Ana könyvajánlói - Rachel Wells: Alfie új munkát kap (Alfie 2.)

Vigyázat! Cselekményleírást tartalmazhat.

Fülszöveg:

„A KÉTLÁBÚAK GUBANCOS PROBLÉMÁIT EGY OKOS NÉGYLÁBÚNÁL SENKI SE KÉPES JOBBAN MEGOLDANI. Alfie új történetéből ismét kiderül, mennyivel bölcsebb gyakran egy állat az embernél.

A szürke szőrgombolyag továbbra is a londoni Edgar Roadon éldegél, és az utca lakói már el sem tudnák képzelni az életüket nélküle. De vajon tudja-e ezt az a család is, amelyik nemrégen költözött a környékre? Mert nagy szükségük lenne rá, hogy Alfie kigubancolja a gondjaikat.

A világsikerű ALFIE sorozat mindegyik kötete önálló történet. És nem csupán a BOB, AZ UTCAMACSKA vagy AZ EGY KUTYA NÉGY ÉLETE rajongóinak kínálnak humoros, intelligens szórakozást. Hanem mindenkinek, aki szeret önmagára ismerni görbe tükörből.”

Kiadó: Lettero

Kiadás éve: 2020

Fordította: Molnár Júlia Dóra

Oldalszám: 384

ISBN: 978-615-5685-42-2

A sorozat második részében új lakók költöznek az utcába. Vannak visszautalások (visszaemlékezések) a sorozat első részére, de mindegyik Alfie-regény önálló történet. Az elbűvölő és szeretetre méltó macskának továbbra is az a küldetése, hogy összehozza az embereket egymással, segítsen másokon. Ebben a részben jobban megismerhetjük az utcában lakó macskákat.

Alfie gazdái közt nagyon szilárd barátság van. Számíthatnak egymásra. Ez az összetartás és szeretettel teli gondoskodás szépen kiemelkedik a történetből.

Van olyan történetszál, ami lehetne picit kidolgozottabb. Ettől függetlenül összességében véve ez egy kellemes kikapcsolódást nyújtó, nagyon cuki könyv. Egy hangulatos történet a szeretetről és a segíteni akarásról.

Alfiet több, mint három éve szerető családok vették körül. Mégis szívesen ismert meg újabb embereket. Az egyik éjszaka közepén új emberek költöztek a szomszédba. Nagyon furcsán, gyanúsan viselkedtek. Ez gyanakvással töltötte el az Edgar Road lakóit. Nem sokat segített a helyzeten, hogy úgy viselkedtek, mintha bujkálnának. Az új szomszédok egy gyönyörű, fehér cicát is hoztak, akinek Hógolyó a neve. Alfie szerette volna megismerni őket. Próbált „a felszín alá nézni”.

Clarie és Jonathan boldog házasok, és nagyon szeretnének gyereket. Jonathan gyengéd, hűséges és gondoskodó férj. Tud morcos is lenni, de arany szíve van. Ami a fogantatást illeti, ő úgy gondolta, hogy addig is, amíg összejön a baba, élvezzék ki a próbálkozás minden percét. Claire viszont sokat aggodalmaskodott, mert még nem lett várandós. Az otthonuk sugárzik a szeretettől. Polly és Matt nagyon jó barátaik lettek. Mindkét pár szerette Alfiet, és gondoskodtak róla. Bár Franceska és a fiúk elköltöztek, időnként meglátogatják őket. Havonta egyszer Alfie „összes családja” egybegyűlt. Ez volt a cica kedvenc napja, mert mindenki egy helyen volt, akit a szívébe zárt.

„...elég, ha értékeled azt, amid van, és odafigyelsz azokra, akik szeretnek téged.”

Aleksy (Franceska egyik fia) rendszeresen sebekkel és zúzódásokkal ment haza az iskolából. Nem mondta el senkinek, hogy mik történnek vele, mi a baj. Úgy tűnt, hogy terrorizálja valaki. Alfie úgy döntött, hogy a mancsába veszi az ügyet. Kiderítette, hogy egy másik gyerek nem hagyja őt békén, akitől a többi gyerek is tartott. A macska segített neki, és így Aleksy is népszerű lett a gyerekek között. Szóval Alfie megoldott egy súlyos zaklatási ügyet.

Bár a szomszédba költözött házaspár a két kamasz gyerekkel furcsán viselkedett, mégis úgy tűnt, hogy jó emberek. Alfie így érezte. El is határozta, hogy közelebb hozza a családtagjaikat egymáshoz.

Egyre gyűltek a gondok, amire Alfie megoldást akart találni.

Az utcában a Goodwin házaspár kotnyeles és kellemetlen volt. Túlzottan szerették beleütni az orrukat mások dolgába. Sajnos a viselkedésük nem segített oldani a helyzetet az új szomszédokkal. Polly rájött, hogy ha sikerülne megfékezni a Goodwin házaspárt, akkor javulna a helyzet.

Amikor Hógolyó eltűnt, akkor a Snells család megtapasztalhatta, hogy milyen kedves emberek laknak az utcában (leszámítva a Goodwin házaspárt). Alfie ötlete megint jónak bizonyult. Kóbor macskák segítségét kérte, és meg is találták. A Snells család hálás volt a segítségért, de továbbra is távolságtartó volt. A könyv végére kiderült, hogy miért rejtőzködnek ennyire. Tisztázódott a helyzet. Új barátságok szövődtek. Alfie ismét összehozta az embereket. Olyan sok mindenen túl voltak már, jó és rossz dolgokon egyaránt. Mindenki kiegyensúlyozottabb és boldogabb lett.

„Egy mosolyban, egy pillantásban, egy gesztusban mind ott bújik a szeretet, látható és érezhető. Olyan energiát sugároz, ami mindenkit körülvesz. Biztonságot ad, melegen tart. A világot ragyogóbbnak látod, a nap melegebben süt rád, a virágok még színpompásabbak, mint máskor, egyszerűen bármerre nézel, csak a szépet veszed észre.”

Ezt a részt is sikerült az írónőnek nagyon aranyos „jelenettel” befejezni.

Ana könyvajánlói - Rachel Wells: Mindenki macskája, Alfie (Alfie 1.)

Vigyázat! Cselekményleírást tartalmazhat.

Fülszöveg:

„Hagyd a pszichológust! Fordulj egy állati profihoz. Ismerd meg Alfie-t, a macska-pszichológust.

Amióta idős gazdája meghalt, egyedül cselleng a városban. Aztán rábukkan az Edgar utcára, és egy gyors környezetfelmérés után úgy dönt, ez pont megfelel neki. A lakók először hallani sem akarnak a kóbor macskáról. Micsoda buta gőg! Hiszen minden kétlábúnak szüksége van léleksimogatásra. Főleg, ha annyira gubancosak az ügyeik, mint az Edgar utca embereinek.

Tanulj te is Alfie-tól: lesd el, miként kell megoldani az élet nehéz problémáit szeretettel, humorral, bátorsággal. Felemelő, vicces és intelligens regény a BOB, AZ UTCAMACSKA és AZ EGY KUTYA NÉGY ÉLETE rajongóinak.”

Kiadó: Lettero

Kiadás éve: 2019

Fordította: Molnár Júlia Dóra

Oldalszám: 352

ISBN: 978-615-5921-32-2

Ez egy sorozat első része. (Önálló regényként is olvasható.) Magyar nyelven sajnos még csak két kötet jelent meg.

Sokszor nagyon szívszorító, mégis szívmelengető történet egy elbűvölő macskáról. A könnyed stílusa miatt nagyon gördülékenyen olvasható. A történetet a cica szemszögéből ismerhetjük meg. Az írónő felruházta a macskát emberi tulajdonságokkal és gondolatokkal. Aki hajlamos ezen kiakadni, az jobb, ha nem olvassa el ezt a könyvet. Azoknak viszont ajánlom, akik szeretik a tüneményes, szórakoztató, érzelmes, állatos történeteket. Szerintem aranyos, hogy minden fejezet elejét egy macska sziluett díszíti.

Alfie élete megváltozott, amikor meghalt a gazdája. Az idős hölgy lánya nem vihette haza a kutyái miatt. Alfie elhagyta az egyetlen otthont, amit ismert. Nem akart menhelyre kerülni. Szüksége volt otthonra és szeretetre. Kölyökként került Margarethez, ezért most minden fura és ijesztő volt. Megtapasztalta és megértette, hogy a világ veszedelmes. Ismerte, hogy mit jelent a szeretet és az otthon, és rettenetes volt, hogy most már a kóbor macskák közé tartozik. Sok veszély és viszontagság után elért egy barátságos utcát, és úgy érezte, hogy ott fogja megtalálni, amire vágyik.

Úgy próbálta meg elérni, hogy többé sose legyen egyedül, hogy egynél több otthont szerez magának. Nem akarta újra átélni azt, amit Margaret halála után. Szóval szerette volna bebiztosítani magát a jövőre nézve. Úgy gondolta, hogy ha több otthona van, akkor sosem marad egyedül. Volt egy másik cél is az életében. Segíteni azoknak, akiknek szüksége van rá. A szíve mélyén érezte, hogy kiknek kell segítenie.

Claire otthona volt az első számú otthona. Szinte azonnal szoros kötődés alakult ki közöttük. Jonathannel nehezebb dolga volt. Alfie felismerte, hogy Jonathan a kemény felszín mögött magányos és ijedt. Ezt az érzést ismerte magában is. Elég sok humoros helyzet volt a kapcsolatukban. Alfie kedvelte Clairet és Jonathant, de ők egyedül éltek, és amikor dolgozni mentek, akkor a macska egyedül maradt. Ezért örült, amikor talált magának két családot is, ráadásul egymás szomszédságában. Az egyik családban egy, a másikban két kisgyerek volt. Az egyik család messzebbről érkezett, mint Alfie. Lengyelországból. Alfie összehozta az embereket. Boldoggá tenni minden „gazdáját” kemény és kimerítő munka volt.

Francesca (a lengyel származású anyuka) jobban megmelengette a szívét, mint bármelyik másik lakó az utcában. Megértette a nőt. Örült, hogy a közreműködésével összebarátkozott a szomszéd asszonnyal, Pollyval. Mindkét család egy kicsit elveszettnek és magányosnak tűnt, ezért gondolta Alfie, hogy összehozza őket. Ebben segítségére voltak az asszonyok férjei. Szimpatikus, jó emberek.

Idővel Claire és Jonathan olyan emberekkel kezdtek randevúzni, akik nem kedvelték a macskát. És nem csak azért voltak ellenszenvesek, mert nem macskabarátok. Természetesen nem ejtettem könnyeket, amikor Jonathan barátnője, Philippa végre „kikerült a képből”. Örültem, hogy a férfi megmenekült attól a hárpiától. Joe-val sokkal nagyobb baj volt. Ez később még nyilvánvalóbb lett. Az írónő egy nagyon romlott és hátborzongató karaktert alkotott Joe személyében. Alfie is érezte, hogy egy aljas gazember. Sajnos Claire sokáig nem vette észre, hogy a férfi milyen gonosz. Tetszett Alfie terve, hogy megszabadul Joe-tól, és összehozza Claire-t és Jonathant. A terve sikerült. Bár nagy árat fizetett érte. Majdnem az életébe került. Az esetnek köszönhetően Alfie „gazdái” most már tudtak egymásról. Amikor a macskát hazaengedték az állatkórházból, mind együtt várták. Mindenkinek hiányzott. Ennek az elbűvölő cicának sikerült minden „családja” között barátságot kialakítania. És az emberek tudták, hogy Alfie mentette meg őket.

A regény minden szereplőjének megvolt a maga baja. Alfie minden emberét látta a legelkeseredettebb pillanataikban. És szívvel-lélekkel próbált segíteni. Sikerült jó cselekedeteket véghez vinnie. Kiépítette a maga kis emberi közösségét. Empátiájával, ragaszkodásával és segítségével a lakók dolgai lassan elkezdtek változni, javulni.

Pereczes Nikolett: Tarka macska – Versek óvodásoknak és kisiskolásoknak

Fülszöveg:

„Pereczes Nikolett verseskötete olyan, mint egy színes, zsebre vágható gyerekkert: minden lapján egy új csoda bújik meg. A kedves tarka macska dorombolva kísér végig a mindennapok apró kalandjain, nefelejcs, méhek, lufik és sellők hívnak játékba, miközben a versek ritmusa ringat, megnevettet vagy épp álomba simogat.

A rövid, dallamos rímek könnyen megjegyezhetők, a humor és a gyermeki rácsodálkozás végig ott csillog bennük. A kötet finoman tanít is – észrevétlenül beszél szeretetről, bátorságról, családról, természetről, barátságról –, de leginkább azt adja, amit a jó gyerekvers mindig: közös pillanatokat. Esti összebújásokhoz, napindító nevetéshez, óvodai mondókázáshoz vagy csak úgy, „belelapozunk, olvassuk" öröméhez.

A hangulatot Kovács Nikolett illusztrációi teszik még élőbbé és varázslatosabbá.”

Kiadta: Publio Kiadó Kft.

Megjelent: 2026

Illusztrálta: Kovács Nikolett

Oldalszám:44

ISBN: 978-615-103-416-3

Amikor először megláttam ezt a kis könyvet, rögtön az jutott eszembe, hogy milyen cuki és hívogató a borítója. Mosolyt csalt az arcomra.

A könyvet végiglapozva megállapítottam, hogy mindvégig igényes és szép illusztráció kíséri a különböző hosszúságú verseket. A könyv tizenhét verset tartalmaz, melyek vidám hangulatot kölcsönöznek az olvasójuknak. A kedvencem rögtön az első és egyben címadó, Tarka macska lett, mely könnyű nyelvezetével és dallamosságával nagyon hamar képes megtapadni az ember fejében.

Ha meg kellene neveznem a top3 verset, akkor: Tarka macska, Altató, Édesanyámnak. Utóbbi vers könnyen megtanulható anyák napjára, mely garantáltan könnyeket csal a megilletődött anyukák, nagymamák vagy épp keresztanyukák szemébe.

Szívből ajánlom minden óvodás és kisiskolás gyermeknek és szüleinek, valamint a pedagógusoknak, akik szívesen gazdagítanák egy igényes és kidolgozott könyvvel a könyvgyűjteményüket.

Ana könyvajánlói - Jayne Ann Krentz: Ölelő karok

Vigyázat! Cselekményleírást tartalmazhat. 

Fülszöveg:

„Az excentrikus Molly Abberwick tea- és fűszerüzletet vezet, valamint néhai apja tudományos alapítványán keresztül ígéretes feltalálókat támogat. Elhatározza, hogy kirúgja tudományos szakértőjét, dr. Harry Trevelyant… Igaz, hogy Harry zseniális, jóképű és szexi, de sajnos arrogáns és basáskodó, egyszóval kiállhatatlan alak. Nem átallja például azt az ajánlatot tenni Mollynak, hogy kezdjenek egymással szerelmi viszonyt, amelyet ugyanúgy megtervezhetnének és irányíthatnának, mint egy tudományos projektet. Harry ráadásul rendelkezik bizonyos paranormális képességekkel…

Molly egyre bonyolultabbnak érzi az életét, és mintha nem volna elég baja, valaki cseppet sem vicces tréfákat űz vele, és hamarosan nyilvánvalóvá válik, hogy az életére törnek…

Jayne Ann Krentz a modern románc koronázatlan királynője – rajongói szerint az Ölelő karok a legelbűvölőbb regénye.”

Kiadó: Európa

Kiadás éve: 2014

Eredeti mű: Jayne Ann Krentz: Absolutely, positively

Fordította: Palkó Katalin

Oldalszám: 427

ISBN 978-963-07-9621-7

Szórakoztató olvasmány, és gördülékeny a történetmesélés. Igazából szinte filmszerűen peregtek az események, láttam magam előtt a történetet. A teabolt és a feltalálók támogatása érdekes ötlet volt. Ezen kívül is elég sok dolog van a regényben: erős egyéniségek, vonzalom és szenvedélyes kapcsolat, szerelem, kockázatok, paranormális képességek, családi viszály… Talán egy kicsit sok dolgot akart az írónő belesűríteni egyetlen könyvbe. Szerencsére ez nem volt zavaró. A paranormális képesség sem eltúlzottan van jelen a könyvben. A krimi szálat ellensúlyozták a humoros párbeszédek. Volt olyan történetszál, ami lehetett volna picit kidolgozottabb. Ettől függetlenül összességében véve ez egy kellemes kikapcsolódást nyújtó könyv. Az írónő ebben a regényben is megemlíti Seattle „kávékultúráját”.

Harry Stratton Trevelyan nagyon óvatos, szkeptikus, intelligens, elemző és logikus gondolkodású férfi. Molly Abberwicket akarja. A nő elkápráztatta. Molly szemrevaló, okos, öntudatos, sikeres vállalkozó, aki egyedül nevelte fel a húgát. Az apja, a néhai Jasper Abberwick létrehozott egy alapítványt. Ebbe vonta be Molly Harryt szakértőként. Már a megismerkedésükkor rádöbbent, hogy tetszik Harrynek. Bár a férfi felkeltette szunnyadó érzékeit, az esze számos dolgot hozott fel, hogy miért nem jó ötlet intimebb kapcsolatba kerülni vele. Ugyanakkor nagyon kíváncsi volt Harryre. Molly impulzív és okos, de a műszaki dolgokhoz nem ért. A húga, Kelsey örökölte a feltalálói hajlamot.

Harry volt az egyedüli kapocs a Stratton és a Trevelyan család között, és mindkét fél azt akarta, hogy ez maradjon is így. Sosem bocsátották meg, hogy Brittany Stratton és Sean Trevelyan (Harry szülei) megszökött és összeházasodott. Abban mindkét család egyetértett, hogy Harry szándékosan választotta a tudomány világát. Azért foglalkozik tudományos kutatásokkal, hogy őket bosszantsa. Van némi ellenérzésem a mutatványosokkal, illuzionistákkal, szemfényvesztőkkel kapcsolatban. Többek közt ezért nem igazán voltak szimpatikusak Harry családjának apai ágának tagjai. Bár az is igaz, hogy a családja anyai ágával sem szimpatizáltam. Szegény Harrynek nem volt könnyű velük. Szeretett volna véget vetni a Stratton és a Trevelyan család között dúló viszálynak. Ezzel vissza is éltek a családtagok. A család mindkét ágának tagjai úgy gondolták, hogy Harry feladata megoldani az összes problémájukat.

Harry időnként próbára tette Molly türelmét, de sosem untatta. A férfi komoly önuralmat fejlesztett ki, és nem volt képes lemondani az irányításról. Harry nevelte fel az unokaöccsét, Josht. Éppen ezért megértette Mollyt, és próbálta megkönnyíteni neki azt a fordulatot, hogy a húga egyetemre megy, „kirepül a családi fészekből”. Harry már átélte ugyanezt.

Harrynek nagyon jók a reflexei, és jól ráérez dolgokra. Azt viszont nem volt hajlandó elismerni, hogy „látó”. A Trevelyan-féle okkult erő témájától általában ingerült lett, vagy elkomorult. Volt néhány dolog az életben, amitől félt. Például attól, hogy megőrül. Sebezhetőnek érezte magát. Nagyon sajnáltam, mert iszonyatos lehetett a folyamatos belső küzdelem, és az, hogy minden helyzetben igyekezett megőrizni az önfegyelmét. Elszomorító volt, hogy mielőtt megismerkedett Mollyval, senkivel sem mert igazán önmaga lenni. Mindennél jobban vágyott a szeretetre, szerelemre. Az, hogy valaki rájuk akart ijeszteni egy elutasított pályázat miatt, egy kicsit felgyorsította az eseményeket. Miközben egyre szorosabbá vált Molly és Harry kapcsolata, kiderítették, hogy ki akar rajtuk bosszút állni. Megbeszélték, hogy Molly a férfi lakásában marad addig, amíg ezt az ügyet nem tisztázzák. Bár Harry hosszabb időre szeretett volna összeköltözni vele. Nem tudta megkérni arra a nőt, amire neki van szüksége, hogy együtt éljenek.

Bár Harry nagyon vágyott Mollyra és élvezte a társaságát, kétségbeesetten igyekezett megőrizni az önuralmát. Legalábbis addig, amíg meg nem bizonyosodik arról, hogy a lány nem fél tőle a furcsaságai miatt. Molly nem sértődött meg, ha ő a gondolataiba merült, és megértette az érzéseit. Harry harcban állt a saját természetével, és sok dolgot helyre kellett tennie magában. Molly türelmesen támogatta, mellette állt, bátorította. És feltétel nélkül hitt a megérzéseiben.

Amikor azt a hírt kapták, hogy a bosszúra éhes fickó autóbalesetben meghalt, azt hitték, hogy lezárult az ügy. De a férfi halálával nem múlt el a veszély. Ahogy arra számítani lehetett, más is érdekelt volt az ügyben.

Az írónő elég sok ellenszenves karaktert felvonultatott ebben a regényben. Ott van például a Strattonok közül Harry nagyapja, Parker, és az unokatestvére felesége, Olivia. A Trevelyan családból Harry nagybátyja, Leon. És persze Molly nagynénje és a vőlegénye is unszimpatikus. Szerencsére a két főszereplő szerethető karakter.

Több ember megpróbálta elhitetni Mollyval, hogy Harrynek az a szándéka, hogy becsapja és kicsalja a pénzét. Pedig a férfi mindig tisztességes volt. Molly bízott benne. Egy idő után már nagyon bosszantó volt, hogy mindenki beleszólt a kapcsolatukba. Szerintem ezt ellensúlyozni kellett volna legalább egy olyan szereplővel, aki végig mellettük áll. Például egy jó baráttal. A csipkelődő humor nem mindig tudta kompenzálni azt, hogy mindenki Mollyt és Harryt támadta.

Nagyon tetszett, hogy amikor már szoros kötelék alakult ki köztük, akkor a beszélgetéseik, évődéseik, a közös étkezéseik… az otthonosság érzését adták. Akkor érezték otthon magukat, amikor együtt voltak. Az erről szóló részek nagyon meghitt hangulatot árasztottak.

Nagyon szórakoztató volt, ahogy Molly „rendbe tette” Harry kapcsolatát a kiterjedt családjával. Annak érdekében, hogy a családtagok ne tudják kihasználni Harryt – ahogy azt eddig tették –, korlátozta a kapcsolattartást. Összehívta a népes családot, és nyilvánvalóvá tette számukra, hogy nem hagyja, hogy visszaéljenek Harry szeretetvágyával. Azt is tudatta velük, hogy az a közös a két családban, hogy amikor Harryvel beszélnek, mindnyájan akarnak tőle valamit. Mesteri (és meglehetősen vicces) húzás volt, ahogy „eligazította” őket. Molly elérte azt, amire Harry mindig is törekedett, hogy olyan fontos legyen a családjának, hogy „fegyverszünetet kössenek” a kedvéért.

Úgy tűnik, hogy egy legénybúcsú és egy kocsmai verekedés összehozza a fiúkat. (Fejcsóváló és nevető hangulatjel.) Jól érezték magukat. Harry számára ez nem tartott soká, mert megérezte a veszélyt. A csaló gazember visszatért, hogy az életükre törjön. Harry tudta, hogy csak úgy mentheti meg a menyasszonyát, ha elfogadja a természet adta képességeit. Segítségére volt a logika és a megfigyelés is. Megmentette.

Nagyon aranyosan fejeződött be a történet, betekintést nyújtva Molly és Harry családjának szeretetteljes jövőjébe.

Kár lett volna kihagyni ezt a szórakoztató, hangulatos és érzelmes történetet.

Ana könyvajánlói - Jayne Ann Krentz: Fény vagy árnyék (Susogó Forrás 1.)

Vigyázat! Cselekményleírást tartalmazhat.

Fülszöveg:

„Zoe Luce sikeres lakberendező Arizonában, Susogó Forrásban. Specialitása a frissen elvált kuncsaftok házának berendezése, hogy megkönnyítse számukra a továbblépést. De amikor legújabb ügyfele házában megérzi, hogy a férfi valószínűleg nem elvált, hanem özvegy, magándetektívet fogad, hogy nyomozza ki az igazságot. Sikerül is fényt deríteni a bűntényre, de Zoe kiengedte a szellemet a palackból: kénytelen egyre mélyebben felfedni a múltját a magándetektív, Ethan Truax előtt. Márpedig Zoe múltja nem makulátlan. Kezdődik azzal, hogy nem ez a neve, hogy egy magán-elmegyógyintézetből szökött meg, és hatodik érzékével felfogja a falakból áradó érzelmeket – így tudta meg, hogy ideális ügyfele rejteget valamit. Most azonban fel kell vennie a harcot múltja és rokonai ellen, és csak Ethanre számíthat. Fizetségképpen elvállalja Ethan házának, Éji Szellőnek a felújítását, de sok-sok évvel azelőtt ott is gyilkosság történt, amit szintén meg kell oldani, hogy Zoe egyáltalán be tudjon lépni a házba.

Zoe és Ethan verhetetlen csapatot alkotnak, és minden rejtélyt kibogoznak barátaik és rokonaik segítségével. Segít Arcadia, aki Zoéval együtt szökött az Udvarházból, Harry, a testőr, Ethan sógornője, Bonnie és két fia, meg Singleton Cobb, a pokol angyala külsejű antikvárius és számítógépzseni.”

Kiadó: Európa

Kiadás éve: 2005.

Eredeti cím: Jayne Ann Krentz: Light In Shadow

Fordította: Molnár Katalin

Oldalszám: 391

ISBN: 963 07 7835 1

Összetett, rejtélyes történet. Több komoly témához is hozzányúlt az írónő. Van a történetben csalás, sikkasztás, gyilkosság, bosszú, gyász feldolgozása… Ezeket kellemes humorral és romantikával ellensúlyozta. Könnyű olvasni, mert lendületes, izgalmas és szórakoztató.

A női főszereplő különleges képességgel van megáldva. Szerencsére nem vitte túlzásba az írónő a természetfeletti adottságot. Az erős pszichológiai, és talán misztikusnak nevezhető szál kifejezetten nagy hatással van a könyv hangulatára.

Mindkét főszereplő múltja nehéz, terhelt. Tele vannak kétségekkel és vívódással. Ezekkel képesek szembenézni, mert kialakul közöttük egy mély kötődés, ami arra ösztönzi őket, hogy megértsék és támogassák egymást.

Az írónő tudatosan és logikusan építette fel a cselekményt, a nyomozás minden apró részletét. Ahogy haladunk az olvasással, a könyv második felében már szinte mindenki gyanússá válik, de a gyilkosok kilétére csak a könyv végén derül fény. Fokozatosan oldották meg a bűneseteket, így nem maradt „elvarratlan szál”. Ez egy feszültséggel teli történet, amiben vannak olyan filmbe illő jelenetek, amitől az olvasót kirázza a hideg.

Zoe különleges adottsággal megáldott lakberendező. Megérezte a „falakba bezárt érzéseket”. Egy éve költözött Susogó Forrásba. Egyetlen barátnője, Arcadia Ames különleges és drága ajándéktárgyakat árult.

Ethan Truax erős, összeszedett, öntudatos magánnyomozó. Mindig megszerezte a válaszokat. Ha egyszer eldöntött valamit, nem hagyta, hogy bármi eltérítse. Ettől volt nagyon jó nyomozó. Amikor Zoe felkereste a Truax Nyomozóirodát, valami különös okból minden elbűvölte, ami Ethan Truaxszal állt kapcsolatban. Érezte, hogy a férfi komoly hatással lesz az életére. Megbízta a férfit egy jövendőbeli ügyfele feleségének a felkutatásával. Ethan feltételezte, hogy ez egy gyors munka lesz, de rájött, hogy a keresett nő ténylegesen eltűnt (nem volt nyoma sem hitelkártya használatnak, sem költözésnek, sem a válás elindításának), és volt egy olyan érzése, hogy Zoe már sejtette ezt, mielőtt felfogadta volna, hogy megkeresse az asszonyt.

Ethan az Éji Szellő nevű „rezidencián” lakik. A ház egy felújításra szoruló „hollywoodi giccs”. Úgy néz ki, mint „egy spanyol gyarmati udvarház hollywoodi fantáziaváltozata”.

A nyomozás során mindketten veszélybe kerültek, mert Mason rájött, hogy tudják, hogy megölte a feleségét. A gyilkos túl magabiztos volt, követte Zoet, hogy végezzen vele, de Ethan éppen időben érkezett. Zoe a konyhából nyíló apró borospincében rejtőzött, amíg Ethan a megmentésére sietett. A nyomozás szerencsésen végződött. A délután eseményei hatására tombolt bennük az adrenalin, és már nem is akartak ellenállni az egymás iránt érzett vágynak. Szenvedélyes éjszakát töltöttek együtt.

A nő nem is sejtette, hogy a múltjának „árnyai” a nyomára bukkantak. Nagyon nehezen állta meg, hogy ne beszéljen a korábbi életéről. Sok dolog megoldatlan maradt. Egy zsaroló miatt azonban úgy döntött, hogy mesél a múltjáról és Ethan segítségét kéri. A férfi mindent megtett azért, hogy megvédje. Egyre szorosabbá vált a kapcsolatuk. Zoe, Ethan oldalán szembenézett a régi ellenfeleivel. A nő korábban fogoly volt a Gyertya-tavi Udvarházban, ami egy nagyon privát, és nagyon drága pszichiátriai kórház. Az első férjét, Prestont meggyilkolták. Őt pedig bezáratták, hogy a férfi családja rendelkezni tudjon a részvényekkel, ami az özvegyé lett. Preston nagyon gyengéd férfi volt. A kapcsolata Zoeval romantikus és szelíd volt. Zoe és Ethan között viszont perzselő a kapcsolat. Erős köztük a kémia. Ugyanakkor az érzelmek is jelen vannak.

Ethan a szabad idejében „kihűlt ügyek” nyomozásával, nagyon régi gyilkossági ügyek megoldásával foglalkozott. Ezzel egy kicsit igazságot teremtett. Akkor is, ha senki sem tudta, vagy már senkit sem érdekelt. Egy „láthatatlan mérlegen” helyreállította az egyensúlyt. És Zoe értette ezt. Megértette, hogy miért foglalkozik a férfi ezekkel az ügyekkel. Ő volt az egyetlen nő, aki igazán megértette ezt.

Az igazság és a múlt titkai lassan kerültek a felszínre. Végül összeállt a kép.

Szerintem nem ez az írónő legjobb könyve, de nagyon érdekes és szórakoztató volt.

Ana könyvajánlói - Jayne Ann Krentz: FényVarázs

Vigyázat! Cselekményleírást tartalmazhat. 

Fülszöveg:

„Lehet, hogy az asztalán rendetlenség uralkodik, Olivia Chantry mégis egyszerűen lehengerlő, ha üzletről van szó. Seattle-ben székelő cége, a Fantázia-FényVarázs látványos rendezvényeket szervez, melyek megteremtik mindazt a káprázatot, amelyre az ügyfeleknek szükségük van. Olivia bámulatos sikereket ér el – ezek csaknem kárpótolják őt katasztrófával végződött házasságáért, amely után magára maradt, kettesben a férjpótlék szerepét betöltő karrierjével.

Éppen elég teher nyugszik szépen kidolgozott vállán, amikor megörökli a Fényjáték Rt. (nagybátyja csúcstechnológiát alkalmazó világítástechnikai cége) egy részét – 49%-át, hogy egészen pontosak legyünk. Ráadásul össze kell mérnie erejét az 51%-ot bezsebelő betolakodóval: a tőkebefektetéssel és üzletkötéssel foglalkozó Jasper Sloannal, akiről közismert, hogy mániákus rendszerető, és fegyelmezett életének valamennyi részletét kézben tartja.

Az úgynevezett partnerek már viharos üzleti kapcsolatuk kezdetétől fogva gyanakodnak egymás indítékaira. Nem értenek egyet a vállalatvezetési stílust illetően. Vitatkoznak a Fényjáték üzletpolitikája miatt is, mivel a cég a Chantry család tagjait alkalmazza. Mindezek ellenére, tagadhatatlanul ott pattog és sistereg közöttük a szexuális energia. Némi erotikával fűszerezett közös vállalkozásuk félreérthetetlenül egy irányba halad: a katasztrófa felé.

Olivia és Sloan hamarosan rájön, hogy egy zsaroló garázdálkodik a Fényjáték Rt.-ben; olyan titkokat fed fel, melyeket a két főszereplő – okkal – rejtegetni szeretne. Ha ki akarják deríteni az igazságot, meg kell bízniuk egymásban: ez kemény próba elé állítja újdonsült kapcsolatukat. Szüntelenül harcolnak ugyan egymással, mégis amikor a zsarolásból gyilkosság lesz, az életben maradásra talán az egyetlen esélyt jelenti, ha összeteszik mindazt, amijük van: az eszüket és a szívüket.”

Kiadó: Európa

Kiadás éve: 2002.

Fordította: Urbán Erika

Oldalszám: 411

ISBN: 963-07-7119-5

Izgalmas, fordulatokban gazdag történet. Ahogy az Jayne Ann Krentz regényeiben lenni szokott, van benne bűncselekmény, bizalmatlanság, titkok, vicces jelenetek, érzékiség, szerelem. Szenvedélyes kapcsolat alakul ki a két erős akaratú főszereplő közt. Betekintést nyerhetünk a sokszínű Chantry család életébe és múltjába.

A regényen érződik Seattle pezsgő üzleti élete, a kávézóláncok és kávéfogyasztás jelentősége, a virágzó kultúra és színházi hangulat. Az írónő megemlítette a technológiai fejlesztések témáját, és az újrahasznosítást is. Egyes fejezetekben olvashatunk a politikáról, illetve annak árnyoldalairól is.

Jasper Sloan sok gyerekneveléssel foglalkozó könyvet vásárolt és tanulmányozott, hogy segíteni tudjon a két elárvult unokaöccsének. Jól szervezett és rendkívül fegyelmezett eltökéltséggel vállalta a pótapa szerepet, mint ahogy az élete minden egyéb részletét is megtervezte. Úgy tűnt, hogy jó munkát végzett, mert nyolc évvel később a fiúk egyetemi tanulmányokat folytattak és részmunkaidőben dolgoztak. Aktív életet éltek. Törődtek a bácsikájukkal (pótapjukkal), és szeretettel gondoltak rá.

Jasper a rend és a megszokás megszállottja volt. Számára az életet jelentette az információ, mivel tőkebefektetésekkel foglalkozott. Célratörő egyéniség volt. A nyaralása alatt valaki megpróbálta leszorítani az útról.

Olivia Chantry éppen arra készült, hogy beadja a válási papírokat, amikor a férje váratlanul meghalt.

A Fényjáték Rt. alapítója, Roland G. Chantry biztosítani szerette volna a vállalat jövőjét arra az esetre, ha történne vele valami. Nem egyszerűen tőkebefektetőre volt szüksége, hanem csendestársra. És Jasper lett ez a társ. Mivel R. G. Chantry egy kirándulás során életét vesztette, ezért most a Fényjáték Rt. részvényeinek ötvenegy százaléka Jasper tulajdonába került. A cég részvényeinek negyvenkilenc százalékát pedig az unokahúgára, Oliviára hagyta, akinek volt már egy saját sikeres vállalkozása, a Fantázia-FényVarázs.

Jasper így egy új vállalkozással, és egy új üzlettárssal büszkélkedhetett. Ez pedig azt jelentette, hogy problémák széles tárháza várt rá Seattle-ben. Örült, hogy vége az unalomnak, és olyan problémákkal foglalkozhat, amikkel jól tud bánni. Megállapította, hogy Olivia egy erotikus kisugárzással rendelkező, karakán, intelligens, energikus nő, aki nem fordít nagy gondot a kartotékolásra, rendre. Jasper úgy gondolta, hogy az intelligens nők iránt érzett vonzalma lesz a veszte.

Oliviának szándékában állt megvásárolni Jasper részvényeit, de a férfi nem akarta eladni. Át kívánta venni Rollie elnöki és ügyvezető-igazgatói helyét a cégnél. Bár volt egy kis vitájuk, Olivia mégis úgy gondolta, hogy ha Rollie megbízott Jasper Sloanban, akkor ő is megbízhat benne. Jaspert felizgatta, amikor a nő temperamentumosan vitatkozott vele. Többször tűnődött azon, hogy talán Oliviában nem tudatosult, hogy szikrázott közöttük a levegő.

Egy zsarolási probléma, egy őszinte beszélgetés, és az esős időjárás még jobban összehozta Oliviát és Jaspert.

Miközben eltűnt akták után kutattak, egyre több kérdésre keresték a választ. Versenyt futottak az idővel. Egyre veszélyesebbé vált a helyzet. Kiderült, hogy az események közt összefüggés van.

„Végül – a nagy számok törvénye szerint – az szokott győzni, akinek több információ áll a rendelkezésére. Feltéve, hogy jól használja fel.”

Csak a könyv vége felé derül fény a zsaroló kilétére, és tudjuk meg, hogy ki volt a gyilkos.

Végül a két főszereplő arra is rájött, hogy milyen jók ők így együtt. Több közös dolog van köztük, mint az üzleti érdekeltség és a fantasztikus szex. Tudták, hogy azok után, ami történt, együtt bármire képesek. Ott lesznek egymásnak.

Ana könyvajánlói - Jayne Ann Krentz: Csiszolatlan gyémánt

Vigyázat! Cselekményleírást tartalmazhat.

Fülszöveg:

„A bájos, fiatal Katy Wade tíz éve dolgozik a nagy hatalmú, igen gazdag Gilchrist családnál az étteremláncukat igazgató nagymama személyi titkáraként. Az állást vigasztalásul kapta azért, mert anyját az esküvő napján faképnél hagyta vőlegénye, egy Gilchrist fiú: a menyasszony már az oltár előtt állt, amikor a vőlegény megszökött a titkárnőjével.

Amikor a nagymama utódot keres a maga helyére, egyik unokáját, a család fekete bárányának tekintett Luke-ot szemeli ki, aki talán talpra állíthatná a pénzügyi gondokkal küszködő céget. Luke-nak esze ágában sincs kisegíteni a bajból utált rokonait, akik fattyúnak titulálják és megvetik azért, amit az apja tett Katy anyjával. De rögtön meggondolja magát, amint meglátja Katyt: azzal a feltétellel vállalja el a cég vezetését, hogy a lány az ő személyi titkára lesz. Katy, a család iránt érzett hálája miatt, beleegyezik, bár éppen azt fontolgatta, hogy saját éttermet nyit. Közösen nekiállnak tehát rendbe hozni a családi birodalom szénáját, és kiderítik, hogy valaki vagy valakik megpróbálják tönkretenni a vállalatot. Luke zseniális üzletember, de menthetetlenül elbukik… hacsak nem bízhatja titkait Katyre, Katy pedig nem hihet Luke igaz szerelmében.”

Kiadó: Európa

Kiadás éve: 2007.

Eredeti mű: Jayne Ann Krentz: Family Man

Fordította: Ladányi Katalin

Oldalszám: 461

ISBN: 978 963 07 8360 6

A könyv borítója keltette fel a figyelmem. Amikor megláttam rajta a kedvenc virágom, kíváncsian olvastam el a fülszöveget, és úgy döntöttem, hogy kell nekem ez a könyv. A történet jó volt. Izgalmas és szórakoztató. Megvolt benne minden, ami a Jayne Ann Krentz regényekre jellemző: bűncselekmény, bosszú, vicces jelenetek, erotika, szerelem.

De a nyelvezet… a megfogalmazás, a gyakori szóismétlés, betűk felcserélése… Lehet, hogy kimaradt a korrektúra?

Szép lassan megismerhetjük az egész Gilchrist családot, és betekintést nyerhetünk a múltjukba. Katy és Luke nagyon jó páros. Szerethető szereplők. Nagyon tetszett a történet kutyás szála. Aranyos volt, ahogy a nagy, fekete, keverék kutya mindenhova vitte a tányérját.

A Gilchrist család minden tagja a hatásvadászat nagymestere, és veszedelmes tud lenni.

Katy Wade korábban nem találkozott Luke-kal, de a Gilchrist család többi tagját évek óta ismerte. A családtagokra jellemző a hollófekete haj, az arisztokratikus arc, a zöld szem, és hogy vonzódnak a végletekhez. Luke rendkívül intelligens, harminchat éves, erős és izmos, makacs férfi, a klán díszpéldánya. Az a három ember, aki a legfontosabb volt számára (a szülei és a felesége, Ariel), egy légi katasztrófában lelte halálát három évvel korábban. A férfi azóta visszavonultan élt.

A klán nagyasszonya, Luke nagyanyja, Justine Gilchrist vasakaratú nő. Katy-vel mindig jól bánt. Ennek ellenére a fiatal nő már alig várta, hogy kiszabaduljon a markukból, és nyithasson egy éttermet. Katy azért kereste fel Luke-ot, mert a családjának szüksége volt rá. A cégük, a Gilchrist Inc. bajban volt. Justine (még Luke születése előtt) kitagadta Luke apját. Tudta, hogy a család többi tagja nem alkalmas a feladatra. Remélte, hogy az unokája visszatér, és megmenti a családi céget.

Katy tizenkilenc éves volt, amikor a szülei meghaltak. Senkije sem maradt az öccsén kívül. Az anyja volt az a lány, akit Luke apja, Thornton faképnél hagyott az oltár előtt. Katy a Glichrist-klán önjelölt őrangyala, derűs, kedves, rámenős, kitartó, lelkes, becsületes, megbízható, hűséges és odaadó nő. Nagyon aranyos és életteli karakter.

Első alkalommal Luke visszautasította a felkérést, hogy térjen vissza a családhoz, és mentse meg a céget. Hamarosan azonban meggondolta magát. Úgy döntött, hogy bizonyos feltételekkel hajlandó megmenteni a vállalatot. A család tagjai gyanakvással fogadták. Azt feltételezték, hogy csak bosszút akar állni a szüleit ért sérelmekért. Sokan nem voltak jó véleménnyel Luke-ról. Katy öccse Matt őszinte tiszteletet érzett iránta. Felnézett a férfira.

Katy időnként boszorkánybandának szokta nevezni a Gilchristokat. A klán tagjai ellenségesen fogadták a hírt, hogy Justine Luke-ot bízta meg a cég megmentésével. Döbbenten meredtek Luke-ra, amikor közölte velük, hogy az is a megállapodás része, hogy Katy már nem Justine személyi titkára, hanem az övé.

Luke szerint Katy egy naiv, optimista angyal. Szinte a kezdetektől vibrált a feszültség köztük. Nem voltak egymás zsánerei, mégis vágytak egymásra. Luke hosszú ideje nem kívánt annyira semmit és senkit, mint ezt a lányt. Viszont a lány eleinte nem akart viszonyt kezdeni vele, annak ellenére, hogy a szenvedélyük kölcsönös volt. Azonban Luke a fejébe vette, hogy ha törik, ha szakad, az övé lesz, amire vágyik. Ez esetben Katy. Hamarosan a nő is hagyta, hogy a szenvedélye úrrá legyen rajta, mert nem akart élete végéig azon töprengeni, hogy vajon mit szalasztott el. Próbáltak a jelenre koncentrálni.

A Gilchristok kitűnő éttermekkel szereztek hírnevet maguknak. Luke-nak is a kisujjában volt a szakmája, nagyon sikeres, pénzügyi zseni. Katy is tudta, hogy ha valaki képes arra, hogy megmentse a Gilchrist Inc-t, és a családot, akkor ő az.

A Katy-vel töltött első éjszaka Luke ráeszmélt, hogy időtlen idők óta nem érezte ilyen jól magát. Nyugodt, békés és boldog volt. Katy visszaadta az életkedvét. Luke a cég megmentésén kívül a családjának is segített. Katy segítséget kért tőle, ő pedig a saját módszerével megoldotta a problémákat. Nem érdekelték a rokonai nyavalyái, és az hogy hogyan másznak ki abból, amibe olyan buzgón belemásztak, mégis mindnek segített. Katy kedvéért. Nagyon tetszett, hogy általában angyalomnak szólította a nőt, és úgy viselkedett, mint egy párjáról gondoskodó, védelmező alfa hím. Jó ötlet volt az írónőtől, hogy finoman beleszőtte a történetbe, hogy mennyire másként gondolkodnak a férfiak és a nők, továbbá hogy ez mennyire megnehezíti a kommunikációt. Szerintem érdemes lett volna valahogy részletesebben kifejteni a témát. Szerintem sokszor megfeledkezünk arról, hogy a női és a férfi gondolkodás és viselkedés különbségei jobban meghatározzák az életünket, mint gondolnánk. Ahogy Katy és Luke közt egyre erősebb lett az érzelmi kötelék, a férfi ráébredt, hogy megszűnt a magány és az elszigeteltség. Élvezte az összetartozást az együttlétben, a rendszeressé váló közös vacsorákban, és az egymásra gondolásban. Amikor a kapcsolatukról olvastam, akkor eszembe jutott Jonathan Kramer és Diane Dunaway (amerikai pszichológus házaspár, szerzőpáros) egyik igen találó mondata. „A veszély és elszigeteltség világában a férfi békés kikötőre vágyik, amit asszonya karjaiban és ölében igyekszik megtalálni.”

Sok nehézség és bonyodalom után, Luke megmentette a vállalatot és a családot. Katy az övé volt, és boldoggá tette a tudat, hogy mindörökre összetartoznak.

Ana könyvajánlói - Jayne Ann Krentz: Most vagy soha

Vigyázat! Cselekményleírást tartalmazhat.

Fülszöveg:

„Az árva gyerekként felnőtt Philadelphia Foxnak egyetlen igaz barátnője volt, és őt is elvesztette a mesésen gazdag Castleton család miatt. Phila örökli barátnője részvényeit a Castleton & Lightfoot Rt-ben, és ezek visszaszerzése a feladata Nicknek, a jóképű Lightfoot fiúnak, aki azzal a javaslattal áll elő, hogy Phila költözzön egy időre a két család pazar tengerparti birtokára, ismerkedjen meg a családtagokkal, s csak azután döntsön arról, mihez is kezd a részvényekkel. A lány elfogadja az ajánlatot, titkon ugyanis bosszút kíván állni barátnője haláláért, ám a tengerparton átélt érzéki kalandok hatására megváltoztatja tervét…”

Kiadó: Európa

Kiadás éve: 1999

Eredeti cím: The Golden Chance

Fordította: Szabó Hedvig

Oldalszám: 366

ISBN: 963 07 6490 3

Érdekes és szórakoztató könyv. Sajnos volt benne néhány „elütés”. Feltételezem, hogy elsiklottak felette a korrektúrázásnál. Ettől eltekintve rendben volt. A romantikus, erotikus szál mellett van egy kusza, sötét szál is, ami felhívja a figyelmet a hataloméhség, a képmutatás, az erőszak hatásaira. Érzékletesen érintette a mélyebb témákat. A humoros jelenetek jól oldják a feszültséget. A karakterek időnként hibáznak, néha kifejezetten bosszantóak, és ettől lesznek valóságosak.

A főszereplő egy jóképű, gazdag srác, akinek kegyetlen és sznob családja van, és egy idealista árva lány, aki igazságot akar szolgáltatni. A főszereplő páros két nagyon különböző ember. Nick Lightfoot taktikázó, tervezgető, okos, precíz üzletember. Fegyelmezett és gyakorlatias férfi, aki megszokta, hogy tökéletesen ura minden helyzetnek. Sok titok és ármány van a családjában.

Philadelphia Fox harsány, meggondolatlan, szeleburdi, szókimondó nő, aki radikális nézeteket vall. Nick már az első találkozásukkor úgy gondolta, hogy van benne valami, amitől kecsesnek és ravasznak tűnt. Olyan nőnek, aki ha egyszer eldönt valamit, akkor makacsul halad a célja felé.

Phila szülei és nagymamája kiálltak az általuk fontosnak tartott elvek mellett, mindenben kihívást láttak, és próbálták megoldani a problémákat. Nagyon kicsi volt, amikor a szülei meghaltak. Tizenhárom éves koráig a nagyanyja nevelte. Amikor az idős hölgy meghalt, nevelőszülőkhöz került. Akkoriban ismerte meg Crissie Masterst.

Reed Lightfoot (Nick apja) és a barátja, Burke Castleton (aki nagyon ellenszenves karakternek tűnt) a semmiből építették fel a cégüket. Crissie, Burke törvénytelen lánya volt. A Lightfoot és a Castleton család finoman szólva nem kedvelte. Amikor Burke szívrohamban meghalt, szép számú C & L részvényt hagyott rá. Crissie Masters huszonhat évesen halt meg autóbalesetben, és Phila örökölte a részvényeit.

Nick fantáziáját általában nem mozgatták meg a nagyszájú, liberális nők, akik pimasz módon kioktatták az erkölcsi felelősségről. Phila azonban vonzotta. Nyilvánvaló volt, hogy nem az a számító nő, akinek a családja hinni szerette volna. Nick már a megismerkedésükkor tudta, hogy képtelen megnyugodni, amíg a kis vadóc nőt ágyba nem viszi.

Philát tinédzser korában az akkori nevelőapjának az öccse meg akarta erőszakolni. Maradandó lelki sebeket szerzett, mert egy mocsoknak kislányokhoz támadt kedve. Egy önző gazember úgy döntött, hogy kihasználja azt, hogy nagyobb és erősebb. Crissie mentette meg a lányt. A történtek után érthető volt, hogy Phila a közeledéstől könnyen lefagyott, pánikba esett. Meg kellett küzdenie a régi traumával.

„A történtek miatt már annak puszta gondolatára is, hogy egy férfi ráfekszik, elemi erővel tört rá a pánik.”

Kívánta Nicket, aki nem igyekezett fölébe kerülni, nem akarta ráerőszakolni magát. Bár megrohanták a régi emlékek, és a hozzájuk társuló félelmek, hamar úrrá lett rajtuk. Kezdett megbízni Nickben, és megnyugtatónak találta a jelenlétét. Vele biztonságban érezte magát. Az élete egyes területein kezdett visszatérni a normális kerékvágásba. Hamar bensőséges kapcsolat alakult ki Phila és Nick közt.

A kutyás szál nagyon tetszett. A rotweilerek nevein jót nevettem. Nem hinném, hogy bárki a Puszedli és Fifi nevet adná nekik. A kutyák azonnal megkedvelték Philát, és a sarkában voltak. Állatok és gyerekek gyakran viselkedtek így vele.

Gyomorforgató volt az ármánykodás. A családja elvárta Nicktől, hogy segítsen visszaszerezni a céges részvényeket Philától. Ugyanakkor azt nem szerették volna, hogy Nick átvegye a családi cég vezetését, áskálódtak ellene.

Phila tudta, hogy Nicknek is vannak hibái, és tudta, hogy bizonyos dolgokban szándékosan félrevezette őt, mégis megvédte a férfit a családja szidalmaitól. Szerintem aranyos volt, hogy próbálta jobb belátásra bírni, jó irányba terelgetni a családtagokat.

Mindenkinek megvan a maga baja. A Castelton és Lightfoot család az életmódjuk bűvkörében él, nagyon ügyelve a külsőségekre. Szánalmasak. Hilary (Reed felesége) viszont aljas is. A két család ellenségesen viselkedett (legalábbis eleinte) Philával, a nő mégis megpróbált segíteni nekik. Ő és Nick – ahogy sejthető volt – egymásba szerettek. Phila biztonságban érezte magát a férfi karjaiban. Ahogy egyre jobban „összemelegedtek”, rájöttek, hogy jó, hogy van aki mellett önmaguk lehetnek, hogy szükségük van egymásra.

Phila az ösztöneire hallgatott. Azt tette, amit helyesnek tartott. Jókat vitatkozott Nick apjával, és kiselőadást tartott neki a fia megbízhatóságáról. A kezdeti nézeteltérések ellenére Tec Sherman, volt tengerészgyalogossal (aki hosszú évek óta dolgozott a Lightfootoknak) is megkedvelték egymást. Egy idő után már szinte mulattatta a hűséges, fegyelmezett, csupa izom embert. Elérte, hogy Vicky és Darren Castleton átértékeljék a múltjukat, és visszataláljanak egymáshoz. Hamarabb rájött, mint a többiek, hogy mi motiválja Hilaryt. Még Eleanor Castletont is megértette, hogy miért védi annyira a család becsületét, és igyekszik fenntartani a látszatot. Phila mindkét családot alaposan felrázta. Victoria és Darren is tudta, hogy Phila mindent megváltoztatott. Reed is rájött, hogy Philának igaza van. A regény végén már mind családtagnak tekintették.

A krimi szál szinte észrevétlenül simul bele a történetbe. A mocskos gazember, akit a történet elején (még szociális munkásként) Phila börtönbe juttatott, a történet végén még felbukkant. A Lightfootok és a Castletonok egy emberként siettek a nő megmentésére.

A kapcsolatok nem voltak könnyűek és hibátlanok, viszont érzékelhető volt mögöttük a mély kötődés. A láthatatlan kötelék a nehézségek, intrikák és akadályok ellenére is kitartott. Phila és Nick kapcsolatának gyógyító ereje nagyon szépen kiemelkedik a történetből.

Ana könyvajánlói - Jayne Ann Krentz: Ha leszáll az éj

Vigyázat! Cselekményleírást tartalmazhat.

Fülszöveg: 

„Irene Stenson jelentéktelen, visszahúzódó kamasz lány volt, amikor egy borzalmas esemény hatására elhagyta szülővárosát, s nem vitt magával egyebet az emlékein kívül, amelyek miatt azóta is retteg az éjszakától. Tizenhét év múlva, immár vonzó és rámenős oknyomozó újságírónőként, egykori barátnője hívására tér vissza, aki levelében azzal kecsegteti, hogy megmagyaráz bizonyos dolgokat a múlttal kapcsolatban. Irene elmegy a találkozóra, ám barátnőjét holtan találja. Öngyilkosság vagy szerencsétlen baleset, állapítja meg a rendőrség, Irene azonban másra gyanakszik, s elhatározza, hogy utánajár a rejtélyes halálesetnek.

Váratlanul segítőtársa akad egy motel tulajdonosának, Luke-nak a személyében, aki valamikor tengerészgyalogosként szolgált. Ez a Luke rettentő jóképű, és rögtön látja, hogy Irene egyáltalán nem olyan magabiztos, mint amilyennek mutatja magát – éppen ellenkezőleg: védelemre szoruló, gyenge nő. Szenvedélyes viszonyba bonyolódnak, de közben azért életük kockáztatásával megoldják a barátnő halálának ügyét, sőt fényt derítenek arra is, mi történt igazában azon a tizenhét évvel korábbi, borzalmas éjszakán.

A modern románc koronázatlan királynője ezúttal is izgalmas, érzéki történettel örvendezteti meg olvasóit.”

Kiadó: Európa

Kiadás éve: 2009.

Eredeti mű: All night long

Fordította: Komáromy Zsófia

Oldalszám: 372

ISBN: 978 963 07 8795 6

Nagyon lendületes, gyorsan lehet haladni vele. Izgalmas. Tele van váratlan fordulatokkal. Az írónő fokozatosan bontja ki a rejtély szálait. Minden szereplőnek megvan a titka, megvannak a démonai. A főszereplők sem tökéletesek. Nagyon is emberiek. Mindkét főszereplő poszttraumás stressz betegséggel (PTSB) küzd. A romantikus és a krimi szál egyensúlyban van. Voltak részek, amik után eltartott egy kis ideig míg a szívverésem normalizálódott.

Nagyon nehéz téma. A gyilkos kiléte csak a végén derül ki.

Az írónő festői tájként írta le a hegyi Ventana-tóvidéket. Dunsley látszólag békés kisváros, de ahogy haladunk előre a történetben, érezni lehet, hogy valami nagyon nincs rendben. Egyre több dolog kérdőjeleződik meg, válik gyanússá. Nyilvánvaló, hogy sokkal sötétebb titkokat próbálnak rejtegetni, mint amit eleinte feltételezünk. A titkok lassan derülnek ki. Minden nyom újabb fordulatot, és még nagyobb veszélyt hoz. A csendes kisváros szörnyű titkokat rejt. A szereplők kénytelenek szembenézni a múlt árnyaival, és kideríteni az igazságot.

Egy borzalmas bűnténnyel kezdődik a könyv. A Stenson házaspárt meggyilkolták az otthonukban. A lányuk Irene csak azért maradt életben, mert a barátnőjével, Pamelával volt, és későn ért haza. Azon az éjjelen megváltozott az élete, darabokra hullt a világa. Tizenhét évvel később egy titokzatos e-mailt kapott Pamela Webbtől, aki a múltról akart beszélni vele személyesen. Irene, aki azóta újságíró lett, úgy döntött, hogy visszatér Dunsleyba, és beszél Pamelával. A Tóparti Napfelkelte Turistaszálló egyik házában szállt meg. Tizenöt éves kora óta rettegett a sötétben.

A szálló tulajdonosa, Luke Danner bonyolult ember. Irene nagyon érdekes és vonzó férfinak látja. Luke-nak is nagyon tetszik a nő. A vonzalom kölcsönös. Luke intelligens, igazi alfa hím, aki hat hónappal korábban szerelt le a tengerészgyalogságtól. A gondolatai a rejtélyes Irene Stensonon jártak. Érzékelte, hogy a nő szorong, mégis nagyon eltökélt, fél és mégis van benne bátorság és harciasság. Elhatározta, hogy segít a nőnek.

Irene többször próbálta hívni Pamelát, de ő nem vette fel a telefont. Még szerencse, hogy Luke követte, amikor elment Webbék házához. Így legalább nem volt egyedül, amikor holtan találta Pamelát. Gyanús volt a nő halála. Irene szerint meggyilkolták. Súlyos, megrázó titkok lappangtak a történetben. Nyilvánvaló volt, hogy Irene és Luke mindent megtesznek majd, hogy kiderítsék mi történt. Irene megvolt győződve arról, hogy Pamelának valami fontos mondandója volt a múlttal kapcsolatban. Szerinte a halálának nem csak a piához meg a nyugtatókhoz van köze. Meggyőződése, hogy Pamela apja el akar tussolni valamit.

Irene megértette Luke-ot, mert az apja is szolgált a tengerészgyalogságnál, majd a haláláig rendőrként dolgozott. Stenson rendőrfőnök jó ember volt, és sokan lehettek hálásak neki. Ez sokat segített Irene nyomozásánál. Voltak, akikért rengeteget tett az apja, ezért mondhatni „tartoztak” neki, illett viszonozniuk a kedvességét.

Szerintem Luke családja időnként nagyon bosszantó volt. Megértem, hogy aggódtak érte, de azért a túlféltésnek is van határa. Igazából az „bökte a csőrüket”, hogy a férfi nem akar a családi vállalkozásban dolgozni. Felháborító volt, hogy megpróbálták ráerőszakolni az akaratukat. A Danner család tagjai csökönyös, „minden lében kanál”, tolakodó emberek.

Irene-t és Luke-ot is rémálmok gyötörték. Mindkettőnek vannak rítusai. Luke tudta, hogy amikor rémálomból riad fel, akkor valami másra kell koncentrálnia. Ha mozog, ledolgozza az adrenalint. A nőre pedig a sötétséggel együtt elkerülhetetlenül rátört a félelem, ezért felkapcsolva hagyta a lámpákat egész éjjel, éjjeli fényt is használt, és zseblámpát hordott magával. Amikor tudta, hogy Luke a közelében van, akkor nem félt a sötéttől. Mellette biztonságban érezte magát. Irene és Luke közt a kezdetektől szikrázott a levegő. Luke igazából nem akart fogadós lenni. A körülmények hatására hozta a döntést. Így ő is jól járt, mert talált egy csendes, nyugodt helyet, ahol megírhatta a könyvét. És néhány helybéli is jól járt, mert az ott végzett munkának köszönhetően van miből megélniük. Luke az írás segítségével birkózott meg a lelki problémáival. A könyv arra szolgált, hogy a férfi egybeolvassza a tudós és a harcos oldalát. (Ez tetszett.)

Irene volt tanárnője, Tess Carpenter is szimpatikus karakter. „A tanár és diákja közti kötődés az ő esetükben nagyon mély volt.” A baráti kapcsolatok szépen kiemelkedtek a történetből.

Ryland Webb szenátornak, Pamela apjának az elmúlt évek halálesetei (a felesége, Stensonék, Pamela…) a lehető legjobban jöttek… De a dolgok nagy részét valaki más irányította, akinek érdekében állt, hogy Ryland sikeres legyen. A szenátor tudta, hogy ha a sötét titka kiderül, akkor a pályafutása néhány óra leforgása alatt romokban fog heverni.

Végül kiderült a Webb család mocskos titka.

Az igazság felszabadította Irene-t. A rémálomnak vége volt. Végre rendesen eltemethette a múltat. Ő és Luke tervezgetni kezdték a közös jövőjüket. Tudták, hogy a szerelmük és a családjuk mindenen átsegíti őket, bármit hoz is a jövő.

Ana könyvajánlói - Jayne Ann Krentz: Nem bízhatsz senkiben

Vigyázat! Cselekményleírást tartalmazhat.

Fülszöveg:

„A szerelem mindent megváltoztat.

Grace Ellandnek sem a munkájában, sem a férfiakkal nincs szerencséje. És amikor végre el merné hinni, hogy stabil és szerethető állást talált (a férfiakat most hagyjuk), ahol megbecsülik, sőt pótolhatatlannak érzik, éppen neki kell rábukkannia a főnöke holttestére. Sprague Witherspoon menő önsegítő guru volt, nála minden a pozitív gondolkodásról és az optimista hozzáállásról szólt, de mivel Grace tehetsége révén jutott a csúcsra, most Grace is a gyanúsítottak listájára kerül. Már csak azért is, mert a holttest mellett egy üveg vodka állt, egyértelműen utalva arra a szörnyűségre, amelyet Grace élt át sok-sok évvel korábban, és amelyet minden erejével elfelejteni igyekszik.

Grace-t rémálmok gyötrik, pánikrohamokat él át, hiába végzi a légzőgyakorlatait, mondja a mantráit, és szedi a gyógyszereit. Aztán elmegy egy vakrandira, amely végképp kibillenti törékeny lelki egyensúlyából. Julius Arkwright híres-hírhedt befektetési szakember, akinek egyetlen célja van az életben: bármilyen módon minél több pénzt keresni. Semmi közös nincs bennünk vagy mégis? Julius mellesleg valamikor a tengerészgyalogságnál szolgált, és mesterien verekszik, ami nagyon jól jön, amikor nyilvánvalóvá válik, hogy valaki Grace vesztére tör.”

Kiadó: Európa

Kiadás éve: 2016.

Eredeti mű: Trust no one

Fordította: Palkó Katalin

Oldalszám: 360

ISBN: 978-963-405-394-1

Korábban már olvastam Jayne Ann Krentz regényeit, csak akkor nem írtam róluk. Most úgy döntöttem, hogy újra elolvasom néhány könyvét, és megosztom a véleményem róluk. Kezdetnek a Nem bízhatsz senkiben című regényét választottam. Izgalmas cselekmény, romantika és humor. Szerintem szórakoztató. Nagyon jó választás azoknak, akik szeretik a romantikus krimiket. A romantikus és a krimi szál finom egyensúlyban van a regényben. Szellemesek a párbeszédek.

Az írónő rögtön a dolgok közepébe vágott, és egy gyilkossággal indította a történetet. Grace Elland holtan találta a főnökét. Ennek hatására emléktöredékek villantak fel benne egy másik halottal kapcsolatban (akit tizenhat évesen látott). Rémálom kísértette, és pánikrohamok kínozták. Régóta a napi rutinjává váltak a légzőgyakorlatok.

Grace és Julius Arkwright egy balul sikerült vakrandin ismerkedtek meg, amit a barátaik szerveztek. Irene és Grace kicsi koruk óta barátnők voltak. Irene férje (a rendőrfőnök) és Julius pedig együtt szolgált a tengerészgyalogságnál. Julius hűvös, fegyelmezett, gyakorlatias, határozott, sikeres férfi. Amikor kitűz maga elé egy célt, nem hátrál meg. Grace optimista, erős jellemű nő, aki különös üzeneteket kapott az elhunyt főnöke privát e-mailjéről. A kolléganői nem kaptak e-maileket, csak ő.

Bár Grace és Julius kapcsolata nem indult zökkenőmentesen, a férfi nagyon figyelmes és segítőkész volt a nővel. Erősen vonzódtak egymáshoz. Aranyos volt, ahogy a férfi megkérte Grace-t, hogy kísérje el egy fogadásra, mint a partnere. A nő segített neki megírni a vacsora utáni beszédet. Julius-nak tervei voltak Grace-szel. Nem szórakozást keresett, hanem valami mást.

Mivel számítottam a krimi szálra, ami nem durván és nyersen van megfogalmazva, ezért úgy gondoltam, hogy a gyilkosság, a sikkasztás és a hátborzongató e-mailek küldözgetése megfelelő módon volt kifejtve. A bűnügyi szál még számomra is elfogadható határon belül volt. Mivel szeretek éjjel jól aludni, ezért a vérfagyasztó krimiket inkább kihagyom. Bevallom, hogy a döglött patkányos rész miatt majdnem elvesztett az írónő. Annál azért végigfutott a hideg a hátamon. És ez nem jól eső borzongás volt, hanem az a fajta, ami megijeszt.

Bár a történet egy adott sémát követ, mégis voltak benne váratlan fordulatok.

Elragadó volt, ahogy Julius védelmezte Grace-t. A forró pillanatokból nem hiányzott az intimitás.

Szerintem az írónő szépen egybeszőtte a szenvedélyes, romantikus, és a titokzatos, bűnügyi szálakat.

Julius új beszéde sikert aratott az estélyen. Ő és a partnere, Grace szinte mindenkit lenyűgöztek. Persze voltak néhányan, akik igyekeztek megakadályozni, hogy jól végződjön a napjuk. Grace és Julius azonban nagyon jó csapatot alkottak. Nagyon meghitt és szenvedélyes volt az éjszakájuk. Tetszett, hogy a férfi nem akarta másnak mutatni magát Grace előtt, mint aki volt. Jó volt, hogy nyíltan tudtak beszélni egymással a pánikbetegségről. Itt kihagyott az írónő egy remek alkalmat arra, hogy olvasmányosan ismertesse a poszttraumás stresszt.

Lépésről lépésre zajlik a nyomozás. Fokozatosan bontják ki a rejtély szálait. Az új információkat „csepegtetve” kapjuk. Így a szereplőkkel együtt találgathatunk, izgulhatunk. Kapcsolat van a két (a mostani és az évekkel korábbi) gyilkosság között. A főszereplők és barátaik próbálják megtalálni a kapcsolatot, ami összeköti az ügyeket.

Voltak nehéz helyzetek, de Julius bízott Grace bátorságában, elszántságában. Bár Grace talán egy kicsit naiv. Igyekszik mindenkiben meglátni a jót. A férfi ezt igyekszik ellensúlyozni, és védelmezni a nőt.

Az elkövető legnagyobb terve darabokra hullott, minden összeomlóban volt. Azt tervezte, hogy lelép. Amikor megpróbálta „elvarrni a szálakat”, elkapták. Csakhogy az ügy összetettebb volt, mint azt gondolták. Elvileg a másik elkövetőnek el kellett volna rejtőznie, el kellett volna menekülnie. De a bosszú fontosabb volt. Ez vezetett a következő „csavarhoz” a történetben.

„Tégy úgy, mintha ura lennél a helyzetnek, különösen akkor, ha tudod, hogy nem így van. A tudatod kitisztul, és meglátod a lehetőségeket, amelyeket most elfed a káosz.”

Három férfi sietett Grace segítségére. De nem kellett megmenteni a bajba jutott nőt, mert megmentette saját magát.

Az, hogy Grace és Julius megismerkedtek és egymásba szerettek megváltoztatta az életüket. Minden sokkal jobb lett.

Ana könyvajánlói - Sarah Morgan: A mozaikcsalád

Vigyázat! Cselekményleírást tartalmazhat.

Fülszöveg:

„Flora Donovan, a New York-i virágboltos látszólag áloméletet él, ám van egy fájó titka: nagyon szenved a magánytól. Mióta gyerekkorában árvaságra jutott, úgy érzi, senkihez sem tartozik. Aztán találkozik Jack Parkerrel, és hirtelen minden megváltozik.

A kamasz Izzy Parker világa darabokra hullott, amikor egy éve meghalt az édesanyja. Csak a kötelességtudat élteti, hiszen neki is gondoskodnia kell a húgáról. Ráadásul őriz egy olyan titkot, amelyet soha senkinek nem szabad megtudnia. Amikor rájön, hogy az apjának barátnője van, úgy érzi, összedől a világ. Semmi kedve egy mostohához! De aztán „az a nő” velük tart a családi nyaralásra, és a dacos lány lassacskán megenyhül.

Flora szíve majd megszakad, annyira sajnálja szegény Izzyt, viszont leghőbb vágya, hogy jól működjön a kapcsolata Jackkel. Miközben tombol a nyár, felfedezi néhány olyan tulajdonságát, amelynek eddig a létezéséről sem tudott. És talán elnyeri méltó jutalmát is: a szerető családot, amire mindig is vágyott…”

Kiadó: Vinton

Kiadás éve: 2022

Eredeti mű: Family for Beginners

Fordította: Szabó Júlia

Oldalszám: 416

ISBN: 978-963-540-480-3

Ez a könyv tele van fájdalommal. Nem könnyű olvasmány, annak ellenére, hogy happy end-del végződik. A múltban történtek, a feldolgozatlan problémák, és a kimondatlan érzelmek finoman szövik át a regényt. Az írónő elképesztő érzékenységgel tárta fel a karakterek lelki mélységét, érzelmeit. Lassú folyású történet, mégsem unalmas. A regény egyik tanulsága, hogy minden pillanatot ki kell élvezni, és nem szabad arra pazarolni az időnket, hogy a tegnap vagy a holnap miatt aggódunk. Felhívja a figyelmet arra, hogy a család sokféle lehet, és nem kell tökéletesnek lennie. A lényeg, hogy a nézeteltérések és viták ellenére is tudatában legyünk, hogy milyen fontos, hogy szeressük egymást, és egy biztos pont az a tudat, hogy bárhol vagyunk is, valaki hazavár.

Jack Parker kedves, becsületes, okos, jóképű, gondoskodó férfi.

Flora Donovan mosolygós, csinos, művész típus, aki virágosként dolgozik. Nem igazán tudja kezelni a negatív érzéseket. Nem bírja a konfliktusokat. Jól tud bánni a nehéz emberekkel. Egy szerető családra vágyott, hogy legyen valaki mellette, aki ismeri őt, és akinek szüksége van rá. Magányos volt. Nyolc évesen vesztette el az édesanyját, aki egyedül nevelte. Az anyja is virágüzletben dolgozott, ezért a halála után a virágok segítségével közelebb érezhette magához. Amikor az özvegy Jack bement a virágüzletbe (csokrot venni az egyik lányának) gyorsan egymásra hangolódtak Flórával.

Izzy tizenhét éves. Amikor nem suliban van, akkor a hétéves húgára, Mollyra vigyáz. Próbálta tartani magát, próbált bátor és erős lenni. Belül kétségbeesett és összezavarodott volt. Bűntudatot és haragot érzett. Nem akart a terhére lenni senkinek. Ugyanakkor egy pszichológus segítségét sem akarta elfogadni.

Flora és Jack barátsága lassan elmélyült. A nő nem akarta pótolni a lányok anyját. Abban reménykedett, hogy összebarátkozhatnak, és talán idővel segíthet is nekik. Az első találkozásukkor Izzy nagyon rideg és elutasító volt. Inkább anyaként, mint testvérként viselkedett a kishúgával. Szerintem aggasztó volt a viselkedése. Nehéz élethelyzetben volt. Ez tény. Mégis úgy tűnt, hogy a családjukkal már az anyja halála előtt, jóval korábban is voltak problémák. Már majdnem egy év telt el Becca halála óta. Jack pedig próbálta kitalálni, hogy hogyan segítsen Mollynak. Izzyvel kapcsolatban viszont kevésbé aggódott, és azt hitte, hogy jó úton halad. Nem tűnt fel neki, hogy mennyire természetellenes a kamaszlánya viselkedése. Nem vette észre, hogy valami nagyon nem stimmel a gyerekkel.

Flora mellett a férfi újra mosolygott. Boldoggá tette. Illetve boldoggá tették egymást. Amikor a nő lakása elázott egy csőtörés miatt, akkor Jack meghívta, hogy lakjon náluk. Izzy akkor úgy érezte, hogy még rosszabbra fordult minden. Jack kedves és gondoskodó volt Florával. Molly pedig imádni való. Megértem, hogy Izzy egy sebzett, gyászoló tinilány. Ez azonban nem minden sötét gondolatára és tettére mentség. Többször is eszembe jutott, hogy a többiek kedvessége és igyekezete ellenére szükség lenne egy szakpszichológus segítségére. Mint kiderült, az apjuk el is vitte őket pszichológushoz, de hamar úgy döntöttek, hogy abbahagyják.

Amikor Jack megkérte Florát, hogy töltse velük a nyarat, akkor Molly nagyon lelkes volt. A kislány egyre gyakrabban nevetett, és szívesen volt a nővel. Az apjukhoz hasonlóan ő is „gyógyulni kezdett” és továbblépett.

Clare-nek, a Lake Lodge nyaraló tulajdonosának Becca volt a legjobb barátnője, akit minden hibája ellenére szeretett. Clare-t ellentmondásos érzések kerítették hatalmukba, amikor megtudta, hogy a Parker család, és Jack barátnője néhány hetet náluk tölt majd. A férje, Todd örült a hírnek, és alig várta, hogy újra találkozhasson Jackkel. Clare és Todd szimpatikus házaspár. Egyetlen fiú gyermekük gyengéd érzelmeket táplált Izzy iránt.

Flora kedves, vicces, rokonszenves volt, és jól bánt Mollyval. Nagyon megszerette a kislányt. Őszintén szerette volna megismerni Jack gyerekeit, ezért próbált több időt tölteni velük.

Izzy többnyire látszólag higgadt és visszafogott volt, közben belül tele volt feszültséggel. Sejthető volt, hogy előbb-utóbb hisztérikus kirohanásban fog kicsúcsosodni ez az ellentmondásos viselkedés, az elfojtott feszültség. És amikor „kirobbant”, Flora volt az egyetlen, aki mellé állt, megvédte. A dühkitörése alatt egy pillanatra kapcsolódtak egymáshoz.

„Nincs szó elfogadásról, ha félsz önmagad lenni, és azt az életet élni, amit akartál.”

Az nem igazi elfogadás, ha cserébe az embernek meg kell játszania magát, a természetével ellentétes módon kell viselkednie. Flora a korábbi kapcsolataiban többnyire alkalmazkodott, próbált mások kedvében járni, nem nyílt meg. Jackkel ez megváltozott. Jó érzéssel töltötte el, hogy mellette önmaga lehet.

„Egyetlen kapcsolat sem lehet mély és tartós, ha nem őszinte.”

A közös vakáció során megosztottak egymással titkokat, gondolatokat, érzéseket.

Clare és Flora lassan összebarátkoztak, és már kicsit sem feszélyezte őket egymás társasága. Ez Izzynek is feltűnt. Az ő viselkedése is megváltozott. A kapcsolatukban jóval kevesebb volt a feszültség, mint korábban. Izzy végig elfojtotta a kétségeit, miközben megpróbálta nélkülözhetetlenné tenni magát. (Erre komoly oka volt. Fájó titkot őrzött.) A kedvességnek és a sok őszinte beszélgetésnek köszönhetően Florának sikerült tisztáznia a félreértéseket Izzyvel. Az univerzumnak eléggé különös a humora, mert végül az az ember került Izzyhez a legközelebb, akit minden erejével igyekezett távol tartani magától és a családjától. Az elhallgatott dolgok miatt Florának bizonytalanná vált a Jackkel való kapcsolata. Hatással voltak rájuk a félelmeik, és a nem megfelelő kommunikáció. Végül mindenki belátta, hogy az volt a hiba, hogy nem osztották meg egymással az aggodalmaikat, és mindent egyedül próbáltak megoldani. Bármi is történt, kétségkívül szerették egymást. A családdá válás nem egyik napról a másikra történt. Idő és sok dolog kellett hozzá. Apró lépésekre, türelemre, megértésre, megbocsátásra, gondoskodásra és önzetlen szeretetre volt szükség. Ez egy folyamat, egy kaland. Egy család lettek, és elhatározták, hogy továbbra is minden nyáron Lake Lodge-ban töltenek néhány hetet.