Vigyázat! Cselekményleírást tartalmazhat!
„Miközben Gwendolyn Kidd
Cosmopolitan koktélt iszik, találkozik álmai férfijával. És a találkozásból
furcsa kapcsolat lesz a titokzatos férfival, aki éjszakáról éjszakára
megjelenik a szobájában, mindig többet akarva.
Gwen már éppen azon tanakodik, hogy véget kellene vetnie ennek az őrült kapcsolatnak, amikor megjelenik pokolfajzat húga, Ginger legjobb barátnője, és figyelmezteti Gwent, ha neki meg a húgának nem jön meg az esze, „mindketten megdöglenek". Gwen úgy dönt, a problémát rátestálja húga motoros barátjára.
Gwen már éppen azon tanakodik, hogy véget kellene vetnie ennek az őrült kapcsolatnak, amikor megjelenik pokolfajzat húga, Ginger legjobb barátnője, és figyelmezteti Gwent, ha neki meg a húgának nem jön meg az esze, „mindketten megdöglenek". Gwen úgy dönt, a problémát rátestálja húga motoros barátjára.
Ezzel azonban felhívja magára
a denveri alvilág figyelmét, ezért Cabe „Hawk" Delgadónak – aki nem más,
mint a titokzatos férfi – kell vigyáznia Gwen testi épségére.
Így kezdődik a kommandós és a
Cosmo-lány ember ember elleni küzdelme, és miközben Hawk a maga egyéni módján
teszi a szépet Gwennek, a lány túlél egy bombatámadást, egy lövöldözést,
egy-két emberrablást, dögös motorosok és szívdöglesztő rendőrnyomozók heves
ostromát, és megismeri a szívszorító okot, amiért Hawk igyekezett távolságot
tartani tőle.
S miközben mindez történik,
Gwen megtudja azt is, hogy a húga komoly bajban van, és el kell döntenie, kinek
az életét kívánja megmenteni: pokolfajzat húgáét vagy álmai férfijáét.”
Kiadta: GABO kiadó 2015-ben.
Fordította: Tóth Gizella
Borítóterv: Szabó Vince
ISBN: 978-963-689-954-7
Oldalszám: 564
A fordítás alapjául szolgáló
mű: Kristen Ashley: Mystery Man
Az első fejezetet végig
vigyorogtam. Sőt… majdnem az egész kötetet végig vigyorogtam. Nem tehetek róla,
elég viccesnek találtam a helyzetet. Először is: Nagy valószínűséggel én nem
biztos, hogy besétáltam volna egy motorosokkal teli helyre, hiába szeretem a
motorokat, na meg a tetkókat (bár nekem egyik sincs). Egész szimpatikusnak
találtam Dogot és Tack-ot (polgári nevén Kane Allan, aki a Chaos motoros banda
vezére), hiába képviselték ők a nehézfiúkat, hisz’ nekik tartozott Ginger,
ráadásul alapjáraton sem voltak túlságosan törvénytisztelő polgárok.
Nos…
tekintve, hogy a húga egy igazi pokolfajzat (99%-ban), Gwen helyében egyáltalán
nem próbáltam volna meg kihúzni a bajból. Magának kereste, oldja is meg. Nem
gondolhatják komolyan, hogy minden egyes balhéból majd a jóságos nővérke
kisegíti.
Aztán ott volt a Titokzatos Ő.
Hogy lehet, hogy másfél éve „kapcsolatban” van a fickóval, de a nevét nem
tudja? Ez azért nálam már az abszurd kategóriát súrolja.
Camille Antoine, Gwen egyik
legjobb barátnője abszolút szimpatikus volt a történetben. Már az elején is
látszott, hogy mennyire aggódik a barátnőjéért, és igyekezett ellátni hasznos
tanácsokkal, amit persze Gwen nem nagyon fogadott meg. Ugyan miért is tette
volna? (Bocsánat, néha átmegyek cinikusba vagy szarkasztikusba.) A párja Leo
eszméletlen jó fej, imádtam.
Mitch Lawson nyomozó: Gwen
szavaival élve „pompás példánya a férfinemnek”. Elég erőteljesen érezhető volt
a feszültség közötte, és a Titokzatos Ő között, aki már annyira nem is volt
titokzatos, miután kiderült, hogy ő nem más, mint a Hawk becenévre hallgató
Cabe Delgadó. Igyekezett segíteni mindenben, ám ő a visszafogott udvarlás híve volt, nem úgy mint Tack vagy Hawk.
Gwen apját és mostohaanyját
imádtam. A kedves papa ugyanúgy Broncos drukker, mint én, szóval simán tudtam
volna a való életben is közös témát vele. :D Meredith pedig egy földre szállt
angyal. Anyja helyett anyja volt Gwennek, csupa szív nő, igazán tetszett a
közöttük kialakult kapcsolat.
Lehet gonosz vagyok egy
kicsit, de Troy szerintem jól járt azzal, hogy Hawk és az egyébként mindig
kedves Tracy közölte vele a tutit. Igaz, hogy szegény Gwen viszont ettől
agybajt kapott, de ugye cél szentesíti az eszközt. S minden jó, ha a vége jó.
Cabe „Hawk” Delgadóval viszont
volt, hogy hadilábon álltam. Sok dolog nem tetszett vele kapcsolatban, túl parancsolgató,
basáskodó volt, aki birtokolni akarta a nőt. Ráadásul voltak egyéb
„történések”, ami miatt néha kiesett a kedvelt karakterek közül, de pár
oldallal később visszaküzdötte magát.
Akcióban nem volt hiány, Gwen
iránt minden oldalról volt érdeklődő. Gengszter, rendőr, kommandós, félküllős
tökfilkók, és persze a félig meddig rossz úton járó motoros bandavezér. Nem
állítom, hogy nem idegesített néha a nő viselkedése, vagy nem kaptam agybajt
Cabe (Hawk) tetteitől, gondolkodásmódjától, mégis volt, ami szórakoztatott. A
vicces az, hogy még a legváratlanabb, legakciódúsabb részeken is csak
mosolyogtam (kivéve az utolsó két fejezetet). Volt olyan rész, amikor mindkét
főszereplőt elküldtem volna a jó fenébe, és helyettük olvastam volna Cam és Leó
megismerkedésének történetét, mert Hawk és Gwen az agyamra ment. A családjaikat azonban nagyon megszerettem.
A történet utolsó két
fejezetét imádtam. Tényleg. Ahogy a végére összekovácsolódtak úgy igazán, és
megkaptam a happy end-et.
Bár azt meg kell hagyni, hogy
a Krisztusnak hála és a rohadt életbe kifejezések egy mondatban való
szerepeltetésével valahogy nem értettem egyet.
Alapjáraton kaptunk egy
szórakoztató történetet, bár voltak, amiktől tényleg sikítófrászt kaptam.
- Állandó bébizés
- Állandó cukorborsózás
- A túlzott megfigyelés,
nyomozgatás a másik után
- A „keféljünk” és nyomjunk el
mindent bánásmód
- Bizonyos rövidítések újra és
újra felbukkanása. Pl.: T.Ő.
És még tudnám sorolni.
Ám voltak pozitív dolgok is,
amiket lényeges kiemelnem.
- Nagyon erős humor szál
- Érzelmi húrok pedzegetése
- akciókban bővelkedő történet
- nagyon szerethető karakterek
(Meredith, Cam, Elvira, Gwen apja Bax, Leo és még sorolhatnám)
- Hawk csapata
- az utolsó két fejezet
történései egytől egyig.
Tehát összességét tekintve
kaptam egy (macho túltengéses) történetet, ami akció is, érzelmes is, szerethető karakterekben és humoros jelenetekben bővelkedett, tehát
élvezhető volt. Viszont nem volt hibátlan, így a pontozásnál kicsit szőrös
szívű vagyok.
10/8
Meglátjuk, hogy a második
kötet mennyire vesz le a lábamról.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése