Volt
egy pár rövidebb romantikus olvasmány amivel bemelegítettem, de ez az
első nagyobb lélegzetvételű könyv, s ezért számomra ez az első könyv
idén. Sajnos rögtön nagy csalódás is volt számomra.
Victoria Clayton - Hol késel hercegem
Tartalma:
"A szerelem útjai kifürkészhetetlenek...
Egy lány sok békát kénytelen végigcsókolni, mire rálel mesebeli
hercegére, de Marigold egy igazi varangyos békát talált. A Lenoir Balett
Társulat vezető táncosnőjeként a legjobb úton halad, hogy primabalerina
legyen belőle. Megvan hozzá a tehetsége, és a társulat
balettigazgatója, Sebastian Lenoir szó szerint agyondolgoztatja, hogy
Marigoldot a legjobbak közé juttassa.
De amikor egy fájdalmas esés után hazabiceg Northumberlandbe, hogy
visszanyerje az egészségét, Marigoldnak csak egy félelme van: hogy ez az
esés az álmainak is véget vet. A gyerekkori barátja, Rafe, aki pontosan
olyan elragadó, mint ahogy az emlékeiben él, szerencsére alig várja,
hogy levegye a lábáról. De vajon várja-e még egy jóképű idegen is a
kulisszák mögött?"
Vélemény:
704
oldal tömény borzalom. Életem egyik legpocsékabb olvasmánya. Lehet,
hogy túl magas a léc, ami szerint ítélem az ilyen könyveket, de nálam ha
balett és "romantika", akkor Nora Roberts Piruett és Táncrend című
könyvei az alapok. Ezekhez képest Victoria Clayton könyve sehol nincs.
Ritka az olyan könyv, amiben szó szerint semmi nem ragad meg. A
szereplők jelleme szörnyű, a történet förtelmes, számomra igencsak
értéktelen. Se humor, se egy jópofa szereplő nem segített a történet
beindításában. Kész kínszenvedés volt az olvasása, pedig elég sok jó
véleményt olvastam a könyvről... Nekem egyáltalán nem nyerte el a
tetszésemet.
Pontozás: 10/1
Az 1 pont is jóindulatból, mert Siggy a nyúl valamicskét dobott a történeten. 
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése