Fülszöveg:
„Két esküdt ellenség. Egy bajban lévő hotel.
A szerelem az utolsó dolog, amire szükségük van.
Üdvözöljük a Forest Manor Hotelben, ahol a személyzet és a vendégek egy boldog családot alkotnak! Kivéve Izzyt és Lucast – a két elszánt riválist, akiket mindenki érdekében eltiltottak attól, hogy ugyanabban a műszakban dolgozzanak.
Úgy tűnik, évekig tartó küzdelem után a szállodának hamarosan örökre be kell zárnia a kapuit. Ám amikor Izzy visszajuttatja egy vendégnek az elveszett jegygyűrűjét, a cserébe kapott jutalom meggyőzi a vezetőséget, hogy ez megoldást jelenthet minden problémára. Mivel négy gyűrű még mindig a talált tárgyak között van, Izzy és Lucas kénytelenek együttműködni, hogy megmentsék szeretett hoteljüket – és az állásukat.
Ahogy azonban a rivalizálásuk valami sokkal bonyolultabbá válik, Izzy és Lucas elkezdenek azon tűnődni, hogy talán nem csak a szálloda jövője forog kockán. Vajon sikerül úgy átvészelniük a karácsonyi szezont, hogy a szívük sértetlen maradjon?”
Kiadta: General Press kiadó
Megjelent: 2025. október 21.
Fordítás alapjául szolgáló mű: Beth O'Leary: The Wake-Up Call
Fordította: Szigeti Judit
Oldalszám: 416
ISBN: 978-615-104-068-3
 |
| Holly Bobbins Photography |
Beth O’Leary a Sunday Times bestsellerszerzője, akinek könyveit több mint 30 nyelvre fordították le.
Az oldalán található üdvözletben így mutatkozott be: „Felemelő szerelmi történeteket írok – olyan könyveket, amelyekhez akkor nyúlsz, amikor egy ölelésre van szükséged.”
A honlapján található egy interjú vele, ha van kedvetek, olvassátok el. Olyan dolgokról is szó esik, mint például, hogy mióta csak emlékszik, író szeretett volna lenni, és az, hogy teljes munkaidős író lehet, számára egy megvalósult álom. Mesél arról, hogy milyen volt elindulni az írói pályán, honnan indult, és végül hogyan jelent meg az első regénye. „Ez volt életem legfurcsább és legcsodálatosabb időszaka. Még mindig szédülök egy kicsit, ha csak rágondolok…”
Szó esik még az interjúban az írási rutinjáról, a karakterépítésről, illetve megfogalmaz néhány tanácsot a jövő írói számára. Az interjúban végig kedves és közvetlen.
A könyvről:
A borító szívmelengető, igazi karácsonyi hangulatot áraszt. Én általában fülszöveg vagy ajánlás alapján választok könyvet, most viszont a borító volt az, ami miatt a könyv mellett döntöttem. Vonzza az ember tekintetét. Gratulálok a General Press kiadónak, ugyanis sokkal jobban tetszik, mint az eredeti borító.
Ez az első könyvem a szerzőtől, úgyhogy kíváncsian vártam, hogy van-e olyan jó a tartalmi része, mint amilyen a külseje.
A történet elég nehézkesen indult, és kissé megijedtem, hogy ebből vajon mi lesz, aztán úgy a századik oldal környékén kezdtem összerakni, hogy hol mehetett félre a két főszereplő kapcsolata, és elkezdtem szurkolni, hogy a félreértéseket tisztázni tudják. Persze, ez nem ment olyan könnyen. Az örökös versengés kettejük között néha zavaró volt, ugyanakkor a szerző szerencsére sugallta, hogy több áll a dolgok hátterében, mint először látszik. Látszólag két nagyon ellentétes személyiségű emberrel van dolgunk, hiszen Izzy nyitott, laza, mosolygós, érzelem orientált személyiség, míg Lucas merev, kissé görcsös, gyakran morcos, és inkább a logika irányítja a tetteit. Ugyanakkor bár eleinte mindketten tagadják, sok bennük a közös.
Mindketten terhelt múlttal rendelkeznek, nehezen nyílnak meg egymás előtt, és olyanok, mint a sünök, tüskékkel védik magukat, ezért is gyakoriak a viták közöttük.
Ahogy halad az ember a regénnyel, rá kell jönnie, hogy ez nem egy édes – nyálas romantikus történet. Az érzelmek hullámzanak olvasás közben, több titokra is fény derül, és sokszor lehangoló, amit megtudunk. Kicsit olyan, mintha egy lélektani regényt elegyítettek volna egy nyomozós, romantikus regénnyel. Kicsit ez, kicsit az, viszont karácsonyt sajnos csak nyomokban tartalmaz. A 358. oldaltól pörögtek az események, én meg vigyorogtam, hogy végre valahára megkapom azt a fajta sodró lendületet, mely jólesően ragad magával. Örültem, hogy végül kiderült, hogy hol csúszott minden félre, bár ez a ronda kézírás miatti malőr kissé szíven ütött, mivel az én írásomat sem igazán lehet gyöngybetűknek nevezni. Igazság szerint olvasás közben hallottam nővérem hangját, miközben azt mondja: hugi, a te írásod is rettentő ronda.
Vegyes érzésekkel zártam be a könyvet. Egyrészt, sokkal több karácsonyt vártam, mint amit kaptam. A borító alapján én egy igazi cuki karácsonyi romantikusra számítottam, ez pedig teljesen más volt. Ugyanakkor a történetnek megvolt a maga bája. Tetszett a talált tárgyak gazdáinak felkutatása, a hotel megmentése iránti törekvés, az ott dolgozók és a visszatérő vendégek kapcsolata, illetve a szereplők jellemzése is. Amit oly sok könyvből hiányoltam mostanában, azt itt megkaptam, alaposan megismerhettem a mellékszereplőket is.
A kedvenc szereplőm egyébként Mr. Townsend volt, aki olyan volt Izzy és Lucas számára, mint egy kotnyeles, ám jószívű nagypapa.
Pontozás: 10/8
