Idézet

"Olvasd, nézd, hallgasd azt, amire a szervezeted vágyik, meglátod, minden hangulatodra, állapotodra találsz műfajt, s azon belül keresd azt a darabot, amelynek színvonala megüti a mértékedet." /Vavyan Fable/

"A jó könyv mindig megtalálta, ma is megtalálja azokat, akiknek íródott." /Vavyan Fable/

A következő címkéjű bejegyzések mutatása: novellagyűjtemény. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: novellagyűjtemény. Összes bejegyzés megjelenítése

2025. november 19., szerda

Ana könyvajánlói - Novelláskötetek

Louisa May Alcott: A valóra vált álom

Fülszöveg:
„Végre a kezedben tarthatod a méltán népszerű Kisasszonyok szerzőjének csodálatos novelláskötetét, megannyi mesés karácsonyi történettel, melyben megelevenednek a már ismert angol vidéki és városi élet szereplői. Együtt készülhetsz a velük a legszebb családi ünnepre, forró punccsal vagy csokoládéval a kezedben, kandalló előtt hallgatva a történeteiket.”
Kiadás éve: 2022
Oldalszám: 232
ISBN: 9789635842346

A novellák legfőbb mondandója az, hogy a szegénységben és magányban is meg lehet találni a karácsony örömét, igazi szépségét. A könyv átadta a karácsonyi hangulatot, a régi idők csodáit, amikor még egy szép piros alma is igazi örömet tudott okozni. Emlékeztetett arra, hogy mi is az ami igazán számít; hogy néha lelassíthatnánk egy kicsit, hogy minőségi időt tölthessünk azokkal, akiket a legjobban szeretünk, békességben és szeretetben. A jóakarat, segítőkészség és szeretet mindegyik novellában jelen volt.
Ahogy az a novellás kötetekkel lenni szokott, voltak olyan novellák, amik nagyon tetszettek, és voltak amik kevésbé.
A Karácsony a kórházban egy amerikai (katonai) kórházban játszódó megható történet.
A Mrs. Podgers teáskannája nagyon tanulságos és tele van reménnyel. Igazán szívmelengető.
Az Egy karácsonyi pulyka története című novella mélyen érző, önzetlen, jó gyerekekről szól. A jó szándékkal végzett munkának, célkitűzésnek (elhatározzák, hogy segítenek az anyukájuknak előteremteni a karácsonyi ételekhez szükséges hozzávalókat) nem csak a finom karácsonyi étel lesz a jutalma, hanem az apjuk változása is. A gyerekek kihallgatott beszélgetése, és az erőfeszítéseik elgondolkodtatják az apjukat, aki elszégyelli magát, belátja, hogy hibázott, és megígéri, hogy soha többé nem iszik.
A Tilly karácsonya című történet nagyon aranyos és megható.

„Amit akartok azért, hogy az emberek ti veletek cselekedjenek, mindazt ti is úgy cselekedjétek azokkal.” (Máté 7:12)

„Mert kevés szebb dolog van a világon, mint jót tenni, akár szegény, akár gazdag az ember.”

A versfordításokkal nem igazán voltam elégedett.


Fülszöveg:
"A legnagyobb ajándék című karácsonyi válogatás nyolc, ma már klasszikusnak számító történetet tartalmaz, olyan népszerű írók tollából, mint Charles Dickens, Lucy Maud Montgomery, Louisa May Alcott vagy O. Henry. Igazi időutazásra invitálnak bennünket az angolszász szerzők, az ókori világtól kezdve egészen a 20. századi amerikai kisvárosok miliőéig kalauzolják az olvasókat, miközben a karácsony örök értékeit és jelentőségét ragadják meg. A kötetben található novellák és elbeszélések egy része most először jelenik meg magyarul, a címadó Philip Van Doren Stern-írás pedig Az élet csoda szép című film alapjául szolgált."

Kiadó: Harmat
Kiadás éve: 2020
Oldalszám: 160, keménytáblás
ISBN: 9789632885704

A könyv nyolc klasszikus történetet tartalmaz az év egyik legcsodálatosabb időszakáról. A karácsony örök értékeiről mesélnek. Megható és reményteljes. Nagyon szép, hangulatos a borítója.
Ahogy az a novellás kötetekkel lenni szokott, voltak olyan novellák, amik nagyon tetszettek, és voltak amik kevésbé. Mindenki találhat benne ismerős történetet.
Az élet csodaszép (It's a Wonderful Life, 1946.) című filmet Frank Capra rendező a kötet címadó novellája alapján készítette.
A Tilly karácsonya című történet nagyon aranyos és megható. Olvashattuk a Louisa May Alcott: A valóra vált álom novellás kötetben is.

2025. november 17., hétfő

Ana ünnepre hangoló gondolatai és olvasói véleménye

Bár a házban ilyenkor még az őszi dekoráció van (általában az évszaknak megfelelően díszítjük a házat, mert úgy gondoljuk, hogy minden évszaknak megvan a maga szépsége), de november táján elkezdjük a karácsonyra hangolódást. A karácsonyi díszítést még nem csináljuk meg, csak ötleteket gyűjtünk, tervezgetünk, megszervezzük a közös kreatív tevékenységeket, és elkezdjük az ajándékok, díszek készítését. Sokkal egyszerűbb, és kevésbé megterhelő, ha apránként és nem egyszerre vesszük meg, készítjük el az ajándékokat, díszeket. Mondjuk nálunk mi felnőttek csak apró, jelképes ajándékokat adunk egymásnak (pl.: bögrét, könyvet, karácsonyfadíszeket, vagy olyan dolgokat, amiket magunk készítettünk). Varrás, horgolás, gyöngyfűzés... Időben el kell kezdeni, mert munka és házimunka mellett nem egyszerű időt találni rá. Ha megtehetjük, akkor együtt is alkotunk, és közben szívesen hallgatjuk egymás történeteit, vagy a szebbnél szebb karácsonyi dalokat. Vannak olyan kreatív tevékenységek, amiket gyerekekkel is lehet csinálni. Például tobozokból, termésekből, szalagokból díszeket készíteni. Vagy mézeskalácsot sütni. Az öcsém kislányai nagyon szeretik. Ez vicces, mert nekem nem igazán megy a mézeskalácsok díszítése. A közös időtöltés, a mosoly az arcokon, a gyerekek kacagása mindennél többet ér. Nem hagyhatjuk, hogy a hétköznapi gondok eltüntessék a Karácsony varázsát. Nincs szebb annál, mint amikor békésen, meghitten és vidáman töltjük az időt azokkal, akiket szeretünk. Talán kicsit lelassítunk, picit több időt hagyunk arra, hogy megéljük mindazt a szépet és jót, ami körülöttünk van. Az ünnepre hangolódás, és maga az ünnep is fantasztikus lehetőség arra, hogy megmutassuk egymásnak, hogy jobban, másként is lehet... Nem kell túlhajszolnunk magunk, szépen lassan is lehet készülődni, egymást segítve (veszekedés, duzzogás nélkül). Remek alkalom arra, hogy mindenki megpróbáljon egy kicsit jobb, kedvesebb lenni. A karácsony az év legvarázslatosabb időszaka.
Csodás készülődést kívánok mindenkinek!
Az olvasáshoz, és a könyvek ajándékozásához szeretnénk néhány ötletet adni.

Szinte minden évben elolvasom (mint karácsonyi hagyomány): Charles Dickens - Karácsonyi ének, Clement C. Moore - Karácsony előestéje (ezt a gyerekeknek szoktam felolvasni).
De ezek mellett is mindig van egy-egy „téli történet”, amit elolvasok. Korábban például: Panov apó különös napja (Ruben Saillens meséjének Lev Tolsztoj által átdolgozott változata), F. H. Burnett - A padlásszoba kis hercegnője, Nora Roberts - Téli álmok, Donna VanLiereKarácsonyi remény könyvsorozata, Lisa Kleypas - Karácsonyéj a Péntek kikötőben, Sheila Norton - Oliver A macska, aki megmentette a karácsonyt, Mary Alice Monroe - Déli karácsony, Louisa May Alcott - A valóra vált álom...
Mindig kerülnek újabb és újabb könyvek a listámra.

Sheila Norton: Oliver
Fülszöveg:
"Oliver egy félénk macska, aki szinte soha nem hagyja el otthonát, a fogadót.
Élete hirtelen drámai fordulatot vesz, amikor a fogadó konyhájában tűz üt ki, ő pedig hontalanul magára marad.
A körülötte élő emberek kedvességének köszönhetően azonban hamarosan megint megtanul bízni, és a maga módján ő is segít meggyógyítani a körülötte élők lelkét.
Ám amikor összetalálkozik egy kislánnyal, akinek mindenképpen segítségre van szüksége, Oliver rádöbben, hogy a falu közösségén csak egy karácsonyi csoda segíthet…"
„Vidám és szívmelengető történet…”
„Történet egy kis macskáról, akinek a szíve viszont hatalmas…”
„Egy barát, aki a legsötétebb pillanatokban is reményt hoz…”

Kiadó: Lazi
Kiadás éve: 2017
Oldalszám: 252
ISBN: 9789632673486

Aranyos történet tele szeretettel és erkölcsi tanulsággal. Könnyed olvasmány. Az eseményeket Oliver cica meséli el egy másik cicának. Egy faluban játszódik, ahol összetartók az emberek, mindenki kedves és segítőkész.

Fülszöveg:
"Állat és ember évezredek óta nélkülözhetetlen társai egymásnak. Kitartás, szeretet, hűség, öröm és fájdalom, mind e kapcsolat sajátja. Erőt meríthetünk a példájukból, megtanítanak együtt élni a gyengeségeinkkel és azokat erősségekké változtatják.
Van, hogy ők mentik meg a karácsonyt, és előfordul, hogy veszéllyel nem törődve a gazdájuk életét is. Igazi társak, jóban, rosszban. Csínytevéseik sok bosszúságot okozhatnak, de szeretetükkel, ragaszkodásukkal mindenért kárpótolnak.
Nincs is nagyobb öröm, mint egy eltűnt, majd megkerült cica, aki hirtelen előbukkan egy karácsonyi dobozból, a fa alól. De kóborló tappancsost sem utolsó befogadni karácsony estéjén. Valamint rénszarvasból is lehet kezes házi kedvenc, bármily furcsa is. E történetek mindegyike megható tanúbizonysága annak, hogy az állatokkal való kapcsolatunk maga a karácsonyi csoda."

Kiadó: Lazi
Kiadás éve: 2018
Oldalszám: 128
ISBN: 9789632673998

Gyönyörű a borítója. Bevallom, amikor megvettem, azt hittem, hogy kutyákról szóló történetet / történeteket olvashatok majd. De nem csak kutyáról szóló történetek vannak benne.
Nagyon cuki, hogy az oldalak számozásai mancsmintában vannak.
Egyszerű, de kedves történeteket olvashattam, amiken néha könnyeztem, és volt hogy nevettem. A novellák az állatokkal való kapcsolatunktól, a szeretetről és a karácsonyról szólnak. Arról tanúskodnak, milyen hatalmas szeretet lakik az állatok szívében. Tanulságos és megható.

Fülszöveg:
"Sohasem tudhatod, hol találod meg az igazi otthonod
Ennek a karácsonynak tökéletesnek kell lennie! Hiszen valószínűleg ez lesz az utolsó ünnepi szezon, amit Leila együtt tölthet a barátnőivel. Mindegyikük éli a maga életét, építik a karrierjüket, lassan családot alapítanak, csak Leila nem találja sem a párját, sem a hivatását, sem a helyét az életben. Az úti cél Pinewood Hills, a festői hegyek között megbúvó kisváros, amely mintha csak egy megelevenedett karácsonyi képeslap lenne. Minden házat és kirakatot karácsonyi díszek borítanak, a fényfüzérek ragyognak, fényük meghitten csillog a hóban. A hirdetésben olyannyira otthonos vendégház azonban kész romhalmaz, a helyi kávézó jóképű, ám roppant mogorva tulajdonosa pedig úgy tűnik, már a puszta jelenlétüktől is rosszul van… Ám ha a tökéletes karácsonyhoz az kell, hogy Leila a két kezével mentse meg a romos vendégházat, és meggyőzzön egy fanatikus karácsonygyűlölőt, akkor készen áll.
A Karácsony a Kandalló Vendégházban igazi finomság a léleknek, ideális választás a bekuckózós téli estékre. Merüljön el ebben a szívmelengető karácsonyi történetben, ahol a magányt elűzi az összetartozás érzése, az önzetlen segíteni akarás pedig minden akadályt legyőz!"

Kiadó: Cartaphilus
Kiadás éve: 2022
Oldalszám: 320
ISBN: 9789632668642

A Karácsony a Kandalló Vendégházban igazi romantikus, karácsonyi történet. Könnyed és szerethető. Karácsonyi hangulatból nincs hiány. Nagyon szépek a leírások. Gyönyörű tájakról, hangulatos karácsonyi díszítésekről és rendezvényekről.
Az írónő aranyosan írt a lányok barátságáról. Tetszik, hogy mindenből próbálják a legjobbat kihozni. Életvidámak és összetartóak. Szórakoztató és izgalmas történet.

Fülszöveg:
"EGY KISLÁNYNAK CSALÁD KELLENE
Egy esőtől síkos éjszakán a hatéves Holly elvesztette az egyetlen embert, aki addig gondoskodott róla: szeretett édesanyját, Victoriát. Azóta egy szót sem szól.

EGY SZÓLÓ FÉRFINAK FELESÉG KELLENE
Mark Nolannak mi sem hiányzott kevésbé, mint egy hatéves kislány. Hamarosan mégis ráébred: bármire kész lenne, hogy a gyermek életét újra teljessé tegye. A húga végrendelete megmondta, mit kell tennie: Senki sem jöhet szóba, csak te. Kezdetnek csak szeressed. A többi majd jön magától.

NÉHA CSAK EGY KIS VARÁZSLAT HIÁNYZIK…
Miután Maggie Conroy egy év házasság után elvesztette a férjét, nem hisz benne, hogy újra szerelemre találhat. Annál inkább hisz a képzelet varázserejében. Amióta játékboltot vezet, abban élhet, amit szeret. És amikor összetalálkozik Holly Nolannal, egy olyan kislányt lát maga előtt, akinek nagyon hiányzik egy kis varázslat.

HOGY VALÓRA VÁLJANAK AZ ÁLMOK
Három magányos ember. Három válaszúthoz érkezett élet. Három ember, akik hamarosan megtapasztalhatják, hogy karácsonykor bármi lehetséges, hogy ilyenkor a kívánságok mintha maguktól válnának valóra.
Lisa Kleypas 34 regény szerzője és számos díj nyertese.
Kritikusai a női lélek rejtelmeinek egyik legnagyobb ismerőjeként ünneplik a szerzőt."

Kiadó: Ulpius-ház
Kiadás éve: 2013
Oldalszám: 228
ISBN: 9789633831496

Egy négy kötetes könyvsorozat (Friday Harbor) első része. Szép, szívhez szóló történet a szeretetről, összetartozásról, újrakezdésről. Szórakoztató és megható. A szereplők próbálnak együtt élni a veszteséggel, és hinni abban, hogy létezik még öröm és boldogság.
A Nolan testvérek nagyon különbözőek, de mindegyiknek fontos a sziget. Nagyon megrázta őket a testvérük halála. A hat éves Holly elvesztette az egyetlen embert, aki addig gondoskodott róla: szeretett édesanyját, Victoriát. Azóta egy szót sem szólt.
Holly gyengédségérzettel töltötte el Markot, akinek a tervei között nem szerepelt gyerek, de mégis jól akart gondoskodni a testvére kislányáról. Elhatározta, hogy ha Viktória őt jelölte ki a gyermek gyámjául, akkor biztosítja neki a boldog gyerekkort. Bármire kész lenne érte.
Maggie Conroy egy játékboltot működtet, és igen súlyos terhet cipel. Gyorsan összebarátkozott Hollyval, és egyre közelebb került hozzá. Bár Maggie a fájdalmas múltja miatt próbált távol maradni Márktól, mégis kibontakozott a szerelmük, aminek köszönhetően végül a gyászoló kislány is megkapta a hőn áhított családot.
A vége egy kicsit összecsapottnak tűnt, de összességében egy szép történetet kaptunk.

Charles Dickens: Karácsonyi ének
Fülszöveg:
"A szőrösszívű Scrooge úr, a -zaklató, szipolyozó, zsugori, kapzsi vén bűnös-, akinek a karácsony is csak olyan nap, mint a többi, dühvel és megvetéssel nézi az emberek ünnepi készülődését. Kidobja a karácsonyi énekeket kántáló koldus kisfiút és a szegényeknek gyűjtő úriembert egyaránt, kiszipolyozott írnokát is felmondással fenyegeti. Este, hazatérve magányos házába jelenést lát: meglátogatja Marley, rég halott üzlettársa, s bejelenti három további szellem érkezését. Az első a régi karácsonyok szelleme, aki végigvezeti Scrooge urat saját hajdani életén, s elfelejtett, fájó emlékeket elevenít föl benne. A második az új karácsony szelleme, aki felnyitja Scrooge szemét a körülötte élők sorsára, nyomorúságára és vidámságára, szenvedéseikre és emberségükre. Végül a harmadik, a jövő szelleme megmutatja neki saját, ijesztő, magányos halálát. Scrooge urat a jelenések új emberré teszik: más szemmel kezdi látni a világot, karácsonyi pulykát küld írnoka családjának, ellátogat megvetett unokaöccséhez, s jó barát, jó gazda, jó szomszéd válik belőle.
Dickensnek ez az 1843-ban írt kis tanmeséje már az érett mester keze nyomát viseli magán: remekmű, melynek nem hervad a népszerűsége sem."

Kiadó: Lilliput
Kiadás éve: 1992
Oldalszám: 126
Kötés: Keménytáblás
ISBN: 9637839178
Fordította: Benedek Marcell
Illusztrálta: John Worsley

Dickenst a viktoriánus kor és az angol nyelvű irodalom legnagyobbjai közt emlegetik. Regényeiben mindenekelőtt a viktoriánus korszak szociális helyzetét állítja pellengérre. Egyszerű nyelvezete mély benyomást keltve ábrázolja az élet árnyoldalait, s különös szeretettel viseltetik az eredeti gondolkodású emberek iránt, gyengéiket sok humorral mutatja be.
A Karácsonyi ének szinte szimbólummá vált. Tanító jellegű klasszikus mű. Felhívja a figyelmet a fontos dolgokra. Emlékeztet arra a képességre, hogy az ember képes legyőzni az önzését, képes megváltozni. Az ünnepre hangolódás, és maga az ünnep is fantasztikus lehetőség arra, hogy megmutassuk egymásnak, hogy jobban, másként is lehet… Remek alkalom arra, hogy mindenki megpróbáljon egy kicsit jobb, kedvesebb lenni.
„Úgy képzelem, hogy jellemünk és cselekedeteink szabják meg életünk irányát és ezzel szükségképpen végzetünket. De ha képesek vagyunk jellemünkön változtatni, cselekedeteinket új célokra beállítani, akkor végzetünk is megváltozhatik.”

Az oldalon eddig is sokféle könyvről találhattatok olvasói véleményt, Karácsonyig pedig felkerül még néhány ünnepi témájú könyv, amik megkönnyíthetik az ajándékválasztást. 

2020. július 1., szerda

Harcosok ​Vértanúk Boszorkányok

„A hűvös, dohos helyiség közepén terpeszkedő, robusztus asztalt kéttucatnyi csuklyás alak ülte körül. A pislákoló faggyúmécsesek alig valamicske fény loptak a terembe, az apró lángok sejtelmes táncot jártak a sötétben. A Rend tagjai, nők és férfiak ismét megerősítették titkos szövetségüket. Nem kellett hozzá sem vér, sem oklevél, sem pecsét: elég volt az adott szó, a kölcsönös tisztelet. Döntöttek. Ahogy eddig, úgy ezután is vállvetve, egymást segítve, bátorítva osztják meg az arra érdemesekkel mindazt, amit a múltról tudnak, vagy tudni vélnek… Ezúttal egy újabb, immáron ötödik novelláskötet közreadásával, amihez minden kedves Olvasónak jó szórakozást kívánnak!
A Történelmiregény-írók Társasága nevében
Kapa Mátyás
elnök

A művek szerzői: Trux Béla, Izolde Johannsen, Hacsek Zsófia, Gál Vilmos, Tapodi Brigitta, Bakóczy Sára, Csikász Lajos, Bányai D. Ilona, Gáspár Ferenc, Urbánszki László, Bónizs Róbert, Cselenyák Imre, Solymár András, Soós Tibor, Andy Baron, Várkonyi Tibor”


Kiadta: Történelmiregény-írók Társasága
Megjelent: 2019.
Oldalszám: 230
ISBN: 978-615-581-617-8

Érdekes volt betekinteni a Történelmiregény-írók Társasága által megjelentetett novelláskötetbe, mely tizenhat szerző művét mutatja be. Különböző korokon és helyeken átívelő történetek ezek, melyek között mindenki megtalálja a hozzá közelállót. Bevallom, bár az írók/írónők neve nem ismeretlen számomra, csak egy apró töredéküktől olvastam (eddig), bár az említett szerzőktől több könyvet is.

Tetszett, hogy a kötetet a sokszínűség jellemzi. Nincs két egyforma történet, mindegyik egyedi a maga nemében. Nem csak a korok és helyszínek váltakoznak, de a szerzők stílusa is más és más. Furcsa volt, hogy a már régről ismert szerzőknél kiéleződve figyeltem, hogy feltűnnek-e azok a bizonyos stílusjegyek, melyek rájuk jellemzőek, vagy új oldalukról mutatkoznak be. Nem tagadom, voltak olyan novellák melyek nem tudtak közel kerülni hozzám, ám olyanok is, melyeket ismeretlen ismerősként üdvözölhettem.

Ugyanakkor be kell vallanom, hogy a novellákkal úgy vagyok, mint a moziban a filmelőzetesekkel, vagy a különböző vendégségekben a vendégváró falatkákkal. Tetszenek ugyan, de nem elégítik ki a kíváncsiságomat. Egyszerűen nem kaptam eleget. Némelyik pont akkor ér véget, amikor már sikerül belemerülni a történetbe, és idő kell ahhoz, hogy „lapozni” tudjunk. Persze ott van a pozitív oldal, hogy egy könyvben több szerző mutatkozik be, s ha tetszik egy novella, valószínűleg beruház az olvasó a szerző egyik-másik regényére is, mert viszi a kíváncsiság. Megsúgom, az én várólistám is megnőtt egy kicsit.

Összességében tetszett a novelláskötet, megvolt a maga hangulata, rengeteg érzést megmozgat az emberben.
Bányai D. Ilona, Solymár András, Cselenyák Imre, Csikász Lajos és Trux Béla novellái kifejezetten kedvemre valóak voltak, Izolde Johannsené pedig abszolút kedvenc, mert kiegészítésül szolgált a Birodalom tengeri bástyái sorozathoz, mely úgy a szívemhez nőtt az évek során.

Pontozás: 10/8

2017. november 9., csütörtök

M. Kiss Csaba: Boldogságkönyv

„Tudták, ​hogy Magyarország Alaptörvényének szövegében nincs benne a boldogság szó? 
Őszintén szólva, fogalmam sincs, más országokéban benne van-e, de hát mire lehet menni egy boldogtalan nemzettel? 
A magyar alaptörvényben elég hosszan sorolódik, mihez van joga a polgároknak, de konkrétan a boldogsághoz nincs. Pedig, ugye közhely, de – mint általában a közhelyek – igaz, hogy boldogság mindenkinek jár. Járni jár, mondják erre a cinikusok, csak nem jut. 
Dehogynem! – állítom én. És veszem magamnak a bátorságot, hogy azt is kijelentsem: pont annyi jut, amennyit megteremtesz magadnak. És másoknak. Írhattam volna korszellemhez talán jobban illő módon, hogy annyi boldogságod lesz, amennyit elintézel, kikavarsz, kijársz, szerzel, lemutyizol magadnak. De nem akartam azt írni. 
Szóval a boldogság mindenkinek jár, csak senki nem tudja garantálni. A hatalom sem. Mert senkinek nincs tuti boldogságreceptje. Viszont talán hasznos tudni, hogyan csinálják mások!
Ez a kötet nagyjából kétszáz rövid sztorit tartalmaz a boldogságról. Férfiak és nők, idősebbek és fiatalabbak, hívők és ateisták, gazdagok és szegények mesélnek, anekdotáznak saját boldogságélményeikről. Arról, hogyan csinálják ők.”
Kiadta: Athenaeum kiadó
Megjelent: 2017. október 24-én.
ISBN: 978-963-293-699-4
Oldalszám: 328
A borító egyszerű, de nagyszerű. A védőborító szolidan szép. Igazi kedvcsináló.
A könyvet megrendelhetitek 20%-al olcsóbban itt:
E-book formában pedig itt:

M. Kiss Csaba Boldogságkönyv című kötetének bemutató beszélgetése
2017. 11.20-án 18 órától lesz a KONYHA Étterembe (1075 Budapest, Madách Imre út 8.). A szerzővel Veiszer Alinda beszélget.
Az esemény ingyenes, de regisztrációhoz kötött. Aki szeretne részt venni a rendezvényen, regisztráljon a szpisjak.blanka@lira.hu email címen! Regisztrálni november 10-ig lehetséges.

Mi a boldogság? Talán az egyetlen, amiben mindenki egyetért, hogy a boldogság egy érzés. Vannak, akik szerint, ha megvan mindenünk, amit pénzen megkaphatunk, akkor már boldogok lehetünk. Mások szerint elég, ha együtt vagyunk a szeretteinkkel. Szintén mások azt vallják, hogy ha van egészség és szeretet, akkor a nehézségeken is könnyen átlendülhetünk és boldogok lehetünk.

Wigner Jenő mondta egyszer: „Nagy tévedés azt hinni, hogy az anyagi javak a legfontosabbak az emberi életben. Az emberi boldogsághoz szellemi javakra is szükség van. Ha az ember egy szép kertben sétálhat, ha nézheti a csodaszép napvilágot, ha együtt lehet azzal, amit szeret, ha a gyermekei örömet adnak neki, ha a szüleit tisztelheti, ezek legalább olyan fontosak a boldogsághoz.”

Sonja Lyubomirsky is hasonlóan vélekedett: „Nem kell a gazdagságot túlbecsülni, mert azok, akik kizárólag az anyagi javakra összepontosítanak, csak ideig-óráig találnak boldogságot abban, hogy mindent megvásárolhatnak. Ám ha valaki "csak" normális színvonalon él, közben jók és szorosak a családi, baráti kapcsolatai, van lehetősége a személyes fejlődésre, tanulásra, élvezi a munkáját, kihívásokkal szembesül, közben hasznosnak is érzi magát a környezete számára, és van módja arra, hogy segítsen másokon, könnyebben talál tartós boldogságra.”

M. Kiss Csaba tizenöt népszerű emberrel készített interjút, akik meséltek szomorúságról, boldogságról, vágyról és célokról. Nagyon jó, hogy hagyta kibontakozni a beszélgetőpartnereit, mert így érezhető volt, hogy szívesen meséltek arról, hogy milyen utat is jártak be. 
„Átkozottul szerencsés fickónak érzem magam. És boldog vagyok.
53 évesen megértem, hogy közönség – és kritikai sikerrel játszották a mozik első játékfilmemet, a Brazilokat. Dolgozhatok a következő forgatókönyvön.
Most jelenik meg harmadik kötetem – bízom benne, hogy megismétli az első kettő sikerét, emellett készülőben a negyedik. Pedig alapvetően tévés újságíró és szerkesztő vagyok már vagy huszonöt éve, és egy kisebb szünet után most újra. Szóval lett átjárásom a szeretett szakmai területek között, ami már csak azért is jó, mert soha nem szerettem sokáig egy helyben lenni.
Feleségből a másodiknál tartok, gyerekből az ötödiknél. Jó így.” - Áll M. Kiss Csaba bemutatkozása a könyv belső borítóján. Személy szerint úgy vélem, nagyon jó, hogy így gondolkodik az életéről, s hogy annyi mindent sikerült már elérnie. Ez a könyv is egy mérföldkőnek számít szerintem, mert tartalmilag és külsőleg egyaránt minőséget kap az olvasó.

A könyv előszavában volt egy rész, ami abszolút megfogott, és amivel mélyen egyetértettem.
„Az olvasó embernek nem kell mondanom, mert tudja, hogy végső soron a klasszikus nagy drámáktól kezdve a legmodernebb szabadversig az irodalom – és egyébként feltételezhetően minden művészet alkotóit – ugyanazok az alapérzelmek mozgatják, mint amelyek minket, befogadókat is: a boldogság, a szomorúság és a vágyak. Így az olvasás örömét általában az adja, hogy a kitalált szereplők tulajdonságaiban, sorsában a magunkéra ismerhetünk. Vagy a szomszédunkéra, vagy a főnökünkére, és így tovább, attól függően, hogy épp egy pozitív vagy negatív karakterrel találkozunk-e. De szerencsés esetben mindenképpen magával ragad minket a történet, és vagy meggyűlöljük, vagy megszeretjük, elutasítjuk, vagy megértjük a fiktív hősöket. Gondoltam, ez az egész kaland még érdekesebb lehet, ha ezt az élményt nem kitalált, hanem köztünk élő, valódi emberek sorsát megismerve élhetjük át.” 
 Tetszett, hogy a szerző mindenkit bemutatott pár sorsban és hogy a rövid történeteken keresztül megismerhetjük az akkori gondolataikat, érzéseiket, esetleges gondjaikat. Hétköznapi problémák, élethelyzetek és megoldásaik kerülnek terítékre, megtudhatjuk, hogy ki hogyan éli meg a boldogságot, illetve kinek mit jelent maga az a szó, hogy boldogság. Ahány ember, annyi sors és annyi vélemény.
Betekintést nyerhetünk az emberek életútjába, s megtudhatjuk, hogy lett belőlük az, aki. Tizenöt népszerű ember nyílt meg a riportok alatt, és mesélt gyerekkorról, fiatalkori baklövésekről, diákcsínyekről, családról, munkásságról, nehéz pillanatokról, örömről és bánatról egyaránt.

Minden történetben találtam olyan gondolatot, amit magaménak érezhettem, egyetérthettem vele, de voltak, amik kiemelkedtek.
Nagyon tetszett a mondanivalója Bojár Gábor történeteinek, ugyanakkor, Nyáry Krisztián történetei álltak a legközelebb hozzám. Voltak szomorú, elgondolkodtató történetek vele kapcsolatban, és voltak vidámak, amiken rengeteget derültem. Láttam magam előtt gimnazistaként, egyetemistaként, vizsgáztatóként és kiadó igazgatóként is. Nagyot kacagtam a bérgyerekes részen, elgondolkodtató volt az Esterházy Péterrel való ismeretségéről olvasni, ami pedig a legmélyebben érintett, az a felesége haláláról szólt. Az ő történeteit olvasva úgy éreztem, egy érzelmi hullámvasútra váltottam jegyet.

Egerszegi Krisztina elbeszélése az úszásról és a családról szintén érdekesre sikerült. Gyerekként imádtam nézni, ahogy úszik, mert látszott, hogy szívét-lelkét beleadja. Siklott a vízen és akkoriban még gyerekfejjel úgy gondoltam, erre csak ő lehet képes. Ennyi koncentrációval, energiával, érzéssel úszni. Őt nem csak a siker iránti motiváltság mozgatta. Persze felnőtt fejjel már másabb, tisztában vagyok azzal, mennyi munka van abban, hogy ennyire jó legyen valaki. Persze mondhatjuk azt, hogy jó volt valamiben, ám ő váltott valami másra, amiben még jobb is lehet. Családot alapított, s a három gyermekének szenteli az életét. Az úszás már nem jelent akkora örömet neki, mint az, hogy a családjával részese lehet valami csodának.
Egyetértek vele abban, hogy a világ már túlságosan gyors. Kicsit lassítanunk kellene. Meglátni az élet apró örömeit és csodáit, örülni a napsütésnek, a lágy szellőnek, ami simogatja az arcunkat, a szeretetnek, a családnak, barátoknak, a közösen eltöltött időnek és a szenvedélynek, ami valaki vagy valami iránt táplált általunk és megmozgat bennünk valamit. Ha nem így teszünk, akkor a rohanó életben sikeresen elhaladunk a lehetőségeink és a boldogságunk mellett is.

Köszönöm M. Kiss Csabának, hogy megírta a könyvet, az interjúalanyoknak, hogy válaszoltak Csaba kérdéseire és meséltek az életükről, az Athenaeum kiadónak pedig azt, hogy kiadta és lehetőséget adtak az elolvasására!
Mindenkinek szívből ajánlom ezt a történetgyűjteményt, mely örök igazságokat, megszívlelendő tanácsokat, tanulságokat sorakoztat fel az olvasók elé.


Pontozás: 10/10

2016. október 4., kedd

Karácsonyról álmodók

Fülszöveg: „Tizenkét hangon elmesélt érzések és gondolatok azokról az ünnepi pillanatokról, amikor a fenyőfa mellett megszólal a csengettyű és a gyertyalángnál minden más színben játszik, az álmok pedig valóra válnak, ha igazán hiszünk bennük. Ám nem mindig csak a szépek – olykor a lidérces álmok is.
E sokszínű mozaikban a XX. és a XXI. századi magyar irodalom legnagyobb álmodóinak karácsonyi történeteit olvashatjuk: Benedek Elek, Bródy Sándor, Csáth Géza, Gárdonyi Géza, Jókai Mór, Kosztolányi Dezső, Krúdy Gyula, Mikszáth Kálmán, valamint Garaczi László, Grecsó Krisztián, Háy János és Lackfi János műveit.”
A könyv megjelent az Athenaeum kiadó gondozásában 2016. szeptember 29-én.
Megrendelhetitek 20% kedvezménnyel itt:

Először is szeretném kifejezni a könyvkiadó felé elismerésemet, csodaszép a könyv kívül-belül. Imádom. Már a kinézetével megteremtették az ünnepi hangulatot, az ember azonnal felvidul, ha meglátja ezt a könyvet. S ezúton is szeretném megköszönni a lehetőséget, hogy elsők között olvashattam.

Tartalomjegyzék:
Grecsó Krisztián: Az utolsó és az első angyal nálunk 5.
Krúdy Gyula: Disznóölés a Margitszigeten 17.
Móra Ferenc: Nekopogi Kovács 27.
Kosztolányi Dezső: Pesztra 39.
Gárdonyi Géza: Jancsi Dádé 51.
Háy János: Angyalok 69.
Csáth Géza: A gyertyák 81.
Jókai Mór: A szép muzsikáló óra 91.
Mikszáth Kálmán: A gyanú 99.
Lackfi János: A postás rajong 105.
Krúdy Gyula: December, öregember…  119.
Bródy Sándor: Két katonatiszt 135.
Jókai Mór: A koldusgyermek 147.
Benedek Elek: Csengővisszhang 157.
Garaczi László: Welness Tarzan 193.

Bár a könyv fülszövege beharangozta, hogy a szép mellé lidérces álmok is társulnak, nekem mégis kicsit hirtelen jött a tragédia. Grecsó Krisztián novellájában a negatív történés egyensúlyban volt a pozitívumokkal, ám Móra Ferenc írásánál úgy éreztem, eluralkodott az egész történeten a tragédia, mélabú lengte körül, ám a végére megérkezett a pozitív mondandó is.
Lackfi János történetének olvasása közben sokat mosolyogtam, megvolt a véleményem Gavallér Cipriánról, ám a végére teljesen más jelentést kapott a történet, én pedig egyszerre éreztem szomorúsággal vegyített örömöt. Igazi szívmelengető történet.

Azt hiszem, ahogy a történetek váltakoztak, úgy változott a hangulatom is.

A könyv tizenkét különböző hangulatú történetet tartalmaz.
Miről is szólnak ezek az írások? A szeretetről, a családi együttlétekről, a közös programok fontosságáról, az emlékek gyűjtéséről, a csoda és a hit erejéről, a veszteségekről, az idő rövidségéről, a bizonytalanságról. Arról, hogy sosem a külsőségek számítanak, a pénznél, drága ruháknál és ékszereknél százszor fontosabb, hogy mi lakik a szívünk mélyén. Rohanó világ ide vagy oda, figyeljünk a másikra, s ha megtehetjük, segítsünk. Sokszor elég egy jó szó, vagy egy mosoly, hogy szebbé tegyük valakinek a napját. Nekünk nem kerül semmibe, mégis sokat adhatunk.
A Karácsony keresztény ünnep, Jézus születésének napja. Manapság azonban már sok, nem vallásos illetve más vallást gyakorló is csatlakozott a karácsonyt ünneplők táborába. A Karácsony a szeretet, a béke, az összetartozás ünnepe. Vannak olyanok is, akiknek az ajándékokról szól, de aki ezt a könyvet elolvassa, talán visszatalál azok közé, akiknek sokkal inkább a családi együttlét, a szeretet, a béke és az együtt eltöltött idő fontosabb.
Ha mindenképpen választani kellene, mely történetek emelkedtek ki a többi közül, számomra mindenképpen az első helyen Grecsó Krisztián írása áll, amely megfogalmazása és mondanivalója miatt is közel áll hozzám. Tetszettek a költői képek, melyek megszínesítették a novelláját, s élettel telivé varázsolták a történetet. Láttam magam előtt a szorgoskodó családot, ahogy munka közben szeretetteljesen mosolyogtak egymásra, vagy épp nevettek egy-egy történésen.
Második helyre Lackfi János történetét helyezném, mert egyszerre szórakoztató és tanulságos. A történetet ugyan megmosolyogtam, ám a végén rájöttem, hogy kicsit félreismertem a főszereplőt. Úgy alkottam róla véleményt, hogy közben nem ismertem a háttértörténetét. Erre érdemes a való életben is odafigyelni.
A harmadik helyen pedig más nem állhat, mint Benedek Elek meséje. Az ő történeteit már egészen kicsi korom óta szeretem, így nem is kérdéses, hogy ha a fenti tizenkettőből hármat választani kell, az ő története bekerül. :) Mese kicsiknek és nagyoknak egyaránt. Tanulságos és szerethető.

Voltak olyan írások, amelyek annyira nem álltak közel hozzám, de többségben a mondanivalójukkal azonosulni tudtam. Tizenkét történetből kettő olyan volt, ami számomra nem bírt akkora jelentéssel és nem is tudott annyira magával ragadni, ám a másik tíz bőven kárpótolt érte.

A fenti történetek felhívják arra a figyelmet, hogy mit ne feledjünk el soha, de azért én is hozom a két kedvenc idézetemet kis kiegészítőnek. :)
Müller Péter és Csitáry-Hock Tamás szívemből szólt.

„Karácsony nem az ész, hanem a szív ünnepe. És a szív érzi, hogy azok is ott állnak veled a karácsonyfa körül, akiket a szemeddel nem látsz, és az eszeddel nem hiszel.” Müller Péter

"Van a csoda... Karácsony csodája. Amire várunk. És ami teljesedik. De ez a csoda nem a színes szalagokkal átkötött dobozokban rejlik. Nem a feldíszített zöld fenyő alatt találod. Ezt a csodát másutt kell keresni, másutt lehet megtalálni. Ez a csoda a kedves szavakban, őszinte, szívből jövő kívánságokban, szerető érzésben érkezik. És kell ennél nagyobb ajándék? A következő háromszázhatvanöt napban ezek kísérnek, ezek adnak erőt. Nem a csomagokban lapuló tárgyak, hanem csakis ezek. Csak ezek... Ez a karácsony csodája." 
Csitáry-Hock Tamás 

Pontozás: 10/9


2016. március 16., szerda

Drága Nagymamám - Nagyik régen és ma – 12+2 történet magyar szerzők tollából

„Nagymamák: szüleink szülei, melegszívű asszonykák, akik mérhetetlen türelemmel és bölcsességgel terelgetik unokáikat, tanítanak, vigyáznak ránk, szeretnek. Látjuk bennük édesanyánkat és édesapánkat, leendő önmagunkat, múltat és jövőt. De vajon kik is a mi nagymamáink? Sokfélék ők, de hogy mennyire, azt hadd meséljék el a magyar irodalom legjelesebb képviselői: Örkény István, Mikszáth Kálmán, Ambrus Zoltán, Csáth Géza, Krúdy Gyula, Kosztolányi Dezső, Benedek Elek, Karinthy Frigyes, Kaffka Margit, Móra Ferenc, Bródy Sándor, és a legmodernebb író-nagymama, Pataki Éva.”

ISBN: 978-963-293-526-3
Tervezett megjelenés: 2016. 03. 18.
Oldal: 248

tArtAlom

Örkény István: Az öltözőben 5. oldal
Mikszáth Kálmán: A nagyanyám füve 11. oldal        
Ambrus Zoltán: Páriák 19. oldal
Csáth Géza: Mariska az anyjánál 41. oldal
Krúdy Gyula: Téli szél a Bakonyban 55. oldal
Kosztolányi Dezső: Ali 67. oldal
Benedek Elek: Az „öreg” nagymama 85. oldal
Karinthy Frigyes: Schnabel nagymama, a technikus 95. oldal
Kaffka Margit: Süppedő talajon 105. oldal
Móra Ferenc: Böske a telet 155. oldal
Csáth Géza: Józsika 167. oldal
Bródy Sándor: Két néni 199. oldal
Pataki Éva: A nőből is megárt a nagymama 213. oldal
Pataki Éva: … és megint nagymama 237. oldal

Mindig nagyszerű érzés előolvasónak lenni, főleg ha olyan témákról olvashatok, amik közel állnak a szívemhez. Ahogy a kötet címe is mutatja, a könyvkiadó egy novelláskötetet jelentet meg, aminek fő témája nem más, mint a nagymamák. Olyan szerzők írásait gyűjtötték csokorba, akik neve láttán az ember már garantálja, hogy jól fog szórakozni olvasás közben.

Mindegyik történet egyedi a maga nemében. Mosolyfakasztó, elgondolkodtató, szomorú és érdekes történeteket tartalmaz ez a könyv, más-más korszakokból, különböző szerzőktől. A tizennégy történetből volt egy pár igen emlékezetes, lássuk melyek is voltak azok!  

Örkény István novellájának eseménye, ahogy a cím is mutatja egy öltözőben zajlik, ahol egy tenorista beszélget a nagymamával és a nagypapával. A történet sűrűn megmosolyogtatott, a végére már sajnáltam szegény tenoristát. Mivel törte a magyart, a nagypapa mindig kijavítgatta, a nagymama meg folyamatosan kérdésekkel bombázta, hogy mi a helyzet az unokájával, majd a tenorista válaszaira mindig az „Édes jó Istenem” érkezett reakciónak.
Ezt a történetet kétszer olvastam el, mert elkövettem azt a hibát, hogy fáradtan kezdtem legelőször olvasni, és így néha átalakultak a szavak a történetben. A legszembetűnőbb az volt, amikor szegény tenoristát terroristának olvastam, és nem értettem, hogy lehet olyan kedves vele a nagymama. Tanulság: fáradt és beteg szervezet furcsa szövegezést eredményezhet, olvass inkább tiszta fejjel! :)

Mikszáth Kálmán novellája egy tanmeséhez hasonlított, amelyben a hiszékenység, valamint maga a hit játszott fontos szerepet.

Ambrus Zoltán története nagyon elgondolkodtató volt. Rámutat, hogy az ember, mint egy gyorsvonat átszáguld az életen úgy, hogy szinte nem is lát belőle semmit. Monoton napjai egyre csak telnek, dolgozik és pénzt keres, de amik igazán lényegesek lennének az életben, azokra nem jut idő. Pedig az ember nem tudhatja, hogy mennyi adatik meg neki a földi létben.

 Kosztolányi Dezső novellájában a szeretetről esett szó.
„Én értettem, hogy mindig va­lamiért szeretnek bennünket, csak azt nem ér­tettem, hogy ez a valami olyan bizonyos, mint ők hiszik, mert ez a valami, ha igazi szeretetről van szó, mindig rejtély.”
„Az igazi szeretet szerény. Az igazi sze­retet félreáll, elhagyja azt, akit boldogít, hadd lebegjen a lelke szabadon, hadd röpüljön a maga útján, hadd találja meg azt, amire rendeltetett. Ez a szeretet nem óhajt ellenszolgáltatást. Ez a szeretet elegendő önmagának, és ezért végtelen. Ez a szeretet tudja, hogy semmi sem a mi tulaj­donunk, sem mások teste, sem mások lelke, még saját gyermekeink lelke sem.”

Benedek Elek története szerintem arról szól, hogy jó-e a kegyes hazugság, ha azzal elkerülhetjük, hogy bánatot okozzunk másnak?

Móra Ferenc novellája igazán a szívemhez nőtt. Annyira láttam magam előtt a környezetet. Már régen is szerettem a tájleírásait, s jó volt újra olvasni az ő stílusában. Na jó, az is közrejátszott, hogy Móra Ferenc könyvei, történetei mindig is a szívemhez közel álltak, a Zengő ABC-től, A cinege cipőjén át a Kincskereső Kisködmönig mindent szerettem.
„ESETT A HÓ SŰRŰN, nagy pelyhekben, a szél bömbölve szórta szét a csendes pusztaságon. Sem ember, sem állat semerre, ameddig a szem elláthatott. A nagy hófúvások úgy betemették az apró tanyaházakat, hogy csak a kéményük látszott ki, fekete füstfelhőket eregetve a fehér világba. A nap alighogy kipillantott délfelé az ólomszín felhőkárpitok mögül, megint csak visszabújt aludni. Bágyadt világosságát eltakarta az alkonyat, égre, földre ráborulva lomha szárnyaival.”
Ez a történet a legkedvesebb a szívemnek a kötetben. Igazi szívmelengető, mosolycsalogató. Történet a szeretetről, gondoskodásról.


Az utolsó két történet, Pataki Éva, egy 21. századi nagymama tollából származik. Mindkettő regényrészlet, ezek után persze kíváncsi lennék a regényre magára is. Az első történet babakocsis jeleneteinél erősen bólogattam, ismervén a babakocsik „problémáit”, amik igazság szerint a mi problémánk, ha a gyereket bele kell tenni. Régen, amikor még mi kicsik voltunk, annyira egyszerű volt a babakocsi használat – legalábbis anyukám szerint – ám a mai járgányok bőven képesek kifogni, s nem csak az idősebb korosztályon. Ilyen pedál, olyan fék, így kell nyitni, úgy meg bezárni – persze egyáltalán nem következik a kinyitás után, hogy be is fogod tudni csukni – úgyhogy bőven megértettem a nagymamát, hogy már az elején kiverte a víz. A sport babakocsit én is áldottam, amikor a testvérem kislányát tologattam, sokkal könnyebb volt, mint az elődje, ráadásul nem csak súlyilag, de kezelhetőségét tekintve is.  Pataki Éva történeteinél úgy éreztem magam, mint Móra Ferenc írásainál. Szerettem, ismerősnek éreztem, magával ragadott, mert életszerű volt, néhol mulatságos, máskor elgondolkodtató és tanulságos.


Ez a novellagyűjtemény jó ajándék szülőknek, nagyszülőknek, dédszülőknek, de még a fiatalabb korosztályoknak is, mert rengeteg tanulságos történetet tartalmaz, szórakoztató, szívmelengető, igazi emlékidéző. Tucatnyi saját emlék bújt elő az elmém rejtett zugából, ami a nagyszüleimhez köthető, ezért hálás vagyok. Biztos vagyok benne, hogy legközelebb nagymamámmal közösen is fellapozzuk. :)
Köszönöm a könyvet az Athenaeum kiadónak! 


Pontozás: 10/9