Idézet

"Olvasd, nézd, hallgasd azt, amire a szervezeted vágyik, meglátod, minden hangulatodra, állapotodra találsz műfajt, s azon belül keresd azt a darabot, amelynek színvonala megüti a mértékedet." /Vavyan Fable/

"A jó könyv mindig megtalálta, ma is megtalálja azokat, akiknek íródott." /Vavyan Fable/

2016. szeptember 4., vasárnap

Katherine Woodward Thomas: Boldogan élni – külön-külön – A tudatos elválás 5 lépése

Fülszöveg: „2014-ben nagy vihart kavart a médiában, amikor Gwyneth Paltrow hollywoodi színésznő bejelentette, hogy különválik férjétől, Chris Martintól, a Coldplay énekesétől, mégpedig harmonikusan és közös megegyezéssel: tudatos elválással. Az addig ismeretlen kifejezés még aznap éjjel bejárta a világot. A meghatározás, melyet Katherine Woodward Thomas házasság- és családterapeuta alkotott meg, az olyan válások szinonimája lett, melyekben mindkét fél elismeri a szerepét a szakításban, és különösen ügyelnek arra, hogy jól és egészségesen működjenek együtt a jövőben.
E hiánypótló kötetből, Anglia egyes számú társadalmi bestselleréből az olvasó megismerheti a békés válás titkát, ami ráadásul a szakítás utáni felhőtlen élet előfeltétele is.”


Megjelent 2016. augusztus 15-én az Athenaeum kiadó gondozásában.
Fordítás alapjául szolgáló mű: Katherine Woodward Thomas: 5 Steps to Living Happily Even After
Fordította: Szilágyiné Márton Andrea
ISBN: 978-963-293-576-8
Oldalszám: 384
Műfaja: népszerű tudomány
A könyvet itt tudjátok megrendelni 20% kedvezménnyel:

Köszönöm a lehetőséget az Athenaeum kiadónak!

A könyv 384 oldal, ám maga a tudatos elválás 5 lépésének bemutatása csak 330 oldalon történik. 
A 330-332. oldalon már a köszönetnyilvánítást olvashatjuk, aztán következnek az online források felsorolásai, majd 342-365ig Bibliográfia, 366-tól pedig jegyzetek kaptak teret.

Azt Athenaeum kiadó a sajtóközleményében így mutatta be a könyvet:
„Katherine Woodward Thomas házasság- és családterapeuta 2011-ben indította el Tudatos elválás című online kurzusát, mely több ezer embernek segített könnyebben feldolgozni a szakítás fájdalmát. Könyvéből megtudhatjuk, hogy a válást hogyan tehetjük kevésbé kellemetlen folyamattá, illetve olyan tapasztalattá, melyből a későbbiekben építkezhetünk.Mi a tudatos elválás?Egy ötlépéses folyamat, mely során megtudhatjuk, hogyan köszönhet el egymástól egy pár békében, úgy, hogy utána is egészséges, őszinte és kiegyensúlyozott emberi kapcsolatot őrizzenek meg egymással.Egy kijelölt útvonal, melyet követve a válás során mindkét fél a lehető legkevésbé sérül;Egy világos útmutató, mely segít továbblépni.”
A sajtóközleményben volt egy olyan rész is, ahol a szerző önmagáról és a könyvről beszélt. Többek között szó volt arról, hogy ő is megszenvedte a szülei csúnya szakítását, s felnőtté válása során is átélt rengeteg rossz érzést, amit elfojtott feszültségek okoztak még a gyermeki lelkében. Ezek a feszültségek és érzések elkísérték őt élete első harminc évében, majd később sikerült magára találnia, amikor elkezdődött tanítói karrierje.
„Bár végzett házasság- és családterapeuta vagyok, és bestsellerszerző, legnagyobb sikeremnek mégis azt tartom, hogy számtalan órát töltöttem elmélkedéssel és beszélgetéssel, hogy az egykori sérült nőből azzá az energikus, kreatív és emberszerető valakivé válhassak, aki ma vagyok. És boldogan jelenthetem ki, hogy e fejlődési folyamat egyik legnagyobb ajándéka ez az újfajta tanítási módszer. Hiszen miután a férjem és én tíz év után úgy döntöttünk, hogy külön utakon folytatjuk tovább, képes voltam a válást másképp kezelni, mint anno a szüleim (akiket isten áldjon, mindketten nagyon jó emberek és nagyon szeretjük egymást, nincs harag a szívünkben.)
És a volt férjemmel közös utazásból született meg a tudatos elválás 5 lépése.

Olvastam minap egy véleményt a könyvről (amit úgy írtak, hogy még csak nem is olvasta az illető a könyvet), ami miatt szeretnék egy dolgot kihangsúlyozni. Ez a könyv nem azért jött létre, hogy válásra buzdítson bárkit. Ezt a szerző is megemlítette a könyv 21-22. oldalán.
„Be kell vallanom, hogy elég sokáig haboztam, mielőtt megírtam ezt a könyvet. Húztam-halasztottam, hogy mindezt papírra vessem. Nagyrészt azért, mert nem akartam senkit arra bátorítani, hogy könnyedén vegyen egy olyan fontos döntést, hogy felbont egy hosszú ideje fennálló kapcsolatot.”
„Elkötelezett támogatója vagyok az odaadó, hosszú kapcsolatoknak, és mindent megteszek, hogy arra biztassam a párokat, maradjanak együtt, amíg lehetséges. Mi több, amikor a pácienseim azzal lépnek a rendelőbe, hogy a tudatos elválás mellett döntöttek, egy kicsit mindig megpiszkálom őket, és igyekszem rést ütni magabiztosságukon; megpróbálok rámutatni, hogy ez talán egy kicsit korai.”
„Fontos megérteni tehát, nem azért dolgoztam ki ezt a programot, hogy elbagatellizáljam a válás jelentőségét. Mi több, kicsivel később, a Hogyan és mikor csináld végig ezt a programot című részben komolyan megtárgyaljuk, hogy tulajdonképpen miért is jobb együtt maradni. Ám a következőt fontos megérteni. Egy olyan világban, ahol több ember válik el egy adott évben, mint ahányan új autót vesznek, vagy grépfrútot esznek reggelire, azt hiszem, ideje megtanulni, hogyan lehet ezt az egészet jobban csinálni. És ez az, amiről a könyvem szól.”
Régen a házasság szent volt és sérthetetlen, válásról pedig szó se eshetett, mert már-már szentségtörésnek számított. Ezzel csak az volt a „baj”, hogy attól még ugyanúgy léteztek olyan családok, akiknek jobb lett volna külön. Hiába dugják az érintettek homokba a fejüket, ha a probléma továbbra is fennáll. Hazudnak a külvilágnak, hazudnak egymásnak és hazudnak önmaguknak is. Persze, a legelső gondolat egy probléma esetén a megoldás keresése, de ne kövezzük már meg azokat, akik a próbálkozásaik után a válás mellett döntenek. Egyszer sem jártunk a cipőjükben, tehát ne ítélkezzünk. (Meg amúgy se… az ő életük, ő döntésük.)
Amikor a házastársak között javíthatatlan összeférhetetlenség alakul ki és már csak arra képesek, hogy öljék egymást, lelkileg vagy akár testileg bántsák a másikat, akkor igenis ki kell lépni ebből a kötelékből. A szerző ezzel a könyvvel arra próbált rámutatni, hogy ha már külön kell válniuk az embereknek (bármilyen okból!), akkor kerüljék el az egymás ellen vívott harcokat, próbáljanak meg békés megoldást találni. Főleg, ha egy (vagy akár több) gyermek is érintett.
A szerző a saját házasságának felbomlásáról is mesél. Elmondja, hogy az ő házasságában nem volt egetverő nagy probléma, mint pl. hűtlenség vagy bántalmazás, hanem inkább arról volt szó, hogy ő annyira megváltozott, hogy lassan már nem maradt közös témájuk a férjével. Két teljesen ellentétes ember élt együtt. Egyetlen téma volt, amiről bármikor szívesen beszéltek, az pedig nem más, mint a lányuk élete. Mindketten úgy vélték, hogy csak a gyermek miatt együtt maradni nem megoldás. A válási folyamat alatt mindvégig biztosították egymást és gyermeküket arról, hogy a jó kapcsolat fennmarad, s a lányuk sem fogja elveszíteni egyik szülőjét sem.

A könyv célközönsége nem pont a válni készülők csoportja. Ennél sokkal tágabb kört célzott meg a szerző. Minden olyan embernek ajánlja a könyvét, akinek „nehéz a szíve az elveszített szerelem miatti elmondhatatlan bánattól”. Ezzel a könyvvel a szerző segíteni próbál abban, hogy ne őrizgessünk tüskéket a múltból, lépjünk tovább és merjünk boldogok lenni. Lássuk be, a szakítás piszok fájdalmas tud lenni, ha az ember szívét-lelkét belevitte a kapcsolatba. Bánkódhatunk évekig a tönkrement kapcsolat miatt és közben elszalaszthatunk egy lehetőséget arra, hogy boldogok lehessünk, vagy kipróbálhatjuk azt a bizonyos ötlépéses módszert, aztán ha beválik jó, ha meg nem, akkor még mindig ráérünk keseregni. Nem? :) Mondom ezt persze úgy, hogy személy szerint engem jelenleg nem érint ez a helyzet, – tekintvén hogy sem házas, sem társas kapcsolatban nem élek – viszont határozottan állítom, a könyv témája érdekes, a felvetések elgondolkodtatóak, megfontolandóak. Szerettem a néha-néha felbukkanó idézeteket, amik egyes oldalakon keretbe voltak foglalva, s rögtön szemet szúrtak az olvasónak. Találhatunk idézetet olyan neves személyektől, mint J.R. Ward, Thomas A. Edison, William Shakespeare, Euripidész, Gandhi, Paulo Coelho, Elizabeth Gilbert, Emily Dickinson, Jeff Brown, ifj. Martin Luther King, Ernest Hemingway, Ralph Waldo Emerson, Rosa Parks és még sorolhatnám. Ilyen például az 55. oldalon található Gandhi idézet:
„A szemet szemért elv vége az lesz, hogy a világon mindenki vak lesz.” Mahatma Gandhi

Tetszett, hogy több élethelyzetet felvonultatott a szerző, s ezeken mutatta be a tudatos elválás lépéseit. Nem mindennel értettem igazán egyet, mert azért azt tudom, hogy a dühöt elengedni elég nehéz feladat, és jó sok idő kell hozzá, hogy ne munkálkodjon bennünk az a gonosz kismanó, viszont az tény, hogy semmi sem lehetetlen, maximum mi vagyunk tehetetlenek.

A könyvben a kedvenc részeim abszolút a „Tippek az önmagadról való gondoskodásra” részek voltak, hiszen olyan természetes dolgokat vonultatott fel ott az írónő, amiket akár napi szinten becsempészhetünk a mindennapjainkba.

Szerintem ez a könyv határozottan hasznos lehet az olvasónak, mert nem csak egy bizonyos társas kapcsolat felbomlásának feldolgozásához próbál segítséget nyújtani, hanem több féle érzelem kezeléséhez ad iránymutatást. Véleményem szerint a könyvben a hangsúly a pozitív gondolkodáson van és azon, hogy az ember ne dagonyázzon a negatív érzelmekben, hanem próbálja meg a pozitív érzéseket megragadni, élvezni, s abban kiteljesedni.


Pontozás: 10/10

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése