszólásai vannak, viszont Denisa helyébe jól kupáncsapdostam volna a pimasz kölykét néha.  Belloq most is a szívem csücske volt, ez a pasi egy fantasztikum. Cyd stílusa, szövege ennél a kötetnél is rengeteget dobott a kedvemen, annyit nevettem. Lobo-t is kedveltem, bár a módszereivel azért vitatkoznék. 

Az Ébredj velem című kötetnél nagyon sajnáltam Ellát és Danielt. Denisa amnéziája miatt ők ketten szenvedtek a legtöbbet, hiszen nem elég hogy Den nem emlékezett rájuk, így újra a szívébe kellett férkőzniük, de a sok idióta még viccelődött is azzal, hogy gyorsan gondolják meg magukat, és meneküljenek. Ezek az illetők néha igencsak az agyamra mentek. Mogorva szemszögéből olvashatjuk a történetet, hogyan próbálja visszahozni Denisa emlékeit, s közben hogyan űzi a rosszfiúkat a társaival. 

A Mogorva nyár című történetben elkalandozhatunk a szereplőkkel. A fantáziám életre kelt, s a saját szemem előtt láttam azt a tájat, ahová Patrick Wayne vitte kirándulni kis csapatunkat. Csodát láttam, méghozzá nem is kicsit. S ez nem csak a jó képzelőerőnek köszönhető, hanem Meseanyó varázslatos írásainak is. A stílus magával ragadó, lebilincseli az embert. Denisa nem véletlenül érezte magát úgy, hogy valamiből kihagyják, hiszen Daniel és a "nagyszerűek" a háta mögött intézkedtek. Sajnos a fantasztikus kirándulást kellemetlen események zavarják meg, s az életük is veszélybe kerül. Denisa és Ella kapcsolata szorosabbá válik, s a történet végig izgalmas, cselekményekkel teli.

A Hold forró jegén fordulatokban gazdag. Kezdődik azzal, hogy Denisa új társat kap Zsöti személyében. A fickó eleinte eszméletlenül idegesítő. Sokszor úgy megverném, hogy nyolc napon gyógyulna. Ész nélkül rohan a vesztébe, s Denisa vele megtapasztalhatja, hogy milyen is volt vele dolgozni. Ez a kötet különösen bővelkedik humorban. Denisa, Daniel, Ella, Cyd és Dalia sorozatos érzelemdömpinget ad az embernek. Ráadásul ebben a kötetben különösen fontos szerepet kap a megfogantatás témája, hiszen mindenki Denisát pátyolgatja, csak hogy végre teherbe essen. Ramona a jósnő (őt is kedveltem) közli vele, hogy nem kell aggódnia, a trónörökös már úton van. Hatalmas öröm éri így Belloq-ot és a családjukat. 

Apád, anyád ide lőjön! kötetben Denisa és Dalia előrehaladott állapotban vannak. Bármikor szülhetnek, mégis a bajt keresik. Denisának néha agymenése van, de ettől függetlenül abszolút imádott karakter, Mogorva imádatom ennél a résznél sem csökkent, bár legtöbbször Cyd és Ella az, akiről még többet akarok olvasni. Dalia ügyködésén néha sikoltani támadt kedvem, Martint pedig néha megtudnám nyúzni, ettől függetlenül az egész történet nagyszerű. A humor ismét elmaradhatatlan, sokszor a hasamat fogtam és úgy nevettem. Meseanyónak köszönhetően az ember mindig önfeledten szórakozhat, s felszabadultan nevethet. A könyv végére ellazulunk, tele vagyunk pozitívummal, ugyanakkor arra vágyunk, hogy még kapjunk ebből. A történet végén természetesen egészségesen megszületik Vivica és Urian :)

Csontfuvola: Akció, humor, kegyetlen jó szövegek, szeretni való szereplők, érdekes cselekmények, izgalom, megkönnyebbülés, nevetés, sírás, sírva nevetés, stb. Ezek jellemzik ezt a könyvet. Akit egyszer a Fable stílus elragadott, nincs menekvés! Ezer százalék, hogy örök életemre Fable függő lettem. Hiába olvasom már rongyosra a könyveit, újra és újra igényli a szervezetem ezt a „kínzást”. És hogy miért is kín? Azért, mert túlságosan hamar vége van a történetnek, és az új kötetekre sokat kell várni. Meseanyó portékáiból sosem elég. Mogorva és Denisa párosa még mindig lebilincselő, Daniel viselkedése Uriannal megható, Ella stílusa észbontó, szövegei pedig lehengerlőek. Martin szokás szerint jópofa és fárasztó egyszerre, a nagy csapat pedig utánozhatatlan. Új szereplők Nympha és Gerret szintén kedvelhetőek, Steve, Nympha és Gerret szerelmi háromszög érdekes, végül az ügyész úr marad hoppon, ettől függetlenül nem kezd ámokot futni, maradnak barátok. Gerret nem száll el magától, és simán beilleszkedik a csapatba. 

Habospite: Nekem egyáltalán nem volt sok Vis Major és Belloq együtt. Sőt… örültem, hogy végre találkoztak. Ugyanúgy megvoltak az összetett történetben is az izgalmas akciók, a frászok, a humoros jelenetek és a romantikázások, bár azok csak leheletnyiek. Szeretem Wayne-ék csapatát, Vis Majorék párosát és Denisáék furcsa kis brancsát is. Cyd elengedhetetlen a fékevesztett humorával és stílusával, amivel azonnal megtámadja az ember rekeszizmát.

Tündérlovaglás: Végre! Alig vártam már, hogy Ella Belloq legyen a főszerepben. S hogy milyen hatással volt rám? Íme!
Nem, nem, nem és nem! Ezt hajtogattam a könyv első két oldalán túljutva. Nem lehet igaz, hogy Denisa nincs többé. S aztán mit látok? Búcsú Danieltől. Mi a jó fene? Meseanyó mit művel? Könnybe lábadt szemmel olvastam tovább. Nem akartam elhinni, hogy igaz, amit olvasok. Hová csöppentem? Milyen könyvet olvasok én? Sokk. Aztán jött a bumm, kiderült, hogy egy nyamvadt házi feladatról van szó. Mázsás súly gördült le a szívemről. Meseanyó, a frászt hoztad rám. Én sem érzem magam „síró picsogó hisztikének”, de ezt a részt megkönnyeztem. Remegve lapoztam a következő oldalra, s kíváncsian olvastam tovább.
Denisa szokás szerint hozta a vagány nő stílt, ami újra megdobogtatta pici szívemet. Zsöti beleesett néhány kínos szituba, amiért elég erőteljesen szántam szerencsétlent, bár a saját hülyeségének köszönhette, hogy nyakig merült a ganéba. Elszabadultak a hangyabolyosok a városban, szegény Martinnak, Denisának, Belloq-nak és az akciózsaruknak volt melójuk bőven. Eközben szerencsétlen Ella próbált épelméjű maradni egy elmeroggyant közelében, aki halomra akart gyilkolni mindenkit. Eszméletlen lélekjelenléttel állta a sarat, és keresztbe tett állandóan a tomboló diliflepnisnek. Szerzett egy műholdas telefont az egyik sérülttől, és arról próbálta elérni a nagyszerűeket (Belloq-ékat), de mindnek ki volt kapcsolva a telefon. A segélykérő számok diszpécserei pedig azt hitték, hogy szórakozik. Végül sikerült őt kihozni a vérbálból. Több túlélő volt, mint halott, így viszonylag pozitívan zárult ez a horror. Kórházba nem ment, hazament lábadozni (tiszta apja meg Denisa). Tetszik, hogy a megrázkódtatások ellenére is ilyen talpraesett volt továbbra is. Az pedig különösen jó volt, hogy Arslan és ő ily módon megismerkedett.
A szereplőkről készült képeket imádtam, kiváltképp Martin arcformáját találtam kitűnő ábrázolásnak, bár Denisa és Ella is jól sikerült. Cyd-et és Belloq-ot kicsit máshogy képzeltem, de így sem rossz.

Elmepata után ketyópata :D Szuper. Bővül a szókincsem. Ha valaki megkérdezi honnan van, mondhatom hogy igazi Fable. :)

Pontozás: 10/10*

2013. április 14., vasárnap

Nora Roberts Menyasszonyok sorozat

Kicsit felborult a blogom és a molyos olvasmánylistám közötti összhang, mivel elég sok könyv hosszabb lélegzetvételű véleményezését hagytam picit még érlelődni magamban. Úgy döntöttem, hogy ma ezt pótolom, ha nem is teljes egészében. Nora Roberts két sorozatát tűztem mára ki célul. Az első a Kulcs trilógia volt, a második pedig ez.

Nora Roberts Menyasszonyok sorozat
 "Nora Roberts négy részből álló regénysorozatának címszereplője a négy gyerekkori barátnő, Parker, Emma, Laurel és Mackensie. Kislány korukban mindig esküvőset játszottak, felnőttként pedig megalapították a Kézfogó rendezvényszervező ügynökséget." 

Látomás fehérben: "Az első történetben Mackensie életét ismerjük meg közelebbről. A tehetséges esküvői fényképész feladata a szenvedélyek, a röpke pillanatok és az emlékezetes események megörökítése. Művészi fotóin örömtől sugárzó menyasszonyok mosolyognak, büszke szülők könnyeznek, meghatott rokonok ünnepelnek. Hivatása a boldogságról szól, a saját életébe mégsem meri beengedni az érzelmeket. Miért nem bízik másokban és magában? Mi történik, ha találkozik egy olyan férfival, aki megrendíti a világát, és rádöbbenti a saját gyávaságára? Vajon a félelem és a bizalmatlanság győzedelmeskedik, vagy van remény a csodára? Miért játszik  olyan fontos szerepet a történetben egy kék pillangó, és egy mindent meghatározó gyerekkori pillanat? Mindenre választ kapunk, ha elmerülünk a négy barátnő világában, és megismerkedünk a bájos humorral átszőtt, kedves történet szereplőivel. "

A boldogság virágai: "Emma Grant már kislányként is szerelemre és romantikára vágyott, ezért nem csoda, hogy a barátnőivel alapított esküvőszervezői cég virágkötőjeként találta meg a hivatását. Ennél szebb munkát nem is képzelhetett volna el magának. Emma szerelmi élete látszólag irigylésre méltó, mert a férfiak versengenek a kegyeiért, és elbűvölőnek tartják egzotikus szépségét. Mégsem találta még meg az igazit, és arra végképp nem számított, hogy a közvetlen környezetében fog rábukkanni. Jack Cooke szinte családtagnak számít, hiszen ő Parker bátyjának legjobb barátja. A jóképű építész egy idő után kénytelen beismerni, hogy nem csak baráti érzéseket táplál Emma iránt, és a dolgok még bonyolultabbá válnak, amikor kiderül, hogy Emma sem közömbös iránta. Jack nem az a férfi, aki hajlandó elkötelezni magát egy nő mellett, de Emma életre szóló szerelemről ábrándozik. Milyen jövő vár rájuk? Mi lesz a barátsággal és a szerelemmel? Ha meg akarják találni a közös hangot, akkor bízniuk kell egymásban, és a szívükben."

A boldogság édes íze: "Nora Roberts regénye ismét a négy connecticuti barátnő világába vezet minket. A korábbi történetekben már megismerkedhettünk Parkerrel, Emmával, Laurellel és Mackel, a Kézfogó rendezvényszervező iroda alapítóival, akik gyerekkoruk óta elválaszthatatlanok egymástól. 
Laurel McBane mindig számíthatott barátai támogatására. Ennek köszönhette, hogy a híres New York-i cukrászképző intézetben tanulhatott tovább, pedig a szülei nem tudták volna kifizetni a drága tandíjat. Most Laurel azzal hálálja meg a segítséget, hogy különleges tortákat és cukrászati remekműveket alkot a Kézfogó ügyfeleinek, így növelve a tökéletes esküvők pompáját. A négy nô igazi álomesküvőket szervez a pároknak, de Laurel csak elméletben hisz a szerelemben és a sírig tartó boldogságban. Nem vágyik csillogásra és varázslatra, inkább egy megbízható, erős férfi szeretetét értékelné. Laurel gyerekkora óta titokban szerelmes Parker bátyjába, Delaney Brownba, de a férfi a húgaként kezeli, és gondosan ügyel arra, hogy ne lépje át a barátság határait. Vajon képesek lesznek beismerni, hogy ennél többet éreznek egymás iránt? Eljön-e az idő, amikor Del nem egy családfő atyáskodó szeretetével tekint Laurelre, hanem egy szerelmes férfi szenvedélyével?"

Mindörökkön örökké: "Parker, a Kézfogó fő szervezője Emma csodálatos virágainak, Laurel mesébe illő tortáinak és Mac szemet gyönyörködtető fotóinak segítségével minden ügyfél számára a tökéletes napot hozza létre. De vajon mikor jön el az ő nagy napja? Ki az a férfi, aki el tudja nyerni a szívét? Malcolm Kavanaugh érdeklődését első látásra felkelti a hűvösen magabiztos Parker Brown, aki egyben a legjobb barátja húga is, és ezért jól tudja, hogy komoly következményekkel járhat, ha közeledik hozzá. A hajdani kaszkadőr hozzá van szokva a kockázatokhoz, ám ez a helyzet mégis szokatlan számára. Parkert régen nem hozta izgalomba egyetlen férfi sem, de a motorkerékpáron közlekedő, fekete hajú Malt izgalmasnak találja, és egyre jobban vonzódik hozzá. Az üzleti és a szakmai életben mindketten sikeresek és vállalkozó szelleműek, de vajon a magánéletükben kockára merik-e tenni a szívüket?"

Vigyázat! Cselekményleírást tartalmaz.

1. Látomás fehérben: Főszerepben Mackensie Elliot és Carter Maguire. A könyv fülszövege keltette fel az érdeklődésemet, amikor a neten nézelődtem új "áldozatok" után. A figyelemkeltő fülszöveg abszolút pontot érdemel nálam, hiszen legtöbbször erre és a különböző blogokon talált véleményekre hagyatkozva nézek új olvasmányok után. Ami megfogott a történetben, az a mély és igaz barátság, valamint a NEM tökéletes szereplők. Muszáj volt nagy betűkkel kiírnom, hiszen ez ritkaság számba megy, hogy egy romantikus könyv szereplői nem tökéletesek. Mac gyerekkora óta fényképezett, s ez lett később, felnőtt korában a hivatása. Egy birtokon élnek a barátnőivel, egy biztos, erős, egészet alkotnak együtt. Az anyja egy hárpia, az első körben megfojtottam volna, ha velem viselkedne ilyen lehetetlenül. Carter, mint férfi főszereplő kissé tökéletlen. Nem kimondott férfiszépség, s eléggé ügyetlen is szegényke. Ismerik egymást gyerekkoruk óta, viszont elég sokáig nem hallottak egymás felől, egészen addig, míg Carter húga férjhez nem akar menni, s meg nem bízza a Kézfogó rendezvényszervezői céget e nemes esemény megszervezésével. Nem akarom lelőni a poénokat, de egyik ügyetlenségére utaló történet például az volt, amikor nekiment az ajtófélfának zavarában. Nagyot nevettem ezen, s azt hiszem ekkor kezdtem el megkedvelni. Az ügyetlenségével keltette fel a figyelmemet. Tetszett, hogy nem olyan talpraesett, és egyáltalán nem az a tipikus macho, inkább a félénkség, ügyetlenség jellemzi. Mégis helyén van a szíve. 
Itt pedig egy lecsípett idézet Cartertől: 
"- Imádom az arcodat és a kezedet. - Carter megfogta a nő kezét, és megcsókolta a tenyerét. - Szeretem látni, amikor a kezedben tartod a fényképezőgépet, vagy a számítógép előtt görnyedezel. A fejemben rengeteg kép, pillanat és mozdulat van rólad. És a szívemben is."

2. A boldogság virágai: A két főszereplő Emma Grant és Jack Cooke, akik már 10 éve ismerik egymást, jó barátok. Emma a Kézfogó rendezvényszervező cég egyik oszlopos tagja, az ő virágkölteményei varázsolják szebbé és illatosabbá a helyszínt, s virágaival mindenkit elkápráztat. Az élete neki sem tökéletes, mert bár csodálatos barátai vannak, fantasztikus szülei, s nagyszerű munkája, az igaz szerelem elkerüli. Emma végtelenül romantikus alkat, már 11 éves kora óta álmodozik arról, hogy majd a holdfényben táncol a nagyon nagy Ő-vel. :) Jack pedig... nos az ő karakterét kicsit nehezebb szavakba ölteni. Ha az előző kötetet nézzük, akkor Carter és Jack között ég és föld a különbség. Jack igazi macho, tökéletes külsővel, humorral, kitartással. Amikor kell, akkor megy és segít. Lehet rá számítani, ami pozitívum. Viszont fél az elkötelezettségtől, s ezzel megbántja Emmát. A történet bővelkedik romantikában, humorban, s ugyanakkor tartalmaz egy kis feszültséget is, amit az kelt, hogy kik jönnek egymással össze. Ráadásul van egy szörnyeteg menyasszony, aki megkeseríti az életüket. 
Idézet Jack-től: "Ha velem vagy, van hitem. Érzem, hogy veled nemcsak most van, hanem holnap is. És bármi, ami utána jön. Szeretlek! Szeretlek, Emma."

3. A boldogság édes íze: Főszereplő az utánozhatatlan Laurel McBane és Delaney Brown páros. A négy kötetből azt hiszem, ez a kedvencem. Nem titok, hogy imádok sütni, így Laurel karakterét nagyon közel éreztem magamhoz. Ráadásul Del karaktere is eléggé megnyerő volt már az előző kötetekben is, így nagyon vártam, hogy róla is többet olvashassak. Maga a történet eléggé kiszámítható volt, de ez sem zavart meg abban, hogy jól szórakozzak rajta. Rengeteg humorral volt fűszerezve, így nagy nevetések garantálva vannak. Egy ilyen példa erre, amikor Del "túszul ejti" Laurel cipőjét. Nagyokat kacarásztam, ahogy ők ketten viaskodtak egymással. 
Ez volt Del üzenete akkor Laurelnek: "Tévedsz; ha azt hiszed, hogy ezzel vége van. Túszul ejtettem a cipődet, és szörnyű sors vár rá, ha nem jelentkezel érte negyvennyolc órán belül."
És hogy milyenek a karakterek? Nos, azt hiszem Del-t a legjobban az egyik idézet jellemezheti a könyvből: "Del túlságosan jóképű, és túlságosan sima modorú volt. Ráadásul megbízható, nagylelkű - és bosszantóan atyáskodó."
Laurel precíz, ugyanakkor szeret laza benyomást kelteni. Mindent tökéletesen akar csinálni, s ez legtöbbször sikerül is neki. Enyhén munkaholista, bár ebben örömét leli. Sokat köszönhet a házvezetőnőnek, aki Parker szüleinek halála után átvette az anya szerepet mindannyiuk életében. Tetszik, hogy mer kockáztatni, és hogy bármi történik, kiáll a barátaiért. Ösztönösen cselekszik, többnyire az érzései irányítják, de igyekszik visszafogni magát. Nagyon régóta szerelmes Delaney-be, így mertem remélni, hogy a sok humoros történés után pozitívan zárul a dolog. 
Laurel mondta egy tortával kapcsolatban: "- Azért, mert tökéletesre sikerült. Amikor felteszem csúcs díszt, még az angyalok is sírva fakadnak örömükben."

4. Mindörökkön örökké: Főszereplő párocskánk Parker Brown és Malcolm Kavanaugh. Ennél a történetnél már végképp nem számíthattunk semmi meglepetésre, hiszen az előző három kötet alapján kiismerhettük a szereplőket. Parker komoly, munkamániás, aki még a szabadságán is rendelkezésre áll az ügyfeleknek. Malcolm pedig igyekszik egy kis lazaságot varázsolni az életébe. Parker gondoskodó, megfontolt, rendszerető és szervezett, Malcolm pedig a lazaságot, spontaneitást és az őskáoszt testesíti meg. Szerintem. :) Tökéletesen kiegészítik egymást, hiszen Parker komolyabbá teszi Malt, Mal viszont ráveszi Parkst arra, hogy legyen kicsit oldottabb és spontánabb. Ilyen az is, amikor elviszi motorozni őt, a nő pedig élvezi. Ezzel a történettel kerül fel az I-re a pont, a tortára a csúcsdísz, stb. 

Malcolm idézete: "Ha a nagy dolgot keresed, a mindhalálig esküt, akkor nézz rám. Senki nem fog nálam jobban szeretni, ragaszkodni hozzád és megérteni téged, mint én. Senki, Parker.
Az egész életemet veled szeretném tölteni, és most Jacktől és Deltől is lopok egy kicsit. Azért vágyom erre a közös életre, mert te Parker vagy. És te vagy minden. Meg akarom erősíteni, ami köztünk van. Ígéretet tenni, és meg is tartani. Szeretlek, és mindenki előtt meg akarok esküdni, hogy életem végéig szeretni foglak."


A négy történet alkot egy tökéletes egészet. Ha választani kell, hogy melyik sikerült a legjobban, azt hiszem a harmadik kötetet mondanám. A lényeg viszont az, hogy aki ezt a sorozatot elolvassa, kikapcsolódik, szórakozik, romantikázik. Nem kell sokat gondolkozni, csak érezni. 

Pontozás: 10/10

Nora Roberts Kulcs trilógia

Kicsit felborult a blogom és a molyos olvasmánylistám közötti összhang, mivel elég sok könyv hosszabb lélegzetvételű véleményezését hagytam picit még érlelődni magamban. Úgy döntöttem, hogy ma ezt pótolom, ha nem is teljes egészében. Nora Roberts két sorozatát tűztem mára ki célul. Ez az egyik:


Nora Roberts - Kulcs trilógia

   
A fény kulcsa: " Mindhárom lány félistennő, és valamilyen különleges adottsággal rendelkezik. Az elsőé a művészet vagy a szépség, a másodiké a tudás vagy az igazság, a harmadiké pedig a bátorság vagy a vitézség adománya. Egy gonosz varázsló megátkozza a lányokat. Ellopja a lányok lelkét, és bezárja egy üvegdobozba, amit a Lelkek Ládikájának hívnak. Három kulcs van a ládához, amelyet csak emberi kéz nyithat ki. Amikor a keresés sikeresen befejeződik, kinyílik a Lelkek Ládikája, és az Üveglányok kiszabadulnak. Három kulcs. Három nő. Mindegyiknek 28 nap áll rendelkezésére, hogy végigvigyen egy veszélyes kutatást. Ha az egyikük elbukik, mind elvesztek. Ha mindegyikük kiállja a próbát, pénz, hatalom és boldogság vár rájuk. Malory művészlélek, és van érzéke a szépség iránt. Neki kell megtalálnia a fény kulcsát."

A tudás kulcsa: " Mindhárom lány félistennő, és valamilyen különleges adottsággal rendelkeznek. Az elsőé a művészet vagy a szépség, a másodiké a tudás vagy az igazság, a harmadiké pedig a bátorság vagy a vitézség adománya. Egy gonosz varázsló megátkozza a lányokat. Ellopja a lányok lelkét, és bezárja egy üvegdobozba, amit a Lelkek Ladikujának hívnak. Három kulcs van a ládához, amelyet csak emberi kéz nyithat ki. Amikor a keresés sikeresen befejeződik, kinyílik a Lelkek Ládikaja, és az Üveglányok kiszabadulnak. Három kulcs. Három nő. Mindegyiknek 28 nap áll rendelkezésére, hogy végigvigyen egy veszélyes kutatást. Ha az egyikük elbukik, mind elvesztek. Ha mindegyikük kiállja a próbát, pénz, hatalom és boldogság vár rájuk. Többre van szükségük a puszta értelemnél és eltökéltségnél. Meg kell nyitniuk a szívüket és az elméjüket. És hinniük kell, hogy minden és bármi lehetséges. Dana számára mindig is a könyvek jelentették a legnagyobb élvezetet. Neki a tudás kulcsát kell megkeresnie."

A bátorság kulcsa: " Mindhárom lány félistennő, és valamilyen különleges adottsággal rendelkezik. Az elsőé a művészet vagy a szépség, a másodiké a tudás vagy az igazság, a harmadiké pedig a bátorság vagy a vitézség adománya. Egy gonosz varázsló megátkozza a lányokat. Ellopja a lányok lelkét, és bezárja egy üvegdobozba, amit a Lelkek Ládikájának hívnak. Három kulcs van a ládához, amelyet csak emberi kéz nyithat ki. Amikor a keresés sikeresen befejeződik, kinyílik a Lelkek Ládikája,és az Üveglányok kiszabadulnak. Három kulcs. Három nő. Mindegyiknek 28 nap áll rendelkezésére, hogy végigvigyen egy veszélyes kutatást. Ha az egyikük elbukik, mind elvesztek. Ha mindegyikük kiállja a próbát, pénz, hatalom és boldogság vár rájuk. Többre van szükségük a puszta értelemnél és eltökéltségnél. Meg kell nyitniuk a szívüket és az elméjüket. És hinniük kell, hogy minden és bármi lehetséges. Utolsónak maradt Zoe. Neki a bátorság kulcsát kell megkeresnie, és ehhez ravasznak, erősnek kell lennie, különben minden semmivé lesz, amit addig megtettek. "

Vigyázat! Cselekményleírást tartalmaz.

A három nő (Malory Price, Dana Steele és Zoe McCourt) különös története a Harcos Orma nevezetű helyen kezdődik. Mindhárman egy viharos estére kaptak meghívást a kastélyba, egy különös, kézzel írott meghívón azzal a záró mondattal, hogy "Ön a kulcs. Várja a zár." Mindhárman különösnek tartották, hogy pont őket hívták meg a kastélyba, mégis odavitte őket a kíváncsiság. Amíg várták, hogy történjen valami, kiderült, hogy ugyanúgy a Völgyben laknak mindhárman, és munkanélküliek vagy épp nagyon közel állnak hozzá. Anyagi helyzetük siralmas, és egyik ismerősük sem kapott meghívót, csak ők hárman. Pitte és Rowena ismertette a lányokkal a helyzetet, s azt, hogy mit is várnak tőlük. Először hitetlenkedtek, de végül mindhárman belementek az alkuba, hogy megkeresik a kulcsot. Az első kötetben Malory-nak kell megkeresnie a fény kulcsát. Nincs könnyű dolga, hiszen 28 napja van csak rá, és szinte semmi kiindulópontja, vagy ötlete. A lányok kölcsönösen támogatják egymást, s igyekeznek minél több információt összegyűjteni. Malory segítségére lesz még a két újdonsült barátnőjén kívül Dana bátyja  Flynn, valamint hűséges "barátja" Moe is. Végig izgalmas a kötet, nincs ellaposodás. A szereplőket szépen lassan megismerjük, és szurkolunk, hogy sikerrel járjanak. 
A második kötetben Dana a főszereplő, akinek meg kell találnia a második kulcsot, a tudás kulcsát. Bár az első kulcs megtalálásakor rengeteg információt kiderítettek, eléggé tanácstalan szegény. Minél jobban közeledik az idő, annál kétségbeesettebben keresik a kulcsot. Dana segítsége régi ismerőse (és bátyja egyik legjobb barátja) Jordan lesz. A nő helyzete nem könnyű, hiszen ahhoz, hogy megtalálja a kulcsot, szembe kell szállnia érzéseivel, s legyőzni a múltat. S a gonosz egyre jobban igyekszik megakadályozni a lányokat abban, hogy véghez vigyék a küldetésüket. Tetszett hogy volt humoros és romantikus szála is a történetnek, mert így az ember minden érzékét felébresztették. Dana igen makacs tudott lenni, s így nem csak a gonosszal, de saját magával is küzdenie kellett. Jordan céltudatos, bátor, okos, humoros, kemény ha kell, ugyanakkor támogató, gondoskodó, óvatos és makacs is. Tökéletesen kiegészítették egymást Danával. 
A harmadik kötetben Zoenak meg kell találnia a bátorság kulcsát. Ő az utolsó, már csak egy kulcs hiányzik, így rá többszörös súly nehezedik. Rajta áll vagy bukik a küldetés sikere. Segítsége Bradley, Flynn és Jordan közös barátja. Zoenak a legnagyobb a veszítenivalója, hiszen neki van egy Simon nevű kisfia is, aki miatt muszáj a küldetést sikerrel zárni. A három kötet közül azt hiszem, hogy ez lett a legizgalmasabb. Hiszen Kané, a gonosz istenség itt már mindent bevet, ami csak módjában áll, nem számít, hogy fair vagy sem. 
Mindhárom kötet összefügg, s így lesz kerek egész. A történet amiről szólnak csodálatos. Izgalmas, érdekes, varázslatos, néhol romantikus vagy épp humoros jegyekkel ellátva. A szereplők minden olyan tulajdonsággal fel vannak ruházva, amivel csak rendelkezniük kell ahhoz, hogy egy ilyen küldetést végigvihessenek. 
Kedvenc karaktert nem igazán tudnék nyugodt szívvel kinevezni, hiszen minden szereplő különleges, egyedi a maga nemében. Aki különösen szívemhez nőtt, (akárcsak Rowenának) az Moe volt, a kutya. Miért? Olvasd el a trilógiát. Nem bánod meg. 

Idézetek a könyvekből:

"- Elnézést. Nem bánt, csak esetlen és tökkelütött.
- Mi... micsoda tulajdonképpen?
- Moe kutya, vagy legalábbis úgy hírlik. Mi úgy gondoljuk, hogy egy cocker spániel és egy gyapjas mamut keveréke. Igazán sajnálom. Az én hibám. Nem figyeltem eléggé, és meglógott tőlem."

"- Azt mondtad, hogy Moe megérezte Kané jelenlétét, vagy legalábbis a veszélyt, amikor bementetek az épületbe, és Kané elszigetelte Maloryt Danától és Zoe-tól.
- Igen. - Flynn emlékezett a jelenetre, és megsimogatta Moe busa fejét. - És olyan elszántsággal rohant fel a lépcsőn, mint aki képes széttépni bárkit. Nem igaz, nagyfiú?
- Szóval szolgálhatna egyfajta riasztó rendszerként. És ha úgy viselkedik, ahogy legutóbb, akkor felzavarhatja vele a szomszédokat. Valószínűleg szobafogságra tudná szorítani Danát.
- Jó ötlet - helyeselt Brad, és elkezdte leszedegetni Moe szőrét a nadrágjáról. - De hogyan tudod rábeszélni Danát, hogy fogadja be Moe-t lakótársnak?
- Azt én elintézem - ajánlotta Flynn. - Majd azt mondom neki, hogy hozzá költözöm, és vitatkozunk egy jót. A végén úgy teszek, mint aki beadja a derekát, de cserébe azt kérem, hogy vegye magához Moe-t, hogy tudjak aludni éjszakánként. Erre megsajnál majd, és beleegyezik, hogy ne tűnjön rosszindulatúnak."

"Megtarthatom? - kérdezte remegő hangon Simon, és megpróbált feltérdelni. - Szabad?
- Azt hiszem, a kölyök erre számít - mondta Zoe, odalépett, a fia mellé térdelt, és beleborzolt a kölyök selymes szőrébe. - Gondját kell viselnünk, és jól kell etetnünk, tanítanunk és szeretnünk kell. Egy kölyökkutya sok munkát jelent. És tőled fog függni.
- Anya! - Simont túlságosan elborították az érzelmek, hogy zavarja, amiért Brad látja őket, kitárta a karját, megölelte az anyját, fejét a vállába temette. - Nagyon fogok vigyázni rá. Megígérem. Nagyon szeretlek.
- Én is nagyon szeretlek - mondta Zoe, hevesen megölelte a fiát, aztán elnevette magát, mert a két kutya megpróbált közéjük furakodni. - Azt hiszem, Moe is örülni fog, hogy lett egy barátja."

Pontozás: 10/10 

2013. április 4., csütörtök

Edmond Rostand - Cyrano de Bergerac

Fülszöveg: " Cyrano de Bergerac, a nagy orrú lovag Molière kortársa volt, valóságos figura. Nemesi családból származott, de minthogy nem elsőszülöttként jött a világra, nem örökölt a vagyonból. Választhatott: pap lesz vagy katona, és a katonaság mellett döntött, belépett a testőrcsapatba a gascogne-i kadétok közé, ahol hozzá hasonlóan kisemmizett nemesifjak verődtek össze. Félelmetes párbajozó hírében állt, de filozófusként, természettudósként és rímfaragóként sem maradt el kortársaitól. Csak a hírnév, a gazdagság és a szerelem kerülte el…

A harminchat évet élt lovag története Rostand romantikus versdrámájának köszönhetően „új meg új ifjúságok szívét dobogtatja meg”, mint Szerb Antal írja. És új meg új színpadokon és filmvásznakon hódít."


Vigyázat! Cselekményleírást tartalmaz.

A romantikus versdrámák koronázatlan királya ez a könyv.
Kedvenc szereplőm Cyrano volt. Karaktere kiforrott, temperamentumos, intelligens, humoros, jó szívű, jól bánik a szavakkal, s a karddal. Egyetlen „bűne” a nagy orra. Gúnyolják miatta, pedig a személyisége a legtöbb emberénél csodálatosabb. Sajnos akkoriban sem vallották azt, hogy a külcsín nem olyan fontos, mint a belbecs. Gunyoros viselkedése érzékeny személyiséget takar, s ez kibontakozik Roxánhoz írott költeményeiben. Szerelmes Roxánba, mégsem vallja be neki érzéseit. Helyette mit csinál? Barátja  Christian helyett ír neki szerelmes szavakat, s Roxán szerelembe esik. A gond csak az, hogy Cyrano "szavai" keltik benne az érzéseket, mégis Christianba lesz szerelmes. Először úgy gondoltam, hogy eléggé felületes Roxán, hiszen Cyrano végig ott volt előtte, mégsem vette észre. A jóképű barátját annál inkább. Ez kissé elszomorító volt. A történet magával ragadó, elbűvölő, varázslatos, néha dühítő és elkeserítő, hiszen az érző ember annyira szorít a számára pozitív végkifejletért, amennyire csak lehetséges. S mégis, a történet így tökéletes. Számomra legalábbis mindenképpen. 

Ami nem igazán tetszett, az Cyrano pesszimizmusa volt. Úgy gondolta, mivel csúnya, őt sose szeretheti senki. Ettől a falnak kellett menni.

" CYRANO (…) Barátom! Ez az orr
Megfoszt a hittől, hogy valamikor
Vászoncseléd szeressen, még ha vén,
Ha csúnya is! "

Olyan világban élünk, ahol folyton azt sulykolják belénk, hogy a kevésbé dekoratív emberek nem viszik semmire. Ezt látjuk a tévében, ezt olvassuk a könyvekben (totál tökéletes főszereplők, mellékszereplők...), és végül megcsömörlünk ezektől. Visszasírom a reneszánsz és barokk kort, amikor még a gömbölyded formák arattak hatalmas sikert. 

Ami pedig nagyon tetszett: sziporkázó párbeszédek, nagyszerű leírás. Öngúny, amellyel válaszol Cyrano, s ezzel megdöbbenti a társaságot. 


Ímhol pedig Cyrano orrmonológja, s kedvenc mondatom kiemelve:

"CYRANO

Lássa,

Ez szimplán hangzik... Így nincsen hatása!
Mondhatta volna szebben, kis lovag,
Más-más hangnemből... Így ni, hallja csak:
Kihívón: „Én nem járnék ám vele!
Sebészt hivatnék, hogy metélje le!”
Barátilag: „Hisz findzsájába ér!
Igyék vederből, abba belefér!”
Leírón: „Csúcs, mely veri az eget!
Hegyfok! Mit hegyfok? Roppant félsziget!”
Kíváncsian: „Mit rejt e hosszú tok?
Tollszár van benne, vagy gyaníthatok
Papírvágó kést, ollót is talán?”
Kecsteljesen: „Ön nagy barátja, lám,
A madaraknak! Póznát tart nekik,
Hol magukat jól kipihenhetik!”
Kötődve: „Kérem, ha pipázik ön,
S a füst orrán át gomolyogva jön,
Kéménytüzet szomszédja nem jelez?”
Intőn: „Vigyázzon túlsúlyára! Ez
Lehúzza önt s fejjel bukik előre!”
Gyöngéden: „Lássa, megfakul a bőre
Színét a napfény durván szívja ki
Egy kis napernyőt venne tán neki!”
Pedánsul: „Hallott az Arisztofánesz
Nagy állatjáról uraságod? Tán ez:
A Hippokampelefantokamelosz,
Hordott ilyen hús-díszt elől... e rossz
Hangzású lényen volt ily hosszu csont!”
Gavallér módon: „A manóba, mondd,
Ez a fogas jött most divatba? Ej,
Kalap számára pompás kicsi hely!”
Föllengzően: „Hatalmas, büszke orr,
Egy teljes náthát csak a bősz, komor
Mistráltól kapsz! Más szél ott meg sem érzik!”
Tragikusan: „Vörös tenger, ha vérzik!”
Bámulva: „Ó, eszembe jut, ha nézlek:
Micsoda cégér egy illatszerésznek!”
Lírailag: „Kagyló ez, s ön Triton?”
Naivul: „Mondja, mert én nem tudom,
Mikortájt nézik ezt a műemléket?”
Mély tisztelettel: „Gratulálunk néked
Tornyos házadhoz, nagyságos barátom!”
Parasztosan: „Hékás, a számat tátom!
Orr az? Fenét orr! Ördögadta dolga:
Kis dinnye jaz, vagy óriás iborka!”
Hadászilag: „Szuronyszegezve áll!
Lovas-roham ilyet készen talál!”
Üzletszerűn: „Tán lutrit rendez? Én
Sejtem, hogy ez lesz a főnyeremény!”
Végül, torzítva Pyramus kriáját:
„Ez dúlta szét az arc harmóniáját,
E szörnyeteg!... Pirul az áruló!”
Így ömlött volna szájából a szó,
Ha volna önben szellem és tudás.
De szellemet, boldogtalan dudás,
Ön sose látott s tán azt tudja csak,
Hogy hülye fráter is lehet lovag!
De hogyha önben annyi lelemény
Lett volna mégis, hogy kivágja szépen
Mindazt, amit most összehordtam én
E díszes, úri hallgatók körében:
A kezdő mondat első negyedét
Éles kardommal vágtam volna szét!
Mert magamat kigúnyolom, ha kell,
De hogy más mondja, azt nem tűröm el!"

Pontozás: 10/10

2013. március 11., hétfő

Karen Rose - Számolj tízig

"Egy, két, otthon légy…
Kilenc, tíz, sírba visz.

Egy gyújtogató

Két kisfiú, akiket magukra hagytak az állami gondozói rendszerben, valóságos poklot él át nap nap után. Amikor az egyikük meghal, a másik bosszút esküszik azok ellen, akik felelősek mindezért.

Egy tűzvizsgáló

Reed Solliday, a Chicagói Tűzoltóság elismert tagja, elborzadva lát neki új feladatának. A boncolás szerint a robbanásban szinte teljesen megsemmisülő házban holtan talált fiatal lányt megerőszakolták és meggyilkolták, mielőtt a tűz végigsöpört volna az épületen. Solliday kénytelen együttműködni a rendőrséggel, ha meg akarják találni a gyilkost…

Egy gyilkossági nyomozó

Mia Mitchell elhatározta, hogy a munkába temetkezik, miután a társát meglőtték, de rögtön az első napon megbízzák nyomozói pályafutása legnehezebb feladatával: el kell kapnia egy pszichopatát, aki gyújtogatással kezdte, de végül nemi erőszakig és gyilkosságig jutott.


Mi történik, ha az útjaik keresztezik egymást?


Karen Rose, számos nagy sikerű romantikus thriller, a Halj meg értem, a Sikíts értem és a Gyilkolj értem írója legújabb megint csak hátborzongatóan izgalmas regényében egy különös szakma világába és egy különösen veszélyes bűnöző lelkivilágába vezeti be az olvasót."



Vigyázat! Cselekményleírást tartalmaz!
Így kezdtem el levezetni magamnak olvasás közben a tapasztalataimat: 
313. oldalon olvasottak alapján sejtésem szerint Devin White a gyilkos. Túl kedves Brookhoz.
361. oldalon már Justin-t a pszichológust gyanúsítom, de lehet, hogy csak az ellenszenv miatt.
A 393. oldalon olvasottak után kezdtem gyanítani, hogy Justin Thompson volt, akinek előző este elvágták a torkát... tehát ő nem lehet a gyilkos. Marad az első felvetésem, azaz Devin.
405. oldalon megbizonyosodtam az utóbbi sejtésemről, miszerint Thompson halott, tehát maradt Devin...
És ez a 413. oldalon megerősítést is nyert. :-/ A kérdés már csak az, ki ő valójában?
Végül erre is választ kaptam. 

Egy újabb kedvenccel gyarapodott a gyűjteményem. Miért van fél pont levonás?
Az elírások miatt. Volt egy pár nyomtatási hiba, ami bökte a csőrömet.
 A könyv felénél már tudtam, hogy ki a gyilkos, de ez sem zavart meg, mivel rettentő sok fordulat volt még utána is.   A történettel és a szereplőkkel semmi bajom nem volt. Volt egy rész, ahol különösen megkönnyeztem a jelenetet. Ahol Jeremy megkérdezi Mia Michellt, hogy vele maradhatna-e. Itt könnybelábadt a szemem. Annyira éreztem, hogy a kisfiúnak Miánál kell maradnia. Örülök, hogy végül így lett.
Kedvenc szereplőm Jeremy volt. Félénk kisfiú, aki tudta, hogy ki követi el a gyilkosságokat, tudta, hogy valami rossz történik, de félt. 7 éves a szentem, persze hogy félt, miután az anyját már bántalmazta az a vadállat. Utána mégis összeszedte a bátorságát, és segített előrelépni az ügyben Miának. 
Mia és Reed nagyon jól összepasszoltak szerintem, és tetszett, ahogy Mia kezelte Beth ügyét. Jó párszor összefacsarodott a szívem bizonyos jeleneteken, de talán épp ezért lett egy újabb kedvenc a könyveim között. 

Pontozás: 10/9,5

2013. március 4., hétfő

25 eddig...

Eddig 25 könyvnél járok olvasásnál. Vegyes érzelmekkel viseltettem irántuk. Az év első nagyobb terjedelmű olvasmánya merő förtelem volt, majd utána elég sokáig pozitív irányt vett a mutató. Nora Roberts könyvei egyáltalán nem okoztak csalódást, utána következett  Diana Peterfreund: Ébredj velünk, Jennifer Crusie: Száguldás a szerelembe,  Illyés Gyula: Hetvenhét magyar népmese, amik szintén jó benyomást tettek rám.
Aztán jött egy enyhe romlás,  Alex Flinn: Csók, pont jókor  című könyve eléggé azt a benyomást tette rám, hogy az író nem képes másra, mint utánzásra. Feldolgozott egy alapjáraton jól megírt történetet, és átvitte a mai időkbe. Nem volt túl eredeti. Ezután megint szárnyaló tapasztalatok következtek, bár nem volt köztük olyan, ami annyira megfogott volna mint a Roberts könyvek történései.
Kinsella könyvén nagyon jót nevettem, Garwood pedig ismét jól elszórakoztatott a megszokott FBI-os stílussal, de hiányoltam belőle azt a kis pluszt, ami a többi FBI-os történetében benne van. Kicsit hiányos volt számomra, de ettől még élvezhető. 

Az utolsó két olvasmány viszont kissé sokkolt.  Sylvia Day: Hozzád kötve valamint Sylvia Day: Melléd láncolva című történetei, a Crossfire trilógia első két kötete volt, aminek áldozatául estem. Kölcsön könyv, nem tudtam miről szól, nem tudtam, mit fog belőlem kiváltani. Az első kötet után kijelentettem, a másodiknak neki se kezdek, de barátnőm rábeszélt, hogy olvassam el, jobb lesz mint az első. Most kicsit zavarban vagyok, mert nekem az a véleményem lett a könyvről, hogy beteges és gusztustalan. A főszereplők (sőt a többi szereplő is) túlzottak, külsőleg tökéletes mindenki, belsőleg viszont minél jobban belemerül az olvasásába az ember, annál hamarabb rájön, hogy mindnél van valami hiba vállon felül. Adott egy szexisten pasi meg egy eszméletlen dögös csaj lelki problémákkal, akik első látásra megkívánták egymást. Jönnek az ágyjelenetek csőstül, érzelem először nuku, majd függés mint a drogoknál, aztán szerelem, de szenvedés is dögivel. Se veled se nélküled. Ezzel még annyi bajom nem is lenne, ha a pasi nem lenne mániákus, aki irányítani akar, a csaj meg egy nyafogó liba, aki úgy gondolja, a szex minden konfliktust megold. Voltak elég durva jelenetek, amiknél a gyomrom enyhén forogni kezdett. Annyira lealacsonyították az emberi kapcsolatokat, amennyire csak lehetett. Voltak a történetben melegek is szép számmal, de még ez sem lett volna annyira zavaró, főleg hogy az egyetlen pozitív szereplőpáros a szememben Mark és párja Steven volt. Őket kedveltem. Reméltem hogy a trilógia kötetei külön-külön történetet mesélnek el, amik valamilyen módon összefüggenek, de tévedtem. Mind a három kötet (legalábbis sejtésem szerint a harmadik is erről szól) erről a két szerencsétlenről szól, akik kínlódnak egymással, a magánéleti problémáikkal, stb. Oké, sajnálom őket, elég durva amin keresztül mentek, de attól még nem kellene ennyire pocsék embereknek beállítani őket. Valahogy sehogy nem volt jó a történet. Akikkel rokonszenvezni kellett volna, azoktól a hányinger kerülgetett, és rühelltem őket végig. Volt olyan komment a neten a könyveknél, hogy inspirálták az illetőt az ágyjelenetek, sőt fel is izgatták. Hmm.. nem tudom, ki hogy van vele, de engem nem izgat fel, ha arról olvasok, hogy két érzelmileg roncs ember, aki bizalmatlan a világgal, ide oda kefél a nagyvilágban, majd egymásra találnak és egymásnak is esnek két köteten (illetve három köteten) keresztül. Szóval ez a két kötet kapott nálam összesen 2 csillagocskát az ötből, de ebből 1 csillag a könyveké, a másik az enyém mert kitartó voltam és elolvastam őket. Nem igazán ajánlom senkinek. Most pedig remélhetőleg jön valami jó kis krimi, amibe szőnek egy kis romantikát. Nekem ennyi bőven elég az emberi kapcsolatokból egy időre. 

2013. január 27., vasárnap

Diana Peterfreund: Ébredj velünk

Vigyázat! Cselekményleírást tartalmaz.
Fülszöveg: "A LEGFRISSEBB HÍREK: Az elszánt, fiatal TV-producert, Becky Fullert kirúgják a New Jersey-i helyi reggeli műsorból, így szakmai élete – magánéletéhez hasonlóan – kilátástalanná válik. 

Kétségbeesetten, de töretlen optimizmussal, Becky elhatározza, hogy talpán landol, és egyszer csak a Pirkadat, egy New York-i TV-csatorna bukdácsoló reggeli hírműsorának alkalmazásában találja magát. A csatorna viszont gyorsabban süllyed, mint maga a Titanic, és a béka feneke alatti nézettség csupán a jéghegy csúcsa: a stúdió kamerái a kőkorszakból származnak, a vezető producerek pedig reklámblokkonként adják egymásnak a kilincset. 
Becky megígéri a csatorna igazgatójának, hogy megállítja a zuhanást és fellendíti a nézettséget. Ennek érdekében a legendás híradóst, Mike Pomeroy-t kéri fel műsorvezetőnek egy olyan ajánlat kísértében, amelyre lehetetlen nemet mondani. Mike-nak persze borsódzik a háta a műsor komolytalan témáitól, ráadásul a másik – hozzá hasonlóan a végletekig hiú – ex-szépségkirálynővel és társműsorvezetővel, Colleennal is azonnal összeakasztja a bajszát. Becky életében az egyetlen jó dolog Adam Bennett, a csatorna egy másik, igen jóképű producere, ám az Ébredj velem sikertelensége kettejük bimbódzó kapcsolatára is árnyékot vet. Miközben Mike és Colleen a kamerák előtt iszapbirkóznak, Becky minden erejével szerelmi élete, hírneve, illetve maga a műsor megmentésén fáradozik, mielőtt a csatorna végképp lehúzná előttük a rolót."

Kiadta: Cor Leonis kiadó 2010-ben.
Fordította: Balika Anna
Oldalszám: 230
ISBN: 978-963-88891-8-8

Ritka esetek egyike, hogy előbb látom a filmet, és csak utána olvasom a könyvet. Mivel filmadaptáció, és forgatókönyv alapján írták meg a könyvet, túl sok újat nem nyújtott, ám mindkettőt kellőképp szerettem. Határozottan jó, egy nem agyalós, kikapcsolódós délutánhoz. A kívánt hatást nálam elérte, kikapcsolt, megnevettetett. 

Filmes borító
Történetünkben adott egy fiatal, ambiciózus producer, Becky Fuller, akit elbocsájtanak, de sokáig nem kell az állástalanok között dagonyáznia, mert Oscar a volt főnöke beajánlotta Jerry Barnes-hoz, így sikerül elhelyezkednie egy kicsit gyengén muzsikáló tévécsatornánál, ahol a reggeli adás (Pirkadat) producere lesz. Első napján kirúgja a hírolvasót, Paul McVee-t, és kezdetét veszi a történet cselekménye. Túl sok meglepetést nem okoz a történet, viszont garantált a jóízű nevetés bizonyos jeleneteken. Megismerkedhetünk a helyes  Adam Bennett producerrel, aki a 7 napnál dolgozik, pár emelettel följebb. Ha jellemezni kellene, az aranyos jelzőt használnám. Aztán ott van Mike Pomeroy. Ő veszi át Paul helyét, mint hírolvasó. A filmben nem más alakította, mint az imádott Harrison Ford. Mike egy vérbeli híradós, aki nem éri be holmi celeb-hírek közvetítésével, ő igazi híreket akar a nézőknek közvetíteni. Igazán makacs figura, viszont határozottan ő a legjobb karakter az egész történetben. Sokat vív Becky-vel, ám a szíve mélyén megkedvelte a lányt, s tetszett neki a kitartás, ahogy harcolt a műsor fennmaradásáért. Mike műsorvezető társa nem más, mint Colleen Peck (a filmben Diane Keaton alakítja), akit eleinte egy Barbie baba és egy szépségkirálynő keresztezésének gondoltak, de kiderült róla hogy ez csak a felszín, és hogy humoros, kedves, és igazán bevállalós, ha arra van szükség. 





Becky néha az agyamra ment. Igazi kis buzgómócsing, akinek mindennél és mindenkinél fontosabb a munkája. Ez addig szép és jó, amíg nincs kapcsolata, bár ha valaki így csinál, eszméletlen kevés az esély rá, hogy valamikor is találjon magának valakit. Esetleg egy másik munkamániást, akivel napi szinten max fél órát érintkeznek, vagy beszorítanak egy puszit két telefonhívás, sms vagy email közé. 
Szerencsétlen Adam az egész történetben pedálozik, próbálja megértetni vele, hogy nem minden a munka, néha kell a magánélet is, és hogy rá számíthat, és megérti. Szerencsére azonban megjön a jobbik esze, és a könyv/film végére Adam és közte kialakul valami. 


Ha kedvenc szereplőket kellene megnevezni, akkor Mike és Colleen vinné el a pálmát. Imádtam a kettősüket, és külön-külön is jól megállták a helyüket. Aztán jönne Lenny, aki mindvégig Becky támasza volt a Pirkadatnál. 

Pirkadat stábja
Kedvenc jelenet: Mike frittatát csinál élő adásban, hogy visszacsábítsa a Pirkadathoz Becky-t. Ez egyfajta bocsánatkérés is, mivel elég csúnya dolgokat vág a lány fejéhez. 


"– Azt a jószagú…! – suttogtam. Nem érdekelt, hogy az NBC-sek meredten bámultak, és hogy nagy valószínűséggel elbaltáztam az interjút. Mike Pomeroy főzött! Ráadásul élő adásban!
– Én immár húsz éve készítek frittatát… – kezdte mesélni, miközben feldarabolt zöldségeket kevert a tálba, amiket biztosan a büféasztalon talált a ropogtatni valók között. – Egy bizonyos olasz filmcsillag tanított meg rá, akivel egyszer egy gyönyörű hétvégét töltöttünk el ruha nélkül – kacsintott a kamerába. – Azóta időnként otthon is elkészítem ezt az ételt, de csak azoknak, csakis azoknak az embereknek, akik igazán fontosak nekem.
Visszahuppantam a székemre.
– A frittata lényege – folytatta Mike –, hogy a lehető legforróbb legyen a serpenyőnk. Ugyanis ettől lesz, kedves barátaim, szinte – itt drámai hatásszünetet tartott – pihés.
Kitört belőlem a nevetés. A producerek zavartan néztek rám.
– Elnézést – mondtam még mindig kacagva. – Tudják, ez egy belső… elnézést. – És mennyivel jobb szó, mint a ’bolyhos’. Az úgy hangzana, mintha fertőző lenne a frittata."

Egy szó mint száz, a történet megér egy próbát, viszont ha elolvasod, mindenképpen nézd meg utána (vagy előtte) a filmet is, mert Harrison Ford most is nagyot alakít. :)

Pontozás: 10/9

Az egy pont levonás főképp azért volt, mert a filmhez képest a könyvben kevésbé voltak kidolgozottak a karakterek, és Becky tényleg sokszor idegesített. 

2013. január 9., szerda

Heather Graham - Halál a táncparketten

Ismertető: "Lara Trudeau a táncversenyek koronázatlan királynője mindaddig, amíg véletlenül túl sok nyugtatót vesz be, és holtan esik össze a táncparketten. Doug O'Casey, Lara szeretője azonban arra gyanakszik, hogy nem baleset történt, s megbízza magánnyomozó bátyját, hogy járjon utána az eseményeknek. A táncstúdió vezetője, Shannon szintén nyomozni kezd, hiszen valaki megfenyegette, hogy ő lesz a következő…"




Ez végre könyv! Krimi a maga nemében. Sziporkázó párbeszédekkel tűzdelt történet, rengeteg cselekménnyel. Izgalmas, ugyanakkor humoros is. Shannon és Quinn nagyon jó kis páros, tetszenek a szópárbajok, és a tánctanulás is. Az különösen tetszett, hogy az írónő Rajzold le holtan című könyvének néhány szereplője és helyszíne ismét felbukkant ebben a történetben is. Jó volt, hogy nem lehetett előre tudni, ki a gyilkos, vagy kik a gyilkosok. Ahogy Quinn nyomozott, úgy izgultam én is, hogy milyen új információra derül fény legközelebb. Örülök, hogy a megérzéseim nem csaltak, és a 3 gyanúsítottból 2 tényleg bűnös volt. És a bűnös elnyerte méltó büntetését.


Pontozás: 10/10




2013 első olvasása

Volt egy pár rövidebb romantikus olvasmány amivel bemelegítettem, de ez az első nagyobb lélegzetvételű könyv, s ezért számomra ez az első könyv idén. Sajnos rögtön nagy csalódás is volt számomra. 

Victoria Clayton - Hol késel hercegem

Tartalma: 
"A szerelem útjai kifürkészhetetlenek...
Egy lány sok békát kénytelen végigcsókolni, mire rálel mesebeli hercegére, de Marigold egy igazi varangyos békát talált. A Lenoir Balett Társulat vezető táncosnőjeként a legjobb úton halad, hogy primabalerina legyen belőle. Megvan hozzá a tehetsége, és a társulat balettigazgatója, Sebastian Lenoir szó szerint agyondolgoztatja, hogy Marigoldot a legjobbak közé juttassa.
De amikor egy fájdalmas esés után hazabiceg Northumberlandbe, hogy visszanyerje az egészségét, Marigoldnak csak egy félelme van: hogy ez az esés az álmainak is véget vet. A gyerekkori barátja, Rafe, aki pontosan olyan elragadó, mint ahogy az emlékeiben él, szerencsére alig várja, hogy levegye a lábáról. De vajon várja-e még egy jóképű idegen is a kulisszák mögött?"

Vélemény: 
704 oldal tömény borzalom. Életem egyik legpocsékabb olvasmánya. Lehet, hogy túl magas a léc, ami szerint ítélem az ilyen könyveket, de nálam ha balett és "romantika", akkor Nora Roberts Piruett és Táncrend című könyvei az alapok. Ezekhez képest Victoria Clayton könyve sehol nincs. Ritka az olyan könyv, amiben szó szerint semmi nem ragad meg. A szereplők jelleme szörnyű, a történet förtelmes, számomra igencsak értéktelen. Se humor, se egy jópofa szereplő nem segített a történet beindításában. Kész kínszenvedés volt az olvasása, pedig elég sok jó véleményt olvastam a könyvről... Nekem egyáltalán nem nyerte el a tetszésemet. 

Pontozás: 10/1 
Az 1 pont is jóindulatból, mert Siggy a nyúl valamicskét dobott a történeten. 


2012-es összefoglaló

Kicsit halogattam az összefoglaló megírását, de íme:

A 2012-es évben elég sokat sikerült olvasnom, bár a várólistám is növekedett elég szépen. 122 könyvet olvastam, és pár kisebb romantikust, amit nem jelöltem a moly-on. Krimikben bővelkedett az év, de azért több mindenbe belekóstoltam. Az idei kihívásoknál főleg romantikusokat tettem fel a polcomra, mert ezek tényleg kihívást jelentenek. Inkább a krimi és akció könyveket szeretem, ha épp romantikus krimi kis humorral fűszerezve akad a kezembe, azt sem vetem meg. A nagyon szirupos romantikusoktól viszont nem vagyok elájulva. Reméljük, hogy idén is sok könyvet olvashatok, legyen az új, vagy akár újraolvasás. Elhatároztam, hogy Fable és Roberts könyveit mindenképpen újraolvasom, illetve a számomra újakat elolvasom, mert imádom mindkét írónő könyveit. Kíváncsi vagyok az új Fable-re, Garwood-ra, és remélhetőleg Karen Rose könyveiből is lesz egy újabb magyarul megjelent. 

És hogy kiktől olvastam 2012-ben: Nora Roberts, Vavyan Fable, Judith Kay, Simone Elkeles, Jennifer Crusie, Walt Disney, Susan Elizabeth Phillips, Sohonyai Edit, Sarah Mason, Linda Howard, Karen Rose, Christina Dodd, Robin Kaye, Cathy Williams, Heather Graham, Audrey Niffenegger, Judith McNaught, Julie James, Julie Garwood, Melissa Hill, Alessandro Baricco, Rhonda Freeman, Charles Dickens, Sandra Brown, Freya North, Sophie Kinsella, Jill Mansell, Jane Green, Jennifer Weiner, Nicholas Sparks, Daniel Glattauer, Jay Asher, Gayle Callen, Lorraine Heath, Kinley MacGregor, Cécile Aubry, Catherine Anderson, Eric Knight, Hervay Gizella, Karsai Gizella és még sorolhatnánk. :)

Katarzyna Miller – Monika Pawluczuk: Nőnek lenni és nem bedilizni című könyvét pár oldal úton abbahagytam. Nem éreztem késztetést a végigolvasására, de idén remélhetőleg újra nekifutok.