Vigyázat! Cselekményleírást tartalmaz.
Fülszöveg:
„A Juharszirup Fogadó a történelmi bájával és a gazdag könyvtárával remek téli úti célnak számít. Az ünnepek közeledtével a szálló tele van az álomnyaralásukra érkező vendégekkel. Csakhogy a fiatalon megözvegyült, az egyedülálló anyaság és a munkája között zsonglőrködő, kimerült Hattie Coleman már csak arról álmodik, hogy mielőbb átvészelje az ünnepi időszakot.
Amikor azonban Erica, Claudia és Anna, az örök barátnők bejelentkeznek egy könyvklubos vakációra, minden megváltozik. Szoros barátságuk és a könyvek iránti szeretetük eddig mindig átsegítette őket az élet hullámvölgyein. Hattie most mégis látja rajtuk, hogy komoly érzelmi terheket cipelnek. Arra viszont nem számít, hogy saját sorsa is összefonódik az övékkel. Egy hét alatt, az év legvarázslatosabb időszakában vajon össze tud-e fogni ez a négy nő, hogy közösen megoldják a problémáikat, és új fejezetet nyissanak az életükben?”
Kiadó: Vinton
Kiadás éve: 2025
Oldalszám: 368, puhatáblás
Eredeti mű: Sarah Morgan: The Christmas Book ClubFordította: Deák B. Miklós
ISBN: 978-615-108-094-8
Nagyon szép a borítója. Tanulságos történet, tele emberséggel, érzelmekkel, elfogadással.
Szívszorongató, érzelmes történet a barátságról és a változásról, karácsonyi „véletlenekkel”. A regény szereplői hús-vér emberek, akikhez könnyű kapcsolódni, és átélni velük a történetet. Ez egy megható és szórakoztató könyv, mély mondanivalóval. Az írónő többféle szempontból mutatta be, hogy bár nyugtalanító, amikor valaki kikerül a komfortzónájából, ugyanakkor nagyszerű lehetőség arra, hogy fejlődjön és szembesüljön azzal, hogy valójában mekkora erő van benne.
„A ragyogó napsütés káprázatos csillogást kölcsönzött a havas tájnak. A fák ágai meghajoltak a friss hó súlya alatt. A látvány olyan volt, mintha valami karácsonyi tündérmeséből származna.”
Ez nagyon szép. Imádom a leírásait. Szeretem a havas karácsonyt.
Vermont, Juharszirup Fogadó. Nagyon tetszett, hogy a fogadóban van egy könyvtár.
Hattie kimerült és kétségbeesett. Egy kisgyermek nevelése, és egy fogadó vezetése (különösen konfliktusokkal) kimerítő. Pláne úgy, hogy a férje elvesztése miatt alig aludt. Két év telt el azóta. Az ötéves lánya, és a négyéves labradorjuk volt az egész világa. Nagyon tetszett, hogy a kislány nagyon szereti a könyveket. Aranyos, életteli, korához képest érett gyermek.
A szomszédai, Petersonék nagyon jó barátai lettek. Noah, Petersonék fia az apjával dolgozott a farmon. Széles vállú, erős, kedves férfi. Az egyik pajtát átalakította a saját otthonává. Hattie nagyon vonzódott hozzá.
„A boldog pillanatok tartják a lelket az emberben, amikor az élet nehézzé válik.”
Hattie Halloweenkor megcsókolta Noaht. Azóta kerülte a férfit. Zavaros volt a kapcsolatuk, de az nyilvánvaló volt, hogy vonzódnak egymáshoz. Hattie nem mert továbblépni. Nagyon aranyos volt, ahogy Noah anyukája, Lynda próbált nekik segíteni, és rábeszélte őket egy randira.
Három barátnő (Erika, Claudia és Anna) karácsony előtti kiruccanást terveztek. Könyvklubos találkozót. Erika egyenes beszédű, határozott, független, sikeres üzletasszony. Claudia szerint kedves és hűséges barát is. Claudiának a főzés volt a mindene. Élvezte a kreativitás örömét és a munka izgalmát. Legalábbis addig, amíg véget ért a párkapcsolata, és elvesztette a munkáját. Anna élete kiszámíthatóan zajlott. Hálás volt az otthonáért és a családjáért. Csak azt sajnálta, hogy az ikrei kezdtek „kirepülni”. A könyvklubjuk a főiskola óta működött. Amikor a három nő megérkezett a fogadóba, Erika nagyon furcsán viselkedett. Amikor elfoglalták a szobáikat, elmondta a barátnőinek a változása megdöbbentő okát. Nem szeretett gyengének, sebezhetőnek mutatkozni. Nem szerette a bizonytalan, sérült, határozatlan oldalát. Bár mindegyik nő nehéz időszakon ment keresztül, együtt mégis magabiztosabbak, boldogabbak és könnyedebbek voltak.
A történetben szépen lassan bontakoztak ki a szereplők küzdelmei. Fejezetről fejezetre láthattuk a vívódásaikat és fejlődésüket.
Amikor Hattie válsághelyzettel szembesült, akkor Erica végre újra azt érezte, hogy jobban ura a helyzetnek, mint hetek óta bármikor. Tudta, hogy az ő erősségére – tiszta gondolkodásra és határozott cselekvésre – van szükség. Ahogy azt is tudta, hogyan tud segíteni Hattie-nek. Bár a terveik felborultak, mindenki igyekezett a legjobbat kihozni a helyzetből. Összefogtak. Nagyon különböző egyéniségű nők voltak, és remekül kiegészítették, erősítették egymást. A könyvklub mindig segítségükre volt, hogy kezelni tudják a sok feszültséget. Meg kellett találniuk a módját, hogyan birkózzanak meg a változásokkal. Jobb, ha elfogadjuk, hogy a változás elkerülhetetlen, és hogy a jövőt inkább lehetőségnek, mint fenyegetésnek tekintjük.
„Úgy tűnt, elfogadta, hogy az életben vannak nehéz dolgok, és néha nincs kerülőút. Az embernek magának kell megtalálnia a saját útját, és mindenki más csak annyit tehet, hogy meghallgatja, és támogatást nyújt neki.”
Nagyon hatásos volt, ahogy minden szereplő megkapta a happy endet. Ennek a könyvnek a lapjai tele vannak élettel. Ahogy elkezdtem olvasni, nem tudtam elszakadni tőle. Úgy éreztem, hogy nagyon gyorsan értem az utolsó oldalhoz.
Mindenki végéig „aktív résztvevője” volt a történetnek. Jól érzékelhető volt a barátnők közti szeretet és összetartás, a közösséggel ápolt kapcsolat. A könyvben szereplő nők nem tagadták meg önmagukat. Nehéz időszakon mentek át, és a sötét pillanatokban nem tudták hogyan tovább, de a barátaik támogatásával, az erősségeikre hagyatkozva ráleltek az új esélyekre, és sikerült mindenből a legjobbat kihozniuk.
Az írónő ismét csodás történetet alkotott. Végig magával ragadó volt.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése