Ana könyvajánlói - Jayne Ann Krentz: Zabolátlan szívek

Vigyázat! Cselekményleírást tartalmazhat.

Fülszöveg:

„Alaszka felé tartva saját repülőgépén az óceán fölött eltűnik egy fiatal komputercég-tulajdonos, Daniel Lyncroft, akinek vállalata éppen áttörés előtt állt a kábel nélküli komputerrendszerek kidolgozásában és piacra dobásában.

Húga, Annie biztosra veszi, hogy Daniel elő fog kerülni, de addig is meg kell menteni a cégét a hitelezőktől és a szállítóktól – Annie ezért átmeneti érdekházasságot ajánl a legnagyobb hitelezőnek Északnyugat-Amerika leggazdagabb emberének, a titokzatos, nagy hatalmú és igen jóképű Oliver Rainnek.

Az érdekházasságot megkötik – és hamarosan tomboló, érzéki kapcsolat lesz belőle. S miközben az érzéki kapcsolat szerelemmé alakul, megkezdődik a bonyodalmak végeláthatatlan láncolata, az idill átvált krimibe, és sok-sok izgalom árán végül ki-ki elnyeri boldogságát.”

Kiadó: Európa

Kiadás éve: 1998

Eredeti cím: Wildest Hearts

Fordította: Szabó Hedvig

Oldalszám: 362

ISBN: 963 07 6294 3

Szórakoztató olvasmány, tele izgalommal, humorral, szenvedéllyel és szerelemmel. Sodró lendületű történet, ezért gyorsan lehet haladni vele. A páfránynevelés szerintem jó ötlet volt. Tetszett, ahogy az írónő beleszőtte a történetbe. Ezen kívül is elég sok dolog van a regényben, ahogy az Jayne Ann Krentz könyveiben lenni szokott: erős egyéniségek, vonzalom és szenvedélyes kapcsolat, szerelem, kockázatok, bosszú… Az írónő fokozatosan bontja ki a rejtély szálait. A cselekmény alapvetően kiszámítható, mégis tartogat meglepetést. Ebben a regényben is megemlíti Seattle „kávékultúráját”.

Oliver Rain lakása és irodája is fegyelmezetten visszafogott és rideg volt. Tökéletesen illett hozzá. Annie Lyncroft bátyja, Daniel korábban nála dolgozott. Amikor önálló elektronikai vállalkozást alapított, Rain komoly tőkével támogatta.

Oliverből férfias erő, szenvedély és magabiztosság sugárzott. Magányos farkas, és kész tervekkel rendelkezik minden eshetőségre. Uralkodik az érzelmein, és megszokta, hogy a kezében van az irányítás.

Egy októberi napon Daniel magánrepülője Alaszka közelében a tengerbe zuhant. Annie nem volt hajlandó elhinni, hogy meghalt. Próbált erős maradni a zavaros helyzetben, és vigasztalta Daniel menyasszonyát, Joannát (akit ő kedvelt, én viszont kicsit bosszantónak találtam). Oliver Rain felajánlotta a segítségét. Továbbá megkérte Annie-t, hogy segítsen befejezni a tetőtéri luxuslakása dekorációját. Bár a nő napjai őrült rohanásban teltek, mégis elvállalta.

„A férfiból áradó erőben volt valami furcsán megnyugtató.”

Daniel volt Annie egyetlen élő rokona. A mentőexpedíciót lefújták. Nem találták meg sem a roncsot, sem a bátyja holttestét. A hitelezők ultimátummal álltak elő. Túl nagy nyomás nehezedett rá a befektetők részéről. Annie ezért átmeneti érdekházasságot ajánlott Olivernek. Nem is sejtette, hogy Oliver már az első találkozásukkor (Daniel eljegyzési partiján) szemet vetett rá. A férfi megfogadta, hogy megszerzi magának. Úgy gondolta, hogy Annie különleges nő. Lenyűgözte az elszántsága, a rendíthetetlen tisztasága, a sejtelmes és finom érzékisége. Kívánta Annie-t. Biztos volt benne, hogy egy kis türelemmel minden szempontból megszerezheti magának. Ezt a kitartó és hűséges nőt akarta feleségnek. Ő nagyon is komolyan gondolta ezt a házasságot. Pontosan ilyen nőre vágyott.

Olivernek csodás álmai voltak, botanikus akart lenni. De az önfejű, mocsok apja miatt nagy felelősség hárult rá. Saját erejéből épített fel egy birodalmat, gondoskodott a családjáról, védelmezte a testvéreit. Soha életében nem akart az üzleti szférában dolgozni. Türelmes ember, nagyon szép és érdekes hobbival, ami miatt üvegházat építtetett a tetőteraszon. A páfránynevelés volt a szenvedélye. Az esküvőjük napján megmutatta az üvegházat Annie-nek. Nagyon örültem, hogy Annie csodálatosnak tartotta. Reméltem, hogy így lesz, mert Olivernek nyilvánvalóan fontos volt. Boldogan figyelte, ahogy a felesége elragadtatással csodálta meg a páfrányokat. Kölcsönös vonzalom alakult ki közöttük. A házasságuk egyáltalán nem az a formális, üzleti kapcsolat lett, amire Annie számított.

Szerintem szimpatikus pár. Olyan karakterek, akiknek az olvasó végig drukkol, és reméli, hogy nagyon boldogok lesznek. Nagyon tetszett, hogy Annie a kezdetektől érezte, tudta, hogy Oliver a lelke mélyén kedves fickó.

A néha kicsit naiv Annie mindig segíteni akar, és beleüti az orrát mindenbe. Elég gyakran beleártja magát Oliver dolgaiba. Próbálja jobb irányba terelgetni, és a maga módján megvédeni. Ezzel persze belekavar Oliver terveibe. Jókat nevettem. Részben azért, mert szórakoztató szócsatáik és játékaik vannak. Másrészt azért, mert arra gondoltam, hogy ez a nő makacsabb, mint én. Ami nem kis teljesítmény, és „érdekes” helyzetekhez vezethet.

Fejezetről fejezetre haladva egyre jobban érzékelhetővé vált, hogy milyen szoros kötődés van Annie és Oliver között, és mennyire „felemelik”, erősítik egymást.

A férfi családja örül, mert a nő jó hatással van rá. Annie látja a jót a kemény üzletemberben.

Az esküvőt követő két hét izgalmasan telt. A házasságuk a nehézségek, intrikák és akadályok ellenére is kitartott. Eleinte nem is sejtették, hogy mekkora veszélyben vannak. Szerencsére Annie és Oliver nagyon jó páros, és eszes emberek, ennek köszönhetően megmenekültek. Fény derült a rejtélyre. És Danielnek sikerült végre visszatérnie Seattle-be.

Nos… lehet, hogy én vagyok „rosszul bekötve”, mert nem igazán értettem a végén azt a plusz bonyodalmat. Annie tudta, hogy Oliver szereti, és bizonyára nehéz beszélnie az érzéseiről. Miért volt olyan nagy baj, hogy nehezére esett bevallani a szerelmét?

És Oliver végül micsoda megoldást talált, hogy szerelmet valljon neki! (Itt pirulós és szívecskés hangulatjel.)

Ana könyvajánlói - Jayne Ann Krentz: Ölelő karok

Vigyázat! Cselekményleírást tartalmazhat. 

Fülszöveg:

„Az excentrikus Molly Abberwick tea- és fűszerüzletet vezet, valamint néhai apja tudományos alapítványán keresztül ígéretes feltalálókat támogat. Elhatározza, hogy kirúgja tudományos szakértőjét, dr. Harry Trevelyant… Igaz, hogy Harry zseniális, jóképű és szexi, de sajnos arrogáns és basáskodó, egyszóval kiállhatatlan alak. Nem átallja például azt az ajánlatot tenni Mollynak, hogy kezdjenek egymással szerelmi viszonyt, amelyet ugyanúgy megtervezhetnének és irányíthatnának, mint egy tudományos projektet. Harry ráadásul rendelkezik bizonyos paranormális képességekkel…

Molly egyre bonyolultabbnak érzi az életét, és mintha nem volna elég baja, valaki cseppet sem vicces tréfákat űz vele, és hamarosan nyilvánvalóvá válik, hogy az életére törnek…

Jayne Ann Krentz a modern románc koronázatlan királynője – rajongói szerint az Ölelő karok a legelbűvölőbb regénye.”

Kiadó: Európa

Kiadás éve: 2014

Eredeti mű: Jayne Ann Krentz: Absolutely, positively

Fordította: Palkó Katalin

Oldalszám: 427

ISBN 978-963-07-9621-7

Szórakoztató olvasmány, és gördülékeny a történetmesélés. Igazából szinte filmszerűen peregtek az események, láttam magam előtt a történetet. A teabolt és a feltalálók támogatása érdekes ötlet volt. Ezen kívül is elég sok dolog van a regényben: erős egyéniségek, vonzalom és szenvedélyes kapcsolat, szerelem, kockázatok, paranormális képességek, családi viszály… Talán egy kicsit sok dolgot akart az írónő belesűríteni egyetlen könyvbe. Szerencsére ez nem volt zavaró. A paranormális képesség sem eltúlzottan van jelen a könyvben. A krimi szálat ellensúlyozták a humoros párbeszédek. Volt olyan történetszál, ami lehetett volna picit kidolgozottabb. Ettől függetlenül összességében véve ez egy kellemes kikapcsolódást nyújtó könyv. Az írónő ebben a regényben is megemlíti Seattle „kávékultúráját”.

Harry Stratton Trevelyan nagyon óvatos, szkeptikus, intelligens, elemző és logikus gondolkodású férfi. Molly Abberwicket akarja. A nő elkápráztatta. Molly szemrevaló, okos, öntudatos, sikeres vállalkozó, aki egyedül nevelte fel a húgát. Az apja, a néhai Jasper Abberwick létrehozott egy alapítványt. Ebbe vonta be Molly Harryt szakértőként. Már a megismerkedésükkor rádöbbent, hogy tetszik Harrynek. Bár a férfi felkeltette szunnyadó érzékeit, az esze számos dolgot hozott fel, hogy miért nem jó ötlet intimebb kapcsolatba kerülni vele. Ugyanakkor nagyon kíváncsi volt Harryre. Molly impulzív és okos, de a műszaki dolgokhoz nem ért. A húga, Kelsey örökölte a feltalálói hajlamot.

Harry volt az egyedüli kapocs a Stratton és a Trevelyan család között, és mindkét fél azt akarta, hogy ez maradjon is így. Sosem bocsátották meg, hogy Brittany Stratton és Sean Trevelyan (Harry szülei) megszökött és összeházasodott. Abban mindkét család egyetértett, hogy Harry szándékosan választotta a tudomány világát. Azért foglalkozik tudományos kutatásokkal, hogy őket bosszantsa. Van némi ellenérzésem a mutatványosokkal, illuzionistákkal, szemfényvesztőkkel kapcsolatban. Többek közt ezért nem igazán voltak szimpatikusak Harry családjának apai ágának tagjai. Bár az is igaz, hogy a családja anyai ágával sem szimpatizáltam. Szegény Harrynek nem volt könnyű velük. Szeretett volna véget vetni a Stratton és a Trevelyan család között dúló viszálynak. Ezzel vissza is éltek a családtagok. A család mindkét ágának tagjai úgy gondolták, hogy Harry feladata megoldani az összes problémájukat.

Harry időnként próbára tette Molly türelmét, de sosem untatta. A férfi komoly önuralmat fejlesztett ki, és nem volt képes lemondani az irányításról. Harry nevelte fel az unokaöccsét, Josht. Éppen ezért megértette Mollyt, és próbálta megkönnyíteni neki azt a fordulatot, hogy a húga egyetemre megy, „kirepül a családi fészekből”. Harry már átélte ugyanezt.

Harrynek nagyon jók a reflexei, és jól ráérez dolgokra. Azt viszont nem volt hajlandó elismerni, hogy „látó”. A Trevelyan-féle okkult erő témájától általában ingerült lett, vagy elkomorult. Volt néhány dolog az életben, amitől félt. Például attól, hogy megőrül. Sebezhetőnek érezte magát. Nagyon sajnáltam, mert iszonyatos lehetett a folyamatos belső küzdelem, és az, hogy minden helyzetben igyekezett megőrizni az önfegyelmét. Elszomorító volt, hogy mielőtt megismerkedett Mollyval, senkivel sem mert igazán önmaga lenni. Mindennél jobban vágyott a szeretetre, szerelemre. Az, hogy valaki rájuk akart ijeszteni egy elutasított pályázat miatt, egy kicsit felgyorsította az eseményeket. Miközben egyre szorosabbá vált Molly és Harry kapcsolata, kiderítették, hogy ki akar rajtuk bosszút állni. Megbeszélték, hogy Molly a férfi lakásában marad addig, amíg ezt az ügyet nem tisztázzák. Bár Harry hosszabb időre szeretett volna összeköltözni vele. Nem tudta megkérni arra a nőt, amire neki van szüksége, hogy együtt éljenek.

Bár Harry nagyon vágyott Mollyra és élvezte a társaságát, kétségbeesetten igyekezett megőrizni az önuralmát. Legalábbis addig, amíg meg nem bizonyosodik arról, hogy a lány nem fél tőle a furcsaságai miatt. Molly nem sértődött meg, ha ő a gondolataiba merült, és megértette az érzéseit. Harry harcban állt a saját természetével, és sok dolgot helyre kellett tennie magában. Molly türelmesen támogatta, mellette állt, bátorította. És feltétel nélkül hitt a megérzéseiben.

Amikor azt a hírt kapták, hogy a bosszúra éhes fickó autóbalesetben meghalt, azt hitték, hogy lezárult az ügy. De a férfi halálával nem múlt el a veszély. Ahogy arra számítani lehetett, más is érdekelt volt az ügyben.

Az írónő elég sok ellenszenves karaktert felvonultatott ebben a regényben. Ott van például a Strattonok közül Harry nagyapja, Parker, és az unokatestvére felesége, Olivia. A Trevelyan családból Harry nagybátyja, Leon. És persze Molly nagynénje és a vőlegénye is unszimpatikus. Szerencsére a két főszereplő szerethető karakter.

Több ember megpróbálta elhitetni Mollyval, hogy Harrynek az a szándéka, hogy becsapja és kicsalja a pénzét. Pedig a férfi mindig tisztességes volt. Molly bízott benne. Egy idő után már nagyon bosszantó volt, hogy mindenki beleszólt a kapcsolatukba. Szerintem ezt ellensúlyozni kellett volna legalább egy olyan szereplővel, aki végig mellettük áll. Például egy jó baráttal. A csipkelődő humor nem mindig tudta kompenzálni azt, hogy mindenki Mollyt és Harryt támadta.

Nagyon tetszett, hogy amikor már szoros kötelék alakult ki köztük, akkor a beszélgetéseik, évődéseik, a közös étkezéseik… az otthonosság érzését adták. Akkor érezték otthon magukat, amikor együtt voltak. Az erről szóló részek nagyon meghitt hangulatot árasztottak.

Nagyon szórakoztató volt, ahogy Molly „rendbe tette” Harry kapcsolatát a kiterjedt családjával. Annak érdekében, hogy a családtagok ne tudják kihasználni Harryt – ahogy azt eddig tették –, korlátozta a kapcsolattartást. Összehívta a népes családot, és nyilvánvalóvá tette számukra, hogy nem hagyja, hogy visszaéljenek Harry szeretetvágyával. Azt is tudatta velük, hogy az a közös a két családban, hogy amikor Harryvel beszélnek, mindnyájan akarnak tőle valamit. Mesteri (és meglehetősen vicces) húzás volt, ahogy „eligazította” őket. Molly elérte azt, amire Harry mindig is törekedett, hogy olyan fontos legyen a családjának, hogy „fegyverszünetet kössenek” a kedvéért.

Úgy tűnik, hogy egy legénybúcsú és egy kocsmai verekedés összehozza a fiúkat. (Fejcsóváló és nevető hangulatjel.) Jól érezték magukat. Harry számára ez nem tartott soká, mert megérezte a veszélyt. A csaló gazember visszatért, hogy az életükre törjön. Harry tudta, hogy csak úgy mentheti meg a menyasszonyát, ha elfogadja a természet adta képességeit. Segítségére volt a logika és a megfigyelés is. Megmentette.

Nagyon aranyosan fejeződött be a történet, betekintést nyújtva Molly és Harry családjának szeretetteljes jövőjébe.

Kár lett volna kihagyni ezt a szórakoztató, hangulatos és érzelmes történetet.

Ana könyvajánlói - Jayne Ann Krentz: Fény vagy árnyék (Susogó Forrás 1.)

Vigyázat! Cselekményleírást tartalmazhat.

Fülszöveg:

„Zoe Luce sikeres lakberendező Arizonában, Susogó Forrásban. Specialitása a frissen elvált kuncsaftok házának berendezése, hogy megkönnyítse számukra a továbblépést. De amikor legújabb ügyfele házában megérzi, hogy a férfi valószínűleg nem elvált, hanem özvegy, magándetektívet fogad, hogy nyomozza ki az igazságot. Sikerül is fényt deríteni a bűntényre, de Zoe kiengedte a szellemet a palackból: kénytelen egyre mélyebben felfedni a múltját a magándetektív, Ethan Truax előtt. Márpedig Zoe múltja nem makulátlan. Kezdődik azzal, hogy nem ez a neve, hogy egy magán-elmegyógyintézetből szökött meg, és hatodik érzékével felfogja a falakból áradó érzelmeket – így tudta meg, hogy ideális ügyfele rejteget valamit. Most azonban fel kell vennie a harcot múltja és rokonai ellen, és csak Ethanre számíthat. Fizetségképpen elvállalja Ethan házának, Éji Szellőnek a felújítását, de sok-sok évvel azelőtt ott is gyilkosság történt, amit szintén meg kell oldani, hogy Zoe egyáltalán be tudjon lépni a házba.

Zoe és Ethan verhetetlen csapatot alkotnak, és minden rejtélyt kibogoznak barátaik és rokonaik segítségével. Segít Arcadia, aki Zoéval együtt szökött az Udvarházból, Harry, a testőr, Ethan sógornője, Bonnie és két fia, meg Singleton Cobb, a pokol angyala külsejű antikvárius és számítógépzseni.”

Kiadó: Európa

Kiadás éve: 2005.

Eredeti cím: Jayne Ann Krentz: Light In Shadow

Fordította: Molnár Katalin

Oldalszám: 391

ISBN: 963 07 7835 1

Összetett, rejtélyes történet. Több komoly témához is hozzányúlt az írónő. Van a történetben csalás, sikkasztás, gyilkosság, bosszú, gyász feldolgozása… Ezeket kellemes humorral és romantikával ellensúlyozta. Könnyű olvasni, mert lendületes, izgalmas és szórakoztató.

A női főszereplő különleges képességgel van megáldva. Szerencsére nem vitte túlzásba az írónő a természetfeletti adottságot. Az erős pszichológiai, és talán misztikusnak nevezhető szál kifejezetten nagy hatással van a könyv hangulatára.

Mindkét főszereplő múltja nehéz, terhelt. Tele vannak kétségekkel és vívódással. Ezekkel képesek szembenézni, mert kialakul közöttük egy mély kötődés, ami arra ösztönzi őket, hogy megértsék és támogassák egymást.

Az írónő tudatosan és logikusan építette fel a cselekményt, a nyomozás minden apró részletét. Ahogy haladunk az olvasással, a könyv második felében már szinte mindenki gyanússá válik, de a gyilkosok kilétére csak a könyv végén derül fény. Fokozatosan oldották meg a bűneseteket, így nem maradt „elvarratlan szál”. Ez egy feszültséggel teli történet, amiben vannak olyan filmbe illő jelenetek, amitől az olvasót kirázza a hideg.

Zoe különleges adottsággal megáldott lakberendező. Megérezte a „falakba bezárt érzéseket”. Egy éve költözött Susogó Forrásba. Egyetlen barátnője, Arcadia Ames különleges és drága ajándéktárgyakat árult.

Ethan Truax erős, összeszedett, öntudatos magánnyomozó. Mindig megszerezte a válaszokat. Ha egyszer eldöntött valamit, nem hagyta, hogy bármi eltérítse. Ettől volt nagyon jó nyomozó. Amikor Zoe felkereste a Truax Nyomozóirodát, valami különös okból minden elbűvölte, ami Ethan Truaxszal állt kapcsolatban. Érezte, hogy a férfi komoly hatással lesz az életére. Megbízta a férfit egy jövendőbeli ügyfele feleségének a felkutatásával. Ethan feltételezte, hogy ez egy gyors munka lesz, de rájött, hogy a keresett nő ténylegesen eltűnt (nem volt nyoma sem hitelkártya használatnak, sem költözésnek, sem a válás elindításának), és volt egy olyan érzése, hogy Zoe már sejtette ezt, mielőtt felfogadta volna, hogy megkeresse az asszonyt.

Ethan az Éji Szellő nevű „rezidencián” lakik. A ház egy felújításra szoruló „hollywoodi giccs”. Úgy néz ki, mint „egy spanyol gyarmati udvarház hollywoodi fantáziaváltozata”.

A nyomozás során mindketten veszélybe kerültek, mert Mason rájött, hogy tudják, hogy megölte a feleségét. A gyilkos túl magabiztos volt, követte Zoet, hogy végezzen vele, de Ethan éppen időben érkezett. Zoe a konyhából nyíló apró borospincében rejtőzött, amíg Ethan a megmentésére sietett. A nyomozás szerencsésen végződött. A délután eseményei hatására tombolt bennük az adrenalin, és már nem is akartak ellenállni az egymás iránt érzett vágynak. Szenvedélyes éjszakát töltöttek együtt.

A nő nem is sejtette, hogy a múltjának „árnyai” a nyomára bukkantak. Nagyon nehezen állta meg, hogy ne beszéljen a korábbi életéről. Sok dolog megoldatlan maradt. Egy zsaroló miatt azonban úgy döntött, hogy mesél a múltjáról és Ethan segítségét kéri. A férfi mindent megtett azért, hogy megvédje. Egyre szorosabbá vált a kapcsolatuk. Zoe, Ethan oldalán szembenézett a régi ellenfeleivel. A nő korábban fogoly volt a Gyertya-tavi Udvarházban, ami egy nagyon privát, és nagyon drága pszichiátriai kórház. Az első férjét, Prestont meggyilkolták. Őt pedig bezáratták, hogy a férfi családja rendelkezni tudjon a részvényekkel, ami az özvegyé lett. Preston nagyon gyengéd férfi volt. A kapcsolata Zoeval romantikus és szelíd volt. Zoe és Ethan között viszont perzselő a kapcsolat. Erős köztük a kémia. Ugyanakkor az érzelmek is jelen vannak.

Ethan a szabad idejében „kihűlt ügyek” nyomozásával, nagyon régi gyilkossági ügyek megoldásával foglalkozott. Ezzel egy kicsit igazságot teremtett. Akkor is, ha senki sem tudta, vagy már senkit sem érdekelt. Egy „láthatatlan mérlegen” helyreállította az egyensúlyt. És Zoe értette ezt. Megértette, hogy miért foglalkozik a férfi ezekkel az ügyekkel. Ő volt az egyetlen nő, aki igazán megértette ezt.

Az igazság és a múlt titkai lassan kerültek a felszínre. Végül összeállt a kép.

Szerintem nem ez az írónő legjobb könyve, de nagyon érdekes és szórakoztató volt.

Ana könyvajánlói - Jayne Ann Krentz: FényVarázs

Vigyázat! Cselekményleírást tartalmazhat. 

Fülszöveg:

„Lehet, hogy az asztalán rendetlenség uralkodik, Olivia Chantry mégis egyszerűen lehengerlő, ha üzletről van szó. Seattle-ben székelő cége, a Fantázia-FényVarázs látványos rendezvényeket szervez, melyek megteremtik mindazt a káprázatot, amelyre az ügyfeleknek szükségük van. Olivia bámulatos sikereket ér el – ezek csaknem kárpótolják őt katasztrófával végződött házasságáért, amely után magára maradt, kettesben a férjpótlék szerepét betöltő karrierjével.

Éppen elég teher nyugszik szépen kidolgozott vállán, amikor megörökli a Fényjáték Rt. (nagybátyja csúcstechnológiát alkalmazó világítástechnikai cége) egy részét – 49%-át, hogy egészen pontosak legyünk. Ráadásul össze kell mérnie erejét az 51%-ot bezsebelő betolakodóval: a tőkebefektetéssel és üzletkötéssel foglalkozó Jasper Sloannal, akiről közismert, hogy mániákus rendszerető, és fegyelmezett életének valamennyi részletét kézben tartja.

Az úgynevezett partnerek már viharos üzleti kapcsolatuk kezdetétől fogva gyanakodnak egymás indítékaira. Nem értenek egyet a vállalatvezetési stílust illetően. Vitatkoznak a Fényjáték üzletpolitikája miatt is, mivel a cég a Chantry család tagjait alkalmazza. Mindezek ellenére, tagadhatatlanul ott pattog és sistereg közöttük a szexuális energia. Némi erotikával fűszerezett közös vállalkozásuk félreérthetetlenül egy irányba halad: a katasztrófa felé.

Olivia és Sloan hamarosan rájön, hogy egy zsaroló garázdálkodik a Fényjáték Rt.-ben; olyan titkokat fed fel, melyeket a két főszereplő – okkal – rejtegetni szeretne. Ha ki akarják deríteni az igazságot, meg kell bízniuk egymásban: ez kemény próba elé állítja újdonsült kapcsolatukat. Szüntelenül harcolnak ugyan egymással, mégis amikor a zsarolásból gyilkosság lesz, az életben maradásra talán az egyetlen esélyt jelenti, ha összeteszik mindazt, amijük van: az eszüket és a szívüket.”

Kiadó: Európa

Kiadás éve: 2002.

Fordította: Urbán Erika

Oldalszám: 411

ISBN: 963-07-7119-5

Izgalmas, fordulatokban gazdag történet. Ahogy az Jayne Ann Krentz regényeiben lenni szokott, van benne bűncselekmény, bizalmatlanság, titkok, vicces jelenetek, érzékiség, szerelem. Szenvedélyes kapcsolat alakul ki a két erős akaratú főszereplő közt. Betekintést nyerhetünk a sokszínű Chantry család életébe és múltjába.

A regényen érződik Seattle pezsgő üzleti élete, a kávézóláncok és kávéfogyasztás jelentősége, a virágzó kultúra és színházi hangulat. Az írónő megemlítette a technológiai fejlesztések témáját, és az újrahasznosítást is. Egyes fejezetekben olvashatunk a politikáról, illetve annak árnyoldalairól is.

Jasper Sloan sok gyerekneveléssel foglalkozó könyvet vásárolt és tanulmányozott, hogy segíteni tudjon a két elárvult unokaöccsének. Jól szervezett és rendkívül fegyelmezett eltökéltséggel vállalta a pótapa szerepet, mint ahogy az élete minden egyéb részletét is megtervezte. Úgy tűnt, hogy jó munkát végzett, mert nyolc évvel később a fiúk egyetemi tanulmányokat folytattak és részmunkaidőben dolgoztak. Aktív életet éltek. Törődtek a bácsikájukkal (pótapjukkal), és szeretettel gondoltak rá.

Jasper a rend és a megszokás megszállottja volt. Számára az életet jelentette az információ, mivel tőkebefektetésekkel foglalkozott. Célratörő egyéniség volt. A nyaralása alatt valaki megpróbálta leszorítani az útról.

Olivia Chantry éppen arra készült, hogy beadja a válási papírokat, amikor a férje váratlanul meghalt.

A Fényjáték Rt. alapítója, Roland G. Chantry biztosítani szerette volna a vállalat jövőjét arra az esetre, ha történne vele valami. Nem egyszerűen tőkebefektetőre volt szüksége, hanem csendestársra. És Jasper lett ez a társ. Mivel R. G. Chantry egy kirándulás során életét vesztette, ezért most a Fényjáték Rt. részvényeinek ötvenegy százaléka Jasper tulajdonába került. A cég részvényeinek negyvenkilenc százalékát pedig az unokahúgára, Oliviára hagyta, akinek volt már egy saját sikeres vállalkozása, a Fantázia-FényVarázs.

Jasper így egy új vállalkozással, és egy új üzlettárssal büszkélkedhetett. Ez pedig azt jelentette, hogy problémák széles tárháza várt rá Seattle-ben. Örült, hogy vége az unalomnak, és olyan problémákkal foglalkozhat, amikkel jól tud bánni. Megállapította, hogy Olivia egy erotikus kisugárzással rendelkező, karakán, intelligens, energikus nő, aki nem fordít nagy gondot a kartotékolásra, rendre. Jasper úgy gondolta, hogy az intelligens nők iránt érzett vonzalma lesz a veszte.

Oliviának szándékában állt megvásárolni Jasper részvényeit, de a férfi nem akarta eladni. Át kívánta venni Rollie elnöki és ügyvezető-igazgatói helyét a cégnél. Bár volt egy kis vitájuk, Olivia mégis úgy gondolta, hogy ha Rollie megbízott Jasper Sloanban, akkor ő is megbízhat benne. Jaspert felizgatta, amikor a nő temperamentumosan vitatkozott vele. Többször tűnődött azon, hogy talán Oliviában nem tudatosult, hogy szikrázott közöttük a levegő.

Egy zsarolási probléma, egy őszinte beszélgetés, és az esős időjárás még jobban összehozta Oliviát és Jaspert.

Miközben eltűnt akták után kutattak, egyre több kérdésre keresték a választ. Versenyt futottak az idővel. Egyre veszélyesebbé vált a helyzet. Kiderült, hogy az események közt összefüggés van.

„Végül – a nagy számok törvénye szerint – az szokott győzni, akinek több információ áll a rendelkezésére. Feltéve, hogy jól használja fel.”

Csak a könyv vége felé derül fény a zsaroló kilétére, és tudjuk meg, hogy ki volt a gyilkos.

Végül a két főszereplő arra is rájött, hogy milyen jók ők így együtt. Több közös dolog van köztük, mint az üzleti érdekeltség és a fantasztikus szex. Tudták, hogy azok után, ami történt, együtt bármire képesek. Ott lesznek egymásnak.

Ana könyvajánlói - Jayne Ann Krentz: Ha leszáll az éj

Vigyázat! Cselekményleírást tartalmazhat.

Fülszöveg: 

„Irene Stenson jelentéktelen, visszahúzódó kamasz lány volt, amikor egy borzalmas esemény hatására elhagyta szülővárosát, s nem vitt magával egyebet az emlékein kívül, amelyek miatt azóta is retteg az éjszakától. Tizenhét év múlva, immár vonzó és rámenős oknyomozó újságírónőként, egykori barátnője hívására tér vissza, aki levelében azzal kecsegteti, hogy megmagyaráz bizonyos dolgokat a múlttal kapcsolatban. Irene elmegy a találkozóra, ám barátnőjét holtan találja. Öngyilkosság vagy szerencsétlen baleset, állapítja meg a rendőrség, Irene azonban másra gyanakszik, s elhatározza, hogy utánajár a rejtélyes halálesetnek.

Váratlanul segítőtársa akad egy motel tulajdonosának, Luke-nak a személyében, aki valamikor tengerészgyalogosként szolgált. Ez a Luke rettentő jóképű, és rögtön látja, hogy Irene egyáltalán nem olyan magabiztos, mint amilyennek mutatja magát – éppen ellenkezőleg: védelemre szoruló, gyenge nő. Szenvedélyes viszonyba bonyolódnak, de közben azért életük kockáztatásával megoldják a barátnő halálának ügyét, sőt fényt derítenek arra is, mi történt igazában azon a tizenhét évvel korábbi, borzalmas éjszakán.

A modern románc koronázatlan királynője ezúttal is izgalmas, érzéki történettel örvendezteti meg olvasóit.”

Kiadó: Európa

Kiadás éve: 2009.

Eredeti mű: All night long

Fordította: Komáromy Zsófia

Oldalszám: 372

ISBN: 978 963 07 8795 6

Nagyon lendületes, gyorsan lehet haladni vele. Izgalmas. Tele van váratlan fordulatokkal. Az írónő fokozatosan bontja ki a rejtély szálait. Minden szereplőnek megvan a titka, megvannak a démonai. A főszereplők sem tökéletesek. Nagyon is emberiek. Mindkét főszereplő poszttraumás stressz betegséggel (PTSB) küzd. A romantikus és a krimi szál egyensúlyban van. Voltak részek, amik után eltartott egy kis ideig míg a szívverésem normalizálódott.

Nagyon nehéz téma. A gyilkos kiléte csak a végén derül ki.

Az írónő festői tájként írta le a hegyi Ventana-tóvidéket. Dunsley látszólag békés kisváros, de ahogy haladunk előre a történetben, érezni lehet, hogy valami nagyon nincs rendben. Egyre több dolog kérdőjeleződik meg, válik gyanússá. Nyilvánvaló, hogy sokkal sötétebb titkokat próbálnak rejtegetni, mint amit eleinte feltételezünk. A titkok lassan derülnek ki. Minden nyom újabb fordulatot, és még nagyobb veszélyt hoz. A csendes kisváros szörnyű titkokat rejt. A szereplők kénytelenek szembenézni a múlt árnyaival, és kideríteni az igazságot.

Egy borzalmas bűnténnyel kezdődik a könyv. A Stenson házaspárt meggyilkolták az otthonukban. A lányuk Irene csak azért maradt életben, mert a barátnőjével, Pamelával volt, és későn ért haza. Azon az éjjelen megváltozott az élete, darabokra hullt a világa. Tizenhét évvel később egy titokzatos e-mailt kapott Pamela Webbtől, aki a múltról akart beszélni vele személyesen. Irene, aki azóta újságíró lett, úgy döntött, hogy visszatér Dunsleyba, és beszél Pamelával. A Tóparti Napfelkelte Turistaszálló egyik házában szállt meg. Tizenöt éves kora óta rettegett a sötétben.

A szálló tulajdonosa, Luke Danner bonyolult ember. Irene nagyon érdekes és vonzó férfinak látja. Luke-nak is nagyon tetszik a nő. A vonzalom kölcsönös. Luke intelligens, igazi alfa hím, aki hat hónappal korábban szerelt le a tengerészgyalogságtól. A gondolatai a rejtélyes Irene Stensonon jártak. Érzékelte, hogy a nő szorong, mégis nagyon eltökélt, fél és mégis van benne bátorság és harciasság. Elhatározta, hogy segít a nőnek.

Irene többször próbálta hívni Pamelát, de ő nem vette fel a telefont. Még szerencse, hogy Luke követte, amikor elment Webbék házához. Így legalább nem volt egyedül, amikor holtan találta Pamelát. Gyanús volt a nő halála. Irene szerint meggyilkolták. Súlyos, megrázó titkok lappangtak a történetben. Nyilvánvaló volt, hogy Irene és Luke mindent megtesznek majd, hogy kiderítsék mi történt. Irene megvolt győződve arról, hogy Pamelának valami fontos mondandója volt a múlttal kapcsolatban. Szerinte a halálának nem csak a piához meg a nyugtatókhoz van köze. Meggyőződése, hogy Pamela apja el akar tussolni valamit.

Irene megértette Luke-ot, mert az apja is szolgált a tengerészgyalogságnál, majd a haláláig rendőrként dolgozott. Stenson rendőrfőnök jó ember volt, és sokan lehettek hálásak neki. Ez sokat segített Irene nyomozásánál. Voltak, akikért rengeteget tett az apja, ezért mondhatni „tartoztak” neki, illett viszonozniuk a kedvességét.

Szerintem Luke családja időnként nagyon bosszantó volt. Megértem, hogy aggódtak érte, de azért a túlféltésnek is van határa. Igazából az „bökte a csőrüket”, hogy a férfi nem akar a családi vállalkozásban dolgozni. Felháborító volt, hogy megpróbálták ráerőszakolni az akaratukat. A Danner család tagjai csökönyös, „minden lében kanál”, tolakodó emberek.

Irene-t és Luke-ot is rémálmok gyötörték. Mindkettőnek vannak rítusai. Luke tudta, hogy amikor rémálomból riad fel, akkor valami másra kell koncentrálnia. Ha mozog, ledolgozza az adrenalint. A nőre pedig a sötétséggel együtt elkerülhetetlenül rátört a félelem, ezért felkapcsolva hagyta a lámpákat egész éjjel, éjjeli fényt is használt, és zseblámpát hordott magával. Amikor tudta, hogy Luke a közelében van, akkor nem félt a sötéttől. Mellette biztonságban érezte magát. Irene és Luke közt a kezdetektől szikrázott a levegő. Luke igazából nem akart fogadós lenni. A körülmények hatására hozta a döntést. Így ő is jól járt, mert talált egy csendes, nyugodt helyet, ahol megírhatta a könyvét. És néhány helybéli is jól járt, mert az ott végzett munkának köszönhetően van miből megélniük. Luke az írás segítségével birkózott meg a lelki problémáival. A könyv arra szolgált, hogy a férfi egybeolvassza a tudós és a harcos oldalát. (Ez tetszett.)

Irene volt tanárnője, Tess Carpenter is szimpatikus karakter. „A tanár és diákja közti kötődés az ő esetükben nagyon mély volt.” A baráti kapcsolatok szépen kiemelkedtek a történetből.

Ryland Webb szenátornak, Pamela apjának az elmúlt évek halálesetei (a felesége, Stensonék, Pamela…) a lehető legjobban jöttek… De a dolgok nagy részét valaki más irányította, akinek érdekében állt, hogy Ryland sikeres legyen. A szenátor tudta, hogy ha a sötét titka kiderül, akkor a pályafutása néhány óra leforgása alatt romokban fog heverni.

Végül kiderült a Webb család mocskos titka.

Az igazság felszabadította Irene-t. A rémálomnak vége volt. Végre rendesen eltemethette a múltat. Ő és Luke tervezgetni kezdték a közös jövőjüket. Tudták, hogy a szerelmük és a családjuk mindenen átsegíti őket, bármit hoz is a jövő.

Ana könyvajánlói - Jayne Ann Krentz: Nem bízhatsz senkiben

Vigyázat! Cselekményleírást tartalmazhat.

Fülszöveg:

„A szerelem mindent megváltoztat.

Grace Ellandnek sem a munkájában, sem a férfiakkal nincs szerencséje. És amikor végre el merné hinni, hogy stabil és szerethető állást talált (a férfiakat most hagyjuk), ahol megbecsülik, sőt pótolhatatlannak érzik, éppen neki kell rábukkannia a főnöke holttestére. Sprague Witherspoon menő önsegítő guru volt, nála minden a pozitív gondolkodásról és az optimista hozzáállásról szólt, de mivel Grace tehetsége révén jutott a csúcsra, most Grace is a gyanúsítottak listájára kerül. Már csak azért is, mert a holttest mellett egy üveg vodka állt, egyértelműen utalva arra a szörnyűségre, amelyet Grace élt át sok-sok évvel korábban, és amelyet minden erejével elfelejteni igyekszik.

Grace-t rémálmok gyötrik, pánikrohamokat él át, hiába végzi a légzőgyakorlatait, mondja a mantráit, és szedi a gyógyszereit. Aztán elmegy egy vakrandira, amely végképp kibillenti törékeny lelki egyensúlyából. Julius Arkwright híres-hírhedt befektetési szakember, akinek egyetlen célja van az életben: bármilyen módon minél több pénzt keresni. Semmi közös nincs bennünk vagy mégis? Julius mellesleg valamikor a tengerészgyalogságnál szolgált, és mesterien verekszik, ami nagyon jól jön, amikor nyilvánvalóvá válik, hogy valaki Grace vesztére tör.”

Kiadó: Európa

Kiadás éve: 2016.

Eredeti mű: Trust no one

Fordította: Palkó Katalin

Oldalszám: 360

ISBN: 978-963-405-394-1

Korábban már olvastam Jayne Ann Krentz regényeit, csak akkor nem írtam róluk. Most úgy döntöttem, hogy újra elolvasom néhány könyvét, és megosztom a véleményem róluk. Kezdetnek a Nem bízhatsz senkiben című regényét választottam. Izgalmas cselekmény, romantika és humor. Szerintem szórakoztató. Nagyon jó választás azoknak, akik szeretik a romantikus krimiket. A romantikus és a krimi szál finom egyensúlyban van a regényben. Szellemesek a párbeszédek.

Az írónő rögtön a dolgok közepébe vágott, és egy gyilkossággal indította a történetet. Grace Elland holtan találta a főnökét. Ennek hatására emléktöredékek villantak fel benne egy másik halottal kapcsolatban (akit tizenhat évesen látott). Rémálom kísértette, és pánikrohamok kínozták. Régóta a napi rutinjává váltak a légzőgyakorlatok.

Grace és Julius Arkwright egy balul sikerült vakrandin ismerkedtek meg, amit a barátaik szerveztek. Irene és Grace kicsi koruk óta barátnők voltak. Irene férje (a rendőrfőnök) és Julius pedig együtt szolgált a tengerészgyalogságnál. Julius hűvös, fegyelmezett, gyakorlatias, határozott, sikeres férfi. Amikor kitűz maga elé egy célt, nem hátrál meg. Grace optimista, erős jellemű nő, aki különös üzeneteket kapott az elhunyt főnöke privát e-mailjéről. A kolléganői nem kaptak e-maileket, csak ő.

Bár Grace és Julius kapcsolata nem indult zökkenőmentesen, a férfi nagyon figyelmes és segítőkész volt a nővel. Erősen vonzódtak egymáshoz. Aranyos volt, ahogy a férfi megkérte Grace-t, hogy kísérje el egy fogadásra, mint a partnere. A nő segített neki megírni a vacsora utáni beszédet. Julius-nak tervei voltak Grace-szel. Nem szórakozást keresett, hanem valami mást.

Mivel számítottam a krimi szálra, ami nem durván és nyersen van megfogalmazva, ezért úgy gondoltam, hogy a gyilkosság, a sikkasztás és a hátborzongató e-mailek küldözgetése megfelelő módon volt kifejtve. A bűnügyi szál még számomra is elfogadható határon belül volt. Mivel szeretek éjjel jól aludni, ezért a vérfagyasztó krimiket inkább kihagyom. Bevallom, hogy a döglött patkányos rész miatt majdnem elvesztett az írónő. Annál azért végigfutott a hideg a hátamon. És ez nem jól eső borzongás volt, hanem az a fajta, ami megijeszt.

Bár a történet egy adott sémát követ, mégis voltak benne váratlan fordulatok.

Elragadó volt, ahogy Julius védelmezte Grace-t. A forró pillanatokból nem hiányzott az intimitás.

Szerintem az írónő szépen egybeszőtte a szenvedélyes, romantikus, és a titokzatos, bűnügyi szálakat.

Julius új beszéde sikert aratott az estélyen. Ő és a partnere, Grace szinte mindenkit lenyűgöztek. Persze voltak néhányan, akik igyekeztek megakadályozni, hogy jól végződjön a napjuk. Grace és Julius azonban nagyon jó csapatot alkottak. Nagyon meghitt és szenvedélyes volt az éjszakájuk. Tetszett, hogy a férfi nem akarta másnak mutatni magát Grace előtt, mint aki volt. Jó volt, hogy nyíltan tudtak beszélni egymással a pánikbetegségről. Itt kihagyott az írónő egy remek alkalmat arra, hogy olvasmányosan ismertesse a poszttraumás stresszt.

Lépésről lépésre zajlik a nyomozás. Fokozatosan bontják ki a rejtély szálait. Az új információkat „csepegtetve” kapjuk. Így a szereplőkkel együtt találgathatunk, izgulhatunk. Kapcsolat van a két (a mostani és az évekkel korábbi) gyilkosság között. A főszereplők és barátaik próbálják megtalálni a kapcsolatot, ami összeköti az ügyeket.

Voltak nehéz helyzetek, de Julius bízott Grace bátorságában, elszántságában. Bár Grace talán egy kicsit naiv. Igyekszik mindenkiben meglátni a jót. A férfi ezt igyekszik ellensúlyozni, és védelmezni a nőt.

Az elkövető legnagyobb terve darabokra hullott, minden összeomlóban volt. Azt tervezte, hogy lelép. Amikor megpróbálta „elvarrni a szálakat”, elkapták. Csakhogy az ügy összetettebb volt, mint azt gondolták. Elvileg a másik elkövetőnek el kellett volna rejtőznie, el kellett volna menekülnie. De a bosszú fontosabb volt. Ez vezetett a következő „csavarhoz” a történetben.

„Tégy úgy, mintha ura lennél a helyzetnek, különösen akkor, ha tudod, hogy nem így van. A tudatod kitisztul, és meglátod a lehetőségeket, amelyeket most elfed a káosz.”

Három férfi sietett Grace segítségére. De nem kellett megmenteni a bajba jutott nőt, mert megmentette saját magát.

Az, hogy Grace és Julius megismerkedtek és egymásba szerettek megváltoztatta az életüket. Minden sokkal jobb lett.

Ana könyvajánlói - Nora Roberts: Személyazonosság

Vigyázat! Cselekményleírást tartalmaz.

Fülszöveg:

"A New York Times bestseller szerzőjének félelmetes, új thrillere egy férfi kísérteties gonoszságáról és egy nőről szól, aki azért küzd, hogy visszaszerezze az életét.

Morgan Albright, az egykori állandóan költöző katonagyerek végre gyökeret eresztett egy Baltimore melletti barátságos környéken. Barátnője és lakótársa, Nina segít neki a jelzáloghitel törlesztésében, miközben Morgan pultosként dolgozik. De miután Ninával megrendezik első vacsorapartijukat, amelyen Luke, a jóképű informatikus srác is részt vesz, akivel Morgan a bárban ismerkedett meg, a lány gondosan felépített világa darabokra hullik. A hátsó ajtó üvege betörve, a készpénz és az ékszerek eltűntek, az autóját elvitték, Nina pedig holtan fekszik a padlón.

Hamarosan kiderül a szörnyű igazság: Morgan volt az, aki a szörnyeteget beengedte. „Luke” valójában egy Gavin nevű szélhámos, aki egy bizonyos nőtípust vesz célba, ellopja a vagyonát és a személyazonosságát, majd megvalósítja végső célját, a gyilkosságot.

Amit az FBI elmond Morgannek, az több mint hátborzongató. Nem Nina Gavin esete, hanem Morgan. Nina egyszerűen csak rosszkor volt rossz helyen. És a rémálom Morgan számára csak most kezdődik. Hamarosan nincs más választása, mint anyja vermonti otthonába menekülni. Miközben azon fáradozik, hogy újrakezdje az életét, találkozik egy másik férfival, Miles Jamesonnal, akinek családi vállalkozása mélyen gyökerezik a városban.

De Gavin még mindig új áldozatokra vadászik, és nem felejtette el azt sem, aki megmenekült."

Kiadó: Gabo

Kiadás éve: 2023

Fordította: Tóth Gizella

Oldalszám: 552, puhatáblás

ISBN: 9789635664733

Az írónőtől megszokott stílus. Lassan építette fel a történetet. Nagyon részletesek a leírások. Összetartó közösség, családias légkör, újrakezdés.

Morgan Albright bátor, céltudatos, erős, független és okos nő. (Jól megismerjük, mire Miles feltűnik.) Szorgalmasan tanult, mert szerette volna megvalósítani az álmait. A saját otthon megteremtését, és a saját vállalkozás indítását. Amikor úgy tűnt, hogy jól alakulnak a dolgai, az egyik álma (az otthonteremtés) megvalósult, váratlanul tragédia történt. A lakótársát, és barátnőjét, Ninát valaki meggyilkolta az otthonukban. Nagyon összetört. A kezdeti sokk után elhatározta, hogy túlteszi magát a megrázkódtatáson, és megoldja a problémáit, mert muszáj. Újra szembe kellett néznie az élettel. De ez sokkal nehezebb volt, mint hitte. Megjelent az FBI, és kiderült, hogy a pszichopata, szélhámos, sorozatgyilkos valójában őt szemelte ki. Morgan volt az egyetlen túlélő, akiről tudtak. A helyzet rosszabb lett, és tovább romlott. Amikor összecsaptak a hullámok a feje felett, akkor úgy döntött, hogy hazamegy a nagymamájához és az édesanyjához. A két nő szeretettel várta. Az élet, amit felépített, romokban hevert. Tovább kellett lépnie. Legalább nem volt egyedül. A családjával volt egy festői szépségű helyen.

„Új terveket szősz majd, új világot építesz.”

És a nagyinak igaza lett. Kedveltem az idős hölgyet. És Morgan anyukája is szimpatikus volt. Sok szerethető szereplő volt a könyvben. Miles és a kutyája, Howl is megnyerő volt. Tetszett a történet kutyás szála. Jót nevettem azon, hogy a nőnek visszavitte a kutya az eldobott labdát, de a gazdájának nem volt hajlandó. Aranyos jelenet volt.

Miles egy vonzó, férfias, érdekes ember, szilárd erkölcsi kódexszel. Tisztelettudó, öntudatos és kedves, de kicsit „nyers” is. Ő és Morgan illettek egymáshoz. Kiállt Morgan mellett, és tudta, hogy a nő is kifog állni magáért. Erőt adott neki. Jó élete lett. Jobb, mint amiről valaha álmodott.

Morgan talpra állt, és újra önmagára talált az őt ért megrázkódtatások után. „Újraépítette” az életét. Ezzel szemben a személyiségtolvaj sorozatgyilkos elindult lefelé a lejtőn, és egyre többet hibázott.

Gavin Rozwell, a gyilkos még mindig Morgant akarta. Őt hibáztatta mindenért. Úgy gondolta, hogy azért vesztette el a szerencséjét, és az okozta minden problémáját, hogy a nő megmenekült. Elhatározta, hogy befejezi, amit elkezdett.

Morgan mégis összeszedte magát. Erős asszonyokból álló háztartásban élt, volt munkája, amit szeretett, és volt egy férfi, Miles, akivel szerették egymást. Azért költözött Vermontba, mert muszáj volt. És azért maradt, mert boldog volt.

Végigkísérhettük Morgan megerősödését, boldogságra találását. És láthattuk, hogy a kegyetlen bűnöző hogyan halad felé, nem számítva arra, hogy a nő legyőzheti.

Nagyon érdekes és szórakoztató regény.

Ana voltam, sziasztok. 

Nora Roberts: Sötét örvények

Vigyázat! Cselekményleírást tartalmazhat.

Fülszöveg: 

„Kívülről nézve a Lakeview Terrace-i ház tökéletesnek tűnik, ahogy a Bigelow család is látszatra tökéletes család: jó nevű, mindenki által tisztelt apa, elbűvölő és odaadó anya, két gyönyörű gyermek. Egy tökéletes életet élő tökéletes család egy tökéletes házban.

De a hibátlan felszín alatt sötét dolgok rejtőznek, és a zárt ajtók mögött egy egészen más élet zajlik. Az erőszakos apa és a diszfunkcionális anya terrorizálja a tizenéves Zane-t és Brittet. Zane túlságosan fél ahhoz, hogy bárkinek is szóljon a helyzetükről, de mindent megtesz, hogy megvédje a húgát, s közben számolja a napokat, mikor lehetnek végre szabadok.

Egy kegyetlen éjszaka után, amikor apjukat olyan mértékben elragadja az indulat, hogy úgy tűnik, minden még rosszabbra fordul, a testvéreknek sikerül elmenekülniük. Szeretett nagynénjük segítségével fokozatosan újra felépítik az életüket, új családot teremtenek, és maguk mögött hagyják a múltat. De egy olyan gyerekkor, mint az övék, örökre árnyékot vethet az életükre. Meg tudnak-e valaha szabadulni a múltjuktól? Vagy azok a sötét örvények a felszínre törnek, és arra kényszerítik őket, hogy ismét az életükért küzdjenek?”

Kiadta: GABO kiadó

Megjelent: 2019

Fordította: Tóth Gizella

Fordításul szolgáló mű: Nora Roberts: Under Currents

Oldalszám: 544

ISBN: 978-963-406-892-1

Témáját tekintve 18 éves kor alatt nem ajánlott.

Az írónő, ahogy a legtöbb könyvénél, úgy itt is az "in medias res", bele a dolgok közepébe elvet vallotta, és rögtön leverte az olvasót a lábáról egy durva családon belüli erőszakkal. Szívszorító volt olvasni, hogy mennyi mindent megtehetett Graham Bigelow büntetlenül, oly sok éven át, amiért szerintem soha nem kapta meg igazán a büntetését. Annyi szörnyűség után tizennyolc év börtön enyhe büntetés volt neki.

A történet ezen része valósághűre sikerült a tökéletes családanyával, aki a szülői munkaközösség vezetője, és a nagy presztízsű orvos apukával, aki rengeteget adakozik a közösség javára, embereket ment, tökéletes otthont teremt a feleségével és két csodás gyermekével, közben pedig zárt ajtók mögött, mikor nincsenek figyelő szempárok, jönnek a lelki és fizikai bántalmazások, megfélemlítések, mert megteheti. Persze a verést mindig úgy csinálja, hogy annak látszólagos nyoma ne maradjon. Szívesen üt gyomron, vesén, vagy a törzsön szinte bárhol, hiszen ahol ruha fedi, ott nem fogja senki meglátni. Ha véletlenül mégis úgy alakul, kimagyarázza, hogy szerencsétlen baleset történt. S amikor végre, nagyon hosszú idő után kiderül, az önmarketingnek és a jól felépített hazugsággyárnak köszönhetően a kiérkező rendőrök nem hisznek a súlyosan bántalmazott gyereknek, sőt… tovább járatják vele a poklot, ami úgy tűnhet, soha nem ér véget.

Sajnos ez abszolút hihető. Nem egyszer olvastam vagy hallottam olyat, hogy a bántalmazó fél annyira meggyőzően adta elő a kis meséjét, hogy végül az áldozatot hibáztatta mindenki a történtekért. Ugye ez nektek is ismerős?

Mindenesetre ebben a történetben voltak, akik jól ismerték a gyerekeket, és segítettek abban, hogy kikerüljenek a pokoli szülők karmaiból. Dave, Emily néni, Lee Keller nyomozó és még jó pár ember, akiket olvasás során a szívembe zártam.

Emily néni és a többiek minden követ megmozgattak azért, hogy Britt és Zane biztonságban érezze magát, és jó irányt vegyen az életük. A feltétel nélküli szeretet csodákra képes, ezt bizonyítja az is, hogy végül mindketten a lehető legjobbat hozták ki abból a traumából, amit sajnálatos módon át kellett élniük.

A könyv első része pörgősre sikerült, aztán ahogy a szerzőtől megszokhattuk, jött egy kis enyhülés, a történet szépen lassan csordogált a maga kis medrében, hogy az olvasó jusson egy kis lélegzethez, és utolérhesse magát. Évek teltek, szereplők jöttek és mentek, bővült a család, és új embereket ismerhettünk meg. Belépett a képbe Darby McCray, aki szerintem abszolút magával ragadja az olvasót. Darby tájépítészeti szenvedélyét olyan szinten képes volt átadni az írónő, hogy legszívesebben beköltöztem volna az egyik bungalóba, amit már Darby kicsinosított.

Imádtam a tájleírásokat, a megannyi apró részletet, ami miatt magam előtt láttam egész Lakeview városát, a tóval, a körülötte lévő házakkal, és persze Emily néni üdülőparadicsomával, a Walker Lakeside nyaralókkal. Nagyon megszerettem a szereplőket, legyenek két vagy négylábúak, kivéve a Bigelow házaspárt, a Draper családot, illetve Trentet.

Tetszett, hogy a durvább és lágyabb jelenetek a könyvben váltották egymást, így a krimi és a romantika kellemes elegyet alkotott, és egyiknél sem éreztem azt, hogy túl sok. Mondanám, hogy ennyi kóros lelki alkatú egyénnel képtelenség találkoznia egy embernek, de sajnos nem állíthatom teljes bizonyossággal, hogy ez nem életszerű.

A könyv nagyon jó, olvastatja magát, kellően izgalmas, időnként romantikus. Tetszik, hogy a szerző felhívja a figyelmet a családon belüli erőszakra, illetve arra, hogy az ember merjen segítséget kérni. Azon felül, hogy szórakoztat, elgondolkodtat, és arra ösztönöz, hogy hallgassunk a megérzéseinkre, mert olykor életet menthet.

Számomra ez a könyv 10/10.

Karen Rose: Egyedül a sötétben (Romantic Suspense 17./Cincinnati 2.)

„Karen ​Rose, a New York Times bestseller írónője visszatér a Cincinnati sorozat egy újabb, lélegzetelállítóan izgalmas kötetével, amiben találkozik a veszély és a vágy, az igazságosság és a bosszú.
Scarlett Bishop gyilkossági nyomozó már látott elég gazembert, aki az igazságszolgáltatásban megtalálta a kiskapukat, és ártatlan áldozatot, akit senki sem bosszult meg. Tudja, hogy a jó nem mindig győzedelmeskedik. Eddig sikeresen elrejtette magában a haragját és a vágyát, hogy ő maga szolgáltasson igazságot. De ez már nem tarthat sokáig.
Marcus O’Bannion, aki korábban a hadseregben szolgált, félelmet nem ismerve harcol az áldozatokért. A titokzatos múltja miatt ez nem is csoda. Úgy hiszi, látta már az emberi gonoszság legalját, de aztán elkezd kutakodni annak a fiatal lánynak a meggyilkolása ügyében, aki korábban az ő segítségét kérte. Scarlett-tel közösen elindulnak egy olyan sötét úton, ami miatt egy veszélyes emberkereskedő hálózat célkeresztjében találják magukat. Hogy a bűnözőket megállítsák, egyszerre kell ravasznak és könyörtelennek lenniük. De túl is kell élniük ezt a kalandot.”

Kiadta: Könyvmolyképző kiadó
Megjelent: 2020. november 18.
Fordította: Irás Emese
Fordítás alapjául szolgáló mű: Karen Rose: Alone In the Dark
ISBN: 978-963-457-798-0
Oldalszám: 816
Műfaját tekintve krimi, egy leheletnyi romantikával és humorral fűszerezve.
 
Nyolc évvel ezelőtt ismerkedtem meg Karen Rose könyveivel, amikor még az Ulpius kiadó égisze alatt jelentek meg a könyvei magyar nyelven, s azonnal a rabjává váltam. Első könyvem tőle a Vartanian trilógia első kötete, a Halj meg értem című regény volt (Romantic Suspense 7.), és úgy éreztem, hogy minél gyorsabban el kell olvasnom a többi magyarul megjelent könyvét is.
Karen Rose könyveiben minden szükséges krimi elem megtalálható. Fordulatos, cselekményekben gazdag, izgalmas, sokkoló, lélegzetelállító, sokszor szomorú, néha humoros. Az érzelmi skálán rengeteg mindent megtapasztalunk olvasás közben. A szereplői kiforrottak, egyszerűen nagyszerűek. Könnyen beleélhetjük magunkat a karakterek helyébe, hiszen kedvelhető, igazán emberi szereplőket kreál az írónő. A nyomozás izgalmas, az információkat nem egyszerre kapjuk, hanem szépen fokozatosan, képes mindvégig fenntartani az érdeklődést, és az emelkedő feszültség jellemzi.
 
Ennél a kötetnél sem volt ez másképp. A krimi szál erős, sokszor megrázó és sokkoló, néha gyomorforgató. Alaposan megjártam az érzelmi hullámvasutat, ejtettem pár könnycseppet, és úgy éreztem, mintha valami ránehezedett volna a mellkasomra. Tehetetlennek éreztem magam és mérhetetlen düh munkált bennem az olvasottak miatt. Mondhatni alaposan kihozott a sodromból. Karen Rose olyan témához nyúlt, ami alaposan felkavarja az embert. Emberkereskedelem, gyermekbántalmazás, kínzások, különös kegyetlenséggel elkövetett gyilkosságok tömkelege alkotja a cselekmények egyik szálát. Ugyanakkor az írónő most is igyekezett humorral enyhíteni a történet generálta feszültséget, amire szükség is volt. A romantikus szál erőteljes lett, kissé aggódtam a könyv utolsó harmadánál, hogy esetleg a szerző túlzásba is esik, de végül visszazökkentünk a krimi szál sűrűjébe, így mondhatni egyensúlyba került minden elem. Az írónő mindenből annyit tett a történetbe, amennyire szükség volt. Most is csak azt tudom mondani, ez a nő egy zseni. Lendületes, feszültséggel teli, izgalmas, rejtélyes, döbbenetes és még sorolhatnám a jelzőket, ami mind helytálló lenne a regénnyel kapcsolatban. Nagyon vártam már ezt a részt, és egyáltalán nem csalódtam. Bár sorozat része, önálló kötetként is simán helytáll. Erőteljes történet, határozottan nagyot üt. Marcus O’Bannion pedig hab a tortán. Hogy miért gondolom ezt? Olvassátok el!
Reméljük az írónő többi könyvére már nem kell ennyit várni. Számomra abszolút a kedvenc szerzők között szerepel.
 
Pontozás: 10/10
Egyetlen észrevétel: több elütés is volt a könyvben, ami picit zavaró volt, de ez nem vont le a történet értékéből.

Könyveim Karen Rose-tól

Egy kis érdekesség:
Karen Rose "Romantic Suspense" könyvei sorrendben
1.) Don't Tell (Chicago, IL) - Caroline Stewart és Max Hunter
2.) Have You Seen Her?  (Raleigh, NC) - Steven Thatcher és Jenna Marshall   
3.) I'm Watching You  (Chicago, IL) - Abe Reagan és Kristen Mayhew
4.) Nothing To Fear  - Vigyázz rám (Chicago, IL) - Ethan Buchanan és Dana Dupinsky
4.5) Dirty Secrets eBook Only
5.) You Can't Hide - Érints meg (Chicago, IL) - Aidan Reagan és Tess Ciccotelli
6.) Count To Ten - Számolj tízig (Chicago, IL) - Reed Solliday és Mia Mitchell
7.) Die For Me - Halj meg értem (Vartanian 1) (Philadelphia, PA) - Vito Ciccotelli és Sophie Johannsen
8.) Scream For Me - Sikíts értem (Vartanian 2) (Atlanta, GA) - Daniel Vartanian és Alexandra Fallon
9.) Kill For Me - Gyilkolj értem (Vartanian 3) (Atlanta, GA) - Luke Papadopoulos és Susannah Vartanian
10.) I Can See You (Minneapolis, MN) - Noah Webster és Eve Wilson
11.) Silent Scream  (Minneapolis, MN) - David Hunter és Olivia Sutherland
12.) You Belong To Me  (Baltimore, MD) - JD Fitzpatrick és Lucy Trask
13.) No One Left To Tell  (Baltimore, MD) - Grayson Smith és Paige Holden
14.) Did You Miss Me? (Baltimore, MD) - Joseph Carter és Daphne Montgomery
14.5) Broken Silence eBook Only (Baltimore, MD) Daphne Montgomery és Joseph Carter
15.) Watch Your Back  (Baltimore, MD) - Clay Maynard és Stevie Mazzetti
16.) Closer Than You Think  - Közelebb, mint hinnéd (Cincinnati, OH) - Faith Corcoran és Deacon Novak
17.) Alone In The Dark – Egyedül a sötétben  (Cincinnati, OH) - Scarlett Bishop és Marcus O'Bannion
18.) Every Dark Corner (Cincinnati, OH) - Griffin 'Decker' Davenport és Kate Coppola
19.) Monster In The Closet  (Baltimore, MD) - Clay Maynard
20. Edge Of Darkness (Cincinatti, OH) - Adam Kimble és Meredith Fallon
21. Death Is Not Enough (Baltimore, MD)
22. Say You're Sorry (Sacramento) - Gideon Reynolds és Daisy Dawson
23. Into The Dark (Cincinatti, OH) - Diesel Kennedy és Dr. Dani Novak
24. Say No More (Sacramento)
 
Főbb karakterek városokra lebontva:
Chicago, IL: Abe Reagan, Aidan Reagan, Caroline Stewart, Dana Dupinsky, Ethan Buchanan, Kristen Mayhew, Max Hunter, Mia Mitchell, Reed Solliday, Tess Ciccotelli
Raleigh, NC: Jenna Marshall, Steven Thatcher
Philadelphia, PA: Sophie Johannsen, Vito Ciccotelli
Atlanta, GA: Alexandra Fallon, Daniel Vartanian, Luke Papadopoulos, Susannah Vartanian
Minneapolis, MN: David Hunter, Olivia Sutherland, Eve Wilson, Noah Webster
Baltimore, MD: Clay Maynard, Daphne Montgomery, Joseph Carter, Stevie Mazzetti, Grayson Smith, Paige Holden, JD Fitzpatrick, Lucy Trask
St. Petersburg, FL: Christopher Walker, Emma Townsend
Cincinnati, OH: Deacon Novak, Faith Corcoran, Scarlett Bishop, Marcus O'Bannion, Griffin 'Decker' Davenport, Kate Coppola
Sacramento: Gideon Reynolds, Rafe Sokolov, Daisy Dawson, Mercy Callahan, Ephraim Burton

Nora Roberts: Biztos menedék

„Néha ​előfordul, hogy nincs olyan biztonságos hely, ahol elrejtőzhetünk.

Egy teljesen átlagos este kezdődött a Portland Plázában. Három kamasz lány a film kezdetét várta a moziban. Egy fiú flörtölt egy napszemüveget árusító lánnyal. Anyák és gyerekek együtt járták a boltokat. Egy videojáték-üzlet vezetője a vevőivel foglalkozott. Aztán három fegyveres érkezett a plázába.

A káosz és az öldöklés csak nyolc percig tartott, mert a három ámokfutót gyorsan leterítették. De akik átélték ezt a nyolc percet, örökre a hatása alatt maradtak. A következő években az egyik túlélő a rendőrség kötelékében találja meg a hivatását. A másik magába zárkózik, megpróbálja eltemetni az emléket, amikor a női mosdóban rejtőzködve kétségbeesetten szorongatta a mobiltelefonját, míg végül rájön, hogy a művészetben tudja kifejezni az érzelmeit.

De egyvalaki nem volt elégedett a DownEast Mall-béli mészárlás halálos áldozatainak számával. És miközben a túlélők lassan meggyógyulnak, menedéket találnak, és újjáépítik az életüket, rá kell döbbenniük, hogy egy újabb merénylő les rájuk. És most már talán tényleg nem lesz biztos menedék, ahol elrejtőzhetnek.”

Kiadta: GABO Kiadó

Megjelent: 2018

Fordította: Gondáné Kaul Éva

Fordítás alapjául szolgáló mű: Nora Roberts: Shelter in Place

Oldalszám: 552

ISBN: 978-963-406-746-7

Nora Roberts eredeti nevén: Eleanor Marie Robertson (Silver Spring, Maryland, USA, 1950. október 10. –) amerikai írónő.

Karrierjét egy hóviharnak köszönheti: 1979 februárjában egy nagy hóvihar volt Keedysville-ben, ahol az írónő lakott, és mivel a vihar miatt nem tudott kimozdulni otthonából hasznosan akarta tölteni az időt, ezért elkezdett történeteket írni.

Összesen 133 regényt írt, amelyek közül kilencet filmesítettek meg, ezek: Bukott angyal, A menedékhely, Csendes öböl, Holdfogyatkozás, Kék füst, Északi fény, Délidő, Azúrkék égbolt, A múlt titkai.

A könyvről:

Nagyon örültem, hogy egy újabb Roberts regényhez jutottam, mert imádom az írónő stílusát, történeteit, és a fantáziája szinte kiapadhatatlannak tűnik. Legyen krimi, thriller, fantasy vagy romantikus, Nora Roberts mindegyik műfajban képes élvezhetőt alkotni.

Most sem volt ez másképp, egy érdekes, jól kivitelezett regényt kaptam, bár akadtak apróbb bakik, ezek mégsem vontak le az értékéből. Ugyanakkor hiányzott az az igazi, bizsergető, borzongató érzés, mint amit annó a Megszállottság olvasásakor is éreztem. Persze attól még nagyon jó regény volt, az eleje ütősre sikeredett, szó szerint letaglózott a lövöldözésről szóló rész, és az írónő képes volt végig fenntartani az izgalmat, de kár volt olyan korán elárulni, hogy ki áll a dolgok hátterében. Szerintem lehetett volna még ezt picit fokozni, hogy mi is nyomozhassunk Reed-ék csapatával.

A szereplőkről minden szükséges információt megkap az olvasó egy kis körítéssel, így nincs hiányérzetünk. Legyen fő vagy mellékszereplő, senki nem marad ki a bemutatásból. 

Tetszett, hogy a lövöldözés után arról is olvashattam, hogyan folytatták az életüket a túlélők. Betekintést nyerhettem a főszereplők életébe, megismerhettem a fájdalmukat, vívódásaikat, illetve azt, hogy ki milyen módon dolgozta fel a történteket.

Kedvenc szereplőm több is akadt. Az elsőszámú kedvenc a bohókás, kissé különc, de igazán vagány nagymama, Cici, aki igazi művész és talán kicsit boszi is. Fantasztikus karakter, humoros, kedves, szeretetreméltó. Első olvasásra az ember szívébe lopja magát.

A második kedvencem Reed, akit néhányan talán túl tökéletesnek találnának, de szerintem ő pont olyan főhős, akire szükség volt ebben a történetben. Ráadásul imádtam a közös jeleneteiket CiCi-vel, valamint Barney-val. A névválasztás miatt külön imádtam.

A harmadik kedvenc pedig Essie, aki szerintem kulcsfontosságú szereplő a könyvben. Okos, bátor, kedves és empatikus. Azon kívül, hogy kiváló nyomozó, szívén viseli az emberek sorsát és igyekszik figyelemmel kísérni, segíteni és bátorítani mindenkit. Tetszett, hogy a szárnyai alá vette Reed-et, és hogy szoros barátság alakult ki közöttük.

Ahogy az már lenni szokott, a krimi és a romantikus szál egyaránt teret kapott, és a szerző igyekezett úgy szőni a szálakat, hogy egyiket se érezzük túl soknak, ráadásul a téma miatt mélysége is van a történetnek.

A tájleírások most is meseszerűek, szinte láttam magam előtt a szigeti villákat, a szirteket és a partot nyaldosó hullámokat, melyeket megvilágított a holdfény.

Pontozás: 10/9