Vigyázat! Cselekményleírást tartalmazhat!
Fülszöveg:
„A karácsony már az ajtón kopogtat, Jessamine Pike élete pedig hamarosan örökre megváltozik.
Amikor Jess beköltözik Enysyule-ba, egy régi házikóba Cornwallban, nappal a felújításnak szenteli az idejét, éjszaka pedig a regényét írja szorgalmasan. Mindehhez remek társasága is akad: egy gyönyörű, arrogáns kandúr, aki úgy járkál ki-be, mintha az övé lenne a hely. Ám csakhamar kiderül, varázslat lengi körül a kis birtokot…
Jess belebotlik egy ősi monolitba és egy több száz éves történetbe a földről, a szerelemről, a barátságról, a karácsony ünnepéről… és egy figyelemre méltó macskáról. Ahogy telik az idő, a nő lassan felfedezi Enysyule múltjának kincseit, és belekeveredik a jövőjéért folyó küzdelembe is, miközben egyre jobban megkedveli a helyieket. Arra azonban nem számít, hogy karácsony közeledtére az ő szíve sem marad érintetlenül.”
Kiadó: General Press
Kiadás éve: 2025
Oldalszám: 264, puhatáblás
Fordította: Fekete Katalin
ISBN: 9786151040621
Már az elején magába szippantott a történet. Egyszerűen nem tudtam letenni a könyvet. Az egész történetet átjárja a misztikus hangulat. Izgalmas. Sokban hasonlít a Macska a fagyöngy alatt történetére. Ebben is van egy különleges macska, titkok, látomások és érzések a múltból, vita a föld tulajdonjogával kapcsolatban, egy kis cornwalli falu, téli napfordulós ünnepség, rejtély. Mindent áthat a több évszázados múlt. A természet és az élet körforgása fontos eleme a történetnek.
Az írónő nagyon szép költői képeket alkalmazott. A részletes tájleírások lélegzetelállító helyekre vezettek, magukkal ragadtak. Szinte olyan volt, mintha én is ott jártam volna. Teljesen elbűvölt.
A ház neve: Enysyule. A főszereplő nő a szokatlan feltételek ellenére egy évre kibérelte a helyet. Az oda vezető ösvény a bejáratig vezet. Egy mesés hely egy mély völgyben. A táj szépségével ellentétben úgy tűnt, hogy a házban az enyészet uralkodott. Minden poros, kopott és rozsdás volt.
Nekem már az elején úgy tűnt, hogy Jess egy bátor nő. A körülményekhez képest szerintem jól kezelte a helyzetet, átlendült a kezdeti nehézségeken.
Az eléggé durva volt, hogy az öreg Roscarrow mindenfélét kitalált, hogy elüldözze a nőt, és ráadásul még fogadást is kötött pár helyivel, hogy meddig húzza ott Jess. A nő közölte a férfi unokájával és néhány barátjával, hogy ez nem fog sikerülni, ugyanis marad.
Elhatározta, hogy szép lassan felújítja, a maga képére formálja a kis házat. Az ott élő macskával hamar összebarátkozott. Perrin (a macska) remek emberismerő volt, és úgy ítélte, hogy Jess is odatartozik. Vicces volt, hogy Perrin eleinte szinte el sem mozdult Jess hálózsákjáról.
Jack Roscarrow részéről kedves gesztus volt, hogy bocsánatot kért a nőtől a nagyapja viselkedése miatt. Úgy tűnt, hogy kedves, szimpatikus férfi. Egyenes ember.
Alexander Tremennor eleinte nagyon gyanúsnak tűnt. Bár kedves és segítőkész volt, mégis úgy éreztem, hogy valami nem stimmel vele.
Mindenben benne rejlik a múlt. A felmerengő emlékképek közt volt valami borzongatóan vészjósló. Néha nagyon úgy tűnt, hogy Jess a vesztébe rohan. Ami ezt még szomorúbbá tette, hogy Jess is érezte, mégis arra gondolt, hogy be kell következnie.
Úgy döntött, hogy az otthonává varázsolja a kis házat, még akkor is, ha Mel Roscarrow és Roger Tremennor mást terveznek.
Bár többször rossz érzés kerítette hatalmába, mégis hagyta, hogy sodorják magukkal az események. Sajnos viszonylag későn döbbent rá, hogy belecsöppent egy régi és fájdalmas történet kellős közepébe. Arra is rájött, hogy hiba volt megbíznia Alex-ben.
Tetszett, hogy a történtek ellenére Jess nem adta fel. És még az öreg Mel Roscarrow is megbékélt vele. Az volt a benyomásom, hogy egyre jobbá vált a kapcsolatuk. Szeretett ott élni, és fontos volt neki az a hely.
Roger Tremennor aljas módon – csalással és fenyegetéssel - próbálta megkaparintani a földet. Jessnek nagy fájdalmat okozott a gondolat, hogy elvehetik tőle Enysyule-t. Azt a helyet, ahol valami nála sokkal hatalmasabb erőhöz kapcsolódott. Úgy döntött, hogy harcol és megvédi a helyet.
A völgy megtalálta a módját, hogy hallassa a hangját. A karácsonyi fények elűzték a sötétséget.
A nő maradt Enysyule-ban, hogy gondoskodjon a macskáról, vigyázzon rá és a völgyre. Enysyule-ban kezdett új életet, amit megoszthatott azokkal, akiket a legjobban szeret.
Szépen bontakozott ki Jess és Jack kapcsolata. Reméltem, hogy egymásba szeretnek.
Tetszett a „záró jelenet”, hogy karácsonykor a tűz előtt ültek és forró csokit ittak, közben Perrin a kandalló párkányán üldögélt és evett.
A sok szívfájdító pillanat után megkaptuk a boldog befejezést.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése