Idézet

"Olvasd, nézd, hallgasd azt, amire a szervezeted vágyik, meglátod, minden hangulatodra, állapotodra találsz műfajt, s azon belül keresd azt a darabot, amelynek színvonala megüti a mértékedet." /Vavyan Fable/

"A jó könyv mindig megtalálta, ma is megtalálja azokat, akiknek íródott." /Vavyan Fable/

2025. december 19., péntek

Rögtönzött mese

 Sziasztok!

Biztos ti is láttátok már az alábbi képet, amin az áll, Mi a karácsonyi manó neved? Én ma futottam bele, s jókat kacarászva azon, amik kijöttek az ismerősi körben, úgy döntöttem, ezt valahogy meg kell örökíteni. Így született tehát néhány perc alatt ez a kis szösszenet, remélem kicsit mosolyt csal az arcotokra. :) Egyébként ha van kedvetek, írjátok meg itt hozzászólásban, vagy akár a facebook oldalon a kép alá, hogy nektek mi jött ki. 


Tajti Bernadett: A Mikulás manói

Miután a Mikulás a világ minden táján csodás ünnepet varázsolt az otthonokba, úgy döntött, hogy személyesen hívja meg a legfőbb segítőit egy ünnepi forrócsokizásra, hogy megköszönje az egész éves kemény munkájukat.

Mérges Fagyot, a művészmanót a raktárban találta meg, ahol épp a festőállványokat és vásznakat számlálta. Épp dúlt-fúlt a rettentő rendetlenség láttán, ám a Mikulást meglátva felderült arcocskája. Az invitálást örömmel fogadta, megígérte, hogy amint egy kis rendet tett, csatlakozik az ünneplő tömeghez.

Mikulás ezután Pimasz Hóangyal keresésére indult, aki épp a raktár mögött magát hanyatt dobva, kacagva hóangyalt készített. Körbenézve, mosolyogva állapította meg, hogy aznap már nem az elsőt. A huncut kismanó tengernyi hóangyalt és hóembert készített, s amikor a többiek nem figyeltek, megdobta őket egy-egy hógolyóval, majd elbújt az egyik hóember mögött. Mikulás épp megszólította volna, amikor Bolondos Hógolyó, Akaratos Hópihe, és Ijedős Zúzmara, bekerítve Pimasz Hóangyalt hatalmas hógolyócsatába kezdett. Kacagásuk odavonzotta egész manóvölgyet. Az idősebb és bölcsebb manók mosolyogva rázták a fejüket, a fiatalabbak csatlakoztak a rögtönzött mulatsághoz. Mikulás úgy gondolta, hogy ez így még jobb is, egyszerre hívhat meg mindenkit. Megköszörülte hát torkát, és épp megszólalt volna, amikor a semmiből egy hatalmas hógolyó találta el nagy pocakját. Mikulás először meglepődött, majd felkacagott.

- Hohohó! Hát erre nem számítottam. – mondta nevetve. – Azért jöttem kedveseim, hogy mindenkit meghívjak egy kis forrócsokizásra, na meg persze egy kis mézeskalács majszolásra, már amennyiben Mikulásné eleget sütött. Gyertek hát mind, legyetek vendégeink!

Hatalmas taps, és üdvrivalgás fogadta a meghívást, és lassan mindenki a Mikuláslak felé indult. A csapatot utolérte Mérges Fagy is, aki kezében egy hatalmas hógolyóval épp megcélozta Pimasz Hóangyalt, ám arra nem számított, hogy őt is eltalálja majd egy, a Bolondos Hógolyótól származó lövedék. Mérgesen tekintett körbe, hátha felfedezi, hogy ki dobta meg, ám csak a kuncogásokból tudott következtetni.

Mikulás boldogan nézte a jókedvű csapatot, ám felfedezte, hogy egy kis manója távolmaradt. Gyorsan a keresésére is indult. A manólak egy csendes, eldugott szobájában, épp egy számfestőn dolgozott Éneklő Csillagfény, miközben egy karácsonyi dalt dúdolt. Szépen, precízen dolgozott, nem zavarta meg semmi. Mikor a Mikulás belépve megköszörülte a torkát, felderült az arca, úgy fordult az öreg felé.

- Mikulás! Örülök, hogy látlak. Mi szél hozott hozzám?

- Drága barátom! Azért jöttem, hogy meghívjalak a Mikuláslakba egy kis rögtönzött ünneplésre. Lesz forrócsoki, mézeskalács, zene, tánc, és mulatság. Ezzel szeretném megköszönni, hogy egész évben ennyit segítettetek. Ugye eljössz?

Éneklő Csillagfény megvakarta kis szakállát, megigazította elengedhetetlen Star Wars-os sapkáját, visszanézett az alkotására, majd piros pozsgás arcán mosoly terült el, úgy bólintott.

Együtt sétáltak át Mikulásékhoz, ahol már a többi manó vígan mulatozott. Előkerült néhány zsáknyi pillecukor is, amit a fiatalabbak a kandallónál sütögettek, majd két csokis keksz közé dugtak, és lelkesen befaltak.

Mikulás egy rövid beszédet tartott, aztán ettek, ittak, mulatoztak, míg el nem fáradtak. Mikulásné mosolyogva tekintett végig a boldog arcokon, és arra gondolt, ő is megkapta a legnagyobb ajándékot, mérhetetlen szeretetet, jókedvet, és csillogó tekinteteket.

A mese továbbvitele csak forrásmegjelöléssel, és teljes egészében engedélyezett!

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése