Idézet

"Olvasd, nézd, hallgasd azt, amire a szervezeted vágyik, meglátod, minden hangulatodra, állapotodra találsz műfajt, s azon belül keresd azt a darabot, amelynek színvonala megüti a mértékedet." /Vavyan Fable/

"A jó könyv mindig megtalálta, ma is megtalálja azokat, akiknek íródott." /Vavyan Fable/

2019. június 29., szombat

Holly Webb: A ​csodaparipa (Varázslat Velencében 1.)



„Olivia Velence hercegnője. Amikor az a veszély fenyeget, hogy a víz elárasztja a várost, tudja, hogy egyedül a varázsereje akadályozhatja meg a bajt.

A hercegnő elszántan kutat segítség és egy megbízható barát után, amikor hihetetlen felfedezést tesz – egy csodás teremtmény él láthatatlanul a vízben. Egy csodaparipa. Lucian ismeri a tenger legmélyebb titkait, amelyek segíthetnek megmenteni a várost. Megmaradhat-e a barátságuk az Olivia és Velence elleni összeesküvés után is? 

Az elbűvölő Varázslatos Velence-sorozat első kötete a sikerszerző Holly Webb tollából.”
Kiadó: Manó könyvek
Megjelent: 2018.04.16.
Fordította: Ruff Orsolya
Fordítás alapjául szolgáló mű: Holly Webb: The Water Horse
Oldalszám: 240
ISBN: 978-963-403-466-7
Műfaja: ifjúsági regény, én személy szerint nyolc éves kortól ajánlanám.
A vállalkozó szellemű felnőtt olvasóknak pedig egy apró tanács: ne legyenek elvárásaitok a regénnyel kapcsolatban, hagyjátok, hogy előhozza a gyermeki/ifjúkori önmagatokat, s egyszerűen csak élvezzétek, amit a történet adni tud.
A szerzőről:
Holly Webb 1976-ban született Londonban. Cambridge-ben tanult, majd szerkesztőként dolgozott a Scholastic Chidren's Books-nál egészen 2005-ig. Jelenleg Londontól 66 km-re, a Berkshire megyei Reading város mellett él férjével, Jon-nal és három gyermekével, Ash-el, Robinnal és William-mel.
Tizenöt évesen nyári munkán volt a Scholastic Chidren's Books-nál, amit annyira szeretett, hogy végül minden nyáron visszament, majd amikor végzett az egyetemen, munkát kapott náluk szerkesztőként.
Bár egészen fiatalon is szívesen írogatott, első önálló történetét huszonnyolc évesen írta meg, amikor még gyermekkönyveket szerkesztett. A könyv ötletét egy szerzőnek akarta felajánlani, ám annyira megszerette, hogy inkább megpróbálkozott ő maga a történet megírásával. Mivel minden nap ingázott az otthona és a munkahelye között, igyekezett hasznosan tölteni a vonatkozással töltött időt, így sokszor a vonaton írt vázlatokat a könyvéhez.
Amikor a lánya Ash megszületett, befejezte a szerkesztősködést, mivel úgy érezte, soha nem látja a lányát. Egy ideig otthonról dolgozott, végül feladta a szerkesztést és hivatásos író lett. Eddig 128 könyvet adott ki.
Többen kérdezték, hogy valódi történeteket dolgoz-e fel? Sok minden történik a könyveiben, de nem a saját életéből veszi ezeket a helyzeteket. Az állatos történeteinek alapjait újságcikkek, barátok elmesélései, vagy épp a saját háziállatainak tettei ihletik. Az emberi karakterei között is fellelhetőek olyanok, akiket valós személyek ihlettek.
Amikor könyvet ír, akkor is próbál szerkesztőként gondolkodni, bár ez elég nehezen megy, ugyanakkor a szerkesztői múltjának köszönhetően könnyebben viseli a kritikát.
Írásai színhelye a garázsuk hátsó része, amely most apró íróterem, benne egy hatalmas karosszék és rengeteg könyvespolc.
A szerző honlapja: https://www.holly-webb.com/
A könyvről:
Örültem, hogy a kiadó megtartotta az eredeti borítót, mert szerintem nagyon illik a történethez. Sugallja az olvasóknak, hogy bizony egy jó kis fantasy regénnyel lesz dolguk. Aranyos, imádom a színvilágát, az ezüstös csillagokkal, a hercegnővel és a vízből kiemelkedő lóval együtt.

A regény figyelemfelkeltő, folyamatosan fenntartja az olvasó érdeklődését. Tizennégy fejezetre van tagolva, a nyelvezete pedig egyszerű, könnyen olvasható és élvezhető. Olvasás közben úgy éreztem, együtt sodródom a vízzel Lucian hátán, ahogy Olivia tette. Kicsit újra gyereknek érezhettem magam, és belemerültem az írónő színes fantáziájának köszönhetően egy nagyszerű mesébe, melyből nem maradhatnak ki az állatok, a varázslatok, a rejtélyek, a tanulságok és bizonyos történelmi események.

Miután befejeztem a könyvet, Kádár Annamária alábbi sorai jutottak eszembe: „A mese nem racionális úton készít fel a felnőtti létre, a felnőtt döntésekre, hanem mágikus, irracionális módon. Nem a problémamentes élet ígéretét kapjuk meg tőle, hanem annak a reményét, hogy még a legkisebbek, a legesendőbbek is boldogulnak, ha adottságaikat és lehetőségeiket mozgósítják, ha nem hátrálnak meg az akadályok, megpróbáltatások előtt.”

Azt hiszem Holly Webb karakterei pont ezt adják az olvasóknak a jó szórakozáson felül. Reményt, hogy ha önmagukat adják, és soha nem adják fel, akkor boldogulhatnak az életben.

A karakterek kidolgozottságát felnőtt fejjel kissé hiányosnak éreztem, ám ez sem vont le a történet értékéből. A cselekmények jól felépítettek, a szereplők többségben szerethetőek, a gonoszok pedig kellőképp utálhatóak.
Mindenképpen szeretném olvasni a sorozat többi részét is, mert a szerzőnek sikerült felcsigáznia az érdeklődésem. Kíváncsi vagyok, hogy mit fog kihozni a történetből. Az ötlet eredeti, s szerintem a kivitelezés is megfelelő. Ahogy Holly Webb munkásságát nézem, valószínűleg sok mosolyt csal még a köteteivel az olvasói arcára.

Pontozás: 10/10

2019. június 26., szerda

Helaine Becker: Bízz magadban! – Hasznos tippek és trükkök az ellazuláshoz


„Ha úgy érzed, hogy fénysebességgel pörögsz, szánj egy percet arra, hogy tudatosan lelassítsd a testedet és az elmédet! Végy egy mély levegőt, tartsd benn, aztán nagyot sóhajtva fújd ki!
Előfordul, hogy úgy érzed, elborít a rengeteg kötelezettség? Ott az iskola, a házi feladatok, a különórák, az edzés… Mintha soha nem akarna vége lenni a tömérdek feladatnak. És tetejébe még ott vannak a kapcsolatok is: a barátokkal, a családdal, a tanárokkal. Nem is csoda, ha néha összekavarodnak a dolgok!
A stressz elkerülhetetlen, időről-időre mindenki megtapasztalja. Ha átlapozod ezt a könyvet, és kipróbálod a hasznos kis praktikákat, könnyebben boldogulsz majd a nehéz időszakokban is. Sokféle trükk segíthet a lazításban a légzés szabályzásától kezdve a testmozgáson át egészen a hálaérzés gyakorlásáig.”
Kiadó: Manó könyvek
Megjelent: 2018. szeptember 12.
Fordította: Nánási Yvette
Fordítás alapjául szolgáló mű: Helaine Becker: Stress Less: Tips and Tools to Help You CHILL
A könyvet tervezte: Csorba Vera
Oldalszám: 96
ISBN: 978-963-403-558-9
Mit tudhatunk Helaine Becker írónőről?
Több díjat is nyert, több mint nyolcvan könyvmegjelenést tudhat a magáénak, valamint több tévés gyermekműsorban is közreműködik. Népszerű előadóként több iskolában is tartott előadást. Gyermekeknek és íróknak is tart írástechnikai felkészítést.
Házas, két fiú édesanyja. Aktív életet él, úszik, fut, kerékpározik, kényszeres könyvolvasó és van egy narancssárga öve karatéban.
Van egy Ella nevű puli kutyája, ami köztudott, hogy magyar juhászkutya. Ella híres világszerte. Elődje Marley szintén puli volt, s a szemfülesek felfedezhetik őt néhány mesekönyvben is.
Két gyermeke, Andrew és Michael ihlették Wallace P. "Wiggy" Wigden és Reese McSkittles karakterét.
Helaine úgy gondolja, a változatosság az élet sója, ezért igyekszik mindent kipróbálni.
Nemrég Etiópiában töltött 6 hetet, az ország különféle részein, iskolákban és könyvtárakban, diákoknak és tanároknak tanított kreatív írást és beszédet.

A szerző már az előző kötetével megnyert magának, hiszen a Ne izgulj! című könyvében már bemutatott több mint nyolcvan olyan tippet, ami segítheti az ifjúságot a feszültség levezetésében és a stresszoldásban. Ez a kötet sem sokban tér el, hiszen most is a stresszoldás, az ellazulás áll középpontban.

A borító most is vidám és színes, a belső tartalom pedig igényes. Találhatunk idézeteket, jó tanácsokat, vidám illusztrációkat, amik mind-mind megszínesítik a könyvet. Bár terjedelmileg nem mondható nagy lélegzetvételűnek, tartalmilag fontos dolgokat vesz sorba.

Ahogy azt már a szerző előző könyvében is tapasztaltam, ebben a kötetben is akad alkalmazható gyakorlat kisebbeknek is, de a célzott korosztály szerintem 10 – 16 év közé tehető. Ugyanakkor bátran ajánlom a gyakorlatok többségét a felnőtteknek is, hiszen korosztálytól függetlenül mindannyiunk életében jelen van a stressz, a szorongás, a feszültség, a megfelelési kényszer, amitől alkalmanként ajánlott megszabadulnunk és kiereszteni a gőzt.
Akadtak olyan pontok a könyvben, amiken jókat nevettem. Ilyen volt például a nyelvünkkel való gyakorlatsor. Felnőtt fejjel végigcsináltam pár gyakorlatot, és bár néha jókat nevettem közben saját magamon, tényleg sikerült kicsit ellazulnom. Imádtam a szíved ritmusa gyakorlatot, valamint a légzéskontrollt, bár szinte mindegyik ötlettel így voltam. Még felnőttként is képes voltam a magaménak érezni őket. Tehát bátran állítom, minden korosztály hasznosnak érezheti ezt a kötetet.
 
Tetszett, hogy a könyv pozitív megerősítést ad a fiataloknak, segíti őket önmaguk megtalálásában, és bátorítja őket arra, hogy merjenek önmaguk maradni. Rengeteg olyan élethelyzetet mutat be, amivel naponta találkozhatunk, s egyúttal segítő kezet is nyújt ezeknek a megoldásához.

Pontozás: 10/10

2019. június 25., kedd

Iain Reid: Azon agyalok, hogy ennek véget vetek

Fülszöveg: 
„Érzem, hogy erősödik a félelmem. Eljött a válasz ideje. Csak egyetlen kérdés. Egyetlen kérdésre kell választ adni” – a Telefonbetyár újra és újra ugyanezt az üzenetet hagyja a lány telefonján. Ez jár a fejében a lánynak akkor is, amikor a barátjával, Jake-kel, autóznak Jake szüleinek házához.
A látogatás felemásra sikeredik, s amikor visszafelé kitérőt tesznek Jake régi, elhagyatott erdei középiskolájában, már teljes az aggodalom a lányban: ki az, aki folyton figyeli, aki üldözi, és miért szól a kihalt folyosón az a végtelenített, félelmetes zene?
Egy letehetetlen pszichothriller, ami a jóval az utolsó lapok után is kísérteni fog.

Iain Reid kanadai szerző; első regénye hatalmas sikert ért el mind a kritikusok, mind az olvasók körében. Fordulatos és meglepő csavarral záruló pszichothrilleréből az Oscar-díjas Charlie Kaufman készül filmet forgatni a Netflix számára.
Kiadta: Athenaeum kiadó
Megjelent: 2019. május 21.
Fordította: Szieberth Ádám
Fordítás alapjául szolgáló mű: Iain Reid: I am Thinking of Ending Things
Oldalszám: 256
ISBN: 978-963-293-811-0
Műfaj:  pszichothriller
 
Első lendületre 96 oldalt olvastam el a könyvből, aztán meredten bámultam a falat és azon gondolkoztam, hogy most mi is van. Volt néhány verzióm, hogy miképp fog alakulni a történet, és mielőtt továbbolvastam volna, eljátszottam a gondolattal, hogy merre tovább. Majdnem a könyv felénél járva úgy éreztem, még nem jutottam sehová. Vártam, hogy értelmet nyerjen az egész. Ráadásul tudom, hogy apróság, de picit idegesített, hogy nem tudom a főszereplő lány nevét. Az ő szemszögéből ismerjük meg a történetet, mégsem esik szó arról, hogy ki is ő valójában. Később már az járt a fejemben, hogy nem tudok én semmit. Kaptam információs morzsákat, de annyira lényegtelennek tűntek, és nem akart összeállni. Pedig tudtam, hogy van ott valami…

A könyvben a cselekményvezetés szakaszos, többször visszaugrik az időben, hogy bemutassa a főszereplő lány életének bizonyos részeit, Jake-kel való megismerkedését, a telefonbetyár zaklatásait, valamint jelen van egy dőlt betűs szösszenet is minden időbeli ugrás között, hogy fokozza az ember kíváncsiságát. Felmerült bennem, hogy esetleg a végkifejletet vetítheti elénk a szerző ily módon, vagy épp ez a külön rész mutat rá, hogy miért lett a telefonbetyár az, aki. Rengeteg kérdés felmerült olvasás közben, és nagyon kevésre kaptam választ.
Ez a történet nem egy klasszikus pszichothriller. Nem úgy hat, ahogy műfajbeli társai. Elsőnek azt szögezném le, hogy mindenkire másképp hat. Engem összezavart, felbosszantott, az elején untatott, később kíváncsiságra sarkallt, mert sokáig szinte semmit nem tudtam, vagy épp nem értettem. Körülbelül a könyv felétől egyfajta baljós érzésem volt, majd a kétszázadik oldaltól húzott magával a történet, emelkedett a feszültség, és kíváncsian vártam, hogyan tovább.
A szerző profin játszik az olvasóval, mintha előre számolna a reakciókkal, és azokat még megfejelné valamivel.
Olvastam és olvastam, vártam, hogy kilyukadjunk valahová, hogy értelmet nyerjen az egész, mert nem volt más bennem, csak kuszaság. Aztán egyszer csak vége lett. Én pedig azóta is itt ülök és nézek, hogy most ez mi is volt…

Vegyes érzéseim vannak, s talán ezért vagyok bajban a pontozással is. Még nem ülepedett le bennem az egész.

Egyrészt hiányoltam egy csomó apróságot, zavart a karakterábrázolás felületessége, még az időbeli ugrálások is, pedig az ritkán szokott zavaró tényező lenni számomra.
Ugyanakkor tetszett, hogy egyedi az ötlet és a kivitelezés, képes volt meglepni, és abszolút igaz rá, hogy elgondolkodtat. A szerző nem csak a karakterei elméjét vette célba, de az olvasókkal is képes volt játszani.

Pontozás: 10/7

2019. június 13., csütörtök

Jodi Picoult: Szívverés


„Mit ​kell egy nőnek magától értetődően feláldoznia gyermekeiért, családjáért? Mi az, amit még szülőként sem adhat fel? Megilleti a nőt az emberi méltóság joga akkor is, ha a méltóság fenntartásának a hűtlenség az ára? Mi tehet egy anya, ha csak két rossz lehetőség közül választhat? 

Paige O'Toole-nak csak homályos emlékei vannak az édesanyjáról, aki akkor hagyta el őt, amikor Paige ötéves volt. Most, amikor művészi álmaiért és orvos szerelméért Chicagóba költözik, elhagyja apját, ám házasságkötése után anyjáról még halványan élő emlékei kétséget ébresztenek benne, hogy ő maga alkalmas lesz-e az anyaságra. Rájön, hogy ahhoz, hogy nyugodt lelkiismerettel vállalhasson gyermeket, előbb fel kell kutatnia az édesanyját, és meg kell értenie, miért hagyta el őt.

A The New York Times könyves sikerlistáját másfél évtizede uraló Jodi Picoult legemblematikusabb írói eszköze a morális pánik ábrázolása. Szereplőit olyan krízishelyzetekben ismerjük meg, amelyekben nemcsak az ő sorstragédiájuk, de egy-egy általánosabb, társadalmi szintű konfliktus is értelmezhetővé, átélhetővé válik. A nők alávetettsége, az anyák kiszolgáltatottsága a modern társadalmak egyik feloldatlan feszültségforrása. A Szívverés tanulságos mai mese a szeretetről és a szabadságvágyról.”
Kiadta: Athenaeum kiadó
Megjelent: 2019.05.09.
Fordította: Goitein Veronika
Fordítás alapjául szolgáló mű: Jodi Picoult: Harvesting the Heart
Oldalszám: 480
ISBN: 978-963-293-846-2
Borító: Föld Andrea most is kitett magáért, csodaszép a borító. Azonnal megnyert magának. Imádom a gyermeki ártatlanságot, a levendulamezőt, a játékosságot, ami süt a lapokról. A kislány a könyvvel és a pillangóval egyszerűen bájos.
Jodi Lynn Picoult amerikai írónő, a Long Island-i Nesconsetben született és nevelkedett. A Prinston egyetemre járt, ahol írást tanult. Rengeteg mindenbe belekezdett, és ezeknek többnyire közük volt az irodalomhoz. Szövegkönyveket szerkesztett, nyolcadikosoknak tartott irodalom órákat, mesterszintű tanári diplomát szerzett, de dolgozott a Wall Streeten is.
Tim Van Leerhez ment feleségül, három gyermekük született.
Picoult három gyermekével, férjével és három spánieljével New Hampshire-ben él. Műveiről és róla bővebben a honlapján olvashattok, a www.jodipicoult.com címen, vagy követhetitek a magyar hivatalos rajongói oldalát a www.facebook.com/JPfunpagehu linkre kattintva.
1992-ben jelent meg első könyve, ám első nagyobb sikerét a Nővérem húga című könyvének köszönheti, ami 2004-ben jelent meg. Könyveivel gyakran volt a bestsellerlisták élén, és hatalmas olvasótábora lett.
2016-ban Magyarországon is megjelent a lányával, Samantha Van Leer-rel közös ifjúsági regénye, a Sorok között, majd még ugyanebben az évben a Lapról lapra című folytatás is, ami hatalmas sikernek örvend külföldön és a hazai piacon egyaránt. Számomra nagyszerű élményt jelentett, hogy betekintést nyerhettem az általuk teremtett világba, és abszolút kedvenccé vált ez a két kötetes „mese”, mely a felnőtt szíveket is képes rabul ejteni.
Azért, hogy könyvei sikeresek legyenek, rengeteg mindent kipróbált már. Például egy hétig együtt élt egy amish családdal és megtanult tehenet fejni, vagy épp Alaszkába utazott és végigszurkolt egy kutyaszánhúzó versenyt, illetve a Sorsfordítók (The Pact) című könyve miatt bevonult egy napra a börtönbe.
Eddig több mint ötven regényt és huszonhárom novellát tudhat magáénak, melyeknek magyar nyelvű kiadásait kizárólag az Athenaeum kiadó gondozza.
Általában olvasás közben jegyzeteket készítek, hogy milyen hatással van rám a könyv, mert így könnyebb megírni egy-egy bejegyzést. Ennél a könyvnél azonban nem tudtam, mit is írhatnék. Kavarogtak a gondolatok és érzések, azt pedig mégsem írhatom, hogy kuszaságot hagyott bennem. Többször felötlött, hogy vajon mit szeretne a szerző, hiszen a Szívverés nem igazán hasonlít a többi általam olvasott Picoult regényhez. Talán azért, mert időrendben az első regényei közé sorolható. Kissé csapongónak éreztem. Máskor szeretem a váltott szemszöget, s az sem zavar, ha különböző idők váltakoznak, ennél a könyvnél viszont kicsit zavart. Néha sikerült elveszítenem a fonalat, és vissza kellett néznem, hogy most akkor kiről is van szó? Mondjuk ez inkább amiatt lehetett, hogy egyik szereplőt sem sikerült megkedvelnem. S azt hiszem, hogy most még enyhén is fogalmaztam. Nicholas karaktere rettentően irritált, és Paige karaktere is kettős érzéseket keltett bennem.

Azt már megszokhattuk, hogy Picoult a legszívesebben a kényes témákat boncolgatja, mert hisz abban, hogy mindenről beszélni kell, a tabu témákról különösen, mert semmit nem jó a szőnyeg alá sepreni. Igyekszik az emberek látóterét szélesíteni, befogadóbbá, toleránsabbá tenni minket. Amire lássuk be, szükségünk is van. Az emberiségnek komoly gondjai vannak, s ha csak minden tizedik olvasó gondolkodik el a történeten, mesél róla vagy beszélget valakivel a témáról, máris közelebb kerülünk egy toleránsabb társadalomhoz.

Életem első olyan Picoult regénye, aminél pokoli mérges voltam a szereplők többségére. Nem csak Paige vállát ráztam volna meg egyszer kétszer, hogy térjen már észhez, de Nicholas is kapott volna egy-két fülcsengős maflást, amikor sorozatosan belegázolt a felesége lelkébe. Aztán a könyv utolsó negyedénél elkezdett összeállni a kép, és bennem is helyükre kerültek a dolgok. Már tudtam, mit akart a szerző mondani, még ha most kicsit tovább is tartott megértenem az események miértjét.
Kemény téma, és pokoli nehéz úgy olvasni, hogy közben ne törj pálcát a szereplők feje fölött. Óhatatlanul felmerül az emberben olvasás közben, hogy mi vajon mit tennénk? Rengeteg kérdés fogalmazódott meg bennem.
Természetes, hogy Paige válaszokat akart, felfedezni a múltja titkait, kideríteni, hogy miért tűnt el hirtelen az anyja, de miért kellett megvárni, míg gyereke lesz? Több évig élt együtt Nicholas Prescottal mielőtt állapotos lett. Az évek hosszú sora alatt csak vergődött, elégedetlen volt az életével, mert hiányzott egy darab a kirakósból. Miért nem akkor mondta a férjének, hogy elmegy egy rövid időre? Miért kellett otthagyni a gyerekét? Nem mellesleg milyen házasság az, amibe már eleve súlyos titkokkal érkezünk? Létezik ilyen helyzetben tiszta lap? Képes az ember megbocsátani és küzdeni azért, hogy helyrehozzon valamit, ami elromlott? Az idő tényleg begyógyítja a sebeket?  Elnyerhetjük újra a másik bizalmát, ha már egyszer csalódott bennünk? Miért van még napjainkban is jelen a kettős mérce?

A történet több dologra rávilágít.
Az élet folyamatos tanulás, leckék sorozata. Tapasztalatokat szerzünk, melyek építik személyiségünket. Kapcsolatokat építünk, csiszolódunk, alkalmazkodunk a másikhoz. Ám nem szabad elfelejteni, hogy közben szükségünk van arra, hogy önmagunk maradjunk. Máskülönben sosem lehetünk boldogok.  Nem áldozhatunk fel mindent a másik fél boldogságáért, ugyanakkor nem is lehetünk önzők, nem várhatjuk el, hogy a másik adjon fel mindent értünk, az álmainkért. Kell, hogy megtaláljuk az arany középutat. Az élet minden területén.

Emberek vagyunk, az életünk során többször is megeshet, hogy hibázunk. Keressük önmagunkat, s közben megbántunk másokat. Válaszokat keresünk, s talán mikor megleljük azokat, rájövünk, hogy amit addig annyira hajszoltunk, már nem is fontos.
Rövid az élet, sosem tudhatjuk mit hoz a holnap. Éljünk tehát teljes életet, odafigyelve egymásra, s nem elnyomva önmagunkat.


Amit szerettem a történetben:
- Paige rajztehetsége, s az erről szóló jelenetek.
- Jake karaktere. Szimpatikus volt tiniként és felnőttként egyaránt.
- Nicholas szülei. Eleinte nem szimpatizáltam velük, de a könyv felétől már szinte a kedvenceimmé váltak.
- Amikor szóba került Írország, az ír gyökerek.

 „Legyen előtted mindig út,
Fújjon mindig hátad mögül a szél,
Az eső puhán essen földjeidre,
A nap melegen süsse arcodat,
S míg újra találkozunk,
Hordozzon Téged tenyerén az Isten.”
/Ősi ír áldás/

Amit nem szerettem:
- Nicholas karaktere. Rettentően önző volt, nagyképű és irritáló. Számomra abszolút negatív karakter. Még akkor is, ha a fiát szerette. Még ennyiszer egy Picoult karakter sem akasztott ki, mint ő.

Kiknek ajánlanám? Azoknak, akik valami szokatlanra vágynak. Ez a könyv nem pörgős és nem sodor magával a lendület olvasás közben, nem szippant magába és ölel körül. Ez a történet először feldühít, aztán elgondolkodtat. Végül arra eszmélsz, hogy szorítasz a happy endért. Egyszerre utáltam és szerettem. Ami szerintem teljesen rendben van.

Pontozás: 10/8

2019. május 20., hétfő

Rachel Hollis: Szabadulj meg végre a hazugságoktól, hogy az lehess, aki valójában vagy!


„Rachel ​sikeresen ötvözi az ihletadó életviteli tanácsadó és a legjobb (és legviccesebb) barátnő hangját. A megbotránkoztatóan őszinte és humorosan józan könyve igazi ajándék azoknak a nőknek, akik szeretnének kiteljesedni és bátran vállalt, hiteles életet élni.
Megan Tamte, az Evereve alapítója és társelnöke

Azt hiszed, hogy mindenki másnak bejött az élet, csak Te vagy reménytelen eset? Ha igen, Rachel Hollis azt üzeni neked: ez óriási hazugság.

Az Inc. Magazine által „a harminc legjobb harminc év alatti vállalkozó” közé sorolt Rachel arra használja fertőző energikusságát, hogy feltüzelje a nőket: vegyék át életük irányítását, és félelem nélkül merüljenek bele legfőbb szenvedélyükbe. A fájdalmas őszinteséggel és rengeteg humorral tálalt gyakorlati stratégiákat Rachel a saját élettapasztalataiból gyűjtötte össze. A szórakoztató és bátorító érvelés mögött egy hús-vér nő rejtőzik, aki legújabb könyvében feltárja azt a húsz hazugságot és tévhitet, amely visszatartja a nőket attól, hogy örömteli és eredményes életet éljenek. 
A könyv segítségével az újdonsült anyukáktól kezdve a profi üzletasszonyokig mindenki esélyt kap, hogy kilépjen a hagyományos keretekből, újragondolja az életét, és végre magabiztos nővé váljon az élete minden területén.”

Kiadta: Partvonal kiadó
Megjelent: 2019. április 18.
Fordította: László Zsófia
Fordítás alapjául szolgáló mű: Rachel Hollis: Girl, Wash Your Face
Oldalszám: 288
ISBN: 978-615-5783-52-4

Rachel Hollis a New York Times bestseller szerzője. A kaliforniai Bakersfieldben született 1983. január 9-én.
2004-ben ment hozzá David Hollis-hoz. Három fiuk (Sawyer, Ford, Jackson) és egy lányuk (Noah - adoptált) van. Texasban él a család.
A gyermeknevelés mellett saját cége van, könyvet ír és előadásokat tart. Szeret enni, főzni, olvasni és csevegni. A facebook oldalán azt írta, hogy nem találkozott még olyan sajt alapú mártással, amit nem szeretett.

Nagyon tetszett, hogy közvetlen, baráti hangnemben írt, tényleg úgy, mint ha már ezer éve ismernénk egymást. Néha megnevetteti az embert, máskor leteremti a negatív gondolatok miatt. Kicsit olyan, mint ha tényleg belénk látna. Hozzánk beszél, nekünk mesél. Igyekszik felnyitni a szemünk, hogy segítsen másképp szemlélni önmagunkat és a világot.
A saját példáin keresztül mutatja be, mely hazugságokkal állíthatunk magunk elé buktatókat, s nem győzi hangsúlyozni, a saját életünket mi magunk irányítjuk.

A Partvonal kiadó facebook-os oldalán különböző könyvből kiragadott idézettel hívta fel a figyelmet Rachel Hollis legújabb írására. Az én szemem az alábbin akadt meg: 
Aztán elküldték nekem a könyvet, s őszintén szólva engem már a bevezetéssel megfogott magának.

„Felmerült benned, hogy nem vagy elég jó? Hogy nem vagy elég vékony? Hogy téged nem lehet szeretni? Hogy rossz anya vagy? Hogy tulajdonképpen megérdemled a rossz bánásmódot? Hogy belőled úgysem lesz senki?
Nos, mindez hazugság.
Ezeket a hazugságokat a társadalom, a média, a családunk, és kimondom – hogy vallásos neveltetésem ne maradjon rejtve – maga a sátán állandósította a tudatunkban. E hazugságok azon kívül, hogy veszélyesek, tönkrevágják az önértékelésünket és a működésünket.”

A bevezetésben Rachel Hollis leírta, hogy mit várhatunk a könyvtől és tőle. Már itt tudhatja az olvasó, nem lesz éppen kéjutazás, hiszen kellemetlen témákat fog boncolgatni, néha még mi magunk is kínosan érezhetjük magunkat. Ekkor azért belegondoltam, hogy ő mennyire kínosan érezheti magát, hogy ezt így leírta. Mégis megtette, csak azért, hogy nekünk nőknek segítsen. Tükröt állít elénk, „beszél” a fejünkkel, egy-két dolgot letisztáz bennünk. Segít, hogy tisztázhassuk magunkkal, mit is várunk az élettől, irányt mutat, ösztönöz.

Alapjaiban véve ez egy női segítőkönyv, minket szólít meg, mégis én úgy éreztem, több fejezetet magára vehetne egy férfi is. Vannak ugyanis uniszex problémák, amik a férfiakat és nőket egyaránt érinti.

Mit üzen az embereknek Rachel Hollis?
Íme néhány kiragadott bölcsesség, amit igazán tudatosítanunk kellene önmagunkban:

„Ne érd be kevesebbel, mint amennyit megérdemelsz!”

„Az összehasonlítgatás az öröm halála, és mindössze egyetlen embernél kell jobbnak lenned: tegnapi önmagadnál!”
„Neked kell eldöntened, hogy legvadabb álmaid nyomába eredsz-e. Függetlenül attól, milyen jellegűek, mennyire egyszerűek vagy extravagánsak. Nem baj, ha mások szemében nevetségesnek tűnnek, esetleg túl könnyűnek. A te álmaidról van szó, és jogod van őket kergetni, és nem azért, mert különlegesebb, tehetségesebb vagy jobb kapcsolati hálóval rendelkező személy volnál, hanem mert megérdemled, hogy többet akarj. Mert megérdemled, hogy ne a múltad határozza meg a jövődet.”

Megérdemled, hogy ne a múltad határozza meg a jövődet. Ugye milyen egyszerű mondat? Mégis sokan kételkednek ebben. Sokan leragadnak a múltban, keresik a hibákat, mit rontottak el, miközben hagyják elsiklani a jelen lehetőségeit.

Húsz hazugságra hívja fel a szerző a figyelmünket, s nagy általánosságban szerintem minden embernél előfordul ebből minimum öt. Természetesen mindenkinél más. Ám lehet, hogy egy hozzád közelálló embert szintén ezek a gondolatok nyomasztanak. Beszélgess vele! Már az is segíthet. S ha úgy gondolod, neked segített ez a könyv, ajánld te is. Ahogy én is ajánlom most is, amikor a bejegyzést írom.

Rachel Hollis kitűzött egy célt, hogy segít másoknak megismerni önmagukat, feloldozni őket a hazugságok láncai alól, felszabadulni, élni! Ez a könyv is egy lépés volt, s meg kell vallanom, nekem segített.
Olvasás közben én is többször bólogattam, vagy épp felsóhajtottam az ismerős mondatok láttán. Ezzel nincs is baj, amíg teszünk azért, hogy megváltozzon a gondolkodásmódunk, és nem törődünk bele végképp az ilyen állításokba.

Köszönöm Rachel Hollis-nak, hogy megírta a könyvet, a Partvonal kiadónak pedig azért, hogy magyarul megjelentette. Hiszem, hogy ez a könyv sok embernek segítséget nyújthat abban, hogy egy kicsit jobban megismerjék önmagukat, s legyőzzék az akadályokat, amik az életük során felbukkannak.

Pontozás: 10/10  


2019. május 19., vasárnap

Nyereményjáték - Eredményhirdetés

Szép délutánt / estét mindenkinek!

Örülök, hogy ennyien csatlakoztatok a játékhoz, volt aki még az utolsó órában is küldött válaszokat. 
Köszönöm, hogy igyekeztetek nem csak tőmondatokban reagálni, hanem kifejtettétek, hogy mit gondoltok. Érdekes volt olvasni, ki hogyan viszonyul a különböző könyves rendezvényekhez. Jó, hogy sokatok volt már ilyen rendezvényen, és az élményeitekről is beszámoltatok. A vidékiek pedig azon az állásponton vannak (amin én is), hogy jó lenne, ha országszerte több helyen lennének kisebb-nagyobb rendezvények, dedikálások ezekben az időszakokban. Persze tudom, hogy ez több tényezőtől is függ, ám a válaszaitok is abban erősítettek meg, hogy igény lenne rá. 

Hogy ki nyert a mostani játékon? Most is a miniwebtool oldalát használtam, mint oly sokszor már. Számomra ez a legkönnyebben kezelhető. :) 

A nyertes pedig: 
Szívből gratulálok! Remélem sok örömöd lesz a könyvben. Írok email-t, amiben kérem majd az adataidat a postázáshoz. 
Azok se csüggedjenek, akiknek most nem sikerült, lesz még idén játék, szintén könyvnyereményért. 

Minden szépet nektek! 

2019. május 5., vasárnap

Cindi Madsen: Hamupipőke, menj a búsba! – Hogy ne csókolj meg több békát?


Vigyázat! Cselekményleírást tartalmaz.
Gondoltál ​már rá, melyik Disney-hercegnek felelnek meg a volt pasijaid? Ki lenne Hamupipőke párja, aki örömmel táncolt a lánnyal? Persze a kulimunkára már az egyik alkalmazottját küldte, hogy keresse meg a cipő tulajdonosát. Kire osztanád a meg nem értett művészlelket a Szépség és a szörnyetegből? És ki játszaná a munkamániás Robin Hoodot?

Darby Quinn olyan lány, aki régóta nem hisz a tündérmesékben. Kudarcos kapcsolatai után úgy dönt, le kell vonnia a megfelelő következtetéseket:
- Tilos randizni olyannal, aki teljesen rá van szervülve az autójára.
- Ha valaki túl jónak tűnik, hogy igaz legyen, az így is van.
- Képtelenség megváltoztatni a férfiakat. 
- Van néhány nem lehetetlen eset. De ők nem számítanak, mert a Sors annyira mocskos dög.
Ám egy napon Darby megismerkedik az észbontóan szexi Jake-kel. Elsőre a férfi tényleg kedvesnek, megbízhatónak és teljesen normálisnak látszik. Vajon már róla is rajzolják az új hercegfigurát a Disney-stúdióban? Vagy ő lesz Darby életében az üdítő kivétel, aki erősíti a szabályt?

Ha tudni szeretnéd, hogyan NE csókolj meg több békát, neked való ez a USA Today bestseller. Hangosan röhögős, pimaszul őszinte és fergetegesen szórakoztató női regény.”
 
Kiadta: Lettero kiadó
Megjelent: 2017
Fordította: Frei-Kovács Judit
A mű eredeti címe: Cindi Madsen: Cinderella Screwed Me Over
Műfaja: chick lit
Oldalszám: 400
ISBN: 978-615-5733-18-5

„Cindi Madsen megragad minden alkalmat, hogy leüljön a számítógépe elé, cselekményt sző, javítgat, és beleszeret a szereplőibe. Emiatt időnként teljesen elmegy az esze. De e nélkül végleg elmenne. Túl sok cipője van, de mindig talál rá okot, hogy beszerezzen egy újabb csinos példányt, különösen ha csillogós, színes vagy szupermagas sarkú. Coloradóban él (ahol a nyár határozottan NEM tart egész évben) a férjével és három gyerekével. Ír fiatal felnőtteknek szőlő könyveket, mint az All the broken pieces, a Cipher vagy a Demons of the sun, és felnőtteknek szóló regényeket is, mint a Falling for her fiancé, az Act like you live me és a Hamupipőke, menj a búsba!.” /Forrás: kiadó honlapja/
Az írónő weboldala: www.cindimadsen.com 

A könyvről:
Határozottan igazat írtak a könyv bemutatószövegében, hiszen a regény hangosan röhögős, pimaszul őszinte és fergetegesen szórakoztató. Többnyire azért kellett szünetet beiktatnom olvasás közben, mert már nem kaptam levegőt annyira nevettem, sokszor még a könnyem is kicsordult. Ha egy könnyed csajos könyvre vágysz, ezt neked találták ki!
Már az első oldalon tudtam, hogy ez kell most nekem. Nevettem, bólogattam majd újra nevettem és már idéztem is a könyvből a barátnőmnek, aki szintén nagyot kacagott az írónő stílusán.

A karakterek észbontóak, azonnal a szívembe lopták magukat. A párbeszédek sziporkázóak, az események pedig mosolycsalogatóak.
Adott egy fiatal nő, Darby, aki a munkájában jól helytáll, imádja is, amit csinál, a magánélete azonban mutat némi hiányosságot. A párkapcsolataiban ugyanis sorozatosan melléfog. Azt hiszem, sokaknak ismerős lehet a helyzet. Aztán egy véletlen folytán szinte meseszerű találkozást él át a később lehetséges nagyon nagy Ő-vel, Jake-kel, ám kézzel-lábbal tiltakozik ellene. Először hazugnak gondolja, majd amikor kiderül róla, hogy nem az, elkezd akadályokat felsorakoztatni, hogy megóvja magát a csalódástól. Jake viszont nem adja fel, és mindent belead, hogy meghódítsa szíve választottját.
Rengeteg kacagtató közös jelenet van a könyvben, ami egyszerre szórakoztató és elgondolkodtató. Mennyire lehetünk biztosak a döntéseinkben? Jobb esélyt sem adni, mint esélyt adni és később talán csalódni? Te mit tennél a főszereplő helyében?
Többen megjegyezték, hogy ez biztos egy szirupos lányregény. Akár szirupos, akár nem, nekem ez a könyv kellett. Pont most, pont ez. Rengeteg mindent adott, pedig én is úgy álltam hozzá, hogy biztos egy könnyed kis csajos regény lesz. Újabb bizonyíték, hogy nem szabad beskatulyázni, mert érhet még kellemes meglepetés.

Nem szeretnék spoilerezni, így csak annyit mondok, ha úgy érzitek szükségetek van hangulatjavításra, vagy van olyan ismerősötök, akinek egy kis bátorításra van szüksége, akkor remek ajándék lehet számára ez a könyv. Számomra biztos, hogy még sokszor újraolvasós lesz. Remélem a szerző többi könyve is megjelenik majd kis hazánkban, és hamarosan olvashatok még tőle.

Pontozás: 10/10


2019. április 29., hétfő

Nyereményjáték

Szép hetet mindenkinek!

Először is elnézést kérek az eltűnésért, sajnos ledöntött a lábamról egy jó kis vírus, aminek köszönhetően második hete nem igazán vagyok erőm teljében, a gépem is napokon át kikapcsolt állapotban pihent. Cindi Madsen könyvét már elolvastam, a vélemény szépen lassan készül, és már a következő olvasmányom is megérkezett, ami nem lesz más, mint a Partvonal kiadó égisze alatt megjelent legújabb Rachel Hollis könyv, a Szabadulj meg végre a hazugságoktól, hogy az lehess, aki valójában vagy!

Azonban a bejegyzés (ahogy a cím is mutatja) egy egészen más okból jött létre. Nyereményjátékot hirdetek, ugyanis az összes oldalmegjelenítés már 105.000 felett jár, ha pontos akarok lenni, akkor oldalmegjelenítés összesen: 105 949.  Ezt pedig nektek köszönhetem. 

Hogy mit lehet megnyerni? 
André Aciman: Nyolc fehér éjszaka című regényét. 
Mit kell tennetek, hogy megnyerjétek? 
Mivel április 25 és 28 között volt a 26. Budapesti Nemzetközi könyvfesztivál, így arra lennék kíváncsi, hogy ott voltatok? 
Ha igen, akkor milyen könyvekkel tértetek haza? Mely kiadók standjainál nézelődtetek, illetve kikkel dedikáltattatok? 
Ha nem voltatok, akkor a kérdés az, hogy tervezitek, hogy egyszer kilátogattok a könyvfesztiválra vagy esetleg majd júniusban a Jubileumi ünnepi könyvhétre? Milyen könyveket szeretnétek beszerezni? Mely szerzőkkel dedikáltatnátok? 
+
Mit gondoltok mi szól az ilyen rendezvények mellett, vagy épp ellen? 

Ha válaszoltok a kérdéseimre, akkor azt kérlek email-ben tegyétek meg a már jól ismert: ariadne0603@gmail.com címre elküldve. Tárgyként a nyereményjáték szó szerepeljen. + Írjátok meg, hogy milyen néven szeretnétek a sorsoláson szerepelni. 

A játék 2019.05.18-ig tart, sorsolás és kapcsolatfelvétel a nyertessel 2019.05.19-én (vasárnap). A nyeremény eljuttatása a nyertesnek a következő héten. 
A könyvet vagy futárszolgálattal, vagy igény szerint foxposttal juttatom el a nyerteshez. 
Postázni csak Magyarországon belül tudok, így kérem minden jelentkező rendelkezzen magyar postacímmel. Akár rokoné, baráté is jó, ha az illető vállalja hogy átveszi számára a küldeményt. 

Sok sikert, jó játékot!

U.i.: Minden email-re igyekszem 72 órán belül válaszolni, ha nem kaptok visszaigazolást, akkor nem érkezett meg az üzenetetek. 

2019. április 5., péntek

Mattias Edvardsson: Látszólag normális – Ki vagy valójában, Stella?


„Stella ​látszólag egy átlagos tinédzser, aki éli felhőtlen hétköznapjait, amíg egy nap meg nem vádolják egy nála jóval idősebb férfi meggyilkolásával. Mi köze lehet az üzletember halálához a kifogástalan hírű családból származó lánynak?
Stella apja az egyházközösség elismert lelkipásztora, aki odaadó férj és rajong egyetlen gyermekéért. Az igazság és az őszinteség bajnokaként ismert Adam elvei ellenére hazudik is a nyomozóknak, hogy alibit biztosítson a letartóztatott lányának, hiszen Stella úgyis ártatlan – de visszapillantva később a gyerekkorára kiderül, hogy a szeretett gyermek bonyolultabb eset, mint amilyennek az apja elsőre lefesti őt. A nyomozás lélekölő terhe alatt Adam kezdi elveszíteni a kontrollt, és már nem tudja leplezni személyiségének sötét oldalát.
A nyomozás során Stella szavaiból kiderül, hogy közelről ismerte a meggyilkolt férfit, és nem ez az egyetlen titok, amit a szülei előtt rejteget. A thriller legvégén Ulrika, az anya vall a család életéről. A védőügyvédként praktizáló nő egyedülálló perspektívát tár a nyomozók elé, és lassan felsejlik az a szövevényes terv, amivel a lányát akarja megmenteni. Ám az elképzelése csaknem bajba sodorja, mert igen nagy kockázatot vállal…
A lebilincselő pszichothrillerben Mattias Edvardsson olyan hálót sző, amely mindenkit csapdába ejt, és semmi sem az, aminek látszik.”
Kiadta: Partvonal kiadó
Megjelent: 2019.03.20.
Fordította: Bándi Eszter
Eredeti mű: Mattias Edvardsson: En helt vanlig familj
Oldalszám: 432
ISBN: 978-615-578-345-6
Borító: Földi Andrea
Műfaja: skandináv thriller

A Partvonal kiadó égisze alatt új sorozat látott napvilágot, mely a minőségi szórakozást hivatott szolgálni. A sorozat első részéül Mattias Edvardsson regényét választották, majd ezt követi októberben a dán Søren Sveistrup The Chestnut Man (Október) című regénye.
Örömmel fogadtam ezt a hírt, mivel az utóbbi években egyre inkább elterjedtek a skandináv krimik, thrillerek, s szerencsére több olyan szerző könyvével is találkoztam már, amik végül a kedvenceim közé kerültek. 
A szerzőről:
Mattias Edvardsson írói karrierje mellett tanárként dolgozik egy svéd középiskolában. 2018-ban jelent meg a Látszólag normális című regénye, aminek köszönhetően nemzetközi sikereket ért el. A honlapján elég szűkszavú, keveset árul el magáról. Mi az, ami mégis kiderült az oldalról? Szereti a zenét, a nyelvet, a népi kultúrát. Régen egy punk zenekar énekese volt, és futballedzősködött is egy kis ideig.
A könyvről:
Nem állítanám, hogy megszokott thrillerrel van dolga az olvasóknak, hiszen inkább nyerünk betekintést a főszereplő lánynak és családjának az életébe és érzelmi világába, mint a nyomozásba. Közelebb áll a lélektani krimi műfajához, ahol a szerző mélyebben belemerül a karakterei lelki világába. A fülszövegben olvasható „semmi sem az, aminek látszik” mondattal egyetértek. Bár sejtéseim voltak, hogy miként is alakulhattak így a dolgok, biztosat csak a könyv utolsó harmadában tudtam.

Adott egy tizenkilenc éves lány, Stella, akinek az apja lelkész, az anyja ügyvéd, ő pedig egy kissé problémás fiatal, akinek az élete nem egyszerű. A H&M-nél dolgozott egészen a gyilkossággal vádolásig, hogy pénzt gyűjthessen az ázsiai útjához. Tervei voltak, álmai, bár korántsem volt annyira összeszedett, mint barátnője Amina, aki olyan számára, mint egy testvér. Óvodás koruk óta legjobb barátnők, egy iskolába jártak, együtt sportoltak, szinte mindent együtt csináltak. Stella tizenöt évesen egy traumán esett át, amit a családja is rosszul kezelt, s emiatt a későbbiekben több problémája is akadt. A történetben így négyen a főszereplők szerintem.
A történetet több szemszögből is megismerhetjük, először olvassuk az apa szemszögéből, majd a lányéból, végül pedig az anyáéból. Különböző nézőpontok, mindenki másképp élte meg a helyzetet, más dolgokra emlékszik, végül az epilógus ad teljes körű magyarázatot az eseményekre.

Letaglózott ez a könyv. Az események tálalása könnyednek tűnhet, néha talán kicsit vontatottnak is, ám a végére minden értelmet nyer. Szükség volt arra, hogy ilyen tempóban haladjanak az események, illetve arra is, hogy ennyire részletesen ismerjük meg Stella Sandell életét. Szerettem, hogy több nézőpontból ismerhettem meg a történteket, ahogy azt is, hogy a szerző nagy hangsúlyt fektetett a főszereplő lánynak és családjának magánéletére, gondolataira. Szükséges volt, hogy minden oldalról képet kapjunk Stelláról, mert talán így láthatjuk őt a legreálisabban. Meg kell vallanom, a nézőpontok közül a lányé tetszett a legjobban, mert ezáltal betekinthettünk az érzelemvilágába is. Megismerhettük az okokat, amik az életének kisiklásához vezettek.
A könyv sok kérdést felvet, s nem csak a könyvbéli eseményekkel kapcsolatban. Az olvasókban is megfogalmazódnak kérdések és válaszok, s talán emiatt kerül közelebb a történet hozzánk.
Mi mit tettünk volna Stella helyében? Vagy mit tennénk, ha a mi gyermekünk kerülne bajba? Bár lehet, hogy a kérdés úgy lenne inkább helyes, hogy: Mit meg nem tennénk, hogy a gyermekünk biztonságban legyen?
Eléggé jól ismerjük a szeretteinket?
Az a jó ebben a könyvben, hogy gondolkodásra és véleménycserére késztet. Ugyanis több oldalról is megközelíthető a dolog. Felmerülhet, hogy helyesen cselekedett-e Stella? Alakulhatott-e volna másképp az eseménylánc? Vagy épp a szülei jól tették-e ezt vagy azt…?
A könyv folyamatosan sugallja, hogy tökéletes ember nincs. A Sandell családnak egy ekkora ütésre volt szüksége ahhoz, hogy átértékelje az életét. A történet során a szülőkben megkérdőjeleződött, hogy jó döntéseket hoztak-e, illetve jól nevelték-e a lányukat. Mi mást tehettek volna, hogy ne alakuljon ki ez a helyzet? A karaktereknél folyamatosan jelen van a belső vívódás. Mi lett volna, ha…?
Christopher Olsen halála nem csak egy ember életére volt hatással, hiszen a Stella elleni gyilkossági vád miatt az egész család élete felborult.
Érdekes és elgondolkodtató írás, én személy szerint még szívesen olvastam volna arról az időszakról is, ami a bírósági tárgyalás után zajlott. Jó lett volna, ha tudjuk, hogy milyen irányt vett a család sorsa.

Pontozás: 10/9