Holly Webb: Visszatérés a titkos kertbe

„1939-et írunk, és Londonból egy csapatnyi gyereket a vidéki Misselthwaite Manorba menekítenek. Emmie egyáltalán nem örül annak, hogy elválasztják a macskájától, és társaival együtt egy hatalmas, ósdi házba száműzik. Ám hamarosan felfedezi a rejtélyes épület megannyi titkát: egy fiút, akinek sírása éjszakánként felveri a ház csendjét, egy naplót, melyet réges-rég egy Mary nevű lány vezetett, és egy kertet. Egy titkos kertet. Holly Webb visszatér gyerekkorunk kedvenc helyszínére, Frances Hodgson Burnett titkos kertjébe: a Visszatérés a titkos kertbe így egyszerre főhajtás a nagy klasszikus előtt, valamint varázslatos folytatása egy ház, egy kert és a benne élő gyerekek történetének is.”

Kiadó: Manó könyvek

Megjelent: 2018. április 19.

Fordította: Ruff Orsolya

Fordítás alapjául szolgáló mű: Holly Webb: Return to the Secret Garden

Oldalszám: 258

ISBN: 978-963-403-454-4

A könyv keménykötéses borítója nagyon tetszik, mert színes, vidám, figyelemfelkeltő és nem utolsósorban igényes kivitelezésű.

A szerzőről:

Holly Webb 1976-ban született Londonban. Cambridge-ben tanult, majd szerkesztőként dolgozott a Scholastic Chidren's Books-nál egészen 2005-ig. Jelenleg Londontól 66 km-re, a Berkshire megyei Reading város mellett él férjével, Jon-nal és három gyermekével, Ash-el, Robinnal és William-mel.

Tizenöt évesen nyári munkán volt a Scholastic Chidren's Books-nál, amit annyira szeretett, hogy végül minden nyáron visszament, majd amikor végzett az egyetemen, munkát kapott náluk szerkesztőként.

Bár egészen fiatalon is szívesen írogatott, első önálló történetét huszonnyolc évesen írta meg, amikor még gyermekkönyveket szerkesztett. A könyv ötletét egy szerzőnek akarta felajánlani, ám annyira megszerette, hogy inkább megpróbálkozott ő maga a történet megírásával. Mivel minden nap ingázott az otthona és a munkahelye között, igyekezett hasznosan tölteni a vonatkozással töltött időt, így sokszor a vonaton írt vázlatokat a könyvéhez.

Amikor a lánya Ash megszületett, befejezte a szerkesztősködést, mivel úgy érezte, soha nem látja a lányát. Egy ideig otthonról dolgozott, végül feladta a szerkesztést és hivatásos író lett. Eddig 128 könyvet adott ki.

Többen kérdezték, hogy valódi történeteket dolgoz-e fel? Sok minden történik a könyveiben, de nem a saját életéből veszi ezeket a helyzeteket. Az állatos történeteinek alapjait újságcikkek, barátok elmesélései, vagy épp a saját háziállatainak tettei ihletik. Az emberi karakterei között is fellelhetőek olyanok, akiket valós személyek ihlettek.

Amikor könyvet ír, akkor is próbál szerkesztőként gondolkodni, bár ez elég nehezen megy, ugyanakkor a szerkesztői múltjának köszönhetően könnyebben viseli a kritikát.

Írásai színhelye a garázsuk hátsó része, amely most apró íróterem, benne egy hatalmas karosszék és rengeteg könyvespolc.

A szerző honlapja: https://www.holly-webb.com/

A könyvről: 

A történet egyszerre volt ismerős és ismeretlen. Egyrészt nagyon erőteljesen érezhető volt Frances Hodgson Burnett: A titkos kert című könyvére való utalás, amit imádtam, mert Burnett regénye mindig is elvarázsolt, másrészt Emmie (Emmeline Hatton) története újdonságként hatott. Nagyon szerettem a kislány karakterét, hihetetlenül közel éreztem magamhoz.

Emmeline Hatton egy vadóc kis árva volt, akinek egyetlen vigasza egy Lucy nevű fekete cica volt az árvaház komor falai között. Amikor a macska nélkül kellett elutaznia, a kislány még magányosabbnak érezte magát, mint egész addigi életében. A társai között nem igazán találta a helyét, nem voltak barátai. A Misselthwaite Manorba költözésük után szépen lassan bontakozik ki a kislány karaktere, a titkos kerthez fűződő viszonya, s az új ismeretségek, amik egyre sűrűbben csalnak mosolyt Emmie arcára. A vészterhes időkben szüksége volt mindenkinek az önfeledt pillanatokra, a titkos kert pedig hozzásegítette Emmie-t ahhoz, hogy barátságokat kössön.

Olvasás közben voltak olyan szívmelengető pillanatok, melyek beleégtek az elmémbe. Én magam is ott voltam a titkos kertben, felfedeztem Emmie-vel és Jack-kel, bár néha valóságos kukkolónak éreztem magam, amikor egy-egy meghittebb pillanatról olvastam. A kislánnyal együtt olvastam Mary naplóját, időutaztam, szomorkodtam és nevettem. Több érzés is teret kapott, mondhatni az érzelmek széles skáláját megismerheti az olvasó, ha engedi, hogy a könyv magával ragadja. 

Nagyon közel kerültek hozzám a szereplők, a történet magába szippantott, s egészen a legvégéig el sem eresztett. A szereplők nagyon szerethetőek voltak, láttam magam előtt Emmie-t és társait, a nevelőket, illetve Jack karakterét, aki erőteljesen emlékeztetett valakire. 

Örültem Mr. és Mrs. Craven, illetve Mr. és Ms. Sowerby karakterének, mert nekik köszönhetően már az elejéről ismerősnek éreztem a könyvet. Bár a szerző nem ugyanaz, abszolút megállja a helyét a történet, mint Burnett titkos kertjének folytatása. 

Ez volt az első könyvem az írónőtől, de ha a többi regénye is ilyen, biztosan visszatérő olvasója leszek. Bár ifjúsági történetnek titulálták, szerintem ifjaknak és idősebbeknek egyaránt ajánlott. Igényes könyv kívül-belül. 

Bár a szerző más, szerintem abszolút megállja a helyét a történet, mint Burnett titkos kertjének folytatása.

Pontozás: 10/10