Fülszöveg:
„Aláírva, lepecsételve, kézbesítve…
A kémiaórán Lily lefirkant kedvenc dalszövegei közül néhányat a padjára. Másnap észreveszi, hogy valaki folytatta a szöveget, és üzenetet is hagyott.
Lily és névtelen levelezőtársa levelezésbe kezdenek – titkokat osztanak meg, zenekarokat ajánlanak és megnyílnak egymás előtt. Lily rájön, hogy szép lassan beleszeretett az ismeretlen levélíróba. De ki lehet az? Miközben próbálja megfejteni a rejtélyt, és a barátok, az iskolai zaklatók és a lökött családtagjai között lavírozik, rájön, hogy a szívügyeket nem mindig lehet pontosan megfogalmazni…”
Kiadta: Menő könyvek, a Manó könyvek kiadó Kft.
Megjelenés éve: 2023
Fordította: Hartinger Emese
Eredeti kiadás: Kasie West: P.S. I Like You (eredeti megjelenés 2016.)
Oldalszám: 344
ISBN: 978-963-584-335-0
Kasie West Kaliforniában él három lányával, fiával és a férjével. Az első könyve 2013-ban jelent meg, és azóta töretlen a sikere. Főleg ifjúsági regényeket ír, az élete az írás, szeret a tengerparton sétálni és rockzenét hallgatni.
Magyar nyelven eddig kilenc könyve jelent meg, ebből eddig négyet olvastam, és mindegyiket szerettem valamiért.
A könyvről:
Lily Abbott igazi különc, aki nem is akar átlagos lenni. A legtöbb ember számára ismeretlen zenéket hallgat, és előfordul, hogy magában beszél. Ha ideges, vagy rettentően zavarban van, akkor össze-vissza hadovál. Turkálóból öltözködik, nem érdekli, hogy ez mások szerint nem menő. Többnyire visszahúzódó, nehezen nyílik meg mások előtt, s ha teheti, kizárja a külvilágot, és inkább a füzetébe irkálja a félkész dalszövegeit. Számára abszolút igaz, hogy a zene az önkifejezés eszköze. Olykor előfordul, hogy előmerészkedik a csigaházából annyi időre, hogy rendre utasítsa a suli ügyeletes szívtipróját, a „kőbunkó” Cade Jennings-t, aki látszólag menő és gondtalan, viszont később kiderül, hogy nem minden az, aminek látszik.
Lily családja kissé kaotikus, ugyanakkor összetartó, és érezhető, hogy nagyon szeretik egymást.
Lily-nek egyetlen barátnője van, vele osztja meg a titkait egészen addig, míg fel nem tűnik egy titokzatos ismeretlen, aki kiegészíti a kémia órán unalmában padra írt dalszövegrészletet, majd levelezni is kezdenek. A közös zenei ízlés tökéletes alapot ad a később kialakuló kapcsolathoz. Ismeretlenül megnyílnak egymás előtt, rengeteg dologra fény derül, és értelmet nyer. Elég hamar rájön az olvasó, hogy ki a titokzatos srác, akivel Lily levelezik, ám ez nem von le a történet élvezeti értékéből.
Ezt a történetet véleményem szerint nem lehet nem szeretni. Szívmelengető, aranyos, vicces, elgondolkodtató, bőven akad mondanivalója és mélysége. A komoly és vicces jelenetek váltakozva jelennek meg a regényben. Tetszett, hogy a technika világában ilyen „régimódi” levelezési formát alkalmaztak, kicsit visszarepített ezáltal a saját tinikoromba, amikor még mi is padokba dugtuk a levélkéket. Az, ahogy a szerző felépítette a karakterek jellemét és a cselekményszálat, számomra megnyerő volt. Tetszett a stílus és a mondanivaló. Hűen ábrázolta az iskolai hierarchiát, a klikkesedéseket, a szekálásokat, és a mindennapi problémákat, önbizalomhiányt, amivel mindenkinek meg kell küzdenie.
Most olvastam másodszor, de ugyanúgy hatott rám, mint először. Szívmelengető és mosolycsalogató. Biztos vagyok benne, hogy előkerül még az életem során.
Van egy mondat a könyv végén, amivel mélységesen egyetértek.
„… semmi baj nincs azzal, ha szükségünk van valakire, akire támaszkodhatunk.”
Pontozás: 10/10
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése