Ana könyvajánlói - Jayne Ann Krentz: Most vagy soha

Vigyázat! Cselekményleírást tartalmazhat.

Fülszöveg:

„Az árva gyerekként felnőtt Philadelphia Foxnak egyetlen igaz barátnője volt, és őt is elvesztette a mesésen gazdag Castleton család miatt. Phila örökli barátnője részvényeit a Castleton & Lightfoot Rt-ben, és ezek visszaszerzése a feladata Nicknek, a jóképű Lightfoot fiúnak, aki azzal a javaslattal áll elő, hogy Phila költözzön egy időre a két család pazar tengerparti birtokára, ismerkedjen meg a családtagokkal, s csak azután döntsön arról, mihez is kezd a részvényekkel. A lány elfogadja az ajánlatot, titkon ugyanis bosszút kíván állni barátnője haláláért, ám a tengerparton átélt érzéki kalandok hatására megváltoztatja tervét…”

Kiadó: Európa

Kiadás éve: 1999

Eredeti cím: The Golden Chance

Fordította: Szabó Hedvig

Oldalszám: 366

ISBN: 963 07 6490 3

Érdekes és szórakoztató könyv. Sajnos volt benne néhány „elütés”. Feltételezem, hogy elsiklottak felette a korrektúrázásnál. Ettől eltekintve rendben volt. A romantikus, erotikus szál mellett van egy kusza, sötét szál is, ami felhívja a figyelmet a hataloméhség, a képmutatás, az erőszak hatásaira. Érzékletesen érintette a mélyebb témákat. A humoros jelenetek jól oldják a feszültséget. A karakterek időnként hibáznak, néha kifejezetten bosszantóak, és ettől lesznek valóságosak.

A főszereplő egy jóképű, gazdag srác, akinek kegyetlen és sznob családja van, és egy idealista árva lány, aki igazságot akar szolgáltatni. A főszereplő páros két nagyon különböző ember. Nick Lightfoot taktikázó, tervezgető, okos, precíz üzletember. Fegyelmezett és gyakorlatias férfi, aki megszokta, hogy tökéletesen ura minden helyzetnek. Sok titok és ármány van a családjában.

Philadelphia Fox harsány, meggondolatlan, szeleburdi, szókimondó nő, aki radikális nézeteket vall. Nick már az első találkozásukkor úgy gondolta, hogy van benne valami, amitől kecsesnek és ravasznak tűnt. Olyan nőnek, aki ha egyszer eldönt valamit, akkor makacsul halad a célja felé.

Phila szülei és nagymamája kiálltak az általuk fontosnak tartott elvek mellett, mindenben kihívást láttak, és próbálták megoldani a problémákat. Nagyon kicsi volt, amikor a szülei meghaltak. Tizenhárom éves koráig a nagyanyja nevelte. Amikor az idős hölgy meghalt, nevelőszülőkhöz került. Akkoriban ismerte meg Crissie Masterst.

Reed Lightfoot (Nick apja) és a barátja, Burke Castleton (aki nagyon ellenszenves karakternek tűnt) a semmiből építették fel a cégüket. Crissie, Burke törvénytelen lánya volt. A Lightfoot és a Castleton család finoman szólva nem kedvelte. Amikor Burke szívrohamban meghalt, szép számú C & L részvényt hagyott rá. Crissie Masters huszonhat évesen halt meg autóbalesetben, és Phila örökölte a részvényeit.

Nick fantáziáját általában nem mozgatták meg a nagyszájú, liberális nők, akik pimasz módon kioktatták az erkölcsi felelősségről. Phila azonban vonzotta. Nyilvánvaló volt, hogy nem az a számító nő, akinek a családja hinni szerette volna. Nick már a megismerkedésükkor tudta, hogy képtelen megnyugodni, amíg a kis vadóc nőt ágyba nem viszi.

Philát tinédzser korában az akkori nevelőapjának az öccse meg akarta erőszakolni. Maradandó lelki sebeket szerzett, mert egy mocsoknak kislányokhoz támadt kedve. Egy önző gazember úgy döntött, hogy kihasználja azt, hogy nagyobb és erősebb. Crissie mentette meg a lányt. A történtek után érthető volt, hogy Phila a közeledéstől könnyen lefagyott, pánikba esett. Meg kellett küzdenie a régi traumával.

„A történtek miatt már annak puszta gondolatára is, hogy egy férfi ráfekszik, elemi erővel tört rá a pánik.”

Kívánta Nicket, aki nem igyekezett fölébe kerülni, nem akarta ráerőszakolni magát. Bár megrohanták a régi emlékek, és a hozzájuk társuló félelmek, hamar úrrá lett rajtuk. Kezdett megbízni Nickben, és megnyugtatónak találta a jelenlétét. Vele biztonságban érezte magát. Az élete egyes területein kezdett visszatérni a normális kerékvágásba. Hamar bensőséges kapcsolat alakult ki Phila és Nick közt.

A kutyás szál nagyon tetszett. A rotweilerek nevein jót nevettem. Nem hinném, hogy bárki a Puszedli és Fifi nevet adná nekik. A kutyák azonnal megkedvelték Philát, és a sarkában voltak. Állatok és gyerekek gyakran viselkedtek így vele.

Gyomorforgató volt az ármánykodás. A családja elvárta Nicktől, hogy segítsen visszaszerezni a céges részvényeket Philától. Ugyanakkor azt nem szerették volna, hogy Nick átvegye a családi cég vezetését, áskálódtak ellene.

Phila tudta, hogy Nicknek is vannak hibái, és tudta, hogy bizonyos dolgokban szándékosan félrevezette őt, mégis megvédte a férfit a családja szidalmaitól. Szerintem aranyos volt, hogy próbálta jobb belátásra bírni, jó irányba terelgetni a családtagokat.

Mindenkinek megvan a maga baja. A Castelton és Lightfoot család az életmódjuk bűvkörében él, nagyon ügyelve a külsőségekre. Szánalmasak. Hilary (Reed felesége) viszont aljas is. A két család ellenségesen viselkedett (legalábbis eleinte) Philával, a nő mégis megpróbált segíteni nekik. Ő és Nick – ahogy sejthető volt – egymásba szerettek. Phila biztonságban érezte magát a férfi karjaiban. Ahogy egyre jobban „összemelegedtek”, rájöttek, hogy jó, hogy van aki mellett önmaguk lehetnek, hogy szükségük van egymásra.

Phila az ösztöneire hallgatott. Azt tette, amit helyesnek tartott. Jókat vitatkozott Nick apjával, és kiselőadást tartott neki a fia megbízhatóságáról. A kezdeti nézeteltérések ellenére Tec Sherman, volt tengerészgyalogossal (aki hosszú évek óta dolgozott a Lightfootoknak) is megkedvelték egymást. Egy idő után már szinte mulattatta a hűséges, fegyelmezett, csupa izom embert. Elérte, hogy Vicky és Darren Castleton átértékeljék a múltjukat, és visszataláljanak egymáshoz. Hamarabb rájött, mint a többiek, hogy mi motiválja Hilaryt. Még Eleanor Castletont is megértette, hogy miért védi annyira a család becsületét, és igyekszik fenntartani a látszatot. Phila mindkét családot alaposan felrázta. Victoria és Darren is tudta, hogy Phila mindent megváltoztatott. Reed is rájött, hogy Philának igaza van. A regény végén már mind családtagnak tekintették.

A krimi szál szinte észrevétlenül simul bele a történetbe. A mocskos gazember, akit a történet elején (még szociális munkásként) Phila börtönbe juttatott, a történet végén még felbukkant. A Lightfootok és a Castletonok egy emberként siettek a nő megmentésére.

A kapcsolatok nem voltak könnyűek és hibátlanok, viszont érzékelhető volt mögöttük a mély kötődés. A láthatatlan kötelék a nehézségek, intrikák és akadályok ellenére is kitartott. Phila és Nick kapcsolatának gyógyító ereje nagyon szépen kiemelkedik a történetből.

Ana könyvajánlói - Lucy Score: Amit magunk mögött hagyunk (Knockemout 3.)

Vigyázat! Cselekményleírást tartalmazhat!

Fülszöveg:

„Lucian Rollinsnak két célja van: a bosszú, és hogy eltörölje azt a foltot, amelyet abuzív apja ejtett családja nevén. Élete éppolyan élre vasalt, mint személyre szabott öltönye, nincs benne helye kételynek és felesleges érzelmeknek. Kivéve, ha egy tűzrőlpattant kisvárosi könyvtárosról van szó…

Sloane Walton tökéletesen tudja, mi rejlik Lucian – csekély számú barátjának Luce, ellenségei tömegének Lucifer – ördögi szépségű vonásai mögött, elvégre együtt nőttek fel, amíg egy sötét titok el nem választotta őket. Valami azonban mégis a férfihoz vonzza, és amikor veszekedésük előjátékba csap át, egyikük sem bánja meg a történteket.

Sloane viszont családot akar, míg Luciannek esze ágában sincs továbbörökítenie magát, mivel jól tudja, hogy a tönkretett férfiak tönkretett nőket hagynak maguk után. Képtelen lenne ártani Sloane-nak, de képtelen elhagyni is őt. Egy dologra viszont képesnek kell lennie: megvédeni szerelmét bármi áron.

Lucy Score elsöprő sikerű Knockemout-sorozatának harmadik része érzéki romantika, szívszorító dráma és egy csipetnyi humor tökéletes keveréke.”

Kiadó: Pioneer Books

Kiadás éve: 2024

Eredeti mű: Lucy Score: Things We Left Behind

Fordította: Bótyik Bettina

Oldalszám: 696, puhatáblás

ISBN: 978 615 664 421 3

A történet tele van humorral, szívszorító eseményekkel, érzékiséggel, és fontos gondolatokkal.

Nagyon idilli elég sok helyzet, viszont az érzelmi és mentális problémák, amikkel a szereplőink szembenéznek, valamint azok megoldásai tükrözik a valóságot.

A szerelmi szál megdobogtatta a szívemet, izgultam a párokért. Sokszor szellemes szócsatákat vívtak. Nekem kell a „boldogan éltek, míg meg nem haltak” befejezés, ezért nagyon reméltem, hogy Sloane és Lucian története jól alakul.

A könyv üzenete az, hogy ha az életünkben ér valami hatalmas csalódás, történik egy borzalmas tragédia, az nem tart örökké. Minden rendbe jöhet. Szembe kell nézni a problémáinkkal, és a lehető legjobbat kihozni a dologból.

Ez a kötet Sloane (Tündér) és Lucian (Lucifer) története.

Sloane, a környék legjobb vezető könyvtárosa, egy nagy viktoriánus házban él. Az apja temetésekor a ház zsúfolásig megtelt családtagokkal és barátokkal. Sloane próbálta elfojtani az érzéseit, elrejteni a végtelen szomorúságot, amit érzett. Tudta, hogy számíthat a Morgan testvérekre, akikkel együtt nőtt fel. A szertartás és a tor az egész napot kitöltötte. Utálta, hogy kellemes bizsergés járta át a testét, valahányszor megjelent Lucian Rollins. Egykor szerette (amikor Lucian még álmodozó fiú volt, aki túl nehéz terhet cipelt), de most ki nem állhatta (bár erősen vonzódott hozzá). Közös titkot őrzött az ördögien jóképű férfival. Lucian szíve is nagyot dobbant valahányszor meglátta Sloanet. Vágyott a közelségére, akkor is ha haragudott rá. Nem tudta kiverni a fejéből.

Az előző két rész bűnügyi szála folytatódik ebben a kötetben is. Lucian együttműködik a nyomozásban az FBI-ügynökökkel.

Sloane apja, Simon Walton hitt abban, hogy megmentheti Luciant. Megmentette az életét, és segített lerombolni a múltja legcsúnyább részeit. Luciant nagyon feldúlta Simon halála.

Sloane és Lucian tinédzserként nagyon jól kijöttek egymással. A múltjuk, és a köztük lévő nézeteltérés, feszültség még mindig emésztette őket. Gyakorlatilag olyan dolog miatt haragudtak egymásra, ami a gyerekkorukban történt. Ez eléggé szánalmas, és nagyon elszomorító volt.

Lucian egyik barátja, Dr. Emry Sadik pszichológus, aki a barátai mellett áll akkor is, amikor azok nem erre vágynak. Sokat tett azért, hogy Lucian dolgozzon magán, és fejlődjön.

Ahogy Knox, Lucian sem volt az a fajta főnök, akinek mindig nyitva áll az ajtaja. Nem volt kíváncsi a visszajelzésekre, ötletekre. Szerette megmondani másoknak, hogy mit csináljanak. Felépített egy birodalmat. Erős, gazdag, befolyásos és rideg lett.

Lucian „gonosz birodalmának” valójában nagyon nemes mozgató rugói voltak. Bár az eszközei megkérdőjelezhetőek, ahhoz kétség sem férhet, hogy a férfi igyekezett a jó embereknek segíteni, jobbá tenni a világot. Amikor a lányok és Stef ellátogattak a Rollins Szaktanácsadó Irodába, meglepődve tapasztalták, hogy az ott dolgozók milyen boldognak tűnnek, és senki sem akar csalódást okozni a „gyönyörű fenevad” főnöknek.

Lucian próbálta kiverni a fejéből Sloanet. Kívánta őt. A civakodásuktól mindig „beindult”, vágyott rá. A nő vidám, temperamentumos, okos, kedves és vicces.

Két jó ember szenvedett hosszú éveken át, olyan dolog miatt, amiről tulajdonképpen egyikük sem tehetett. Ők csak a koruknak és élethelyzetüknek megfelelően reagáltak. Beleragadtak egy olyan szituációba, amit egy olyan ember okozott, aki úgy gondolta, hogy joga van bántalmazni a családját, és másokat. Teljesen érthető volt, hogy Lucian felnőttként nem tudott mindent a szeretettel teli kapcsolódásról, az érzelmekről. Mivel egy szeretetlen, bántó, kiszámíthatatlan közegben nőtt fel. Nem volt része szerető családban, biztonságban. Nem volt előtte példa. Ez nem az ő hibája.

De van egy olyan pont, ahol valami megváltozik. Nála ez akkor volt, amikor közelebbről megismerte Sloanet és a családját. Csakhogy valami „törést” okozott. Azt, ahogyan Sloane megpróbált segíteni neki, megpróbálta megmenteni, Lucian árulásnak érezte. A távolság nőtt. Az intimitás eltűnt. A múltja magyarázat a viselkedésére. De nem lehet kifogás egy életen át. Szembenézni a múlttal, felismerni a mintákat, tanulni belőle, megpróbálni jó irányba változtatni az már döntés. Lucian tudta, hogy ha nem lett volna a Walton család, akkor kisiklott volna az élete. Így is gyakran „játszott a tűzzel”, és a „szürke zónában” mozgott, de jó ember lett. Sloane szülei mindig úgy bántak vele, mintha ő is a család tagja lenne.

Sloane és Lucian túl sok időt töltöttek azzal, hogy veszekedtek, majd visszataláltak egymáshoz, hogy aztán újra egymás torkának ugorjanak.

Reméltem, hogy ebből a kötetből kimarad az „aggódó férfi félti a nőt, ezért szakít vele, hogy megvédje” írói eszköz, de nem maradt. Lucian úgy nőtt fel, hogy nem volt semmiféle érzelmi támasza, és senki sem tanította meg neki, hogyan kell igazi férfiként viselkedni egy párkapcsolatban, ezért gondolhatta azt, hogy csak úgy tudja megvédeni a nőt, ha távol tartja magától. Szabotálja a saját boldogságát. Legalább következetes volt az írónő, mert ezek után a lányok ismét a Hellhoundban iszogattak.

Sloane harcolt az igazságtalanság ellen, és szerette Luciant, aki úgy érezte, hogy nem méltó a szerelmére. Legalább Knox és Nash jót nevetett, amikor Lucian közölte velük, hogy azért nem ad esélyt a kapcsolatuknak, mert Sloane túl jó hozzá. Elmondták neki, hogy ők is úgy érzik, hogy az asszonyaik túl jók hozzájuk. És éppen ez a lényeg, hogy a szerencsés életük hátralévő részét azzal tölthetik, hogy megpróbálnak felnőni hozzájuk, jobbak lenni.

„A szerelem arról szól, hogy olyan partnert találj, aki jobb emberré tesz, mint amilyen egyedül vagy, és fordítva.”

Lucian ellökte magától Sloane-t, mert azt hitte, hogy így nagyobb biztonságban lesz. Nem is sejtette, hogy ezzel milyen veszélynek tette ki. Kiszolgáltatott és sebezhető lett. Egy gyújtogató miatt majdnem elvesztette a nőt. Ez észhez térítette. Gyengéden gondoskodott a gyönyörű, megtört nőjéről. Belátta, hogy Sloane az egyetlen ember a világon, aki mindig kiállt érte, anélkül hogy ő erre kérte volna. És ezt el is mondta neki. Sloane pedig elmondta a férfinak, hogy mennyire büszke rá, és hősiesnek tartja, mert észreveszi, amikor valakinek szüksége van valamire, és csendben segít az illetőnek. Nincs szüksége közönségre vagy elismerésre.

Lucian rájött, hogy segítségre van szüksége abban, hogy feldolgozza az apjától elszenvedett traumákat.

A kapzsi, hataloméhes emberek sok pusztítást hagytak maguk után. De a párosaink megoldják, és nem fogják hagyni, hogy a gonoszság és kapzsiság tönkretegyen valamit, ami értékes számukra.

Sloane és Lucian az első táncukat házastársként Shania Twain From This Moment On című dalára táncolták.

A bónusz epilógus bepillantást enged a párok életébe körülbelül egy évtizeddel később. Tele van boldog párokkal, kiterjedt családdal, álomélettel, szerelemmel, és reménnyel.

Megkaptuk azt a lezárást, amit szerettünk volna.

Ana könyvajánlói - Lucy Score: Amit sosem fedünk fel (Knockemout 2.)

Vigyázat! Cselekményleírást tartalmazhat!

Fülszöveg:

„A Morgan fivérek közül mindig is Nasht tartották a jó fiúnak: ő a megbízható rendőrfőnök, mindenkire kedvesen mosolyog, és ott segít, ahol tud. Azonban Nash épp egy lövöldözésben szerzett sérüléséből lábadozik, és az eset óta pánikrohamok és rémálmok kínozzák. Nem önmaga többé, de képtelen segítséget kérni a szeretteitől.

Kerüli az embereket, és ez épp kapóra jön új, dögös szomszédjának, Linának, aki szintén nem vágyik mély beszélgetésekre vagy tartós emberi kapcsolatokra, csupán feltűnés nélkül szeretné elvégezni a munkát, ami miatt a városba érkezett. Csakhogy találkozásuk első pillanatától kezdve mindketten tudják, hogy nagyon nehezen tudnak majd szimplán jó szomszédok maradni. Vajon Lina képes lesz ellenállni Knockemout bájának és Nash sármjának? És képesek lesznek megőrizni legféltettebb titkaikat egymás előtt – a titkokat, amelyek mindent tönkretehetnek?

Lucy Score második Knockemout-regénye legalább annyira humoros, izgalmas és szexi, mint az Amin sosem leszünk túl.”

Kiadó: Pioneer Books

Kiadás éve: 2024

Eredeti mű: Lucy Score: Things We Hide from the Light

Fordította: Bótyik Bettina

Oldalszám: 638 puhatáblás

ISBN: 978 615 664 406 0

Ez a kötet nem volt annyira könnyed, mint az első. Megvan a kisvárosi idill, ugyanakkor sok a titok és a trauma is. Súlyos témák. A szórakoztató, humoros történetnek van komoly mondanivalója is. Az egyik, hogy fontos a kommunikáció. A másik, hogy felnőtt emberként te vagy felelős azért, hogy hogyan alakul az életed, milyen emberré válsz. Felhívja a figyelmet arra, hogy a problémák leplezése, és feldolgozásuk hiánya nem vezet semmi jóra. A fő mondanivalója pedig az, hogy szeretni valakit a legbátrabb dolog a világon. És az a legnagyobb ajándék, ha valakit pontosan olyannak szeretsz, amilyen. Ez tipikusan olyan kisvárosi romantikus regény, amitől elpirulsz.

Ez a kötet Angelina / Lina (Angyal) és Nash (Csődör) története.

A múltban átélt trauma végig ott lappang a háttérben. Nash a lövöldözés óta ürességet érzett, időnként a vállába hasított a fájdalom. Úgy érezte, hogy egy része meghalt aznap este, amikor szolgálatteljesítés közben meglőtték. Csak árnyéka volt régi önmagának. A történet bűnügyi része, az előző kötetben történtekkel kapcsolatos elvarratlan szál. Egy szervezett maffiaháború.

Lina, sok-sok évvel korábban (még a főiskolán) Knox exbarátnője volt, és most beköltözött a Nash otthona melletti lakásba. Kölcsönös vonzalom alakult ki köztük. Nash a sérülése óta olyan mogorva lett, mint a testvére. Nem emlékezett a lövöldözésre, és pánikrohamok gyötörték. A sebzett, szomorú Nash Morgan arra késztette Linát, hogy megvigasztalja. Nash figyelmes, szexi és valódi úriember. Linának feladata volt, és úgy gondolta, hogy nem lenne szabad összemelegednie a dögös szomszédjával.

A kiskutyás részek szerintem nagyon aranyosak. Az első kötetben is tetszettek a kutyás részek, de ebben kifejezetten cukik. (Pirulós – szívecskés hangulatjel.)

A Morgan család tagjai nem tudtak az érzéseikről beszélni. Nash próbálta eltitkolni a problémáját. Senkinek sem beszélt arról, amin keresztülmegy. Szerette volna újra úgy érezni, hogy él. Ez Lina mellett sikerült is. Elhatározta, hogy megfejti a nő minden titkát.

„Vékony vonal húzódik a szükséges kockázatvállalás és a hülyeség között.”

Az embereknek általában idő kell ahhoz, hogy elismerjék, egyedül nem tudnak kimászni abból a sötét mélységből, ahová a depresszió juttatja őket, és nem szégyen segítséget kérni. Nash utálta a gyengeséget, és azt, hogy bárhol rátörhet a pánik.

„Ahelyett, hogy arra használnád az energiádat, hogy eltitkold mások elől a problémáidat, talán próbáld meg feldolgozni őket. Mindkét út pokoli megterhelő, de csak az egyik visz át a túloldalra.”

Lina és Nash beszélgettek, és megnyíltak egymásnak. A nő átsegítette a férfit egy pánikrohamon, és nála aludt. Ennek köszönhetően Nash, hetek óta először, átaludta az éjszakát, és újra reménykedni kezdett. Késő esti bizalmas beszélgetések, érzelmi támasz, intimitás.

Bár az tetszik, hogy a kisváros lakói törődnek egymással, és összetartanak, de az nem tetszett, hogy túlzottan beleszólnak egymás életébe.

Lucian kétes hírű politikai tanácsadó. Megvan a hatalma, hogy kedve szerint mozgassa a szálakat. Képes volt megfélemlíteni és lenyűgözi az embereket. Nash-t nagyon idegesítette Knox és Lucian túlféltő viselkedése.

Amikor Lina és Nash között (illetve szinte majdnem mindenki közt...szemforgatós hangulatjel) viharos nézeteltérés támadt, akkor a lányok megint (az első kötetben is volt egy ilyen iszogatás) a Hellhound motoroskocsmában kötöttek ki. Ez egy eldugott, koszos lebuj volt. Úgy tűnt, hogy ez hatásos csapaterősítő találkozó volt.

Linának az volt az érzése, hogy Nash-nek szüksége van rá. Elhallgatott a férfi elől néhány dolgot, és szabotálta az igazi intimitást kettejük között, mert nem akart sebezhető lenni. Pedig kedvelte és nagyon vonzódott hozzá.

„A sebezhetőség nem egyenlő a gyengeséggel. Azt jelenti, bízol magadban, hogy elég erős vagy ahhoz, hogy kibírd a fájdalmat. Igazából ez az erő legtisztább formája.”

Bár veszekedtek, mégis egymást akarták. Meg kellett találniuk az egyensúlyt a kapcsolatukban. Annak ellenére, hogy felbosszantották és megbántották egymást, mégis törődtek egymással. Lina kezdett ráébredni, hogy jobb lenne, ha nem tartaná magától távol az embereket. Naomi és Sloan teljesen elfogadták, és a barátnői lettek.

A pánikrohamok a legváratlanabb pillanatokban lepték meg Nasht. Küzdött ellene, nem akarta hagyni megnyilvánulni. Lina sokat segített neki. Nash szerette volna, ha a nő biztonságban érzi magát a kapcsolatukban. Őszintén beszélgettek erről. Azzal foglalkoztak, hogy kiélvezzék a jelent. Nash megkapta, amit akart. Lina teljesen az övé volt. És azt szerette volna, hogy az övé legyen örökre.

Amikor Lina fenyegető üzenetet kapott, Nash attól félt, hogy nem tudja megvédeni. Nem akart rá támaszkodni. Ellökte magától a nőt, akire szüksége volt, és akit szeretett. A testvére ugyanezt csinálta az első kötetben. Szerencsére Nash hamarabb rájött, hogy idióta volt és hülyeséget csinált. Linát megrázta a dolog, de amikor Nash utána ment, végighallgatta. Emlékeztette a férfit arra, hogy minden nap szembenéz a démonaival, megvédi azokat, akiknek védelemre van szükségük, megvédi a városát. Nash azért fordult a nőhöz, hogy legyen oka megküzdeni a fájdalommal. És ezt Lina is tudta. Fel is hívta rá a férfi figyelmét. Segített neki visszatalálni az életbe.

„… csak úgy tudhatod meg, hogy ő-e az igazi, ha úgy bánsz vele, mintha az igazi lenne. Vagy kiérdemli, vagy elveszíti a címet. Ez már rajta múlik, de neked kell esélyt adnod, hogy kiérdemeljen téged.”

Ebben a kötetben is volt verekedés, emberrablás, hősködés, és lánykérés.

A bónusz epilógus csupa szeretet és boldogság.

Naomi és Knox esküvőjén, többek közt Tom Petty „Free Fallin” című dala szólt.

A Morgan fiúk anyukájának egyik kedvenc dala George Strait „All My Ex’s Live in Texas” volt.

Ana könyvajánlói - Lucy Score: Amin sosem leszünk túl (Knockemout 1.)

Vigyázat! Cselekményleírást tartalmazhat! 

Fülszöveg:

„Knox örömmel játssza a rosszfiú szerepét, az életét pedig épp úgy szereti, mint a kávéját: magában. Egyedül basset houndját, Waylont tűri meg maga mellett. Knox ki nem állhatja a drámát, még akkor sem, ha az egy szökevény menyasszony formájában kopogtat az ajtaján.

Naomi persze nemcsak úgy elszökött az esküvőjéről, hanem mentőmisszióra indult, hogy kiszabadítsa rég látott ikertestvérét Knockemoutból, ebből a bárdolatlan városkából, ahol a vitákat hagyományos módon rendezik: némi ütlegeléssel és pár korsó sörrel. Többnyire ebben a sorrendben.

Azonban Naomi pechjére gonosz ikertestvére semmit sem változott az elmúlt években. Tina rövid úton meglovasítja testvére autóját és pénzét, cserébe viszont valami teljesen váratlan dolgot hagy rá: egy unokahúgot. Naomi így pénz, autó, lakás és munka nélkül ragad egy teljesen ismeretlen városban, ahol bónuszként egy vadóc 11 évesnek is a gondját kellene viselnie.

Knoxnak jó oka van rá, hogy ne bonyolódjon komplikált kapcsolatokba és ne kezdjen zűrös nőkkel. De miután Naomi élete épp lassított felvételben omlik össze előtte, legalább annyit megtesz, hogy kihúzza őt a csávából. Amint aztán Naomi összeszedi magát, visszatérhet nyugodt, magányos életéhez.

Legalábbis ez a terv – egészen addig, amíg valódi veszély nem üti fel a fejét.

Lucy Score lehengerlő romantikus komédiája az elmúlt évek egyik legnagyobb könyvsikere.”

Kiadó: Pioneer Books

Kiadás éve: 2025

Eredeti mű: Lucy Score: Things We Never Got Over

Fordította: Bótyik Bettina

Oldalszám: 655 keménytáblás, élfestett

ISBN: 978-615-697-806-6

Szerintem szép a borítója.

A kötet pont azt nyújtja, amit ígér: kiszámítható fordulatokban, feszültségben és érzelmekben gazdag romantikus történetet. Ez a könyv a bátorságról szól, arról, hogy merjünk szeretni valakit. Az érzékeny, romantikus lelkű olvasókban nagyon intenzív érzéseket ébreszt. Sok morális kérdést feszeget. A kifejezetten szórakoztató és humoros párbeszédek, valamint az érdekes és vicces mellékszereplők igazán jó kikapcsolódást nyújtanak, és magukkal ragadják az olvasókat. Sokszor hangosan kacagtam. Néha viszont szinte szorított a mellkasom, és potyogtak a könnyeim. Ez az a fajta történet, ami nyomot hagy.

Szeretem a kisvárosban játszódó történeteket, az összetartó közösséget, hangulatos környezetet. Nagyon jók és részletesek a leírások. Az aprólékosan kidolgozott részletek hozzájárultak ahhoz, hogy az olvasó úgy érezze, mintha része lenne annak a közösségnek. A mellékszereplők is aktív résztvevői a történetnek, és sokat hozzáadnak. Megvan a saját múltjuk, szerepük, és az életük egy bizonyos ponton összefonódik.

Az első Knockemout kötet Naomi (Százszorszép) és Knox (Viking) története.

Sajnos nem ilyen egyszerű újra felépíteni az életed egy teljesen idegen helyen.

Naominak volt éppen elég problémája, de az ördögi ikertestvérének, Tinának sikerült még tetézni. Elveszítette az állását, elmenekült az esküvője elől, felfordult az élete, és kiderült, hogy a szörnyeteg ikertestvére hazudott neki, és meglopta. Ráadásul azt is megtudta, hogy van egy tizenegy éves unokahúga. Egyik krízis követte a másikat.

Nem ez volt az egyetlen testvérek közötti feszültség a történetben (bár a másik nem volt ennyire durva). Knox és Nash (a rendőrfőnök) közt sem volt felhőtlen a kapcsolat.

Naomi és Knox kapcsolata finoman szólva nem indult zökkenőmentesen. Mindkettőnek terhelt a múltja. A mogorvasága ellenére Knox nagyon segítőkész és védelmező. Ő a tulajdonosa a borbély szalonnak, és egy stílusos kocsmának. Nem az a fajta főnök, akinek mindig nyitva áll az ajtaja. A Whiskey Barber és a Honkey Tonk nevű vállalkozása is jövedelmező volt.

Knox egyik embere, Sherry állást ajánlott Naominak a Honkey Tonk-ban. Mindketten meglepődtek, amikor találkoztak a nő első munkanapján. Bár a nagydarab, izmos, tetovált fickó egyébként is morgós volt, csak azért beszélt sokszor bunkón Naomival, mert nagyon vonzódott hozzá (rá volt gerjedve). A kedves, barátságos, gyönyörű nőt azonban nem kellett félteni, mert mindig bátran visszaszólt a „Vikingnek”. Mindenki érzékelte, hogy szikrázik köztük a levegő.

Naomi legjobb barátja, Stefan hamar megkedvelte a férfit. Tetszett neki, hogy védelmezi a nőt.

Feltűnt a városban Knox és Nash gyerekkori legjobb barátja Lucian is. Vicces volt, hogy mindenki Naomi-val ugratta Knox-ot. Lucian nem volt a vérrokonuk, de minden tekintetben olyan volt, mintha a Morgan fiúk testvére lenne. Amikor Nasht lelőtte valaki, akkor Lucian ugyanannyira szeretett volna igazságot szolgáltatni, mint Knox.

Knox megismerkedése Naomi szüleivel nagyon viccesre sikerült. A „világ legjobb szexe után” elég kínos lehetett, hogy váratlanul beállítottak a szülők, majd egy elfelejtett aláírás miatt a szociális munkás is… Így lett az alkalmi szexből színlelt párkapcsolat.

Naomi mindig azzal foglalkozott, hogy a többieknek jó legyen. Mindent helyre akart hozni. Egész életében Tina „botlásainak árnyékában” élt, és dühítette, hogy az unokahúgának, Waylay-nek ugyanezzel a problémával kell szembenéznie.

Waylay (ezek a nevek… itt egy szemforgatós hangulatjel) egy okos, független, aranyos kislány.

Naomi lassan kezdett önmagára találni. Állást kapott a könyvtárban, és mellette továbbra is a Honky Tonkban dolgozott. Knox pedig törődött vele, védelmezte.

Knox beleszeretett Naomiba, ez megijesztette, ezért szakított a nővel. A családja, barátai, ismerősei próbálták szembesíteni a problémával. Tetszett, ahogy Naomi apja, Lou elbeszélgetett vele. De úgy tűnt, hogy senki sem tudott hatni rá. Nem jött a megkönnyebbülés, amire számított. Nyomorultul érezte magát. Az zökkentette ki ebből az állapotból, és késztette helyes cselekvésre, amikor Tina elrabolta és veszélybe sodorta Naomit és Waylayt. A „kaland” szerencsésen végződött. Az „incidens” óta minden helyre állt. Knox telhetetlen volt, már az esküvőt tervezte. Naomit akarta, és gyerekeket.

A bónusz epilógus nagyon jó ötlet volt, és „cukormázas” lett. Úgy gondolom, hogy ez kellett a sok izgalmas és szívszorító rész után.

A könyv végén a szerző egy elgondolkodtató és nagyon megható üzenetet írt az olvasónak.

Ana könyvajánlói - Sarah Morgan: Holdfény Manhattan felett (New Yorkból szeretettel 6.)

Vigyázat! Cselekményleírást tartalmazhat!

Fülszöveg:

Harriet Knight végre le akarja győzni a félénkségét, mely egész eddigi életében korlátok közé szorította. Így hát elhatározza, decemberben minden egyes napon tesz legalább egyvalamit, amihez ki kell mozdulnia a komfortzónájából, beleértve azt is, hogy kivételesen a családja nélkül tölti a karácsonyt.

A listára új elem kerül, amikor eddig ismeretlen ügyfél fordul Harrieték kutyasétáltató vállalkozásához: a mogorva dr. Ethan Black és az átmenetileg rábízott, túláradóan energikus spániel, Madi.

A lányt váratlanul éri a vonzalom, amely feltámad közte és a doktor között. A férfi megkéri, vállaljon huszonnégy órás kutyafelügyeletet a lakásán, és Harriet kivirul az együtt töltött idő alatt. Ám miután a megbízás végeztével hazatér, komoly döntésre kényszerül: vajon elárulja-e féltve őrzött titkát Ethannek?

Kiadó: Vinton

Kiadás éve: 2019

Eredeti mű: Sarah Morgan: Moonlight Over Manhattan

Fordította: Szabó Júlia

Oldalszám: 384

ISBN: 9789634488361

Egyszerűen nem lehetett letenni. Mélyen megérinti az ember lelkét. Azt hiszem, méltóbb befejezése a sorozatnak nem is lehetett volna. A helyszínleírások, a hitelesen leírt karakterek, a mély érzelmek és az érdekes – sokszor feszültséggel teli - események együtt egy tökéletes romantikus regényt alkottak. A romantikus szál mellett olyan komoly témák is megjelentek, mint a dadogás, a megfelelési kényszer, az önbizalomhiány, a látszat fenntartásának terhe. Imádom, amikor egy könyv nemcsak szórakoztat, hanem mély érzelmi üzenetet is közvetít, mint ez a regény. Télen játszódik. A szereplők érdekesek és szerethetők.

Harriet Knight szinte mindent egyedül csinált, mióta az ikertestvére Hamptonsba költözött. Sebezhetőnek és magányosnak érezte magát, ezért elhatározta, hogy legyőzi a félénkségét, és bátorságpróbáknak veti alá magát. Ezért decemberben minden egyes napon tett legalább egyvalamit, amihez ki kellett mozdulnia a komfortzónájából. Már hosszú ideje nem jött elő a gyerekkori beszédhibája, de mégis attól félt, hogy akkor jön elő újra, amikor a legkevésbé számít rá.

Ismeretlen ügyfél fordult Harrieték kutyasétáltató vállalkozásához: dr. Ethan Black és az átmenetileg rábízott, túláradóan energikus spániel, Madi. Ethan egy jóképű, karizmatikus, nagyon vonzó orvos volt a sürgősségi osztályon, akiben volt valami, ami miatt megközelíthetetlennek tűnt. Amikor a nővére kutyája már az első napon feldúlta a lakását, a férfi nagyon dühös lett, és ezért kiabált. Ettől Harriet is megijedt, és dadogni kezdett. Ethant pedig furdalni kezdte a lelkiismerete.

Harriet biztos volt abban, hogy a férfi remek orvos, és minden tekintetben jó ember. Őszintén úgy gondolta, hogy nem a férfi tehet arról, hogy nem tudta kezelni a helyzetet, és gondjai vannak az idegenekkel.

A lányt váratlanul érte a vonzalom, amely feltámadt közte és a doktor között. Lassan bontakozott ki a szerelmük. Tudták, hogy lesznek majd akadályok, és nem minden megy majd simán. De azt is tudták, hogy együtt mindent megoldanak majd.

Snow Crystal lakói is felbukkantak a történetben.

Kikapcsolódásnak, és a karácsonyra hangolódáshoz ideális olvasmány. Nagyon szép, szívmelengető történet, tele a szeretet sokféle megnyilvánulásával. Ha úgy tetszik megerősítés, hogy csak kell valaki, aki rámutat, hogy értékesek vagyunk. Valaki, aki erőt ad, bátorít, tettre sarkall, motivál és felemel. Aki megért és türelmesen támogat. Aki azt mondja, hogy minden rendben lesz.

„Mert jó időkben nem nehéz kitartani. A szeretetet igazából az mutatja, ha a bajban is nagy az összetartás.”

Ana könyvajánlói - Sarah Morgan: Vakáció Hamptonsban (New Yorkból szeretettel 5.)

Vigyázat! Cselekményleírást tartalmazhat!

Fülszöveg:

Fliss Knight, aki ikerhúgával együtt egy kutyasétáltató kisvállalkozás tulajdonosa, imádja New Yorkot – egészen addig, míg ki nem derül, hogy volt férje, Seth egy közeli állatorvosi rendelőben helyettesít. Bár tíz éve nem látta a férfit, elég egyetlen találkozás, és a szíve máris ugyanúgy fáj, mint amikor véget ért a villámházasságuk. Ezért amikor kiderül, hogy a nagymamájának segítségre van szüksége a nyáron, azonnal Hamptonsba utazik, hogy elmeneküljön a múltja elől – ráadásul azt füllenti, hogy ő Harriet, a saját ikertestvére! Seth viszont átlát a szitán, úgyhogy tudja: ha Fliss megszökik, az csak azért fordulhat elő, mert még mindig nem közömbös iránta. Elhatározza hát, hogy bár tíz évvel ezelőtt nem látott más megoldást, ezúttal nem hagyja elmenni. Imádni való kutyája, Lulu és némi tengerparti romantika segítségével meg akarja győzni Flisst, hogy ők ketten összetartoznak…

Kiadó: HarperCollins Magyarország

Kiadás éve: 2019

Eredeti mű: Sarah Morgan:Holiday in the Hamptons

Fordította: Szabó Júlia

Oldalszám: 384

ISBN: 9789634487197

Fő témája a múlt fájdalmas emlékeinek feldolgozása, a megbocsátás és a második esély. Romantika, tengerpart, kutyák… A kétségek, a vágy és a fájdalom olyan valóságosan keverednek benne, hogy az ember szinte érzi, ahogy összeszorítják a szívét. A történet nagyon szépen megírt, érzelemdús és magával ragadó. Az őszinteség és a bizalom minden kapcsolat alapja. Egy másik bölcs iránymutatása a történetnek, hogy nem szabad menekülni a múlt elől, mert a feldolgozása és a leküzdése új utakat nyithat meg előttünk, új esélyekre lelhetünk. A regénynek mély mondanivalója van a kapcsolatok bonyolult szépségéről, az őszinte szeretetről.

A karakterek nem tökéletesek, éppen ez teszi őket megközelíthetővé és szerethetővé.

A mellékszereplők is jól megírt hús-vér karakterek, akik sokat hozzáadnak a történethez. Minden apró részlet a helyén van.

Fliss (Felicity) és Harriet egypetéjű ikertestvérek, akik külsőleg teljesen egyformák, belső tulajdonságaik viszont különbözőek voltak. Harriet csendes és visszafogott volt. Fliss vad, szenvedélyes és pimasz. De legbelül ő is nagyon érzékeny volt. Mindig bizonyítani akart valamit. Harci szellemben sosem szenvedett hiányt. Mindig védelmezte a húgát. Testvérek voltak és barátok. Fliss megszokta, hogy elrejtse az érzéseit. Amikor tíz év után megint betoppant az életébe a volt férje, akkor olyan kérdésekkel szembesült, amikről azt hitte, hogy már lezárta magában. A kapcsolata Sethtel eléggé viharos volt. Seth nagyon okos és magabiztos volt. Azon a nyáron kerültek igazán közel egymáshoz, amikor az ikrek tizennyolcadik születésnapja volt. Tíz év telt el azóta, de Fliss nem tudta túltenni magát a történteken. És félt újra találkozni a volt férjével. Amikor Seth megjelent New Yorkban, szeretett volna sort keríteni egy beszélgetésre. Bár csak három hónapig voltak házasok, és utána tíz évig nem volt köztük kapcsolat, mégsem csitultak az érzései. A nő viszont úgy döntött, hogy elodázza a találkozást, ezért Hamptonsba utazott (segíteni a nagymamájának). Nem akart kiszolgáltatott lenni. Arra nem számított, hogy a férfi is Hamptonsba megy. A találkozásukkor nagyon megijedt, és meggondolatlanul az ikertestvérének adta ki magát. Először sikerült megtévesztenie a férfit. De pár perc elteltével lelepleződött. Seth nem árulta el neki, hogy tudja az igazságot. Nehezen viselte a hosszú távú titkolózást, és zavarta, hogy a nő rejtegette az érzéseit. Várta, hogy Fliss véget vet a hazugságoknak. Nagyon tapintatosan, türelmesen közelített a nőhöz. Mikor végre elkezdtek beszélgetni a múltról, sok félreértést tisztáztak. És felcsillant a remény, hogy a beszélgetésük nem valaminek a lezárása, hanem valami új kezdete. Végül rájöttek, hogy ők ketten összetartoznak.

Ez a könyv a kapcsolatok változásáról szól.

Ana könyvajánlói - Sarah Morgan: Miért éppen New York? (New Yorkból szeretettel 4.)

Vigyázat! Cselekményleírást tartalmazhat!

Fülszöveg:

A város, amely soha nem alszik, mindig más arcát mutatja, és mindenkinek mást kínál. A látszat ellenére az sem lehetetlen, hogy az ember épp itt találja meg az igaz szerelmet…

Molly kapcsolati tanácsadással foglalkozik, több könyve is megjelent, és nagyon sikeres blogot ír hasonló témában. Saját bevallása szerint mindent tud a szerelemről – mármint mások szerelmi ügyeiről, mert ő a három évvel korábbi szakítása óta nem áll szóba férfiakkal. Egyetlen társa Valentine, a kutyája. Daniel válóperes ügyvéd, aki alapvetően ellenzi a hosszú távú elkötelezettségeket. Jelmondata: „Ha nem bonyolódsz komoly kapcsolatba, megspórolsz magadnak egy csomó fájdalmat.” Aztán egyszer csak észrevesz egy gyönyörű lányt, aki minden reggel a New York-i Central Parkban kocog a kutyájával. Gondol egyet, és kölcsönkér egy kutyust, hogy megismerkedhessen a nővel…

Kiadó: HarperCollins Magyarország

Kiadás éve: 2018

Eredeti mű: Sarah Morgan:New York, Actually

Fordította: Szabó Júlia

Oldalszám: 366

ISBN: 9789634484677

Ezt a könyvet egy kicsit gyengébbnek éreztem a sorozat többi kötetéhez viszonyítva. A történet alapötlete ígéretes volt, mégis kicsit vontatottra sikerült. Minden adott volt egy érzelmileg gazdag, izgalmas történethez, mégis úgy éreztem, hogy valami hiányzik. Ugyanakkor elgondolkodtató, hiszen sokan úgy gondolják, hogy ha valaki pszichológus, akkor nyilván minden helyzetet kezelni tud, és nem lehetnek érzelmi problémái. Pedig lehetnek. Egy pszichológus is szorulhat segítségre. Komoly és nehéz témákat is érint: a múlt sebeit, feldolgozatlan fájdalmakat, az érzelmek elfojtását, valamint önmagunk elfogadásának küzdelmeit.

Nem ez az írónő legerősebb könyve, de még így is érezhető benne az az érzékenység, kedvesség, ami miatt a rajongói újra és újra visszatérnek hozzá.

A történet kutyás szála nagyon tetszett.

Molly jobban kedvelte a kutyákat, mint az embereket. Párkapcsolati tanácsokat adott másoknak, de a saját életét tekintve tanácstalan volt. Nehéz volt feldolgoznia a múltban történteket. Éppen ezért nehéz volt érzelmileg megnyerni, pedig Daniel egy ravasz húzással közelebb került hozzá. A vonzó és jóképű ügyvéd kölcsönvett egy kutyát az ikerhúgaitól, a cél érdekében. Molly a legutóbbi rosszul végződött párkapcsolata óta sikeresen távol tartotta magától a férfiakat, falakat emelt maga köré. De az érzékien mély hangú, sármos Daniel még így is erős hatást gyakorolt rá. Szinte menekültek a szerelem elől, és végül egymásba szerettek.

Molly lehangoltsága és önmarcangolása időnként kicsit bosszantó volt. Pláne annak tudatában, hogy pszichológus. Talán ezért lett helyenként vontatott a történet.

Ez a regény a múlt elengedéséről, a barátságról, a szeretetről, a családról, és a családot pótló közösségekről szól.

„Hiszen erre valók a barátok. Hogy körbevegyenek és megvédjenek. Meleg szigetelőrétegként szolgáljanak az ember és a rideg, kemény világ között.”

„Ritka ajándék a mai világban, ha valaki teljesen elfogad minket, és olyannak szeret, amilyenek vagyunk.”

Ana könyvajánlói - Sarah Morgan: Csoda az 5. sugárúton (New Yorkból szeretettel 3.)

 Vigyázat! Cselekményleírást tartalmazhat!

Fülszöveg:

Imádja a karácsonyt Eva Jordan, a menthetetlenül romantikus gasztroblogger. A mostani azonban másmilyennek ígérkezik, mint az eddigiek: ezt egy luxuslakásban fogja tölteni New York legelőkelőbb részén, az Ötödik sugárúton – átmenetileg ugyanis házvezetőnői munkát vállal Lucas Blade-nél, a sikeres krimiszerzőnél. Megpróbálja széppé varázsolni az ünnepet a mogorva, titokzatos, bár bizsergetően vonzó férfi számára, de a feladat minden, csak nem egyszerű… Utálja a karácsonyt Lucas Blade, és idén sem kér belőle. Mivel közeledik felesége halálának évfordulója és egy fontos határidő, a férfi bezárkózik a lakásába. Nem akar karácsonyfát, süteményt és angyalkákat, nem akar ünnepi hangulatot – egyet akar: azt, hogy hagyják nyugodtan dolgozni. Egy hatalmas hóvihar miatt azonban kénytelen hosszabb ideig elviselni Eva, a szép és bohókás házvezetőnő társaságát. S ahogy telnek a napok, kezdi visszanyerni hitét a boldogságban…

Kiadó: HarperCollins Magyarország

Kiadás éve: 2018

Eredeti mű: Sarah Morgan: Miracle on 5th Avenue

Fordította: Szabó Júlia

Oldalszám: 336

ISBN: 9789634483809

Ez a könyv már az első oldalakon magával ragadott, mert nagyon aranyos, szívmelengető, és hangulatos. Gyorsan és könnyen olvasható romantikus történet (megfűszerezve egy kis szexualitással), amivel könnyen kikapcsolódhatunk. Sok a humoros rész is benne. A téli tájat nagyon szépen leírta az írónő.

Eva egy kedves, aranyos, naiv nő, aki imádja a karácsonyt. A melegségével, a jó szívével, és a vidámságával magához vonzza az embereket. Nagyon romantikus alkat, aki mindig képes meglátni a jót. Lucas pedig egy kiábrándult krimiíró, aki elvonultan élt, és az emberi természet sötét oldalát kutatta. Mindketten gyászoltak. Eva nagymamája meghalt, és nem maradt élő rokona. Mindkét barátnője komoly kapcsolatban élt, mindketten megtalálták életük szerelmét. És ő nagyon örült a boldogságuknak, de ezt látva csak még inkább egyedül érezte magát. Amikor úgy alakult a helyzet, hogy bizonyos időt együtt kellett töltenie Lucassal, akkor Eva mindent megtett, hogy rendben menjenek a dolgok. Viccesen indult a történetük, és később is elég sok volt köztük a csípős megjegyzés. Lucasnak eleinte egyáltalán nem tetszett, hogy a melegszívű Eva egy kis fényt és melegséget akart csempészni az életébe. Vibrált köztük a levegő. Lucas hiába igyekezett morgós medvének álcázni magát, hamar kiderült, hogy arany szíve van. Eva segített Lucasnak átlendülni az írói válságon. Visszatért Lucas alkotókedve, és végre elkezdte megírni az új könyvét. És közben szép lassan egymásba szerettek. Természetesen voltak bonyodalmak. Mindkét főszereplőnek megvan a maga múltja, fájdalma, és motivációja, ami miatt teljesen együtt lehet érezni velük. Egy kapcsolatban való elköteleződés bizonyos fokú kiszolgáltatottságot is jelent, és ez ijesztő. Lucas ezzel eleinte nem tudott mit kezdeni. Akarta a nőt, mégis próbálta távol tartani magát tőle. Amikor a szenvedély fellángolt közöttük, azok a jelenetek nemcsak forrón érzékiek voltak, hanem nagyon édesek és bensőségesek is. A kapcsolatok alapja a bizalom, aminek a kiépüléséhez idő kell, és nagyon sok beszélgetés. Eva és Lucas pedig nagyon sok beszélgetést folytattak. A kitárulkozás és igazi elköteleződés bizalmat teremt. Minél őszintébbek vagyunk, minél inkább önmagunkat adjuk, annál inkább tapasztaljuk, hogy a társunk olyannak szeret, amilyenek vagyunk. Nem kell megjátszani magunkat. Ez szép lassan kirajzolódott a történetben, és a regény végén egy eljegyzésben teljesedett ki.

Ez a könyv a reményről, a szerelem hatalmáról, és a második esélyről szól.

Ana könyvajánlói - Sarah Morgan: Naplemente a Central Parkban (New Yorkból szeretettel 2.)

Vigyázat! Cselekményleírást tartalmazhat!

Fülszöveg:

"Szerelemről hallani sem akar a kerttervező Frankie Cole, mivel szülei válása után szembesült azzal, hogy az érzelmek micsoda pusztításra képesek. Az egyetlen férfi, akinek a társaságában jól érzi magát, a barátnője bátyja – de a kapcsolatuk szigorúan plátói. Noha a szíve hevesebben ver Matt jelenlétében, erről igyekszik tudomást sem venni…Matt Walker évek óta szereti Frankie-t, de tudja, hogy a látszólag kemény felszín alatt rendkívül sebezhető, ezért mindig megtartotta vele szemben a három lépés távolságot. De aztán történik valami, és úgy dönt, egy percig sem vár tovább. Mindent bevet, hogy meggyőzze a lányt, bízzon benne, ossza meg vele a titkait. Ebben sokat segít egy naplemente a Central Parkban…"

Kiadó: Harlequin Magyarország

Kiadás éve: 2017

Eredeti mű: Sarah Morgan: Sunset in Central Park

Fordította: Szabó Júlia

Oldalszám: 368

ISBN: 9789634481294

Már az első fejezetektől megfogott a dinamika, a könnyedség, figyelmesség és az a vibráló feszültség, ami Frankie és Matt között végig jelen volt.

Ami igazán szerethetővé tette számomra ezt a regényt, az a könnyedség, humor és kedvesség, ami áradt belőle. Pontosan annyira szenvedélyes ez a regény, amennyire szükséges, az írónő tökéletesen eltalálta a mértéket. Nagyon jól adagolja az izgalmakat, és az érzelmeket. A szereplők nagyon közel kerültek hozzám, és vitt magával a történet. A romantikus felszín alatt egy elgondolkodtató, mély érzelmekkel teli történet van a gyermekkor sebezhetőségéről, a fájdalomról, a bizonytalanságról, a döntésekről, és arról, hogyan formál bennünket minden pillanat, amikor választanunk kell.

A Naplemente a Central Parkban pontosan az a fajta könyv, amihez az ember szívesen nyúl, ha érzelmes, humorral átszőtt, modern tündérmesére vágyik.

Könnyed és romantikus. Nagyon jó humorral átszőve. Imádtam, hogy a kerttervezés volt az egyik közös pont a két főszereplő közt. Szinte láttam magam előtt, ahogy készült a tetőkert.

Frankie (Francesca) Cole és Matt Walker között már az előző könyvben is izzott a levegő. A nőt tönkre tette a szülei válása. Kamaszként azt tapasztalta, hogy a szerelem nagy pusztítást és szenvedést okozhat. És ezen tovább rontott az anyja viselkedése. Frankie egyetlen férfi társaságában érezte jól magát. A barátnője, Paige bátyja jelenlétében mindig hevesebben dobogott a szíve. Matt mindent megtett, hogy a nő bizalmába férkőzzön, és meggyőzze a szerelméről. A szerelmet és kapcsolatokat kerülő nő megnyílt. A férfi pedig, akinek addig szinte az ölébe hullottak a nők, megtanult küzdeni és türelmesnek lenni. Bár addig is súlya volt annak, ha azt mondta, hogy érdekli valaki. Nem bújt ágyba akárkivel, csak mert megtehette. Elbűvölő, nagyon kedves, nagyon érzéki és figyelmes volt a nővel. Többször igyekezett kinyilvánítani, hogy mennyire értékesnek és vonzónak tartja. Szerintem nagyon illettek egymáshoz.

Az írónő imádja a happy endeket, és ebben a regényben is minden nagyon jól végződött. Az eljegyzés már csak a hab volt a tortán.

Ana könyvajánlói - Sarah Morgan: Álmaimban Manhattanban (New Yorkból szeretettel 1.)

Vigyázat! Cselekményleírást tartalmazhat!

Fülszöveg:

Nagyszerű barátok, menő lakás, fantasztikus állás! A rendezvényszervező Paige Walker csodálatosnak találja New Yorkban az életet. Imádja a kihívásokat, és szívvel-lélekkel végzi a munkáját. Gyerekkorában folyton betegeskedett, és most bizonyítani akar, méghozzá nem is akárhol, hanem az üzleti élet központjában, Manhattanben. De bármilyen jól érti is a dolgát, a világ meghódítására tett első kísérlete zátonyra fut, amikor előléptetés helyett kirúgják a munkahelyéről. Paige azonban felveszi a kesztyűt, és saját céget alapít. Ám egy önálló vállalkozás beindítása semmi ahhoz képest, hogy mindenáron titkolnia kell, mit érez még ma is élete első szerelme, a bátyja legjobb barátja, Jake Romano iránt. Amikor a férfi felajánlja segítségét Paige újdonsült cégének, felizzik a régi tűz, sok-sok álmatlan éjszakát okozva mindkettejüknek. Vajon sikerül a lánynak meggyőznie a mindenkivel szemben bizalmatlan Jake-et arról, hogy a boldogságért igenis érdemes kockára tennie a szívét?

Kiadó: Harlequin Magyarország

Kiadás éve: 2017

Eredeti mű: Sarah Morgan: Sleepless in Manhattan
Fordította: Szabó Júlia

Oldalszám: 384

ISBN: 9789634480624

Sarah Morgan már gyerekkorában a könyvek bűvöletében élt; első irodalmi próbálkozása egy hörcsög életrajza volt. Később ápolónőként dolgozott, aztán újra felfedezte magának az írást. Szerencsére! A számos szakmai díjjal elismert írónő férjével és két fiával London közelében él. Amikor nem olvas vagy ír, akkor szereti kint tölteni az időt. Szereti a lovakat, a hegyeket, a filmeket, a jó ételeket, a könyveket, a zenét, és bármit, ami megnevetteti. Szeret utazni. Angliában a kedvenc helyei: North Cornwall vad partvonalai, és a District tó hegyei. A kedvenc városa New York. Extrovertált ember, akinek egész nap csöndben ülni kínzás. Amikor nem ír, szeret időt tölteni a családdal és barátokkal.

Sarah Morgan könyvei könnyed szórakozást nyújtanak. Tipikus „limonádék”. Az írónő alapvetően derűlátó, romantikus alkat, és ez érzékelhető a regényein is. A könyvei férfi főszereplői mindig vigyáznak a partnereikre. Figyelmesek és tisztelettel bánnak velük. Sarah Morgan nagyon jó érzékkel talál ki olyan férfi főszereplőket, akikkel könnyedén képes elcsavarni a nők fejét.

A New Yorkból szeretettel sorozat kötetei önálló történetekként is megállják a helyüket, így az sem zavaró, ha valaki csak egy-egy könyvet olvas el (nem könnyű egyszerre beszerezni mindet).

1. Álmaimban Manhattanben

2. Naplemente a Central Parkban

3. Csoda az 5. sugárúton

4. Miért éppen New York?

5. Vakáció Hamptonsban

6. Holdfény Manhattan felett

A könyvről:

Nagyon szórakoztató romantikus regény. Már az elejétől magával ragadott a történet dinamikája és az a vibráló feszültség, ami a főszereplők között a kezdetektől egészen a végig jelen volt.

Ami igazán szerethetővé tette számomra ezt a regényt, az a könnyedség, a figyelmesség, a humor és kedvesség, ami áradt belőle. Pontosan annyira szenvedélyes ez a regény, amennyire szükséges, az írónő tökéletesen eltalálta a mértéket. Nagyon jól adagolja az izgalmakat, és az érzelmeket. 

Tipikus "a jó barát beleszeret a hugicába" történet. És persze mindenki tudta, hogy mi a helyzet, csak a lány bátyja nem sejtett semmit. Paige a bátyjának a legjobb barátjába, Jake-be még kamaszként szeretett bele. A kamaszkori merészsége meggondolatlan tettekre sarkallta. Ha más fiúról lett volna szó, akkor nem lett volna gond, mert elsodorta volna mellőle az élet. De így, hogy a fiúk még mindig a legjobb barátok voltak, és tartották a kapcsolatot, elég nagy volt a feszültség köztük. Jake mindent megtett, hogy elhitesse a lánnyal, hogy nem viszonozza az érzéseit. A történtek után nem is csoda, hogy Paige nagyon vigyázott a szívére.

Volt benne testvéri túlféltés, gyerekkori barátság, szerethető karakterek, humor, kreativitás.

Paige, Frankie és Eva barátsága fontos része a történetnek. A barátnők gyerekkoruk óta elválaszthatatlanok voltak. A lányoknak voltak jó beszólásaik. Amikor kirúgták őket a rendezvényszervező cégtől, ahol mindhárman dolgoztak, először új munkát próbáltak keresni, majd a saját cég alapítása mellett döntöttek. De az üzlet nehezen indult be. Ezért Matt és Jake segítettek nekik. Ez persze szenvedést okozott Paige-nek. Olyan hatással volt Jake-re, mint még soha egyetlen nő sem. Amikor végre szenvedélyesen bevallották egymásnak az érzéseiket, és összejöttek, akkor meg próbálták titkolni Matt előtt a kapcsolatukat. A bonyodalmak után természetesen happy end következett.

Ez a könyv a barátságról, a szerelem hatalmáról és a második esélyről szól.

Vi Keeland – Penelope Ward: Nagyképű öltönyös

Fülszöveg:

„Az ellentétek meddig vonzzák egymást?

A szokásos reggelnek indult a vonaton.

De csak addig, amíg fel nem figyeltem az átellenben ülő férfira.

Olyan lekezelőn beszélt valakivel telefonon, mintha ő irányítaná a világot.

Mégis minek képzeli magát ez a nagyképű öltönyös? Istennek?

Bár meg kell hagyni, tényleg úgy nézett ki, mint egy isten.

Ám mi ketten nem is lehetnénk különbözőbbek.

És jól tudjuk, mit mondanak az ellentétekről.

Semmi sem készíthetett volna fel arra az útra, amire végül magával vitt. Arra pedig pláne nem, hogy hova fogunk a végén kilyukadni.

Mert minden jó véget ér, igaz egyszer?

Leszámítva a mi kapcsolatunkat, mert még csak nem is sejtettem, hogy az miként végződik.”

Kiadó: Könymolyképző

Kiadás éve: 2022

Oldalszám: 364

Kötés: puhatáblás

Fordította: Kereki Noémi Valentina

ISBN: 978-963-457-498-9

Eléggé vegyes érzéseim vannak a könyv olvasása után. Olyan volt, mintha a szerzők az akaratom ellenére felültettek volna egy hullámvasútra. Egyrészt felfelé haladva izgalmas és szórakoztató, lefelé haladva viszont folyamatosan azt hajtogattam, hogy ezt ne, ezt ne! Van egy alapjaiban véve szórakoztató történet, két kedvelhető főszereplővel, akiket a szerzők sorozatosan megszívattak valamivel. Nem elég, hogy a múltjuk terhelt, még a jelenben is sorozatos akadályokkal kell megküzdeniük. Néha azt éreztem, mintha egy szappanopera forgatókönyvét olvasnám.

Felkavaró, humoros, romantikus, erotikus regény. Szórakoztató, de eléggé sablonos volt.

Az írónők beleszőtték a sorsot is. Mert ugye nem lehetett véletlen (szarkasztikus felhorkanás szemforgatással), hogy a férfi, aki általában nem járt vonattal, aznap reggel, amikor a nő is azzal a vonattal utazott, valamiért mégis megtette.

„Hinni kell a sorsban. Minden meg van írva. Nem számít, hogy ma vagy két év múlva, ha úgy kell lennie, akárhogyan is, de meg fog történni.”

A szereplőket tekintve elmondható, hogy míg a főszereplőkről elég sok dolgot megtudhattunk, addig a mellékszereplők kissé felületesen lettek ábrázolva. A nagymama és a kiskutya szerepelhetett volna egy kicsit többet a történetben, sokat hozzáadtak volna. A nagymama ugyanis imádnivaló volt, akinek egyetlen életcélja az volt, hogy az unokáját boldognak láthassa.

Soraya kissé szarkasztikus, szókimondó, életteli olasz nő. Önbizalomhiánya és a férfiakkal szembeni bizalmatlansága gyermekkori traumájából ered.

Graham eleinte arrogáns, szigorú, gazdag és nagyképű fickónak tűnt, ám később kiderült, hogy ez csak a felszín, aminek a múltban kereshető az oka.

A főszereplők közötti kémia az első perctől érezhető volt. Az a fránya kémia nincs tekintettel arra, ha egy nő és egy férfi nagyon eltérő egyéniség és két külön „világban” élnek.

A férfi megdöbbent, hogy a nő szembeszállt vele. Élvezték a szócsatáikat. A nagyképű öltönyös szerint Soraya vicces, őszinte, gyönyörű és szexi. Más volt, mint akikkel korábban volt. Graham tudott nagyon kedves, érzékeny, és figyelmes is lenni. Nagyon szerette a nagymamáját. Ezt Soraya már a kezdetekkor észrevette. Ahogy egyre többször beszélgettek, és randiztak, fokozatosan közel kerültek egymáshoz, elmélyült a kapcsolatuk. Soraya mindennél jobban akart bízni a kapcsolatukban. Nehéz volt legyőznie a bizalmatlanságát és a félelmeit, mivel az apja gyermekkorában elhagyta.

Graham-nek fontos volt a bizalom és a hűség. Tetszett, hogy óvta Sorayat. Ő volt neki a legfontosabb, és ezt éreztette is vele. Igyekezte bevonni őt a döntéseibe, a jövőjével kapcsolatos terveibe, még akkor is, amikor fenekestül felfordult a világa, és egy négy és fél éves, tüneményes kislány, Chloe is a képbe került.

Tetszettek a sziporkázó párbeszédek és viták, ám a nyelvezete néhol számomra már kissé közönséges volt. Az örökös Mr. Big Broki (MBB) elnevezéstől a falat kapartam. Hölgyeim! Ugyan! Ennél azért jobbat is tudnak!

Graham ex menyasszonya, Genevieve nagyon ellenszenves volt. Önző és számító nő, aki mindenkin átgázolt volna azért, hogy megkapja, amit akar, és volt képe ehhez felhasználni a saját lányát is. Tökéletesen hozta a gonosz karaktert.

Mielőtt a könyv végén megkaptam a happy end-et, volt még egy csavar, amitől majdnem a hajam téptem. Szinte hallottam az egyik szerzőt a fejemben, mikor azt mondja a másiknak: Figyelj már, szerintem unalmas lenne, ha egyszerűen megkapnák a happy end-et, rúgjunk már bele szerencsétlen fickóba még egyet, mielőtt végre rendeződik az élete.

Némi kínlódás és vergődés után főhősünk megtudta az igazságot. Sikerült újra egymásra találniuk. És mint kiderült, ennek Chloe (aki nagyon aranyos volt) is örült, mert nagyon megszerette Sorayat.

Volt, ami nagyon tetszett, és volt, amit véleményem szerint lehetett volna finomítani, részletesebben kidolgozni. Kevesebb szappanopera, több jellemzés.

Pontozás: 10/8