Jeffery Deaver: A kék halál

Fülszöveg: „Hölgyem képzelje el magát, amint egy bárban üldögél. Egy férfi odajön, nem tűnik ismerősnek, de mindent tud önről, ismeri a múltját, tudja, mivel foglalkozik, mi a hobbija. Meghívja egy italra, ön elfogadja. Ez volt az első és utolsó hibája. Ön a modern idők gyilkosának legújabb áldozata. Ő az az ember, aki könnyedén léket vág arra a páncélra, amellyel élete titkait igyekszik takargatni, azét az életét, amely most az ő keze által véget ér. Frank Bishop feladata, hogy megállítsa az elvetemült bűnözőt. Ebben segít neki Wyatt Gillette, egy fiatal hacker. Együtt vadásznak erre az arc nélküli bűnözőre. De hogy kaphatnak el valakit, aki előre tudja minden lépésüket?”

Kiadta az Alexandra kiadó 2003-ban.

A borítója lényegre törő, nem csicsás, ráadásul témábavágó. Fő színe a kék . (A külföldi borító egy árnyalatnyival jobban tetszik)

     

Egy pár szó Jeffery Deaver-ről:

1950. május 6-án született Illinois államban, a Dupage megyei Glen Ellyn nevű faluban. A Missouri Egyetemen szerzett újságírói diplomát, a Fordham Egyetemen pedig jogi diplomát. Eleinte újságíróként dolgozott, majd később jogi területen is, ezt követően pedig sikereket ért el regényeivel.

Regényei a világ számos országában felkerültek a bestseller listák élére, ami alól nem képez kivételt a New York Times, a londoni Times, és a Los Angeles Times értékelése sem. A könyv borítóján két idézet is szerepel, ahol korunk legjobb pszichotriller írójának nevezték, illetve írták, hogy nem sok vetélytársa marad a mesteri megtévesztés birodalmában.

Több évben jelölték az Edgar Allan Poe díjra, és kétszer elnyerte az Ellery Queen Olvasói díjat az év legjobb novellája kategóriában.

Könyvei közül többet meg is filmesítettek, egyik legkiemelkedőbb közülük a Bone Collctor című könyvéből, Universal Pictures készítésében és Denzel Washington (Lincoln Rhyme) főszereplésével a Csontember.

Nagyon tetszett a könyv összetétele.

Mivel hangsúlyos benne az informatika szál, gondoskodtak egy „Glosszárium”-ról, ahol kigyűjtötték a lényegesebb fogalmakat, elnevezéseket, hogy tudjuk is, miről olvasunk. :) Bár felhasználói szinten kezelem a számítógépet, nekem is voltak új ismeretek.  Szóval ne hagyjátok ki semmiképpen a könyv elején ezt a három és fél oldalas szösszenetet.

A történet többféleképpen darabolva van. Egyrészt hat részre van tagolva, másrészt pedig fejezetekre. Részenként egy-egy idézettel egészítve ki a történetet. Fejezetek száma negyvenhét, ami érdekességképp kettes számrendszerben is felírásra került a fejezetszám mellett.

I.   rész: A Varázsló

„A számítógéppel bármilyen bűnt el lehet követni – Még gyilkolni is lehet vele. „  /Los Angeles-i rendőrségi tisztviselő/

II.  rész: Démonok

„Nem az ártatlan csodálat által inspirált harmadik nemzedéket, hanem a hackerek új, minden jogtól megfosztott negyedik generációját képviselte. Őket pedig a düh hajtotta." /Jonathan Littman: Az őrszem/

III.  rész: Az átváltozás

„[A]z anonimitás egyike azoknak a dolgoknak, amiket a számítástechnika következő hulláma az ismeretlenségbe sodor.” /Newsweek/

IV.  rész: Behatolás

„Az internet körülbelül annyira biztonságos, mint Kelet-Los Angeles szupermarketjei éjjelenként. /Jonathan Littman: A menekülő játszmája/

V. rész: A legfelső szint / A szakértői szint

„Csak két mód van arra, hogy megszabaduljatok a hackerektől és a phríkektől. Az egyik, ha megsemmisítetek minden számítógépet és telefont. A másik, ha megadjátok nekünk azt, amit akarunk, ez pedig a MINDEN információhoz való szabad hozzáférés lehetősége. Amíg az egyik be nem következik, mi nem megyünk sehova.

/Egy kinyilatkoztatás néven ismert hacker idézete. Útikalauz a hackerek és phríkek világának első lépéseihez./

VI. rész: Minden az írásmódon múlik

Ezt nem idézem, mivel egy vírus eredeti forráskódjából van idézve mindenféle krixkrax a könyvben, én pedig a negyedét sem értem. :) Akit érdekel, vegye meg a könyvet és olvassa el.

Főszereplő igazságosztónk Frank Bishop, negyven év körüli, sovány arcú, sötétszőke hajú férfi, aki az állami rendőrség gyilkossági osztályán töltött be nyomozói munkakört.  Saját szakterületén önjelölt varázslónak tartották, munkaköre és szakértelme a nehézsúlyú gyilkosok és nemierőszak-tevők felhajtása volt. Vele szimpatizáltam a legjobban, mivel lelkiismeretesen, becsületesen végezte a munkáját, és nem félt bevallani, hogy egyáltalán nem ért a számítógépekhez. (Rögtön nem éreztem magam olyan hülyének, hogy a felét sem értettem a hacker cuccoknak.) :)

Wyatt Gillette egy fiatal hacker, aki erőteljesen el volt magától szállva a történetben, idiótának nézve mindenkit, aki nem ért a számítógépekhez (tehát majdnem mindenkit). A vége felé már kezdtem megkedvelni, bár nem lett kedvenc karakter. Talán a „hobbija” miatt.

A nyomozás maga izgalmas volt, Bishop karaktere pedig magával ragadta az olvasót. A társát, Sheltont az elejétől fogva utáltam, ahogy ellenérzéseket tápláltam Patricia Nolan iránt is. A legmeglepőbb talán a végkifejlet volt. Az informatikai blabla kicsit unalmas volt, de a nyomozás kárpótolt érte.

Zárásul pedig álljon itt a könyv 539. oldala:

A SZERZŐ UTÓSZAVA

A könyv megírása során, jelentős szabadságot használtam a szövetségi és a kaliforniai állami törvényvégrehajtó szervek szerkezetének és működésének leírásában. Bárcsak ugyanezt mondhatnám el a számítógépes hackerek azon képességének mértékéről, amellyel képesek behatolni a magánéletünkbe, de e téren csupa rossz hírrel szolgálhatok Riasztó gyakorisággal történnek ilyen esetek. A néhány megkérdezett számítógépes szakember úgy véli, hogy egy, a Csapóajtóhoz hasonló programot jelenleg feltehetőleg még nem lehet megírni. Mégsem vagyok teljesen meggyőzve – ezen specialisták véleményét hallván akaratlanul is eszembe jutott a világ legnagyobb számítástechnikai vállalatának az a rangidős kutatója, aki az 1950-es években azt javasolta a vállalatának hogy az ne hagyjon fel a vákuumcsövek alkalmazásával, mert a mikrochipnek egyáltalán nincs jövője. Egy másik nemzetközi hardver- és szoftvergyártó cég vezérigazgatója pedig azt állította a '80-as években –, hogy soha nem lesz a személyi számítógépeknek jövedelmező piaca. Jelenleg azonban még joggal feltételezhetjük, hogy a Csapóajtóhoz hasonló program nem létezik. Nos, talán nem. És igen! A fejezetek számozása kettes számrendszerben történt! Ne érezzék emiatt rosszul magukat, a számok nekem is fejtörést okoznak!

Pontozás: 10/8