Rövid ismertető: "A tízéves Davey azzal az óhajjal keresi fel Kate Newtont, a válóperes ügyvédet, hogy szeretne az apjával szakítani. Mióta az édesanyja elhunyt, a papa nem törődik vele, szinte alig látja. Kate-et nagyon megrázza a kisfiú vallomása, és felkeresi a „szívtelen” szülőt. A férfi megígéri neki, hogy változtat az életén, az ügyvédnő mégsem tudja kiverni a fejéből a kis Daveyt és jóképű apját…"
Nagyon megható, aranyos történet. Már az első "beszélgetéskor" megkedveltem Davey-t, aki igyekszik felnőttnek mutatkozni a maga tíz évével. Komoly megjelenéssel, szomorú szemekkel közli Kate-el, hogy "A kapcsolatom az apámmal visszafordíthatatlanul megromlott." És megkérte, hogy miután sikerül őt az apjától elválasztani, találjon neki egy örökbefogadó családot, akiknek van már gyerekük, hogy ő sose legyen egyedül. A nőt mélyen megérintette a kisfiú elesettsége, és eldöntötte, hogy jól beolvas a szívtelen apának. Már az első pillanatban furcsa érzése támad, a férfi megpróbálja elküldeni, ami aztán végül nem sikerül, és jól be is olvas neki, hogy mi lenne a kötelessége a gyerekével szemben. Végül a férfi megígéri hogy változtat az életén, a nő pedig kidolgoz a kisfiúval egy listát, hogy mik lennének a „követelései”. Nem kell egetrengető dolgokra gondolni. Közös reggelik, legyen otthon lefekvésre, néha vacsorázzanak együtt, töltsék együtt a hétvégét. A férfi végül belemegy az alkuba, és meg is állapodnak, hogy az ügyvédnő nyaralójában töltik a következő hétvégét. Ott elcsattan több csók David és Kate között, ám a nő igyekszik távolságot tartani ügyfele apja és önmaga között. Az írónő szeretetreméltó karaktereket kreált, kedveltem Kate-et, mert határozott volt, együtt érző, ugyanakkor lényegre törő, amikor a gyerek érdekei azt kívánták. Imádnivaló volt Davey, aki felnőttként próbált viselkedni, hogy ne bántsa meg az apja érzéseit, így nem is hozta soha szóba az anyukáját, akit mindketten elvesztettek, és utána eltávolodtak egymástól. Inkább felkeresett egy ügyvédet, mert azt hitte, ezzel kevésbé bántja az apját. David gyásza rettenetes nyomot hagyott mindenen. Munkába temetkezett, és bár mindent megadott ami anyagiakkal lehetséges a gyerkőcnek, ami tény, a közös programok a múlté váltak, és szinte sose látta a gyereket. Kate viszont megváltoztatta, és bár első pillanatban dühöt érzett, már akkor is felfedezte, hogy igencsak vonzó az ügyvédnő. Kedveltem a kotnyeles Zeldát (Kate titkárnője) és Dorothy-t (David asszisztense), akik megpróbálták helyes irányba terelgetni a két főhőst. Szimpatikus volt Brandon (Kate mostohaapja) aki minden alkalmat megragadott, hogy férjet kerítsen a mostohalányának. :D Tehát mindent összevetve minden szereplő a szívemhez nőtt valamilyen szinten. A történet aranyos volt, és elgondolkodtató.
Pontozás: 10/9
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése