Évértékelő röviden

Sziasztok!

Először is szeretnék mindenkinek nagyon boldog új évet kívánni. 

Szebbet, jobbat, boldogabbat mint a 2018-as volt. 

"Legyenek az Új Évben gyönyörű álmaid. Valósuljanak meg terveid, vágyaid. Hordjon a Teremtő a tenyerén Téged, vidám, szeretetben teljen el az éved. Kerüljön el a betegség, szomorúság, bánat. Mit igazán szeretnél, még valóra válhat. Hit, öröm, szeretet alapja a létnek, kívánok boldog, élhetőbb Új Évet."

Ma csak egy rövidebb bejegyzéssel érkeztem hozzátok, amiben a 2018-as évet "értékelem".

Sajnos jócskán alámentem a tervezettnek, több könyv szerepelt a tavalyi "olvasni szeretném" listámon, ám bizonyos okok miatt nem úgy haladtam, ahogy szerettem volna. Ahogy mondani szokás, ember tervez, Isten végez... 

Volt egy kis olvasási válságom is, nehezebben haladtam egy-egy könyvvel, remélem ez már a múlté, s a 2019-es évben már újra a régi lendület kísér majd végig.

Most sem egy bizonyos kategóriára koncentráltam, inkább mindenből fogyasztottam egy kicsit. Szerencsére az érdeklődési köröm tág, így mindig váltogathatom a műfajokat. Ifjúsági, történelmi, romantikus, thriller, krimi, életrajzi, önsegítő vagy úti könyv? Bármelyik jöhet, ha megfog a könyv fülszövege. Talán a Sci-fi áll a legtávolabb tőlem, de azt vallom, hogy ez a helyzet is csak addig áll fenn, amíg rá nem találok a nekem való sci-fi könyvre. Ahogy a nővérem szokta mondani: A puding próbája az evés. 

Egy rövid lista az év könyveiről:

Az év ifjúsági regénye számomra Holly Webb: Visszatérés a titkos kertbe című könyve volt (Manó könyvek). Akár olvastátok Burnett: A titkos kert című könyvét, akár nem, mindenképpen érdemes Holly Webb könyvére is sort kerítenetek, mert az ember lelke kivirágzik olvasás közben, méltó folytatása az eredeti történetnek, s egyfajta megemlékezés is. Hasonló érzést keltett bennem, mint az eredeti titkos kert. Egyetlen egy negatívum talán, hogy olyan gyorsan véget ért. Szívesen olvastam volna még a főszereplő gyerekekről.

Az év fantasy könyve: Lana Millan: Raziel (Athenaeum kiadó). Az írónő annyira jól összerakta a történetet, hogy az ember a könyv végén csak pislog bambán és azt kérdezi, hogy "csak ennyi?". Azonnal olvastam volna a folytatást. Szerettem a történetet, a cselekményvezetést, a karaktereket (őket nagyon), a humoros jeleneteket, a szópárbajokat, az elmés gondolatokat amik színesebbé tették a könyvet.

Az év romantikus regénye: Debbie Macomber: Szerelem karácsonyra című könyve a General Press kiadó gondozásában. Könnyed, humoros, karácsonyi romantikus, mely megmelengeti a szíveket. Egyetlen "negatívum": Nagyon rövid.

Az év életrajzi regénye: Vajda Pierre: Ripityom (Athenaeum kiadó). A könyv szerzője igyekezett visszaadni Jávor Pált az olvasóknak. Ha kis időre is, de úgy gondolom sikerült. Egy ember munkássága, víg, vagy épp édes-bús hangulattal átszőtt élete köszön vissza a lapokról. Míg a filmjeit nézve láthatjuk az ezerarcú Jávort, a sármőrt, a hőst, az amorózót, a cigányzenére mulatozót, a szenvedélyest, a víg kedélyűt, addig Vajda Pierre könyvének köszönhetően megismerhetjük az embert, a fiút, a színészt, a férjet, a magánembert.

Az év krimije: Anders de la Motte: Halálos ​ősz (General Press kiadó). A történet fordulatokban gazdag, izgalmas, érdekes, lebilincselő, olykor érzelmes volt, és külön tetszett, hogy a szerző narrátorkodott, mindvégig olyan volt a könyv, mintha az író személyesen mesélné el nekünk a történteket.

Az év romantikus krimije: Susanna Ernst: A ​lelked bennem (Athenaeum kiadó). Magával ragad és nem ereszt. Rengeteget ad, de sokat el is vesz. Letaglózott.

Az év történelmi regénye: Izolde Johannsen: A ​furfangos fivérek (A Birodalom tengeri bástyái 4.) című könyve, ami az Underground kiadónál jelent meg. Korhű, olvasmányos és lendületes történelmi regény.

Kihirdetem az év történelmi regényíróit is, mivel idén újra nagyon erős volt a mezőny. Szerencsére elmondhatom, hogy két magyar szerzőt is megnevezhetek, mondhatni királynőt és királyt koronázhatok, mert Izolde Johannsen és Bíró Szabolcs könyvei számomra abszolút kedvencek. Remélem idén is elkápráztatnak történeteikkel.

Az év meglepetés könyve: Rhiannon Navin: Egyetlen ​gyermek című regénye, ami az Athenaeum kiadó gondozásában jelent meg. Ez a könyv alaposan felborítja az ember lelki egyensúlyát. Mindennek nevezhetnénk, csak épp rendhagyónak nem. Szívet tépő eseményeknek leszünk tanúi, és garantált, hogy nem tudsz teljesen külső szemlélő maradni.

Az év újdonsága számomra Angela Marsons írónő volt, akire az egyik bloggertársam (Gabó olvas) hívta fel a figyelmem. Három könyvét is olvastam 2018-ban, s azt kell mondanom, hogy a többi könyvére is biztosan sort kerítek majd. Eszméletlen jó stílusa van, mindvégig fenntartja az olvasó érdeklődését, és sodor minket is a történet lendülete magával.

Szerencsére olyan könyv nem nagyon akadt az olvasmányaim között, ami a "nagyon nem" kategóriát erősítené, 2-3 volt csak, ami bár tetszett, nem ragadott magával, hanem egyszer olvasós marad. 

Idén viszont lett egy "legrosszabb borító" díjazottam, mert a történet ugyan érdekes, láttam benne potenciált, a borítója szerintem borzalmas, és taszítja azokat, akik borító alapján választanak könyvet (én nem ilyen vagyok, de azért ez már nekem se jött be). A könyv Gregus Gábor: Újabb elmezavar című regénye. A történet ötletes, alkalmanként bizarr és kicsit különc, néhol vicces (legalábbis nekem akadtak olyan jelenetek) és mindenképpen elgondolkodtató. A szereplők jellemfejlődése ennél a kötetnél is megfigyelhető (sorozat második része), a szerző mindvégig odafigyelt, hogy fenntartsa az olvasó érdeklődését. A borító viszont nem tetszik.

Emlékezetes olvasmányokban gazdag évet kívánok mindenkinek!