„Apám nagy uralkodó volt: felült a szent királyok
trónusára, és repedező örökségükből erős birodalmat épített. S rám miféle sors
vár? Én láthatom mindezt elevenen szétrohadni…”
1348 nyarán Anjou Lajos hazatér a
Nápoly elleni bosszúhadjáratából. A várost elfoglalta, politikailag és
erkölcsileg azonban kudarcot vallott. Diadalmenetét mégsem az ellenségei, hanem
egy titokzatos idegen kórság miatt kényszerül megszakítani. Az ifjú uralkodó
meglehetős sietséggel igyekszik vissza a Magyar Királyságba, ahová magával
hurcol valami olyasmit is, amit korábban még soha senki nem látott, nem
tapasztalt: egy betegséget, amely nemcsak megöli, de fel is támasztja az embert
halottaiból. Mindez először valódi csodának tűnik, ám a hálaimák helyét hamar
átveszi a rémült könyörgés az isteni megbocsátásért. A feltámadottak ugyanis
korántsem régi önmagukként térnek vissza: az életre kelt holtak
megállíthatatlanok, és az éhségük csillapíthatatlan…
Bíró Szabolcs, a Non nobis Domine
és az Anjouk-sorozat írója teljesen új oldalát mutatja be a Lázár evangéliuma
lapjain. A liliomos lobogó ezúttal olyan háborúba megy, mint még soha azelőtt:
az ellenség nem keletről vagy nyugatról, hanem a síron túlról érkezik, és jóval
többet akar a puszta hatalomnál. A legfőbb kérdés, hogy fennmaradhat-e
egyáltalán az emberi élet, vagy minden odavész a kárhozat oltárán.
Kiadta: Athenaeum kiadó
Megjelent: 2020. április 20.
Oldalszám: 288
ISBN: 978-963-543-013-0
Borítóterv és belső illusztráció: Bodnár Balázs
A borítót Bodnár Balázs festménye alapján Földi Andrea
tervezte.
A szerzőről:
„Bíró Szabolcs 1988. július 29-én
született a felvidéki Dunaszerdahelyen. Az írói vénát minden bizonnyal
édesapjától örökölte, és már kisgyermekként versikéket, rövid történeteket
fabrikált. A versírással később felhagyott, a próza szerelmese lett. Tizenöt
évesen kóstolt bele először a novellaírásba, eleinte főleg a fantasy műfajához
és a kalóztörténetekhez vonzódott. Tizenhat évesen, gimnazistaként kezdett
aktív kulturális tevékenységbe: íróként, újságíróként, az iskolaújság
főszerkesztőjeként és énekesként is bontogatta szárnyait. Prózai művei mellett
2006-tól több száz cikke jelent meg az Új Szó, a netBarátnő, az ekultura.hu, a
Vasárnap, a Napvilág.Net, a PRESStige, a Penna Magazin és más internetes,
illetve nyomtatott lapok hasábjain. 2010 októberétől 2012 januárjáig könyv- és
filmkritikusként dolgozott a szlovákiai magyar Pátria Rádiónál. 2013-ban Vissza
a középkorba! címmel önálló rovatot jegyzett a Csallóköz c. regionális
hetilapban. Tizenegy éven keresztül folytatott aktív amatőrzenei pályát, ebből
kilenc évig (2004 és 2013 között) a Csak Van zenekar énekeseként
tevékenykedett: erről a korszakról tanúskodik többek között a zenekar első
nagylemeze, a Mindennek a teteje.
(…)
Bíró Szabolcs 2007-ben debütált
regényíróként, első öt könyve (és egy nem hivatalos e-novelláskötete) még
Francis W. Scott álnéven jelent meg. 2010 első napjától kezdve kizárólag
polgári nevén publikál, saját bevallása szerint székirodalmat ír, és egyre
megszállottabban fordul a középkor felé. Első komolyabb sikerét Sub Rosa c.
kalandregényének köszönheti, mely három különböző kiadást is megért, a szakmai
hírnevet azonban a Non nobis, Domine c. történelmi regénye hozta meg számára.
2014-ben megjelent Ragnarök c. regényével rövid kitérőt tett a vikingek és az
óskandináv mitológia világába, ám azután ismét visszatért a magyar középkorhoz:
tizenöt részesre tervezett, Anjouk c. történelmi regénysorozatát az Athenaeum
Kiadó gondozza.
Az író kamaszkora óta
kerekesszékben él, ám határokat nem igazán ismer, ezt a helyzetet pedig
humorosan, ironikusan fogja fel. Innen ered a székirodalom kifejezés. Ez a
kategória egyben azt is sejteti, hogy az író nem kíván egyetlen műfaj mellett
lecövekelni: a székirodalomba bármilyen irodalmi kategória belefér. Emellett a
székirodalomaz évek során egyfajta branddé erősödött: Bíró Szabolcs minden
évben ún. székirodalmi könyvturné keretein belül indul előadó- és
dedikálókörútra, 2015-től pedig havonta többször is jelentkezik a Székirodalom
vlog címen futó videónaplója egyes epizódjaival.
Bíró Szabolcs jelenleg
feleségével és fiával a Csallóközben él, főállású regényíróként dolgozik,
folyamatosan álmodozik, és komoly erőfeszítéseket tesz azért, hogy ezek az
álmok valóra váljanak.”
Forrás és teljes életrajz itt:
http://biroszabolcs.eu/eletrajz
Bíró Szabolcsot 2016-ban, a Szent
György Lovagrend alapításának 690. évfordulóján, Visegrádon lovaggá ütötték.
2017 nyarán pedig Eger Kulturális Nagykövete lett.
A könyvről:
Bíró Szabolcs ötrészes
videósorozatot készített a könyvhöz, amely arra az alapötletre épül, hogy mi
lett volna, ha 1348-ban pestis helyett élőholtak özönlik el Európát. Érdemes
ezeket a videókat megnézni, mert Szabolcs sok információt megoszt az
olvasókkal, ráadásul az ötödik videóban az olvasók néhány kérdésére is
válaszol. A videók az Athenaeum Kiadó közösségi oldalán és Bíró
Szabolcs YouTube-csatornáján is megtalálhatóak.
Történelmi horror. Furcsa
párosítás, de a könyvet olvasva egyáltalán nem éreztem furának, sem idegennek. Ez
többek között annak is köszönhető, hogy oly sokszor kalandoztam már Bíró
Szabolcs által (is) az említett korban, így ismerősek voltak a helyek, valamint
a szerzőnek köszönhetően régi ismerősök tekintettek vissza rám a lapokról.
Ilyen volt Lackfi István, Bátor Szilárd, Holló Tamás, Szolnoki Pista, Lackfi
Palkó és nem utolsó sorban Lajos király is.
Le kell szögezni, hogy bár az
Anjouk uralkodása idején játszódik és a jól ismert szereplők is helyet kaptak a
történetben, nem képezi a szintén Bíró Szabolcs által írt Anjouk történelmi
sorozat részét. Ez a kötet abszolút különálló, melyben tökéletesen keveredik a
történelem és a fikció.
A történet feléhez érve rá kellett
jönnöm, hogy elég gyakran hagyta el a számat a „hű, a mindenit” és a „te jó ég”
kifejezés. Bíró Szabolcs olyan könyvet írt, amitől sűrűn a padlón koppant az
állam. Egyszerre borzongató, izgalmas, lendületes és lehengerlő. A regény
olvastatja magát, ha az embernek van ideje, és nincs zavaró tényező, egy
délután elolvasható.
Komor és döbbenetes, minden
cselekményszál tovább növeli az ember baljós érzéseit. Ahogy haladunk a
történetben Bátor Szilárddal és társaival, egyre inkább átragad ránk a könyv
hangulata. A kezdeti hitetlenkedést és sokkot felváltja a küzdeni akarás és a
remény, a kudarc után pedig a kétségbeesés és a kilátástalan helyzet miatti
gyötrődés.
Hogy mit vártam a könyvtől?
Bíró Szabolcs neve számomra garancia
arra, hogy nem fogok unatkozni, mi több, jól fogok szórakozni. Bármit olvastam
tőle, mindig jó érzéssel tettem le a könyveket.
Olvasás közben reméltem, hogy az
élőhalottakat valahogy sikerül megfékezni, mielőtt mindennek vége lenne.
Vágytam a pozitív történésekre, ám ez másképp alakult. Búcsút kellett vennem a
kedvelt szereplőim többségétől, és a könyv lezárása sem sugallt olyat, hogy
bármi jó kisülhet még ebből.
Mégis imádtam ezt a történetet az
első betűtől az utolsóig. Hogy miért? Minden oldal tartogatott valami
meglepetést, sose tudtam, mi vár rám a következő fejezetben. Izgalmas volt,
érdekes, és egyáltalán nem megszokott. Szabolcs képes volt egy igazán egyedi és
ötletes zombis történetet írni.
Kedves Szabolcs! Köszönöm! Legyen
mese, ifjúsági regény, történelmi regény vagy történelmi horror, én vevő vagyok
rá. Itt a bizonyíték, hogy bármilyen műfajban képes vagy nagyot alkotni!
Érezhető a rengeteg ráfordított idő és az aprólékos munka. Köszönöm, hogy a
minőséget képviseled! A könyveidre érdemes várni.
Pontozás: 10/10
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése