Ana könyvajánlói - Heidi Swain könyvek

A téli kert című regény volt az első, amit az írónőtől olvastam. Nagyon tetszett, és nem volt kérdéses, hogy megszerzem és elolvasom a többi regényét is. Részben hálás vagyok a 21. Század kiadónak, mert olvashattam Heidi Swain néhány könyvét. Másrészt haragszom rájuk azért, mert a Wynbridge sorozatból csak a kilencedik kötetet adták ki, pedig külföldön tizenegy kötetes jelenleg a sorozat. A Nightingale sorozatból az első három jelent meg magyarul, bízom benne, hogy a következő két regényt is hamarosan olvashatjuk.  Elszomorított, hogy a kiadó nem jelentette meg magyar nyelven az összes könyvét. 

Mivel kíváncsi voltam, hogy mi lesz a többi könyvvel, ezért írtam a kiadónak. Az alábbi válasz érkezett:

"Jelenleg még tervezés alatt áll Heidi Swain további könyveinek kiadása, erről jelenleg még nem tudunk konkrétabbat mondani."

Heidi Swain megannyi Sunday Times-bestseller szerzője, Norwich megyében él családjával és Storm nevű macskájukkal. Szenvedélye a kertészkedés, a vidéki élet, túrázik, és antik használati tárgyakat gyűjt. Az éjjeliszekrényén óriási kupacban tornyosulnak az elolvasandó könyvek.

Heidi Swain: Karácsony ünnepén (Wynbridge 9.)

Szeretem az írónő stílusát. Életigenlő és pozitív hozzáállású. Visszatérő téma az újrakezdés, a közösségi szerepvállalás és az összetartozás. Nagyon szép történet. Finom humorral, szeretettel, és nagyon szép leírásokkal teli regény. Elénk tárul az angol táj szépsége, amit áthat a közelgő ünnepek varázsa. Nagyon tetszett, hogy kutyák is vannak a történetben. Főleg Bran, a farkaskutya került közel a szívemhez.

Nagyon sajnálom, hogy a korábbi részek nem jelentek meg magyar nyelven. Szívesen elolvastam volna.

Nightingale tér trilógia

Heidi Swain: A napsütötte Nightingale tér (Nightingale tér 1.)

Szép a borítója.

Kisvárosi románc, újrakezdés, a közösség összetartó ereje. Életteli, hangulatos történet élvezetes stílusban megírva.

Üdítő és reményteli érzés volt olvasni arról, ahogy az emberek összefognak. A Wentworth-örökség, a Prosperous Place és a közösségi kert szépen összekovácsolta őket. A kis közösségben mindenki megtalálta a maga helyét, és mindenki megvalósította az álmait.

Igazából csak Kate ex férje zavart. Megcsalta a feleségét, aki ezért elhagyta. Lehetett volna benne annyi tartás, hogy békén hagyja, és nem igyekszik egyfolytában visszaszerezni őt. David egy gerinctelen alak. Egyetlen jó dolgot tett, mégpedig azt, hogy lelépett a Wentworth-leszármazott, Luke exével.

Kate, Lisa és Heather barátsága egy nagyon jó szál a történetben. Nagyon tetszett, amikor a három nő a tónál sétált, és Lisa jól megmondta a véleményét Kate ex férjéről, meg Kate szerelemről alkotott nézetéről.

Összességében véve Kate szimpatikus karakter, de ez a kicsit gyerekes hozzáállás, és az hogy önmagát okolta a házassága kudarcáért bosszantó volt.

Okos nő, csak bután viselkedett.

A Kate és Luke között kialakuló romantikus kapcsolat a félreértések sorozata. De a végén minden tisztázódik, és jól alakulnak a dolgok.

"... nem számít, milyen jól szervezed a dolgaidat, amikor az élet ad egy csavart labdát, minden egy pillanat alatt kizökkenhet a kerékvágásból."

Heidi Swain: Életrecept a Nightingale térről (Nightingale tér 2.)

Szép, színes, hangulatos a borítója.

Magával ragadó hangulatú, kedves történet.

Jók a leírások. Hívogató a környezet. Fontos téma a könyvben, hogy a kertészkedés jó hatással van az emberek mentális állapotára, jót tesz a léleknek. Előbb-utóbb mindenkit beszippantott az a hely. Ahogy az emberek a kert bűvkörébe kerültek, valahogy elkezdtek rendeződni a dolgok. Ahogy javult a lelki világuk, úgy születtek meg a megoldások is a felmerült problémákra.

Nagyon tetszett, hogy Poppy próbálta felhívni a figyelmet arra, hogy milyen jók a házi készítésű dolgok. Szívmelengető volt a közös bodzaszörp készítés. És nem csak azért, mert én is szeretem.

Nagyon illett a kerthez a Grow-Well név.

Az írónő nagyon szépen írt azokról az emberekről, akik segítik az új szomszédok beilleszkedését, és próbálnak tenni azért, hogy jól érezzék magukat.

A Poppy és Jacob közti romantikus szál lassan indult, nehezen szökkent szárba. Végül minden jól alakult. Poppy és Jacob egy pár lett. A testvérek kapcsolata megerősödött.

Heidi Swain: A téli kert (Nightingale tér 3.)

Elragadott az elbűvölő ünnepi borító. Nagyon tetszett ez a könyv. Szórakoztató, humoros és érzelmes. Szívmelengető történet a természet szeretetéről, a közösség összefogásáról, és átformáló erejéről. A részletes leírásoknak köszönhetően szinte magam előtt láttam a helyet, a kertet. Imádtam. Nell-ről, a kutyusról szóló részek is nagyon a szívemhez szóltak. Ideális könyv a „bekuckózós estékre”.

Heidi Swain: A könyvrajongók búvóhelye

Könnyed, szívmelengető történet. Egy könyv a barátságról, titkokról, döntésekről szórakoztató formában. A szereplők közös kedvenc regényéről és a filmről nem sokat tudtunk meg, de ez nem volt nagyon zavaró, mert így is sikerült bemutatnia, hogy egy könyv is közelebb hozhat egymáshoz embereket. Maga a történet nagyon tetszett. De kicsit nehezen, döcögősen indult. A szereplők felnőtt nők és férfiak, de cselekedeteik alapján néha úgy tűnt, mintha kamaszok volnának. Bár tekintve, hogy milyen érzelmi hullámvasúton voltak, talán nem is csoda. Lehet, hogy sokan gyerekesen reagáltunk volna bizonyos helyzetekre. Az írónő nagyon szépen ábrázolta a végső búcsút, a gyászfeldolgozást. A helyszínek részletes leírásának köszönhetően könnyű magunk elé képzelni a gyönyörű tájat.

Ez a végtelenül kedves, pozitív életszemléletű írónő egy kis reményt csepegtet az olvasókba, kellemes érzésekkel tölti el őket, és talán egy kicsit visszaadja az emberekbe vetett hitüket. A történetein érezni azt a szeretetet, amivel íródtak.

Ana voltam, sziasztok! 

Ritecz Balázs: Az észnélküliség legendája

Fülszöveg: „Amikor az ember kikerül az iskolapadból, általában az első dolog, amivel szembesül, hogy munkát kell találnia. Különösen igaz ez azokra, akik mögött nincs ott a szülői támogatás. Tamásnak szerencséje van, mert amint keresgélni kezd az álláspiacon, szinte azonnal alkalmazzák, annak ellenére, hogy semmi gyakorlata nincs. Eleinte jól is mennek a dolgok, ám egy idő után a fiú unatkozni kezd. Ekkor kezdődnek körülötte a káoszba fulladó események, amelyek követik a második, harmadik és az összes munkahelyére. Elkeseredésében egykori iskolatársa tanácsára még egy szakembert is meglátogat, hátha kiderül, mi a baj vele. Vajon van-e esély Tamás számára, hogy megtalálja helyét ebben a cseppet sem elfogadó és empatikus világban? Ritecz Balázs szórakoztató köntösbe bújtatott társadalomkritikája tükröt tart mindazok elé, akik munkaadóként találkoznak emberekkel mindennap, mindenki másnak pedig könnyed olvasmányul szolgálhat.”

Kiadó: Novum Publishing GMBH
Oldalak száma: 254
Megjelenés: 2025. május 28.
Kötés: Puhatáblás
ISBN: 9783991308270

A szerzőről:

Ritecz Balázs 1990. 07.22-én született Debrecenben. Végzettsége szerint idegenforgalmi menedzser. A cívisvárosban folytatta tanulmányait, ott is kezdett dolgozni. Hat évig recepciósként tevékenykedett, aztán rövid ideig a kereskedelemben, majd 2019-ben Budapesten, a bankszektorban helyezkedett el. Nőtlen. Kedvenc időtöltése a motorsportszériák követése, a túrázás és a fotózás. Három testvére van. Az észnélküliség legendája az első regénye.

Kérdezz-felelek Ritecz Balázzsal:

1. Mikor döntötted el, hogy könyvet fogsz írni?

- Gyerekkori álom volt.

2. Miért pont ezt a témát választottad?

- Mert Dunát lehetne rekeszteni a sok és unalmas szerelmes regénnyel, úgy gondoltam valami egyedit szeretnék alkotni. Mindenki tudna mesélni munkahelyi bénázásokról, én is, így arra jutottam, hogy e köré fogom felépíteni a mondandómat. Persze "kicsit" kiszínezve, túlgondolva, ahogy én szoktam. 

3. Úgy tudom, közel állsz a családodhoz. Mit szóltak, amikor megtudták, hogy egy saját könyvön dolgozol? Tudtak az ötletről, vagy csak akkor értesültek róla, amikor már lényegében készen volt, és csak a kiadó keresése volt hátra?

- Örültek neki, és várták, hogy végre a kezükbe foghassák. Miattuk is döntöttem úgy, hogy kiadom a könyvet, nem akartam nekik csalódást okozni.

4. Mi volt a legnehezebb a könyvvel kapcsolatban (írási folyamat, kiadókeresés, marketing)?

- Egyrészt az írási folyamat: nem hittem benne, hogy sikerülhet, és mindig volt valami kifogás, hogy miért nem írok. Volt, hogy 8-9 hónapon át hozzá sem nyúltam. Aztán amikor kész volt, még pihent egy ideig a fiókban, mire rávettem magam, hogy elküldjem a kiadónak. Másrészt pedig a marketing: nem szeretem a "nyomulást", nem is értek a reklámozáshoz.

5. Voltak/vannak meghatározó olvasmányok az életedben?

- Tizedikes koromban "Az iskola legolvasottabb diákja" versenyt nyertem meg, akkor a Gyűrűk urát, a Legyek urát és a Zabhegyezőt kellett elolvasni, majd kérdésekre válaszolni. Utóbbi könyv nagyon tetszett, de Agatha Christie Tíz kicsi néger című könyve is kedvenc, többször elolvastam anno.

6. Tervezel újabb könyvet írni? Ha igen, esetleg már van elképzelés a témájával kapcsolatban?

- Igen, tervben van, már el is kezdtem. Alapvetően ez is a munka világáról fog szólni (persze ez is túlzásokba fog esni néhol), de itt majd igyekszem jobban bemutatni a szereplőket.

Ezúton is köszönöm Balázsnak, hogy válaszolt a kérdéseimre.

Az elsőkönyves szerzőknek nincs könnyű dolga, mert az ember félve nyúl az ismeretlenhez. Pláne akkor, ha a könyv marketingje szinte egyenlő a nullával. Ha nem ismernék valakit, aki ismer valakit, aki ismeri személyesen Balázst, akkor valószínűleg csak sokkal később értesültem volna a könyvéről, így viszont az elsők között olvastam és megtudtam, hogy fergeteges humora és elképesztő fantáziája van. Introvertált személyiségként most erősen a határait feszegeti, hiszen muszáj nyitnia a világ felé, hogy kicsit megismerjék nem csak a könyvét, de őt magát is. Remélem hamarosan ismertebb lesz az olvasóközönség berkeiben.

A könyv 254 oldal, tagolását tekintve áll egy előszóból, 10 részből melyek fejezetekre vannak tagolva, valamint egy nem szokványos epilógusból.

Már az előszót olvasva többször felkacagtam, úgyhogy jó előérzetem volt a könyvvel kapcsolatban. Még mielőtt megosztanám veletek, a könyvvel kapcsolatos gondolataimat, szeretném idézni a szerző előszóbeli néhány sorát, melyben előrevetíti, mi is vár ránk, olvasókra, ha könyvet ragadunk.

„Néhány sor az első művemről: az abszurditás és a valóság különös szimbiózisa jellemzi. Mindezt azért, mert nem akartam, hogy egysíkú legyen, valamint ha a filmek eladhatnak a realitástól messze elrugaszkodó jeleneteket, akkor az én könyvemben is helye lehet ezeknek. Tehát érdemes felkészülni arra, hogy a cselekményben számos momentum csak a fantázia kreálmánya, azonban a mai társadalmunkat érintő problémákra is fel próbálja hívni a figyelmet, humoros tálalásban, de lényegében az egész írás a sokszor önmagából kiforduló környezetünk karikatúrája. 

Sajnos ez a világ sokszor nyomasztó és rideg, én viszont, ha mással nem is, de ezzel a történettel szeretném egy kicsit jobbá tenni.”

Az álláskeresés minden embernek ismerőssé válik előbb utóbb, a buktatóival együtt. Pályakezdőként pedig millió meg egy olyan kívánalommal szembesül az ember, aminél enyhén szólva keresztbeáll a szemünk, számomra ilyen volt, amikor megjegyezték egy álláshirdetés szövegében, hogy pályakezdők jelentkezését is várják, de legyen legalább 3 év tapasztalata. Felmerült a kérdés bennem, hogy ezt mégis hogy hozzam össze? Szóval, amikor hallottam, hogy Balázs könyve a munkakereséssel kapcsolatos kis szösszenetekről is szól, már sejtettem, hogy lesz néhány olyan gondolat, amivel azonosulni tudok, vagy legalább egy jót nevetni, nosztalgiázva a régi szép (?) időkön, amikor még én voltam pályakezdő, bár az igazat megvallva tapasztalattal rendelkezve sem könnyebb munkát találni, szóval skacok aki még előtte áll, kösse fel a gatyót.

Szóval jött is az első fejezetben az alábbi mondat, ami lássuk be, a pályakezdők 99,9%-ában felmerül:

 „No de felvetődik a magától értetődő kérdés, ami pont azoknak nem jut eszébe, akiknek kellene: mégis hogy az égbe meredt hajnalhasadásba’ szerezze meg az ember a gyakorlatot, ha esélyt sem adnak rá?”

Olvasás közben helyenként kifakadt belőlem egy cifra kifejezés, amit megyénkben (Nógrád) néhányan kötőszóként használnak. Szándékosan nem mondom ki, hogy b+.

Sokszor nem tudtam, hogy sírjak-e vagy nevessek, mert vizuális alkat lévén, filmként elevenedtek meg a szemeim előtt az olvasottak. Mit mondhatnék? Kétrét görnyedve kacarásztam, nővérem úgy szólt rám, hogy ne felejtsek el levegőt venni. Volt egy jelenet a könyvben, amit olvasva egyszerűen muszáj volt ráírnom a szerzőre, hogy ennek mégis mennyi a valóságalapja? Annyira abszurd volt az adott történet, mégis… ha hiszitek, ha nem, van olyan ismerősöm, akiből simán kinézem, hogy megcsinálná azt a biciklis mutatványt a munkahelyén.

Mit kaphatunk a könyvtől? Abszurd események láncolatát, kifacsart logikát, nyakatekert magyarázatokat, baleseteket, extrém módon túltolt eseményeket, vicces beszólásokat, s a könyv végére érve rettentően fájó rekeszizmot és arcizmot.

Idézhetnék számtalan vicces vagy épp abszurd jelenetet, mely megfordult a könyv ilyen-olyan fejezeteiben, könnyeket csalva a szemeimbe, hisz elég gyakran fetrengtem a nevetéstől, de inkább arra bíztatok mindenkit, hogy olvassa el a könyvet. Néha fárasztó, máskor fájó, de legtöbbször vicces. Ha épp mélyponton vagy, felírjuk neked receptre! 

Pontozás: 10/10

Ritecz Balázs írói oldalát bekövethetitek a facebook-on, erre a linkre kattintva: Ritecz Balázs írói oldala

Sárközi Erika: Carpe noctem – Ragadd meg az éjt!

Hosszú kihagyás után, egy számomra igen kedves, magyar szerző könyvéről hoztam véleményezést. 

Sárközi Erika (Nilla) bemutatkozását bemásolom nektek a Skarlát kiadó oldaláról, amit egyébként itt érhettek el: https://skarlatkiado.net/rolunk/

"Sárközi Erika vagyok, de Nillaként is ismerhettek, én vagyok Anett mellett a Skarlát Kiadó másik megálmodója és szerzője.

Az írás tizenkét-tizenhárom évesen, szinte pillanatok alatt lett az életem szerves része, és azóta sem engedtem el. Szenvedélyesen érdekelnek a jó történetek, rajongó típus vagyok, az írás világába is így csöppentem, úgyhogy ha tetszik valami, boldogan rajongok érte.

A humor és az élénk romantikus szál két olyan dolog, amit az olvasmányaimban és az írásaimban is preferálok. Hiába írok fantasy vagy realista történetet, ezek nélkül elképzelni sem tudom.

2016 óta tanulok írástechnikát: ez volt a legnagyobb fordulópont az írói utam során, olyan felfedezésekre nyitott ajtót, amik megsokszorozzák az írás örömét számomra.

Megtaláltok a Facebookon vagy a Tiktokon is, ahol szeretem kiélni a regényírás nehézségeit és örömeit vicces videók formájában."

Fülszöveg:

"Tizenkét csillagjegy és egyetlen éjszaka: generációjuk legnagyobb Párbaja az indigókék égbolt alatt dől el. A győztes dicsőséget hoz a családjának, a megmérettetésből világra szóló sztorik születnek.

A húszéves Asra egész életében nővére árnyékában élt, aki anno egyetlen hajszállal csúszott le az első helyről, így most mindenki diadalmat vár tőle. Csakhogy ő utálja a konvenciókat, és semmi kedve értelmetlen játékokat játszani egy szimbolikus győzelemért, amikor dolgozhatna is nagyszabású projektjén. Ráadásul a szíve is az emberi világhoz húzza, miután megismerkedett a titokzatos Caspiannel.

Asrának azonban szüksége van a tizenkét család támogatására, hogy sikerüljön a terve. Ehhez az út pedig a Csillagpárbajon keresztül vezet, ahol győzelmet kell aratnia.

Kaland és kockázat.
Veszély és varázslat.
Szenvedély és szerelem.

Az indulás helye adott ezen a sötétbe burkolózó játékmezőn, az viszont, hogy hová érkeznek, csak rajtuk múlik."

Megjelent: Skarlát kiadó

Megjelenlés éve: 2024 – ebook

Oldalszám: 330

Illusztrálta: Kocsondi Nelli

ISBN: 9786156781031

Figyelmeztetések: erotikus tartalom

18 éves kortól ajánljuk!

Hosszú-hosszú idő óta most először szippantott be úgy könyv, hogy hajnali negyed négyig olvastam megállás nélkül.

IMÁDTAM!!! Még akkor is, ha Nilla most is szadistaként gyötörte a szereplőket, s általuk engem is.

Nagyszerű történet, hihetetlen szereplőkkel, izgalmas cselekményekkel, rengeteg érzelemmel.

Egyik pillanatban jókat kuncogtam, a következőben már a könnyeimet törölgettem, nem sokkal később indulatosan, felháborodva felhördültem, hogy mi a fene… Igazi érzelmi hullámvasút volt, de az ilyenre bármikor felülnék, mert tudom, hogy a végén azt kapom, amire igazán szükségem van.

Kedvenc karakterem Rion volt, aki éles eszével és bicskanyitogató stílusával sokszor mosolyt csalt az arcomra. 

Kedvenc idézetem: „A világot már akkor megváltottad, amikor úgy döntöttél, hogy nem állsz be a sorba, hanem mersz önmagad lenni…”

Imádlak Nilla a lebilincselő történeteiddel, az utánozhatatlan történetmeséléseddel, a kimeríthetetlen fantáziáddal, és nem utolsó sorban a csodálatos lelkeddel együtt, amivel beragyogod mindenki életét! Örülök, hogy ismerhetlek, és már most várom az új könyved! A te történeteidre éhes a lelkem.

Ha ti is szeretnétek engedni a csábításnak, akkor a Skarlát Kiadó honlapján megtalálhatjátok ingyen ebook-ban. Ha pedig elolvastátok, és szeretnétek beszélni a könyvről valakivel, a blogom facebook-os oldalán várlak titeket sok szeretettel. ;) 

Pontozás: 10/10 természetesen, hiszen mindent megkaptam tőle, amire szükségem volt. 

 

Kimberley Freeman: Örökzöld-zuhatag

Vigyázat! Cselekményleírást tartalmazhat.

„Kimberley Freeman legújabb regénye egy botrányos vonzalom, egy rég elfeledett titok meg egy furcsa szálloda története, ahol két nő élete egyszer és mindenkorra megváltozik.

1926-ot írunk. Violet Armstrong pincérnőként dolgozik a grandiózus Evergreen Spa Hotelben, ahol az ausztrál elit tölti téli vakációját. Sam és Flora Honeychurch-Black, a gazdag testvérpár hosszabb tartózkodásra rendezkedett be a szállóban. Violet és Sam között szenvedélyes, tiltott vonzalom alakul ki. 

Nyolcvannyolc évvel később Lauren Beck a Kék-hegységben vállal munkát: felszolgáló lesz egy kávézóban. Lauren megismerkedik Tomasszal, az Evergreen Spa Hotel felújítási munkálatait irányító dán építésszel. Miközben kapcsolatuk egyre szorosabbá válik, a nő felfedez egy sor szerelmeslevelet, még 1926-ból. Nekilát a rég feledésbe merült rejtély felgöngyölítésének…”

A könyvbe itt olvashatsz bele:

https://www.lira.hu/upload/M_28/rek3/1492646.pdf

Kiadó: Athenaeum

Megjelenés ideje: 2018.05.15.

Fordította: Szieberth Ádám

Fordítás alapjául szolgáló mű: Kimberley Freeman: Evergreen Falls

ISBN: 978-963-293-437-2

A szerzőről:

Kimberley Freeman Londonban született, majd 3 évesen családjával Ausztráliába költözött. Díjnyertes gyerekkönyveinek, történelmi- és fantasy regényeinek kiterjedt rajongótábora van számos országban. Családnevét anyai nagymamája tiszteletére vette fel, izgalmas bestsellereinek különleges hősnőit is ő ihlette. Két gyermek édesanyja, jelenleg a Queenslandi Egyetem lektora.

A szerző kiadónál megjelent művei:

Vadvirágok lányai

Álom-öböl

Aranypor

A könyvről:

Ahogy azt már a szerző előző könyveinél is megszokhattuk, most is váltott szemszögből ismerhetjük meg a történteket, ahogy a korok is váltakoznak a cselekményszálakkal párhuzamban. Nagyon megszerettem mindkét cselekményszálat, de most Thomas és Lauren párosa állt hozzám közelebb. Violet és Sam karaktere néha ingerültté tett, bár lehet inkább ez magának a cselekményszálnak volt köszönhető.

Violet karaktere kissé hiszékeny, kicsit csapongó, néha bátortalan, máskor az ellentettje, de soha nem ártana másoknak szándékosan.

Sam az a szereplő, aki kettős érzést váltott ki belőlem. Bizonyos szokásait határozottan nem néztem jó szemmel, ugyanakkor a tiszta pillanataiban egy elbűvölő fiatalembernek képzeltem.

Sam nővére Flora egy jóságos, szeretnivaló teremtés, ellenben a vőlegénye és a sleppje irritáló. Volt egy bizonyos személy, akinek szorítottam, hogy Flora vegye észre, mert ők ketten nagyon passzoltak egymáshoz. Hogy ez bekövetkezett-e? A regényt elolvasva választ kaphat mindenki a kérdésre. :)

Lauren-ről kiderült, hogy egy csupa szív, nagyon kedves, dolgos fiatal nő, aki még csak most kezdi el a saját életét, s emiatt még nagyon kezdő és néha naiv bizonyos téren.  Nem volt egyszerű élete, és egy családi titok is ott lappangott a háttérben, ami megfejtésre várt, ahogy azok a levelek is, amiket a lezárt nyugati szárnyban talált teljesen véletlenül.

Thomas-ról a könyv első fele alapján azt állapítottam meg, hogy figyelmes, gondoskodó, végtelenül türelmes. Ez szerencsére mindvégig így maradt. Fantasztikus karakter, akinek szintén nem volt könnyű élete, ám sikerült legyőznie a démonjait, és új életet kezdeni.

A szerzőnek most is sikerült olyan cselekményszálakat kitalálni, amik végig fenntartják az olvasó figyelmét, és olyan karaktereket, akik szerethetőek, vagy épp erőteljesen utálhatóak. A könyv sokszor könnyed, néha nyomasztó, máskor szomorú. Számomra a könnyed, mosolycsalogatós részek főleg a 2014-ben játszódó történetre voltak igazak, bár egy bizonyos doktornak köszönhetően 1926-ban is találtam olyan jeleneteket, amiktől kivirágzott a lelkem.  

Amikor végre összeért a két cselekményszál, kis híján dobtam egy hátast. Mindvégig sejtettem, hogy ilyen irányt vesz a történet, de kicsit másképp fűztem össze a szálakat. Imádtam a rejtvényfejtést, a nyomozást, a romantikus részeket, úgy kerek egészében a történetet. Igazi Kimberley Freeman könyv.

Pontozás: 10/10

Kelly Oram: Örökkön-örökké (Cinder és Ella 2.)

„A mesében minden olyan könnyű: a szerelmesek egymásra találnak, és már lubickolnak is a boldogságban. Cinder és Ella is pontosan erre vágyik, a sok nehézség után igazán megérdemelnék, hogy legyen egy kis nyugtuk.

A sajtó viszont folyton a nyakukban liheg – mindenki Hollywood legújabb álompárjára kíváncsi –, és a szüleik sem könnyítik meg az életüket: Brian apja meg akarja lovagolni a népszerűségüket, Elláé pedig képtelen elfogadni, hogy a lánya egy világhírű filmsztárral jár. Ráadásul Ella nagyon nehezen viseli, hogy mindenki a sérülésein csámcsog, és elbizonytalanodik: mi van, ha a tündérmeséjének kezd lejárni a szavatossági ideje?”

Kiadta: Móra kiadó

Kiadás éve: 2017

Fordította: Erényi Mónika

Fordítás alapjául szolgáló mű: Kelly Oram: Happily Ever After

Oldalszám: 456

ISBN: 978-963-415-819-6

A Minden nap könyv oldalán is olvashatjátok a bejegyzést, s ha az aljára tekertek, meg is rendelhetitek: 
https://mindennapkonyv.hu/szerintetek/ajanlo/kelly-oram-orokkon-orokke-

Egészen zsenge korom óta rajongva, dédelgetve imádom a Móra kiadó könyveit. A kiadó könyvein nőttem fel, legalábbis részben. Tartsatok érzelgősnek, de úgy éreztem, hogy tudják, hogy mire van szükségem az adott pillanatban. Mindig törekedtek a minőségre.

"Ugye tudod, minek a rövidítése a LOL? Ha valami nagyon tetszik, vicces, röhejes vagy éppen szánalmas, na az LOL. Ha unod már a vámpírokat meg az egyéb misztikus lényeket, új sorozatunkban belevaló, hétköznapi csajokról olvashatsz, akiknek az élete tele van ilyen vicces, időnként meg persze romantikus pillanatokkal. Válaszd ki a hangulatodhoz legjobban illő történetet, és a végén úgy érzed majd: ez tényleg LOL!" 

Található ez a bemutató szöveg a Móra kiadó honlapján (http://www.mora.hu/sorozat/lol-konyvek).  Számomra azonban kicsit mást is nyújtott a könyv, mint nevetést. Talán tini fejjel nem feltétlenül veszi ezt észre az ember, de mélyenszántó gondolatokkal is rendelkezik némelyik, és egész jó tanácsot ad a mai tiniknek (kár hogy egyet-kettőt nem tini fejjel olvastam el, talán másképp álltam volna a világhoz).

Kelly Oram-tól az első könyvem a Szívzűrterápia strébereknek volt, s általa meg is pecsételődött a sorsom, a szerző megnyert a stílusával. Kíváncsi voltam a többi könyvére is, így Cinder és Ella története is sorra került.

Az első kötet az alábbi bevezetővel indít:

„A tündérmesékkel az a gond, hogy rendszerint valamilyen rettenetes nagy bajjal kezdődnek. Értem én, hogy mi az oka. Senki nem kedveli az elkényeztetett hősnőket. Az igazi hősöknek próbákat kell kiállniuk – a tapasztalat erősebb egyéniséggé formálja őket, ettől válnak sebezhetővé és szerethetővé. Szóval van ennek az elképzelésnek értelme, de mégis szívás, főleg, ha te vagy az a bizonyos hősnő.”

Ezzel mélyen egyetértettem. Aki olvasta az első részt, az tudja, hogy mekkora szívás volt Ella élete akkoriban, amikor a történet kezdődött. Rengeteg rossz érte, az ember határozottan meghajlik ekkora teher alatt. Kész döbbenet, hogy az ép esze megmaradt, bár ebben egyesek kételkedtek. Ha belegondoltok, az összes Hamupipőke történetet áttekintve, egyik sem szívott ennyit és ilyen mértékben, mint szerencsétlen Ellamara. A karaktere persze a kezdetektől közel állt hozzám, még felnőtt fejjel is képes voltam azonosulni a „személyiségével”, ami néha nem volt túl kellemes. Aztán jött a netes-blogos-filmes álompasi,  a huszonkét éves adonisz, aki humoros, kedves, édes, imádni való, ezen felül persze egós amennyire csak lehet, de tekintve a hátterét, meg is van rá minden oka. Komplikációk minden fronton, a lánynak új család, új város, új iskola, új emberek, új helyzetek és káosz a köbön, plusz mellé még a jó öreg Cinder aki szintén bonyolítja a történetet. Nem hiába szerettem bele első olvasatra a könyvbe.

Naná, hogy fülig ért a szám, amikor megtudtam, jön a folytatás, bár egyúttal kicsit féltem is, mert nem tudtam, mit tudna még kihozni a szerző kettejük történetéből.

Nem kellett csalódnom. Egyszerre volt aranyos, vicces, néha szomorkás, máskor elgondolkodtató. A szövege és nyelvezete egyszerű, jól érthető.

A szerző most sem kímélte a főhősnőnket, amit csak lehetett a nyakába zúdított, s ez nem volt túl kellemes. Rettenetesen sajnáltam Ellát a zugfirkász celebvadászok miatt, akik senkit és semmit nem kímélve hajszolják a szenzációt.

Pozitívan csalódtam Ana karakterében, végre kezdett testvérhez méltón viselkedni, még ha ez nem is ment gondtalanul. Az előző kötetben megszeretett karakterek most is toronymagasan a szeretem kategóriát erősítették, az újak között pedig szimpatizáltam Brian anyukájával és mostohaapjával. Scotty-t imádtam, örültem, hogy sokkal több szerepet kapott a történésekben. Ella apjára viszont eszméletlenül haragudtam, és engem még nehezebben lehetett kiengesztelni, mint Elláékat.

Szerettem az újonnan felbukkant szereplőket, örültem Ellie felbukkanásának, mert segített Ellának átlendülnie a holtponton. Nash karakterét szívesen megismertem volna jobban, vonzott a fotózás téma, valamint az, hogy mit akart ezzel sugallni a szerző. Az ő karakterében is látok fantáziát, szívesen olvasnék még róla.

Brian… Mit mondhatnék? Nagyon összetett karakter. Harcos ugyanakkor érzékeny személy, néha arrogáns máskor óvatos, rendkívül figyelmes és humoros. Egyenesen odáig voltam a szópárbajokért, a cukkolásokért, a meglepetésekért, s úgy általában mindenért.

Az írónő tett róla, hogy ezt a kötetet is megszeressem, és olvasás közben egy picit újra tizenévesnek éreztem magam.

Ebben a könyvben az a legjobb, hogy szórakoztató (humoros, romantikus, magával ragadó és aranyos, ugyanakkor sokszor drámai és feszültséget keltő) és tényleg elgondolkodtatja az olvasót. Felhívja a figyelmet arra, hogy mennyi mindennel kell megküzdenünk az életünk során (kortól függetlenül), s ezek között első helyen áll az önmagunknak való megfelelni akarás, illetve ennek a leküzdése. Sokszor túl szigorúak vagyunk magunkkal, és emiatt nem hisszük el, ha valaki őszintén dicsér. Félünk attól, hogy igazán önmagunkat lássuk, vagy épp attól, hogy mit szólnak hozzá mások. Igazság szerint annyi mindentől félnek az emberek, hogy közben elfelejtenek igazán élni. S nem mindenkinek akad olyan baráti és támogatói köre, mint Ellának. Hogy milyen életbölcsességeket tartogat még? Olvassátok el és vonjátok le ti is a következtetéseket. Szerintem ahány olvasó, annyi jelentéssel bír a történet. Mindenki másképp szemléli.

Kiknek ajánlanám? Kortól, nemtől függetlenül mindenkinek, akit nem zavar, ha egy ifjúsági címkés regény szembesít az élet nagy igazságaival, s egyúttal szórakoztat és kikapcsol. 

Pontozás: 10/10 

Lylia Bloom: Csillagfény - Az élet forgatókönyve

Fülszöveg: „Ha újrakezdhetném, akkor sem döntenék másként. Charlotte kedvéért egyeztem bele, és őérte bármit megtennék, hiszen ő a családom. Gondolkodás nélkül aláírtam a szerződést, amivel három évre elköteleztem magam a Starline Filmstúdiónak, és ezzel minden szabadidőmet feláldoztam”. 
A nyugtalanító és néha frusztráló események lavinája magával ragadja Vickyt, de a sok negatív tapasztalat mellett jó dolgok is történnek vele: új élményeket és barátokat szerez. Viszont valami egyre inkább hiányzik az életéből: a szerelem. 
Ebben az ámítással és hazugsággal teli világban léteznek vajon őszinte érzelmek? Találhat bárkit, aki tényleg őt látja a smink és a jelmezek mögött, vagy még a boldogság gondolatáról is le kell mondania, amíg a szerződése le nem jár?

Kiadta az Underground kiadó.

Kiadás éve: 2015
Oldalszám: 294
A történet ténylegesen a 286. oldalon fejeződik be.
ISBN: 978-963-12-2066-7
A borító Németh Balázs fantasztikus munkája. Igazán figyelemfelkeltő, ugyanakkor szolid és szép. 
Műfaját tekintve New Adult (18-26 éves korosztály áll a főszerepben) és romantikus. 

Mit tudhatunk Lylia Bloom-ról?

Tizenhat éves korától ír, addig csak fejben alkotta meg a történeteit. Az első Aranymosásra beküldte a Csillagfényt, de sajnos a lektorok nem választották ki. Következő évben az Ellopott életek című regényét küldte el, de az sem hozta meg a kívánt sikert az Aranymosáson. Annál inkább a magánkiadásnál, amivel eleinte próbálkozott. Később sikerült bekerülnie a Könyvmolyképző kiadó szerzői közé. Könyvei nagy sikernek örvendenek, s nyugodtan kijelenthető, hogy korosztálytól függetlenül képes elvarázsolni az olvasóit. Nem csak egyféle témáról képes írni, sokrétű személyiség, és hiszem, hogy rengeteg történet lakozik még a fejében, ami reményeim szerint sorban napvilágot látnak majd. Boncolgatott már kemény témákat, mint drogok, prostitúció, erőszak, kegyetlenség és ilyen volt a gyász is, ugyanakkor a Csillagfénynél az is kiderült, hogy képes a lágyabb oldalt is képviseltetni, egy szívmelengető és mosolycsalogató romantikus new adult regénnyel. Azon kívül, hogy nagyszerű író, például szolgálhat mindenki számára, hiszen nem adta fel az álmait, és kitartóan küzdött azért, hogy nyomtatásban lássa írásait. Természetesen nem csak az írás az élete, magánemberként két csodaszép kisfiú anyukája, ami azt hiszem, az életben a legfontosabb „állás”. :) 
Nem utolsó sorban pedig szeretnék megmutatni nektek egy interjút a szerzővel, amit Spirit Bliss készített. Szerintem rengeteg érdekességet megtudhatunk belőle.  
http://spiritblissinterjublog.blogspot.hu/2016/11/szeretek-olyan-temakrol-irni-amik.html

Közel egy éve, hogy a szerzővel való levélváltásom következtében megérkezett hozzám a saját dedikált példányom a Csillagfényből, amiért azóta is hálás vagyok. Már akkor el szerettem volna olvasni, ám mindig közbejött valami, így csak most sikerült sort kerítenem rá. Épp a polcomon szemezgettem a könyvek között, hogy vajon melyiket is vigyem magammal az orvosi rendelőbe, amikor megakadt a szemem Lylia könyvén. Azonnal tudtam, hogy megvan a kiválasztott. 

Már az első fejezetnél éreztem, hogy ez teli találat volt. Magával ragadott a cselekmény, a karaktereket azonnal megkedveltem, s éreztem, több van a háttérben, mint ahogy azt előre sejteni. Tetszett, hogy az írónő lassan adagolja az információt, van időnk belebújni a főszereplő bőrébe, és megélni az adott pillanatot. Bár gyanítottam a végkifejletet, tudott meglepetést okozni. Gördülékeny, könnyed romantikus, csipetnyi humorral. Imádtam a főszereplőket, Vicky és Chris nagyszerű páros voltak, s külön tetszett, hogy mind a magánéletükbe, mind pedig a munkásságukba kellőképp betekintést nyerhettünk. Amikor a filmbéli történések kerültek sorra, eszembe jutott Vavyan Fable: Álomhajsza című könyve, amiben a főszereplők szintén színészek voltak és váltakozva olvashattunk a valós életükről és a filmbéli szerepükről. 

Kedvenc pillanatom azt hiszem az volt, amikor Chris megvette a nagyi házát és kis időt kettesben töltöttek Vicky-vel. Kellett már. Persze ez csak egy a sok közül, hiszen az egész könyv hatással volt rám. Sokszor arra eszméltem, hogy fülig ér a szám olvasás közben, annyira megörültem a dolgok alakulásának. Nagyon megkedveltem Charlotte „néni” karakterét, akinek mindenkihez volt egy kedves szava, s aki rajongásig imádta az unokahúgát. Jó párt alkottak Timmel, az Elbűvölt királyság megálmodójával. A stáb tagjai is a szívemhez nőttek, kiváltképp Todd, Britta és Nita. A forgatás ideje alatt nem csak kollégák és barátok lettek, de már-már családias hangulat is uralkodott a szűkebb összejöveteleken. 

Ez a regény egy édes, szívmelengető romantikus történet, ami mosolyt csal az arcunkra olvasás közben. Bemutatja, mennyire nehéz elviselni azt az életet, ami a hírnévvel jár, ugyanakkor láthatjuk a pozitív oldalát is, amikor mi magunk is elvarázsolódunk attól, amit alkottunk. 
Szívesen olvasnék többet a könyv szereplőiről, és magáról az Elbűvölt Királyságról is. 

Kedvenc idézet: "Harcolni csak tiszta szívből, őszintén érdemes. Ahogyan szeretni is."

Pontozás: 10/10

Rachel Gibson: Csak a baj (Hokisok 5.)

„Baj van! Chelsea Ross színészi pályafutása egy kudarc: a „Csini hulla 1” típusú szerepekben nyújtott briliáns alakítása révén került a legközelebb ahhoz, hogy filmcsillag legyen. De az, hogy otthagyja Hollywoodot, és egy híres jégkorongozó személyi asszisztense lesz, talán élete leghülyébb húzása karrierfronton. Megint baj van!

Mark Bressler, a sérült szupersztár dicső napjai véget értek. De az egykori élsportoló és fenegyerek ettől még akár civilizáltan is viselkedhetne a mélynövésű, rózsaszín-szőke hajú bombázóval, akit a Seattle Chinooks fogadott fel az ő személyi asszisztensének. Ha Chelsea-nek nem kellene olyan nagyon a pénz, hanyatt-homlok menekülne a világ legnagyobb baromarca elől. Nagy baj van!

Mark minősíthetetlen modorát és borongós kedélyét Chelsea tudja kezelni: problémát csak a férfi bicepsze okoz, meg az a követ is megolvasztó, hiper-szuper teste!

Amikor a fenegyerek kezd rámozdulni, Chelsea jól tudja: itt az ideje, hogy kizavarja a büntetőpadra… Bárcsak ellen tudna állni annak, amit Mark forgat a fejében! Amiből csak baj lehet…”

Megjelent az Athenaeum kiadó gondozásában 2017.04.13-án.

Fordította: Szieberth Ádám

Fordítás alapjául szolgáló mű: Rachel Gibson: Nothing But Trouble

Műfaj: romantikus

Kötés: kartonált

ISBN: 978-963-293-644-4   

Oldalszám: 318

Ár: 3499 ft

A könyv 20% kedvezménnyel megrendelhető itt:

https://www.lira.hu/hu/konyv/szepirodalom/sci-fi-fantasy-krimi/csak-a-baj

Illetve e-book formában (epub, mobi formátum) itt:

https://www.lira.hu/hu/ekonyv/szorakoztato-irodalom-1/romantikus/csak-a-baj-ekonyv-epub-mobi

A könyvet köszönöm az Athenaeum kiadónak!

A sorozat kötetei (megjelenés) + főszereplői:

Jégbe zárt szívek (2010) - John Kowalsky és Georgeanne

Jane vékony jégen táncol (2011) - Luc Martineau és Jane Alcott

Valentin-nap és egyéb őrültségek (2015) - Rob Sutter és Kate Hamilton

Szerelmi katasztrófák (2016) - Ty Savage és Faith Duffy

Számomra a Szerelmi katasztrófák volt az eddigi legerősebb, ugyanis abban olvashattam a legtöbbet a hokiról, a sport és a romantika pedig kedvező elegyet alkotott. Lássuk, ez hogy szerepelt a „vizsgán”.

Helyszínünk most is Seattle, Key Aréna, a Chinooks „otthona”. A történetünk kezdete ehhez a helyhez köthető, ugyanis azzal indul az első fejezet, hogy a Chinooks megnyerte a Stanley-kupát. Egy a „gond”, hogy Mark Bressler nélkül, aki ennek a történetnek a főszereplője lesz. Azt ugye már gondolhatja mindenki, hogy nem önszántából hagyta ki élete legfontosabb meccsét, s azt is, hogy ez mennyire rosszul érinti. Mark Bressler-t karácsony előtt szörnyű autóbaleset érte (ez az előző kötetben már említve volt), s amíg lábadozott, az előző kötet főszereplője, Ty Savage vette át a csapatkapitányi posztot és végül vele nyerte meg a csapat a kupát. Mondhatjuk, hogy időben ott folytatja a szerző a cselekmények ábrázolását, ahol az előző kötetnél abbamaradt. Ty és a csapat megnyeri a kupát, Bressler tv előtt ülve nézi a közvetítést, majd kettőjüket interjúvolják a kupával és a magánéletükkel kapcsolatban.

Bár a kötetek összefüggnek bizonyos szinten, a történetek különállóak, így az sem feltétlenül gond, ha az előzményeket valaki nem olvasta, persze úgy még élvezetesebb, ha tudjuk az elejétől, hogy ki kicsoda. Nem mellesleg mindegyik kötet szórakoztató, úgyhogy én mindenképpen ajánlom mindegyiket.

Chelsea és Mark találkozása eszményi volt. Én még ekkorát nem nevettem, pedig jócskán akadt olyan ismeretség az általam olvasott könyvekben, amik lehetőséget szolgáltattak rá. Elképzeltem Mark Bressler-t, amint végigméri a nőt, és irdatlanul nevetni kezdtem.

A könyv mindvégig szórakoztató volt, tetszett, hogy pattogott a főszereplők között a szikra, ugyanakkor bizonyos módon a visszafogottság is szerepet kapott a történetben.

Jobban megismerhettem Mark karakterét, és minél előrébb haladtam, annál inkább a szívembe lopta magát Chelsea is. Látszólag két nagyon különböző ember, mégis több bennük a közös, mint bárki hinné.

Mark Bressler profi NHL játékos, akinek egy autóbaleset után nagyon nem könnyű az élete. Rengeteget szenved, morcos, sokszor kibírhatatlan. Ám ekkor belecsöppen az életébe a mindig mosolygós, határozott, elszánt és humoros Chelsea, akitől Mark eleinte idegbajt kap, aztán egészen másfelé veszi az ismeretségük az irányt. Tetszett, hogy a szerző nem kapkodta el a dolgot, és sokáig feszítette azt a bizonyos húrt.

Chelsea elszántsága példaértékű volt, mert bármennyire is megpróbálták lebeszélni az álmairól, ő kitartott mellettük, pedig elég göröngyös úton haladt és nem is igazán volt lehetősége kitörni abból az ördögi körből, amiben benne volt. Ráadásul szinte nulla támogatással, s itt nem az anyagiakra gondolok. Amikor a családod szerint butaságot művelsz és ideje lenne felnőnöd, az elég kellemetlen. 

Mark a történet során elég sokszor megmutatta, hogy mégsem olyan "vadbarom", ahogy azt az első pár oldalon megemlítik. A balesete miatt kicsúszott a lába alól a talaj, az egészségügyi nehézségeken túl ott volt az a tény is, hogy sosem folytathatja már az életét ott, ahol félbeszakadt, s ez elég ok szerintem is, hogy kicsit morcos legyen. Ugyanakkor érezhető volt, amikor Chelsea miatt elkezdett lágyulni. Kezdetnek amikor elkezdte edzeni Dereket (akitől néha a gutaütés kerülgetett). 

Örültem, hogy újra szembe jött velem Jules karaktere, mert ő igazán színes egyéniség volt az előző kötetben is. Faith Duffy asszisztenseként alaposan megismerhettem az előző kötetben, s örülök, hogy újra felbukkant és kivette a részét most is a dolgokból. Naná, hogy most is sikerült belekontárkodnia más magánéletébe. Mondjuk szerencsére itt ő is kapott több szerepet és bonyolódtak a szálak. Azt hiszem nyugodtan kijelenthetem, hogy emberére akadt.

Amit szerettem: a történet, a szereplők, a humor és a happy end. A karakterek kidolgozottak voltak, s ahogy megfigyeltem, a szerző most is igyekezett minden szereplőre – legyen az fő vagy mellékszereplő – egyforma hangsúlyt fektetni.  A párbeszédek sziporkáztak, a jelenetek között pedig bőven akadt olyan, amire rásüthetik a forró feliratot.

Amit nem igazán szerettem: kevés hoki téma, valamint az állandóan felbukkanó üzekedés szó, ami a szexre utalt. Amikor már vagy tizedszerre olvastam, a fejemet a falba szerettem volna verni.

Apró lábjegyzet a 43. oldalon olvasottakhoz. Egyedül engem zavar az a kifejezés, hogy „déli egy órakor fontos interjú”?

Volt egy-két ellentmondás, ami picit kizökkentett az olvasás ritmusából. Pl. 259. oldalon Chelsea azt mondta Marknak, hogy nincs rajta fehérnemű a ruha alatt, aztán a 263. oldalon meg már arról olvastam, hogy már csak a fehérnemű maradt rajtuk. Khm.

Ezeket leszámítva azonban összességében szerettem a történetet, és remélem, hogy az írónő folytatja még a sorozatot, s azt is, hogy itthon is megjelenik majd a folytatás. Lenne pár személy, akiről szívesen olvasnék.

Amúgy a sorozatnak eddig hat kötete jelent meg külföldön, remélem nálunk is érkezik majd a hatodik kötet is, ugyanis ahogy látom, nem más lesz a főszereplő, mint Sam LeClaire, és van egy sanda gyanúm, hogy hasonlóan szórakoztató lesz róla olvasni, mint a többiekről.

Kiknek ajánlom? Akik egy könnyed és humoros romantikus regényre vágynak, amiben elvétve van egy kis forróság is elhintve. Szerintem garantált a kikapcsolódás és a jó szórakozás.

Pontozás: 10/9

Egy kis érdekesség:

A National Hockey League (NHL) egy profi jégkorongliga, melyben 30 észak-amerikai csapat szerepel. Az NHL-t tartják a világ vezető, legnagyobb jégkorong ligájának, így tagja az észak-amerikai profi sportligáknak. Minden szezon végén a legsikeresebb csapat Észak-Amerika legrégebbi trófeáját, a Stanley-kupát nyeri el.

A ligát a kanadai Montréalban alapították 1917-ben, tehát idén centenárium, azaz 100. évforduló.