J. A. Redmerski: Az örökké határa

Vigyázat! Cselekményleírást tartalmazhat.

Fülszöveg: „A fiú a hosszú utat választotta. A lány azt, amelyik sehová sem vezet. De a véletlen úgy hozta, hogy mind a kettő ugyanoda vitt…

Amikor minden darabokra hullik, a szerelem akkor is megmarad…

Camryn Bennett soha nem volt még boldogabb, mint most. Öt hónap telt el azóta, hogy egy távolsági buszon megismerkedett lelki társával, Andrew Parrish-sel – és nem az esküvő lesz az egyetlen különleges esemény az eljövendőkben. Camryn idegesen, mégis izgatottan várja, hogy leélhesse az életét Andrew-val – azzal a férfival, akiről a szíve mélyén tudja, hogy örökké szeretni fogja. Oly sok minden áll még előttük – mígnem váratlanul bekövetkezik a tragédia.

Andrew nem érti, hogyan történhetett velük ilyesmi. Próbál továbblépni, és azt hiszi, Camryn is ezt teszi. De amikor rájön, hogy Camryn titokban iszonyatosan szenved, és a fájdalmat önpusztító módszerekkel igyekszik elnyomni, kész bármit megtenni, hogy visszahozza a lányt az életbe. Be akarja bizonyítani, hogy a szerelmük mindent legyőz. Andrew úgy dönt, hogy újabb, reménnyel és szenvedéllyel teli utazásra viszi Camrynt. Már csak arról kell meggyőznie a lányt, hogy vágjanak bele…”

Kiadó: Ulpius-ház könyvkiadó

Kiadás éve: 2014.

Eredeti cím: The Edge of Always

A borítón Benjamin Fiege látható.

A 2013-as év emlékezetes volt a New-Adult rajongóknak, hiszen J. A. Redmerski elhozta nekünk A soha határa című könyvét, amely meghódította az egész világot. Egyszerre volt szórakoztató és lehangoló. Őszinte és mély szerelem alakult ki a szemünk láttára, majd veszélyeztette ezt a halál. Sok érzelmi húrt megpendített az emberben, kacagtatott, megdöbbentett, megríkatott. Mindezt úgy, hogy az ember elidőzött az érzelmi skála minden pontján egy ideig. Ahogy azt egy kedves barátom is kifejtette, ez egy érzelmi hullámvasút volt az olvasó számára, ettől függetlenül megérte elolvasni. Andrew és Camryn karaktere sikeresen a szívemhez nőtt, s a könyv bár befejezettnek hatott, számomra hiányzott a végéről egy kis plusz, ami megmagyarázta volna azt a két hónapot, ami kimaradt.  Ezért is örültem, amikor megtudtam, hogy jön a második kötet. 

Az örökké határa fülszövegének elolvasása után az olvasó már tisztában van vele, hogy valamilyen tragédia bekövetkezik, így nem árulok el túl nagy titkot, ha elmondom, hogy ez vezet végül oda, hogy Andrew és Camryn újra kalandos utazást kezdjen.  Utazásaik során elég sokszor gondolnak a múltban történtekre, így velük együtt emlékezhetünk a jó és rossz dolgokra, amin keresztül mentek. Sajnos arról, hogy (A soha határa végén) mi történt a kórházban, ebben a kötetben sem kapunk választ. Engem zavar a két hónap kiesés, bár utalást azért kapunk.

A szenvedély ebben a kötetben is a tetőfokára hág, ám a történetet számomra végig beárnyékolta valami rejtett búskomorság, így nem sok humoros jelenetet fedeztem fel. A legviccesebb jelenet az volt, ahol egy idős házaspárt botránkoztattak meg Camrynék. A regény felépítése hasonló volt az előző részhez, ugyanis ennek a befejezése sem tetszett jobban. Lezárta az írónő a történetet, minden kérdésre kaptunk választ, ám a vége kissé erőltetettnek hat. Jó pár oldallal előbb befejeztem volna, mert így kissé szájbarágósra sikerült a lezárás. Túlságosan meg akart felelni az olvasóknak.
Ami a legjobban tetszett, az Andrew levele volt Camryn-nak. Az előző kötetben is írt neki, ezért amikor odaértem a leveles részhez, a lélegzetem elakadt egy pillanatra. Egyszerre vártam és rettegtem, hogy vajon mit fogok olvasni. 

Összességét tekintve tetszett, szórakoztató volt, hisz' ez a kötet is bővelkedett érzelmekben, kalandokban és zeneszámokban. Azonban bevallom, hogy nálam A soha határa vitte a pálmát. Összetettebbnek, könnyedebbnek éreztem. 

A pontozásnál most kicsit eltérek a megszokottól, mivel külön pontozom a történetet és a borítót.

A történet pontszámai: 10/8

A borító: 10/10

EXTRA:

 A könyvborítón látható Benjamin életében, valamint a könyv főszereplőjének Andrew-nak a karakterében sok egybeesést felfedezhetünk. Mindkettőjük életében fontos szerepet játszik a zene szeretete, ráadásul mindketten énekelnek és gitároznak. Vajon ez véletlen?

Benjamin Lawrence Fiege a New York állambeli Beacon városában született, amely egy történelmi jelzőtűz után kapta a nevét. Jelenleg Astoriában él, ami New York egyik leghíresebb kerületének Queens-nek az egyik városnegyede. 

A Beacon-i középiskolába járt, majd a Stony Brook egyetemen tanult.

Még középiskolában kezdett gitározni, majd emellé társult az éneklés, s nem sokkal később már saját dalokat írt. A zene iránti szeretete nőtt, és sikerült megvalósítania a hosszú távú célkitűzését: jelentős karriert futott be, mint zenész.

Körülbelül három éve kezdett modellként dolgozni, mivel önmaga akarta finanszírozni a zenei pályáját. Véleménye szerint jól megfér egymás mellett a zenész és a modell pálya. Az utóbbi időben inkább a zenei karrier volt előtérben, ám a következő hónapokban valószínűleg visszatér a modell világba is. 

Szabadúszóként dolgozott Richard Tuschmannel egy fényképsorozaton, s az akkor elkészült képeket látva választották őt Az örökké határa című könyv borítójára.  A könyvről szinte semmit nem tudott, így amikor a fotós e-mail-ben közölte vele, hogy őt választották a borítóra, nagyon meglepődött. Arra sem számított, hogy ennyi ember felismeri majd a borító miatt. Figyelmen kívül hagyta az írónő népszerűségét és azt, hogy mennyien várják a regény megjelenését. Megdöbbent, amikor a barátai közölték vele, hogy látták a képet a New York Times-ban. Az is tudatosult benne, hogy Andrew Parrish egy nagyon népszerű, fejlett és kiforrott karakter, akit most már ő testesít meg, s ezzel nagy rajongótáborra tett szert. :) 

Források:  http://www.maryse.net/cover-models-2/behind-the-books-an-interview-with-cover-model-benjamin-fiege-on-j-a-redmerskis-cover-of-the-edge-of-always.html

https://www.facebook.com/bfiege3?fref=ts

Blogturné állomások:

Eddigi állomások:

02.14.  http://kristinablogja.blogspot.com/2014/02/j-redmerski-az-orokke-hatara.html

02.15. http://angelikablogja.blogspot.hu/2014/02/idezet-kavalkad-j-redmerski-az-orokke.html

02.16. http://www.kellylupiolvas.com/2014/02/ja-redmerski-az-orokke-hatara.html

02.17. http://ebookklub.hu/2014/02/kezikonyv-regenybeli-szerelmek-valora-valtasahoz-elolvastuk-az-orokke-hatara/

02.18. http://azajtom.blogspot.hu/2014/02/j-redmerski-az-orokke-hatara.html

02.19. http://www.kemenyfedel.blogspot.hu/2014/02/ja-redmerski-az-orokke-hatara.html
02.20.  http://olvasoszoba.blogspot.hu/2014/02/j-redmerski-az-orokke-hatara.html

02.21. http://adrikonyvmoly.blogspot.hu/2014/02/j-redmerski-az-orokke-hatara.html

02.22. http://shanarablog.blogspot.hu/2014/02/ja-redmerski-az-orokke-hatara-soha.html

02.23. http://ariadneolvasmanyai.blogspot.hu/2014/02/j-redmerski-az-orokke-hatara.html

02.24. http://our-impression.blogspot.se/2014/02/j-redmerski-az-orokke-hatara-edge-of.html

Köszönöm az Ulpius-ház kiadónak, hogy elolvashattam a könyvet!

Beharangozó

Mint azt már sokan tudjátok, jön J. A. Redmerski: A soha határa című történetének folytatása, Az örökké határa. Ennek örömére az Ulpius-ház könyvkiadó blogturnét szervezett. Mától 11 napon keresztül (02.14-02.24) minden nap egy blogger jelentkezik a könyvvéleményével, valamint lesznek extrák és lesz játék is. :) Szóval érdemes figyelemmel kísérni kis csapatunk aktivitását. Az örökké határa előjegyezhető az Ulpius-ház Könyvkiadónál 25% kedvezménnyel. 

Blogturné állomások:

02.14.  http://kristinablogja.blogspot.com/2014/02/j-redmerski-az-orokke-hatara.html

02.15. http://angelikablogja.blogspot.hu/2014/02/idezet-kavalkad-j-redmerski-az-orokke.html

02.16. http://www.kellylupiolvas.com/2014/02/ja-redmerski-az-orokke-hatara.html

02.17. http://ebookklub.hu/2014/02/kezikonyv-regenybeli-szerelmek-valora-valtasahoz-elolvastuk-az-orokke-hatara/

02.18. http://azajtom.blogspot.hu/2014/02/j-redmerski-az-orokke-hatara.html

02.19. http://www.kemenyfedel.blogspot.hu/2014/02/ja-redmerski-az-orokke-hatara.html
02.20.  http://olvasoszoba.blogspot.hu/2014/02/j-redmerski-az-orokke-hatara.html

02.21. http://adrikonyvmoly.blogspot.hu/2014/02/j-redmerski-az-orokke-hatara.html

02.22. http://shanarablog.blogspot.hu/2014/02/ja-redmerski-az-orokke-hatara-soha.html
02.23. http://ariadneolvasmanyai.blogspot.hu/2014/02/j-redmerski-az-orokke-hatara.html

02.24. http://our-impression.blogspot.se/2014/02/j-redmerski-az-orokke-hatara-edge-of.html

 

Julie Kagawa Vastündérek sorozat

Ismertetők: „Meghan Chase-re titkokkal teli sors vár – olyan, amit még kigondolni sem tudott volna.

Valami furcsa mindig volt Meghan életében; már hatéves kora óta, amikor édesapja eltűnt a szeme elől. Az iskolában sem tudott teljesen beilleszkedni… és otthon sem. 

Amikor egy gyanús idegen kezdi távolról figyelni, és tréfakedvelő legjobb barátja egyszeriben a védelmezőjévé válik, Meghan érzi, hogy minden meg fog változni, amit csak ismer. 

De a valóságot álmában sem tudta volna elképzelni – hogy ő egy mesebeli Tündérkirály lánya, és egyben tehetetlen báb egy öldöklő háborúban. De idővel kiderül, mire hajlandó azért, hogy megmentsen valakit, akit szeret, vagy hogy útját állja egy rejtelmes gonosznak, akivel egyetlen tündér sem mer szembenézni… és hogy megtalálja-e a szerelmet egy ifjú herceggel, aki szívesebben látná őt holtan, semhogy közel engedje jeges szívéhez.”

„Vigyázat! Cselekményleírást tartalmaz.

„Egy ideje már a Téli Udvarban élek. Hogy mióta is? Nem tudom. Az idő itt nem úgy telik, ahogy kellene. Ha valaha is kijutok innen, meglehet, azt fogom látni, hogy eltelt száz év, és a családom minden tagja és minden barátom rég halott. 

Igyekszem nem túl sokat gondolni erre, de néha képtelen vagyok kiverni a fejemből. 

A nevem Meghan Chase”.

Félig ember, félig a Nyártündér-király leánya; Meghan sosem találta a helyét a világban. Azt hitte, a Téli Udvar hercege szereti, ám ő elhagyta, és Meghan most a Téltündér-királynő foglya. A Nyár és a Tél háborújának közepette Meghan tudja, hogy a valódi veszélyt a Vastündérek jelentik – azok a vasból született tündérek, akiket csak ő és a távol lévő herceg látott. Azonban senki sem hisz neki.

Ami még rosszabb, Meghan tündérereje eltűnt. Csak a saját eszére hagyatkozva kell boldogulnia Tündérföldön, ahol megbízni bárkiben is ostobaság, egy árulóban halálos hiba. De hiába válik végül Meghan maga is vaskeménnyé, mégsem szűnik emberszívében a vágyakozó suttogás.”

A Vastündérek sorozatot Julie Kagawa-nak és a Könyvmolyképző kiadónak köszönhetjük. Amennyiben lényeges besorolni, én az ifjúsági fantasy kategóriával illetném, de nem csak fiataloknak ajánlom. A történet megnyerő és lebilincselő. 

Adott egy 16 éves lány, aki egészen kicsi korában elvesztette az apját. Nem, nem halt meg, csupán eltűnt. Egyik pillanatról a másikra. Meghant ez eléggé rosszul érintette (ahogy szerintem mindenki mást is így érintene). Ezután édesanyja elhurcolta a világ végére, majd újra férjhez ment fafejű Luke-hoz. Az első közös "jelenet" után azt mondtam hangosan, "ez egy paraszt".  Nem igazán lopta magát a szívembe, ám ez nem gond, szerencsére nem főszereplő. 

Meghan Chase különleges. Ám ő sokkal inkább mondaná azt magáról, hogy katasztrofális. Tipikus tini, aki igyekszik láthatatlan maradni a suli éveire. Titkon "szerelmes" az iskola focicsapatának a kapitányába, aki egy tetű. Több atrocitás éri az iskolában, ám ez semmi ahhoz képest, ami később még rá vár. Eltűnik Ethan (4 éves féltestvér), s a helyébe lépett az ál Ethan, akiről sok mindent el lehet mondani, csak azt nem, hogy békés. Igazi bajkeverő, aki gonoszságokat művel, és élvezi. Meghan elhatározza, hogy visszaszerzi öccsét, s nem riad vissza a rá váró különleges feladatoktól sem. 

Rengeteg érdekességre fény derült olvasás közben, izgultam a szereplőkért, és szorítottam Meghan-nek, hogy sikerüljön véghez vinnie amit eltervezett. Viszont elég gyakran megharagudtam rá, mert felelőtlenül ígérgetett.  Néha annyira ostobán viselkedett, mintha nem lenne más a fejében egy marék molylepkén kívül. 

A második kötetben (mint ahogy azt a fülszövegben is olvashatjuk) a Téli udvarban találjuk magunkat, történik egy s más, amitől az ember haja égnek állna, de Meghan állja a sarat, s ezzel kivívja a tiszteletemet. Rengeteg újdonságot kap az olvasó, csupa meglepetés a történet. A szereplők kedvelhetőek, ám Meghan karakterével még mindig nem tudtam azonosulni. Sokszor megráztam volna, hogy térjen már észhez. 

Kedvenc szereplőm Vasparipa volt. Hogy miért?Ő mindig a jó célért harcolt. Hitt abban, amit képviselt, s nem volt köpönyegforgató. 

Aki a legtöbbször idegesített címet két szereplő is megkapná tőlem, hiszen Meghan és Kacor egyaránt megpendítette a feszült idegeimet egy párszor. 

Puck azaz Robin pajtás volt az egyik általam nagyra becsült szereplő, és nagyon sajnáltam, hogy nem ő volt a végső befutó, bár Ash herceget is kedveltem.  Sokféleképpen alakulhatott volna ez a történet… Meghan lehetett volna a Vashercegnő, és uralkodhatott volna egy külön vidéken Ash herceggel, vagy épp Puck-al? :D Rengeteg jó befejezést elképzeltem a könyvnek, bár ez sem volt rossz. 
Csalódás volt? Nem, csak más. Ez nem baj, mindenki másképp képzeli a dolgokat. A történet maga jó, a szereplők szerethetőek. Én pedig egy érzelgős liba vagyok, mert a Vasparipával történtek után kibőgtem a szemem. :D Ajánlom mindenkinek ezt a történetet!

Pontozás: 10/8.5

Friss!

2013.12.02. : Felhívást intéztem az emberekhez, miszerint szavazzanak a facebook-on a mesémre. Ennek eredménye volt a következő:

Az én mesém

LIKE VERSENY

Kedves Alkotók!

Aki már nézegette a meséket, az láthatta, hogy két író meséje kapta a legtöbb szavazatot és az ő meséiket olvasták el a legtöbben. Eredeti tervünkkel ellentétben úgy döntöttünk, hogy mindketten 2-2 mesével jelenhetnek meg Az én mesém 7. nyomtatott mesekönyvében.

A nyertesek:

Tajti Bernadett 31 like, 576 megtekintés

Kalotai Ildikó 11 like, 383 megtekintés

Sok szeretettel gratulálunk és várjuk a 2-2 új mesét! 

Ezért aztán szeretném itt is megköszönni a szavazóknak, hogy voksoltak, támogattak. Sokat jelent nekem, hogy részt vehettem ezen a szavazáson, s hogy a nyeremény esélyt ad az idei évben duplán is. Köszönöm! 

Alice Clayton: Faldöngető

Vigyázat! Cselekményleírást tartalmaz.

Ismertető: „Caroline Reynolds magáénak tudhat egy fantasztikus, új lakást San Franciscóban, egy irigylésre méltó háztartási robotgépet… O-t viszont nélkülözni kénytelen (és itt most nem Oprah-ról van szó, kedves olvasók). Tervezői karrierje felfelé ível, irodája a kikötőre néz, egy bombasztikus cukkini kenyér receptje is az övé… de O-nak se híre, se hamva. Ott van neki Clive (a világ legaranyosabb cicája), a jó barátok, egy hatalmas ágy, csak O nem.

Azóta, hogy beköltözött új lakásába, az O nélküliség állapotát szexuálisan túlfűtött szomszédja tetőzi be, aki éjnek évadján olyan hangos faldöngetésben részesíti, amilyet még sosem hallott. Minden nyögés, náspángolás és… ez csak nem egy nyávogás volt? …hangsúlyozza a tényt, hogy nem csupán nem hagyják aludni, de még mindig meg van fosztva…, igen, helyes a tipp: O-tól is.

Majd belép a képbe Simon Parker (tényleg, Simon, kérlek, lépj be). Amikor a faldöngetés odáig fajul, hogy jóformán szó szerint kilöki a gazdáját az ágyból, Caroline, arcán kielégületlenséggel, rózsaszín bébidoll pizsamájában végre szemtől szembe kerül már sokszor hallott, de sosem látott szomszédjával. A késő éjjeli ütközet, nos, vegyes érzelmekkel zárul. Hmm! Ilyen vékonyka falak mellett, a feszültség bizony hatalmas…

Incselkedés, gúnyos megjegyzések, forró fürdőben lubickoló cicalányok a gyönyörű San Franciscó-i ég alatt – és ráadásként a legszexisebb almás pite, amely valaha készült. Mindez ott rejtőzik ebben az érzéki, szellemes, romantikus mesében.„

Kiadó: Ulpius-ház

Kiadás éve: 2013

Fordította: Balázs Júlia

Először szkeptikus voltam a könyvvel kapcsolatban. Láttam rengeteg véleményt, s azt is, hogy milyen könyvekhez hasonlították. Most viszont úgy döntöttem, hogy új év, új lehetőségek. Egy esélyt megérdemel. S lám, hová jutottam. Alapjában véve a történet átlagos, semmi egetverő nincs benne, mégis a humor rész az, amivel megfogott. Rettentő sokat nevettem, s bár a fordításban akadtak hibák, és volt pár elütés, attól még élvezhető volt.

Simon karakterét nagyon kedveltem, bár az elején megfojtottam volna egy kanál vízben. Korrekt ember volt, bár az életvitelével nem értettem egyet, ezt el kellett ismernem. Volt humora, és bővelkedett olyan tulajdonságokkal, amit egy nő kedvel egy karakterben.

Caroline szintén kedvelhető volt, imádta a munkáját, szeretett főzni, sütni, és tudta magáról, hogy nőies. Nem kellett neki bókolni agyba főbe, volt önbizalma.

Akikkel nem tudtam azonosulni, és nem is nagyon nyerték el a szimpátiámat, azok Caroline barátnői voltak. Két idegesítő liba, számomra semmi több.

Ami különösen tetszett, az Jilliane partiján Simon és Caroline összetalálkozása, valamint az, hogy nem feküdtek össze a megismerkedésük első öt percében. A történet szépen lassan alakult, néha unalomba ment át, ám szerencsére ügyesen vissza is zökkentette az írónő a helyes medrébe a dolgokat.

A pontokat a humor, a karakterek, és a különböző élethelyzetek miatt adom. A könyv vége felé a konyhás jelenet külön pontot érdemelt. Méz, lekvár, liszt és cukor. :D + ugye Clive nélkül a történet nem sokat ért volna. :D 

Pontozás: 10/7

Az év első könyve! Helena Silence: Enigma

Úgy gondolom, fontos egy jó könyvvel indítani az évet, már csak azért is, hogy erőt gyűjthessünk egy későbbi kevésbé jóhoz. Az elmúlt években megfigyeltem, hogy erőteljesen befolyásolta az éves olvasott könyvmennyiségemet az, hogy mi volt az első amit olvastam. 2012-ben jó könyvvel indítottam, és szép számú olvasással sikerült zárnom az évet. Sajnos 2013-ban belenyúltam egy borzalmasba rögtön, és az évet elég gyengének értékeltem. Szóval most örülök, hogy megint jó könyv került a kezeim ügyébe. :) Mindenképpen szeretném beszerezni, ahogy a folytatását is. Most pedig magáról a könyvről egy pár szót:

Ismertető: „Lena nem tudja, de rendkívüli képességgel rendelkezik: ő egy érző. Ha megérint valamit, zavaros képeket lát, furcsa álmok lepik meg, és megsúgnak múltat, jelent, jövőt. De nem hallgat az ösztöneire, így a szülei meghalnak. Túl lehet élni, ha a szeretteid miattad nincsenek? Lena sosem látott nagybátyjához költözik, miközben fuldoklik a bűntudattól. Mélyen magába zárja a fájdalmat, amely fokozatosan felemészti. Megtagadja magától az érintés melegét is, nehogy még több emberbe belelásson, és az őrületbe sodródjon, mint néhány őse. Csakhogy jön egy különös fiú. És egy még különösebb nagybáty. Lena ráébred, hogy rokona házában menedékre lel, és arra is, hogy a képessége nem átok, hanem áldás. De mit érez Alex iránt? A fiú folyton felkavarja, hol dühíti, hol vágyakozik utána. Lena nem tud mit kezdeni ezzel a kapcsolattal. Csakhogy történik valami: egy kisfiú sikolya töri meg az erdő csendjét. Lena iszonyúan fél, de elhatározza, soha többé nem hagyja, hogy a szeretteit baj érje. Ha kell, a saját élete árán is megvédi az övéit.”

Először is nagyon örülök annak, hogy egy hihetetlenül tehetséges magyar írónő könyvét olvashattam. Ilyenkor úgy érzem, van még remény, lehetőség a világban. Még most is felkavart vagyok, pedig már egy pár órája befejeztem a könyvet. Hihetetlenül nagyon várom a folytatást, ami elvileg 2014 tavaszán/nyarán megjelenik. Az Ezüsthíd címet fogja viselni, tehát azt kell majd keresni észvesztve a boltokban legkésőbb nyáron, de azért mi reménykedünk benne, hogy már tavasszal. :)

Tehát mit várhat az, aki kezébe veszi az Enigmát?

Egy lebilincselő történetet, amely egyszerre érdekes, izgalmas, szomorú, romantikus és vicces.

Az olvasás minden percét élveztem. Szinte minden szereplő a szívembe lopta magát (természetesen Kramp-ot és Cillát kivéve, mert őket rühelltem a végtelenségig), s szívesen olvasnék tovább róluk. Remélem, hogy az Ezüsthíd felteszi az I-re a pontot, és az Enigmában már jól megismert szereplők élete a megfelelő kerékvágásba kerül.

Zoe és Lena megismerkedése nagyon jól sikerült, és ahogy kibontakozott a barátságuk, kifejezetten tetszett. Imádtam Lenát, Zoe-t, Victort, Alexet és nem utolsó sorban Ethelt. Rajongtam a pacigolós jelenetekért, az első csókért, ahogy az egész összeállt. Lena helyében valószínűleg én megzakkantam volna már az elején a történtektől. Tartson nyugodtan bárki hangyásnak, de egyik kedvencem az volt, amikor Victor elmesélte a ház „titkát” Lenának. Sokszor már láttam Enigma falait, s láttam a szobákat, a berendezéseket. A karakterek is fantasztikusak. Annyira azonosultam velük, amennyire csak lehetett. Megéltem az érzelmeiket, beleéltem magam a helyzetekbe (kivéve bizonyos részek, pl. raktárjelenet, azt inkább kihagynám :D), együtt örültem, szomorkodtam, dühöngtem, aggódtam, sírtam és nevettem velük. Igazi érzelemdömpinget él meg az olvasó, ami után kell egy pár óra nyugalom, hogy megeméssze. Hiába fejeztem be délután négykor az olvasást, este tízkor még ugyanúgy a hatása alatt álltam. És ez jó! Méghozzá nagyon. Szeretem azokat a jó történeteket, amik az olvasás után is velem maradnak még egy ideig. 

Egy szó mint száz, Helena Silence jól ír, s ezt be is bizonyította mindenkinek. Az írásaival kapcsolatban megtalálhatjátok ám őt a facebook-on is, ahol mutat néha egy kis betekintést a készülő könyvébe is. :) Higgyétek el, megéri követni.

Pontozás: 10/10

B.U.É.K!

A 2013-as év utolsó bejegyzése következik. Már írtam egy rövid, évértékelőt, így most ettől megkíméllek titeket. 

Először is szeretném megköszönni, hogy velem tartottatok, s remélem ez a következő évben is így lesz. Persze az új olvasókat sem zavarom majd el (ha lesznek). :D

Szívesen fogadok építő jellegű kritikát, amennyiben van olyan, amin szerintetek változtatni kellene. 

Köszönöm a kiadóknak a rengetek könyvet, amit az idei évben sikerült beszereznem, illetve elolvasnom. S még ennél is jobban köszönöm az íróknak, hogy lehetővé tették a történeteik kézhezvételét. 

Szeretném egyúttal figyelmetekbe ajánlani Roselyn írását, amit részletekben tesz fel (ahogy halad vele), s amivel nagyon sokunknak örömet okoz. Isten adta tehetsége van ahhoz, hogy szórakoztatóan írjon. 

http://roselynkonyv.blogspot.hu/search/label/Ahol%20Megtalálod%20a%20Csődörödet%20Falva%20kontra%20kékharisnya%20-%20Addison%20és%20Tanner

Békességben, boldogságban, szeretetben, egészségben és könyvekben gazdag boldog új évet kívánok! 

„Nem kívánok senkinek se
különösebben nagy dolgot.
Mindenki, amennyire tud,
legyen boldog.
Érje el, ki mit szeretne,
s ha elérte, többre vágyjon,
s megint többre. Tiszta szívből
ezt kívánom.
Szaporodjon ez az ország
Emberségbe', hitbe', kedvbe',
s ki honnan jött, soha soha
ne feledje.

Mert míg tudod, ki vagy, mért vagy,
vissza nem fognak a kátyúk.
A többit majd apródonként
megcsináljuk.
Végül pedig azt kívánom,
legyen béke. -
Gyönyörködjünk még sokáig
a lehulló hópihékbe'!”

(Kányádi Sándor:
Csendes pohárköszöntő újév reggelén)

A petárdázóknak pedig (ha erre tévednének) ezt üzenem:

Évértékelés, avagy milyen könyveket olvastam 2013-ban

Az előző évhez képest idén kevesebbet sikerült olvasnom. 

Az alábbi lista tartalmazza azokat az olvasásokat, amiket a moly-on rögzítettem. Igaz, hogy ezen kívül is olvastam, de az rögzítésre nem került. 

Victoria Clayton: Hol késel, hercegem?

Heather Graham: Halál a táncparketten

Nora Roberts: A fény kulcsa

Nora Roberts: A tudás kulcsa

Nora Roberts: A bátorság kulcsa

Nora Roberts: Látomás fehérben

Nora Roberts: A boldogság virágai

Nora Roberts: A boldogság édes íze

Nora Roberts: Mindörökkön örökké

Diana Peterfreund: Ébredj velünk

Jennifer Crusie: Száguldás a szerelembe

Illyés Gyula: Hetvenhét magyar népmese

Alex Flinn: Csók pont jókor

Dallas Schulze: Eskü alatt

Judith McNaught: Örök bizalom

Sophie Kinsella: Csörögj rám!

Judith Kay: Vigyázz rám

Julie Garwood: Szép szavak

Nicholas Sparks: Üzenet a palackban

Jules Verne: Várkastély a Kárpátokban

Carole Mortimer: Viharos eljegyzés

Carly Phillips: Forró szerelem

Carly Phillips: Forró szívek

Sylvia Day: Hozzád kötve

Sylvia Day: Melléd láncolva

Karen Rose: Számolj tízig

Arielle Ford: A lélektársad titka

Daniel Quinn: Izmael

Vavyan Fable: Barbárság tengere

Barbara Delinsky: Ki szeret a végén?

Debra Mullins: Három éjszaka

Frances Hodgson Burnett: A titkos kert

N. H. Kleinbaum: Holt költők társasága

Dan Millman: A békés harcos útja

Stephen White: A védett tanú

Edmond Rostand: Cyrano de Bergerac

Vavyan Fable: A pokol is elnyeli

Vavyan Fable: A halkirálynő és a kommandó

Vavyan Fable: A halkirálynő és a dzsinnek

Vavyan Fable: Ki feküdt az ágyamban?

Vavyan Fable: Ébredj velem!

Vavyan Fable: Mogorva nyár

Vavyan Fable: A hold forró jegén

Vavyan Fable: Apád, anyád ide lőjön!

Vavyan Fable: Csontfuvola

Vavyan Fable: Habospite

Vavyan Fable: Tündérlovaglás

Sara Blædel: Bízz bennem

Kinley MacGregor: A csábítás mestere

Karen Hawkins: Kalandor

Karen Hawkins: Viharos szerelem

Karen Hawkins: Kockázatos szerelem

Karen Hawkins: Határtalan szerelem

Karen Hawkins: Szerelmi alku

Darlene Gardner - Kristin Gabriel - Carly Phillips: Kulcskérdés / A farkas és Piroska / Viharos szilveszteréj

Jayne Ann Krentz: Misztikus szerelem

Vivien Holloway: Pokoli szolgálat

Jeffery Deaver: Az ördög könnycseppje

Raine Miller: Meztelenül

Jules Verne: Nyolcvan nap alatt a Föld körül

Nora Roberts: A tanú

Jostein Gaarder: Tükör által homályosan

Jilliane Hoffman: Megtorlás

Jilliane Hoffman: Az utolsó tanú

Samantha Young: Dublin Street

Elizabeth Chandler: Akit egy angyal megcsókolt

Elizabeth Chandler: Angyali oltalom

Elizabeth Chandler: Angyalok és emberek

Elizabeth Chandler: Két világ határán

Sarah Mason: Partiszezon avagy a nagy fogadás

Cora Carmack: Szakítópróba

Susan Elizabeth Phillips: Luxusmucus

Vicki Myron – Bret Witter: Dewey – A könyvtár macskája

Eleanor Moran: Reggeli az ágyban

J. A. Redmerski: A soha határa

Sepsi Sándor: Remény

Christina Lauren: Gyönyörű rohadék

Louisa Edwards: Forr a vérem!

Jessica Bird (J.R. Ward): Egy felejthetetlen hölgy

Cecilia Ahern: Ui.: Szeretlek

Natalie Babbitt: Örök kaland

Meg Rosoff: Majd újra lesz nyár…

Karen Erickson: Játék a házassággal

J. Lynn: Vetkőzik a tanú

Karen Rose: Vigyázz rám

Rebecca Donovan: Elakadó lélegzet

Jaci Burton: A tökéletes játék

Gina L. Maxwell: Elcsábítani Hamupipőkét

Kozári Dorka: Marcsi szeretetre vágyik

89 könyvből 14-re mondanám azt, hogy inkább olvashattam volna helyette mást. Az elégedettségi szintem még így is egész jó. Persze ez csak a feltüntetett könyvek alapján készült. Remélhetőleg a 2014-es évben több könyvet tudok majd elolvasni, és a statisztikám is jobb lesz. :) 

Mindenkinek békés évzárást! :)

Boldog Karácsonyt!

Mindenkinek áldott, békés, boldog, szeretetben és könyvekben gazdag karácsonyt, és egészségben, sikerekben, örömteli élményekben gazdag boldog új évet kívánok! :)

„A karácsony nem csak egy nap, nem lehet csak egy nap, nem múlik a huszonnegyedik óra leteltével. Mert a karácsony egy érzés. A szeretet érzése.” Csitáry-Hock Tamás

"Meg fogom ünnepelni a karácsonyt szívemben, és iparkodom egész esztendőben ünnepelni. Élni akarok a Múltban, a Jelenben és a Jövőben. Versengjen bennem ennek a háromnak a szelleme." Charles Dickens

"Van a csoda... Karácsony csodája. Amire várunk. És ami teljesedik. De ez a csoda nem a színes szalagokkal átkötött dobozokban rejlik. Nem a feldíszített zöld fenyő alatt találod. Ezt a csodát másutt kell keresni, másutt lehet megtalálni. Ez a csoda a kedves szavakban, őszinte, szívből jövő kívánságokban, szerető érzésben érkezik. És kell ennél nagyobb ajándék? A következő háromszázhatvanöt napban ezek kísérnek, ezek adnak erőt. Nem a csomagokban lapuló tárgyak, hanem csakis ezek. Csak ezek... Ez a karácsony csodája." 

Csitáry-Hock Tamás 

"A karácsonyi szeretet, amit szívből kaptál, nem maradt benne a jókívánságokban. Az életre kelt, beléd költözött, és minden nap veled lesz. Nem vagy egyedül. Ez a szeretet minden ébredésnél vár, megfogja a kezed, elkísér az utcán, vásárol veled a boltban, és veled együtt dolgozik, végzi a feladatokat. Így a hétköznapok, bármit is hoznak, bármit is teszel, ünnepnapokká válnak."
Csitáry-Hock Tamás