Idézet

"Olvasd, nézd, hallgasd azt, amire a szervezeted vágyik, meglátod, minden hangulatodra, állapotodra találsz műfajt, s azon belül keresd azt a darabot, amelynek színvonala megüti a mértékedet." /Vavyan Fable/

"A jó könyv mindig megtalálta, ma is megtalálja azokat, akiknek íródott." /Vavyan Fable/

2020. július 9., csütörtök

Bíró Szabolcs: Lázár evangéliuma



„Apám ​nagy uralkodó volt: felült a szent királyok trónusára, és repedező örökségükből erős birodalmat épített. S rám miféle sors vár? Én láthatom mindezt elevenen szétrohadni…”
1348 nyarán Anjou Lajos hazatér a Nápoly elleni bosszúhadjáratából. A várost elfoglalta, politikailag és erkölcsileg azonban kudarcot vallott. Diadalmenetét mégsem az ellenségei, hanem egy titokzatos idegen kórság miatt kényszerül megszakítani. Az ifjú uralkodó meglehetős sietséggel igyekszik vissza a Magyar Királyságba, ahová magával hurcol valami olyasmit is, amit korábban még soha senki nem látott, nem tapasztalt: egy betegséget, amely nemcsak megöli, de fel is támasztja az embert halottaiból. Mindez először valódi csodának tűnik, ám a hálaimák helyét hamar átveszi a rémült könyörgés az isteni megbocsátásért. A feltámadottak ugyanis korántsem régi önmagukként térnek vissza: az életre kelt holtak megállíthatatlanok, és az éhségük csillapíthatatlan…
Bíró Szabolcs, a Non nobis Domine és az Anjouk-sorozat írója teljesen új oldalát mutatja be a Lázár evangéliuma lapjain. A liliomos lobogó ezúttal olyan háborúba megy, mint még soha azelőtt: az ellenség nem keletről vagy nyugatról, hanem a síron túlról érkezik, és jóval többet akar a puszta hatalomnál. A legfőbb kérdés, hogy fennmaradhat-e egyáltalán az emberi élet, vagy minden odavész a kárhozat oltárán.
Kiadta: Athenaeum kiadó
Megjelent: 2020. április 20.
Oldalszám: 288
ISBN: 978-963-543-013-0
Borítóterv és belső illusztráció: Bodnár Balázs
A borítót Bodnár Balázs festménye alapján Földi Andrea tervezte.

A szerzőről:
„Bíró Szabolcs 1988. július 29-én született a felvidéki Dunaszerdahelyen. Az írói vénát minden bizonnyal édesapjától örökölte, és már kisgyermekként versikéket, rövid történeteket fabrikált. A versírással később felhagyott, a próza szerelmese lett. Tizenöt évesen kóstolt bele először a novellaírásba, eleinte főleg a fantasy műfajához és a kalóztörténetekhez vonzódott. Tizenhat évesen, gimnazistaként kezdett aktív kulturális tevékenységbe: íróként, újságíróként, az iskolaújság főszerkesztőjeként és énekesként is bontogatta szárnyait. Prózai művei mellett 2006-tól több száz cikke jelent meg az Új Szó, a netBarátnő, az ekultura.hu, a Vasárnap, a Napvilág.Net, a PRESStige, a Penna Magazin és más internetes, illetve nyomtatott lapok hasábjain. 2010 októberétől 2012 januárjáig könyv- és filmkritikusként dolgozott a szlovákiai magyar Pátria Rádiónál. 2013-ban Vissza a középkorba! címmel önálló rovatot jegyzett a Csallóköz c. regionális hetilapban. Tizenegy éven keresztül folytatott aktív amatőrzenei pályát, ebből kilenc évig (2004 és 2013 között) a Csak Van zenekar énekeseként tevékenykedett: erről a korszakról tanúskodik többek között a zenekar első nagylemeze, a Mindennek a teteje.
(…)
Bíró Szabolcs 2007-ben debütált regényíróként, első öt könyve (és egy nem hivatalos e-novelláskötete) még Francis W. Scott álnéven jelent meg. 2010 első napjától kezdve kizárólag polgári nevén publikál, saját bevallása szerint székirodalmat ír, és egyre megszállottabban fordul a középkor felé. Első komolyabb sikerét Sub Rosa c. kalandregényének köszönheti, mely három különböző kiadást is megért, a szakmai hírnevet azonban a Non nobis, Domine c. történelmi regénye hozta meg számára. 2014-ben megjelent Ragnarök c. regényével rövid kitérőt tett a vikingek és az óskandináv mitológia világába, ám azután ismét visszatért a magyar középkorhoz: tizenöt részesre tervezett, Anjouk c. történelmi regénysorozatát az Athenaeum Kiadó gondozza.

Az író kamaszkora óta kerekesszékben él, ám határokat nem igazán ismer, ezt a helyzetet pedig humorosan, ironikusan fogja fel. Innen ered a székirodalom kifejezés. Ez a kategória egyben azt is sejteti, hogy az író nem kíván egyetlen műfaj mellett lecövekelni: a székirodalomba bármilyen irodalmi kategória belefér. Emellett a székirodalomaz évek során egyfajta branddé erősödött: Bíró Szabolcs minden évben ún. székirodalmi könyvturné keretein belül indul előadó- és dedikálókörútra, 2015-től pedig havonta többször is jelentkezik a Székirodalom vlog címen futó videónaplója egyes epizódjaival.
Bíró Szabolcs jelenleg feleségével és fiával a Csallóközben él, főállású regényíróként dolgozik, folyamatosan álmodozik, és komoly erőfeszítéseket tesz azért, hogy ezek az álmok valóra váljanak.”
Forrás és teljes életrajz itt: http://biroszabolcs.eu/eletrajz

Bíró Szabolcsot 2016-ban, a Szent György Lovagrend alapításának 690. évfordulóján, Visegrádon lovaggá ütötték. 2017 nyarán pedig Eger Kulturális Nagykövete lett.
A könyvről:
Bíró Szabolcs ötrészes videósorozatot készített a könyvhöz, amely arra az alapötletre épül, hogy mi lett volna, ha 1348-ban pestis helyett élőholtak özönlik el Európát. Érdemes ezeket a videókat megnézni, mert Szabolcs sok információt megoszt az olvasókkal, ráadásul az ötödik videóban az olvasók néhány kérdésére is válaszol. A videók az Athenaeum Kiadó közösségi oldalán és Bíró Szabolcs YouTube-csatornáján is megtalálhatóak.

Történelmi horror. Furcsa párosítás, de a könyvet olvasva egyáltalán nem éreztem furának, sem idegennek. Ez többek között annak is köszönhető, hogy oly sokszor kalandoztam már Bíró Szabolcs által (is) az említett korban, így ismerősek voltak a helyek, valamint a szerzőnek köszönhetően régi ismerősök tekintettek vissza rám a lapokról. Ilyen volt Lackfi István, Bátor Szilárd, Holló Tamás, Szolnoki Pista, Lackfi Palkó és nem utolsó sorban Lajos király is.
Le kell szögezni, hogy bár az Anjouk uralkodása idején játszódik és a jól ismert szereplők is helyet kaptak a történetben, nem képezi a szintén Bíró Szabolcs által írt Anjouk történelmi sorozat részét. Ez a kötet abszolút különálló, melyben tökéletesen keveredik a történelem és a fikció.

A történet feléhez érve rá kellett jönnöm, hogy elég gyakran hagyta el a számat a „hű, a mindenit” és a „te jó ég” kifejezés. Bíró Szabolcs olyan könyvet írt, amitől sűrűn a padlón koppant az állam. Egyszerre borzongató, izgalmas, lendületes és lehengerlő. A regény olvastatja magát, ha az embernek van ideje, és nincs zavaró tényező, egy délután elolvasható.
Komor és döbbenetes, minden cselekményszál tovább növeli az ember baljós érzéseit. Ahogy haladunk a történetben Bátor Szilárddal és társaival, egyre inkább átragad ránk a könyv hangulata. A kezdeti hitetlenkedést és sokkot felváltja a küzdeni akarás és a remény, a kudarc után pedig a kétségbeesés és a kilátástalan helyzet miatti gyötrődés.

Hogy mit vártam a könyvtől?
Bíró Szabolcs neve számomra garancia arra, hogy nem fogok unatkozni, mi több, jól fogok szórakozni. Bármit olvastam tőle, mindig jó érzéssel tettem le a könyveket.
Olvasás közben reméltem, hogy az élőhalottakat valahogy sikerül megfékezni, mielőtt mindennek vége lenne. Vágytam a pozitív történésekre, ám ez másképp alakult. Búcsút kellett vennem a kedvelt szereplőim többségétől, és a könyv lezárása sem sugallt olyat, hogy bármi jó kisülhet még ebből.
Mégis imádtam ezt a történetet az első betűtől az utolsóig. Hogy miért? Minden oldal tartogatott valami meglepetést, sose tudtam, mi vár rám a következő fejezetben. Izgalmas volt, érdekes, és egyáltalán nem megszokott. Szabolcs képes volt egy igazán egyedi és ötletes zombis történetet írni.

Kedves Szabolcs! Köszönöm! Legyen mese, ifjúsági regény, történelmi regény vagy történelmi horror, én vevő vagyok rá. Itt a bizonyíték, hogy bármilyen műfajban képes vagy nagyot alkotni! Érezhető a rengeteg ráfordított idő és az aprólékos munka. Köszönöm, hogy a minőséget képviseled! A könyveidre érdemes várni.  

Pontozás: 10/10

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése