Évköszöntő - Évösszegző

Sziasztok!

Először is mivel kezdhetném 2017 első bejegyzését, ha nem azzal, hogy Békés, boldog, szeretetben, egészségben és könyvekben gazdag új évet kívánok nektek! Köszönöm, hogy 2016-ban velem tartottatok, s remélem ez a jó szokásotok idén is megmarad.

„Nem kívánok senkinek se

különösebben nagy dolgot.

Mindenki, amennyire tud,

legyen boldog.

Érje el, ki mit szeretne,

s ha elérte, többre vágyjon,

s megint többre. Tiszta szívből

ezt kívánom.

Szaporodjon ez az ország

Emberségbe', hitbe', kedvbe',

s ki honnan jött, soha soha

ne feledje.

Mert míg tudod, ki vagy, mért vagy,

vissza nem fognak a kátyúk.

A többit majd apródonként

megcsináljuk.

Végül pedig azt kívánom,

legyen béke. -

Gyönyörködjünk még sokáig

a lehulló hópihékbe'!”

(Kányádi Sándor: Csendes pohárköszöntő újév reggelén)

Másik dolog, ami miatt létrejött ez a bejegyzés, az nem más, mint a szokásos évösszegző bejegyzés tőlem.  

2016-ban (kis híján azt írtam, hogy idén) összesen 55 könyvet sikerült elolvasnom. Szerintem ez nagyon kevés, de sajnos most ennyire volt időm és energiám. Rengeteg olyan dolog történt a tavalyi évben, amit szívesen kihagytam volna az életemből, s olvastam volna helyette, de ugye ezt nem mi döntjük el. Nem véletlenül született az a mondás, hogy "Ha meg akarod nevettetni Istent, meséld el neki a terveidet." 

Még Cecelia Ahern könyvének (Az üveggolyók titka) a véleményezésével jövök a héten, mert ezzel elmaradtam a 2016-os olvasmányok közül, de bepótolom hamarosan. 

Aminek örülök az nem más, mint hogy az ötvenöt könyvből egyetlen egyről sem gondoltam azt, hogy időpocsékolás lett volna. Persze voltak olyanok, amik kevésbé tetszettek, de többnyire azért olyan értékelések születtek, amelyeknél a könyvek 10 pontból 10-et vagy 9-et kaptak. 

Idén is sikerült mindenféle műfajba belekóstolnom, s értek kellemes meglepetések. 

Mindenképpen szeretném kiemelni, hogy történelmi kategóriában új kedvenceket avattam. Régebben távol álltak tőlem a második világháborúval kapcsolatos regények, most viszont Tímár Gábor: Isteni igazság (Athenaeum kiadó) és Izolde Johannsen – Michael T. Marble: A birodalmi kalóz (Underground kiadó) című regényei iránt szerelembe estem. Mindkét történet annyira magába szippantott és érzelmileg hatott rám, hogy muszáj voltam őket kedvencnek jelölni. Mindenképpen újraolvasósak lesznek. 

Ifjúsági kategória győztese: Jodi Pioult és Samantha van Leer: Sorok között és Lapról Lapra című könyvei (Athenaeum) illetve második helyezett On Sai: Apa, randizhatok egy lovaggal? (Könyvmolyképző)

Disztópia műfajban abszolút győztes idén Cecelia Ahern: A vétkes (Athenaeum kiadó), ami egyúttal az év legnagyobb meglepetése is volt számomra, hiszen az írónő egy teljesen új oldaláról mutatkozik meg az olvasóknak. Szintén dobogós volt disztópia kategóriában Stephenie Meyer: A burok című regénye (Agave kiadó). 

Az év fantasy kategóriás könyve: Benyák Zoltán: A nagy illúzió (Athenaeum). Mesteri jellemábrázolás, nagyszerű történetfelépítés. Első könyvem a szerzőtől, de semmiképp nem az utolsó. 

Az év pszicho-thrillere B. A. Paris: Zárt ​ajtók mögött (Művelt nép kiadó). 

Az év krimije Kati Hiekkapelto: Védtelenül című könyve lett , ami a Fekete Anna sorozat második kötete (Athenaeum). 

Az év romantikus krimije számomra Nora Roberts: Megszállottság című regénye (GABO kiadó). Mindig is szerettem az írónő regényeit, a Megszállottság pedig bekerült a TOP5-be. 

Az év romantikus regénye Jamie McGuire Maddox testvérek sorozatának második kötete, a Gyönyörű megváltás. (Maxim kiadó)

Az életrajzi regények kategórián belül megosztott első hely lett. Kartali Zsuzsanna: Anyacsavar és kockafej – A fiam autista, de nem zseni valamint Szentesi Éva: Hamvaimból. Mindkét könyv az Athenaeum kiadó gondozásában jelent meg, és határozottan elgondolkodtatja az olvasót. 

Az év csalódása: Jeffery Deaver: Az igazak törvénye (Alexandra). Eddig Deaver könyvei lebilincselőek voltak, imádtam a történetek felépítését, ez a kötet azonban vegyes érzelmeket váltott ki belőlem. Elég sokat unatkoztam olvasás közben, mert a történetben a nyomozós szál most túlságosan el lett nyújtva, izgalom meg alig volt. A szerzőnek sokkal jobb könyvei is vannak. 

Mindegyik általam olvasott könyvet tudnám ajánlani valamiért, de ezeket mindenképpen ki kellett emelnem. 

A 2016-ban kapott recenziós példányokat pedig köszönöm a szerzőknek és kiadóknak.