Idézet

"Olvasd, nézd, hallgasd azt, amire a szervezeted vágyik, meglátod, minden hangulatodra, állapotodra találsz műfajt, s azon belül keresd azt a darabot, amelynek színvonala megüti a mértékedet." /Vavyan Fable/

"A jó könyv mindig megtalálta, ma is megtalálja azokat, akiknek íródott." /Vavyan Fable/

2015. október 9., péntek

Claire North: Harry August csodálatos élete

Vigyázat! Cselekményleírást tartalmazhat!

„Harry August a halálos ágyán fekszik. Már megint.
Bármit tesz, bárhogy dönt, ha eljön a halál, Harry mindig visszatér oda, ahonnan elindult: újra gyerek lesz, de olyan gyerek, akinek birtokában van az immár jó néhányszor leélt életére vonatkozó összes tudás. E téren soha nem változik semmi. 
Egészen mostanáig. Ugyanis a tizenegyedik élete végéhez közeledő Harry ágya mellett fölbukkan egy kislány: „Kis híján lekéstem magát, dr. August” – mondja. „Küldenem kell egy üzenetet.” 
A könyv annak történetét meséli el, hogy mit tesz Harry ez után, mit tett előtte, és hogyan próbálja megmenteni a múltat, amelyen nem változtathat, illetve a jövőt, amelyet nem hagyhat bekövetkezni.”
  

A könyvet kiadta az Athenaeum kiadó 2015-ben.
Fordította: Szeiberth Ádám
Fordítás alapjául szolgáló mű: The First Fifteen Lives of Harry August
Oldalszám: 480
ISBN: 978-963-293-452-5


Mit is tudhatunk arról a hölgyről, aki Claire North néven ír?
1986-ban született Angliában, Catherine Webb néven. Pályafutása elején, saját nevén publikálta írásait, amik főképp Young Adult könyvek voltak. Később felnőtteknek szóló könyveket kezdett el írni (főleg fantasy-t), amikor a kiadója felvetette az ötletet, hogy ehhez a stílushoz új név is dukál, így születetett meg Kate Griffin. Aztán megírta a Harry August csodálatos életét, és „megszületett” Claire North írónő. Többen megkérdezték, hogy ki is ő valójában, amire az volt a válasza, hogy mindhárom összegyúrva. :)
Az írónő honlapja sok-sok információval: http://www.kategriffin.net/

A könyv nyolcvankét fejezetre tagolódik. Mondhatni elég rövidekre. Mégis szükségesnek éreztem én is, az ily módú tagolást.
A történetünkben adott egy szőke, hosszú lófarokba fogott hajú, hétéves kislány, aki megjelenik a kórházban, miközben a hetvennyolc éves dr. August haldoklik. Immáron tizenegyedszer. Már ez a tény is felvet megannyi kérdést az emberben, hát még ha kiderül, hogy miért is ment hozzá a kislány. A kezdésre mindent lehet mondani, csak azt nem, hogy átlagos. Az írónő tudta, hogy az olvasó grabancát már rögtön a legelején el kell kapnia, és a figyelmét úgy megragadnia, hogy az a történet utolsó soráig megmaradjon.
Hihetetlen mennyiségű adatot juttat el az olvasóhoz a könyv, és néha eléggé sokkolóak, ép ésszel felfoghatatlanok, vagy legalábbis mélyen elgondolkodtatóak. Rengeteg kérdés felmerül, amire a válasz vagy megérkezik, vagy sem. Többnyire a kérdés újabb kérdéseket szül, és a történet felénél már egy hatalmas kérdőjel villog az ember szeme előtt. Az biztos, hogy még a mai „fejlett” világban sem lenne olyan, aki kétkedés nélkül elhinné azt, amit dr. August állít. Talán ezer emberből egy lenne, aki elgondolkozna a felvetésen, a maradék kilencszázkilencvenkilenc pedig muszájdzsekit adatna a jó doktorra. Lássuk be, elég meredek a téma, és bőven okot adna a szkepticizmusra.
Kíváncsi lennék, hogy az írónőnek hogy pattant ki ez az ötlet a fejéből, illetve pontosan milyen fogadtatásra számított az olvasóktól? A témája minden, csak nem könnyed. S az is biztos, hogy rengeteg kérdést felvet, gondolatokat ébreszt, különböző érzéseket vált ki.

Ezt a könyvet nem lehet kutyafuttában elolvasni. Bár terjedelemben olvastam már nagyobb lélegzetvételnyit, témáját, mondanivalóját tekintve viszont határozottan az a véleményem, hogy hagyni kell időt magunknak arra, hogy megemészthessük a cselekményeket és a mondanivalót. Személy szerint én bő száz oldal után letettem a könyvet, és hagytam a mondanivalóját érlelődni másnapig, hátha a kérdéseimre választ is találok a már elolvasott részletben.
Annyi témát körülölel ez a könyv…
Világháborúk, családok, halál, titkos társaság, ismétlődő rendszerek, rendszertelen ismétlődések, emberi kapcsolatok, emberi természet, titkok, összeesküvések, gyilkosság, világvége, stb. Napestig sorolhatnám, és egyiket sem mondanám könnyű témának. Az egész közepében pedig ott áll a jó doktor, Harry August, aki az egészbe belecsöppent, cseppet sem önszántából, és nem tud mást tenni, csak beletörődni, és kihozni az egészből a lehető legjobbat.
Mindenesetre dr. August személyisége magával ragadó, a gondolkodásmódja pedig lebilincselő. Azt hiszem, az írónő nem kicsit alkotott ezzel a könyvvel. Nem állítom, hogy minden sorát értettem (kellett néha az a fránya google), viszont az agytekervényeimet alaposan megmozgatta.
Az emberben óhatatlanul felmerül a kérdés, hogy mit tenne, ha ugyanúgy járna, mint Harry August? Ugyanazt, vagy legalábbis majdnem ugyanazt az életet leélni annyiszor, újra meg újra tudván, hogy veszélyes bármit is változtatni, már ha egyáltalán lehetséges. Tekintve, hogy milyen kemény időszakok vártak szegény doktorra, alighanem becsavarodnék. Ép ésszel felfogni, hogy bármi történik, visszacsöppenek ugyanabba az életbe, újra és újra átélve minden fájdalmát és nehézségét, szinte lehetetlen. Látni rengeteg embert meghalni, és semmit nem tehetsz, hogy megváltoztasd a dolgok végbemenetelét, ráadásul rád is veszély leselkedik, nem tudhatod kiben bízhatsz.
Ez az olvasmány egy cseppet sem rendhagyó remekmű. Elgondolkodtató, néha ijesztő, máskor döbbenetes és frusztráló. Bár sok kérdésre választ kaptam a történet olvasása közben, újabb és újabb kérdések születtek, amikből maradt néhány megválaszolatlan. Biztos vagyok abban, hogy ez a könyv maradandó nyomot hagy az emberben, és még sokáig foglalkoztatja az írónő által felvetett téma az olvasót.

Köszönöm a könyvet az Athenaeum kiadónak! Újabb érdekes élménnyel gazdagodtam. :)

Pontozás: 10/10


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése