Jojo Moyes: Mielőtt megismertelek

Vigyázat! Cselekményleírást tartalmazhat!

„Louisa Clark elégedett az életével: szereti a csendes kisvárost, ahol születése óta, immár huszonhat éve él, a munkáját a városka egyik kávézójában. Szereti a családját, a mindig hangos, zsúfolt házat, ahol apjával, anyjával, az Alzheimer-kóros nagyapával, a család eszének tartott nővérével és annak ötéves kisfiával él. És talán még Patricket is, a barátját, akivel már hét éve vannak együtt. Egy napon azonban Lou szépen berendezett kis világában minden a feje tetejére áll: a kávézó váratlanul bezár, és Lou, hogy anyagilag továbbra is támogathassa a családját, egy harmincöt éves férfi gondozója lesz, aki – miután egy motorbalesetben teljesen lebénult – depressziósan és mogorván egy kerekes székben tölti napjait… 

Will Traynor gyűlöli az életét: hogy is ne gyűlölné, amikor egyetlen nap alatt mindent elveszített? A menő állása Londonban, az álomszép barátnője, a barátai, az egzotikus nyaralások – mindez már a múlté. A jelen pedig nem is lehetne rosszabb: nem elég, hogy önállóságától és méltóságától megfosztva vissza kellett térnie a szülővárosába, ebbe az álmos és unalmas városkába, a szülei birtokára, most még egy új gondozót is felvettek mellé, anélkül hogy kikérték volna a véleményét. Az új lány elviselhetetlenül cserfes, idegesítően optimista és borzalmasan felszínes… 
Lou-nál és Willnél különbözőbb két embert keresve se találhatnánk. Vajon képesek lesznek-e elviselni egymást, és -pusztán a másik kedvéért- újraértékelni mindazt, amit eddig gondoltak a világról?

„Igazán gyönyörű könyv. Nevettünk, mosolyogtunk és sírtunk, mint a kisgyerekek – egyszerűen muszáj elolvasni!” (Closer)

„Varázslatos és szívszorító. Olvasás közben vízálló szempillaspirál használata ajánlott.” (Marie Clarie)”

Kiadta: Cartaphilus kiadó 2012-ben.

Fordításul szolgáló mű: Jojo Moyes: Me Before You

Fordította: Lányi Judit

Oldalszám: 488

ISBN: 978-963-266-278-7

Ezzel a könyvvel már szemezgetek egy ideje, s olvasatlanul is feltettem a kívánságlistámra, mert a fülszöveg alapján úgy éreztem, nekem ez kell! Most, hogy elolvastam, az a véleményem, hogy nem is fog arról a listáról lekerülni, míg fel nem hajtok egy saját példányt belőle. Ennél a regénynél határozottan értem, hogy a tetszési százaléka miért 96%. Még akkor is, ha nem ilyen véget kívántam, és rengeteget sírtam a könyv végén.

Rengeteg jó értékelést olvastam róla, köztük olyanoktól is, akiknek nagyon adok a véleményére, mert hasonló ízlésvilággal rendelkezünk, s talán ezért volt egy bizonyos drukk bennem, mert nem akartam csalódni. Nagy elvárásokkal érkeztem, s végül nem csalódtam, mert minőséget kaptam, még ha a végkifejlet nem is nekem kedvezett.

Első, amit megemlítenék ezzel a regénnyel kapcsolatban, hogy igen összetett karakterekkel rendelkezik, a cselekmény pedig folyamatos. Egy prológussal indít, amelyben az író elmeséli, mi történt Will Traynorral, majd szépen bemutatja Louisa karakterét. A megismerkedésük, a kezdeti elutasítás, ellenállás, vívódás, mind-mind átragad az olvasóra. Nagyon jól bemutatja az író, hogy a bizalmat bizony fel kell építeni, kemény munka és rengeteg türelem árán.

Ha jellemezni kellene, akkor azt mondanám, hogy szívszorító, súlyos olvasmány. Voltak benne kacagtató jelenetek, olyanok, amik egyszerűen csak mosolyt csaltak az ember arcára, annyira aranyosak. Viszont egész végig körüllengte az a feszült, szorongással és félelemmel teli szomorúság, ami az olvasót keményen kifacsarja.

Feszegeti az öngyilkosság témáját, mi a helyes és a helytelen. Van-e jogunk elítélni valakit, ha nem éltük át, azt, amit ő?

Én, mint „külsős”, először iszonyatosan haragudtam Will-re, hogy fel akarja adni. Végül átgondoltam, mérlegeltem, megértettem. Ettől függetlenül ugyanúgy dühös és keserű voltam a könyv utolsó szakaszánál. Annyira akartam, hogy valami csoda folytán ne így érjen véget. Az utolsó oldalakat már sírva olvastam. Elkeseredett és végtelenül szomorú voltam. Egyszerre csak úgy éreztem magam, mint ha én lennék Lou, s én veszítettem volna el Willt. 

Dráma a javából. Elgondolkodtató, szomorú, fájdalmas, ugyanakkor néhol vidám és szép.

Pontozás: 10/10