Idézet

"Olvasd, nézd, hallgasd azt, amire a szervezeted vágyik, meglátod, minden hangulatodra, állapotodra találsz műfajt, s azon belül keresd azt a darabot, amelynek színvonala megüti a mértékedet." /Vavyan Fable/

"A jó könyv mindig megtalálta, ma is megtalálja azokat, akiknek íródott." /Vavyan Fable/

2014. január 9., csütörtök

Julie Kagawa Vastündérek sorozat


Ismertetők: „Meghan Chase-re titkokkal teli sors vár – olyan, amit még kigondolni sem tudott volna.
Valami furcsa mindig volt Meghan életében; már hatéves kora óta, amikor édesapja eltűnt a szeme elől. Az iskolában sem tudott teljesen beilleszkedni… és otthon sem. 
Amikor egy gyanús idegen kezdi távolról figyelni, és tréfakedvelő legjobb barátja egyszeriben a védelmezőjévé válik, Meghan érzi, hogy minden meg fog változni, amit csak ismer. 
De a valóságot álmában sem tudta volna elképzelni – hogy ő egy mesebeli Tündérkirály lánya, és egyben tehetetlen báb egy öldöklő háborúban. De idővel kiderül, mire hajlandó azért, hogy megmentsen valakit, akit szeret, vagy hogy útját állja egy rejtelmes gonosznak, akivel egyetlen tündér sem mer szembenézni… és hogy megtalálja-e a szerelmet egy ifjú herceggel, aki szívesebben látná őt holtan, semhogy közel engedje jeges szívéhez.”

„Vigyázat! Cselekményleírást tartalmaz.
„Egy ideje már a Téli Udvarban élek. Hogy mióta is? Nem tudom. Az idő itt nem úgy telik, ahogy kellene. Ha valaha is kijutok innen, meglehet, azt fogom látni, hogy eltelt száz év, és a családom minden tagja és minden barátom rég halott. 
Igyekszem nem túl sokat gondolni erre, de néha képtelen vagyok kiverni a fejemből. 
A nevem Meghan Chase”.
Félig ember, félig a Nyártündér-király leánya; Meghan sosem találta a helyét a világban. Azt hitte, a Téli Udvar hercege szereti, ám ő elhagyta, és Meghan most a Téltündér-királynő foglya. A Nyár és a Tél háborújának közepette Meghan tudja, hogy a valódi veszélyt a Vastündérek jelentik – azok a vasból született tündérek, akiket csak ő és a távol lévő herceg látott. Azonban senki sem hisz neki.
Ami még rosszabb, Meghan tündérereje eltűnt. Csak a saját eszére hagyatkozva kell boldogulnia Tündérföldön, ahol megbízni bárkiben is ostobaság, egy árulóban halálos hiba. De hiába válik végül Meghan maga is vaskeménnyé, mégsem szűnik emberszívében a vágyakozó suttogás.”
A Vastündérek sorozatot Julie Kagawa-nak és a Könyvmolyképző kiadónak köszönhetjük. Amennyiben lényeges besorolni, én az ifjúsági fantasy kategóriával illetném, de nem csak fiataloknak ajánlom. A történet megnyerő és lebilincselő. 
Adott egy 16 éves lány, aki egészen kicsi korában elvesztette az apját. Nem, nem halt meg, csupán eltűnt. Egyik pillanatról a másikra. Meghant ez eléggé rosszul érintette (ahogy szerintem mindenki mást is így érintene). Ezután édesanyja elhurcolta a világ végére, majd újra férjhez ment fafejű Luke-hoz. Az első közös "jelenet" után azt mondtam hangosan, "ez egy paraszt".  Nem igazán lopta magát a szívembe, ám ez nem gond, szerencsére nem főszereplő. 
Meghan Chase különleges. Ám ő sokkal inkább mondaná azt magáról, hogy katasztrofális. Tipikus tini, aki igyekszik láthatatlan maradni a suli éveire. Titkon "szerelmes" az iskola focicsapatának a kapitányába, aki egy tetű. Több atrocitás éri az iskolában, ám ez semmi ahhoz képest, ami később még rá vár. Eltűnik Ethan (4 éves féltestvér), s a helyébe lépett az ál Ethan, akiről sok mindent el lehet mondani, csak azt nem, hogy békés. Igazi bajkeverő, aki gonoszságokat művel, és élvezi. Meghan elhatározza, hogy visszaszerzi öccsét, s nem riad vissza a rá váró különleges feladatoktól sem. 
Rengeteg érdekességre fény derült olvasás közben, izgultam a szereplőkért, és szorítottam Meghan-nek, hogy sikerüljön véghez vinnie amit eltervezett. Viszont elég gyakran megharagudtam rá, mert felelőtlenül ígérgetett.  Néha annyira ostobán viselkedett, mintha nem lenne más a fejében egy marék molylepkén kívül. 

A második kötetben (mint ahogy azt a fülszövegben is olvashatjuk) a Téli udvarban találjuk magunkat, történik egy s más, amitől az ember haja égnek állna, de Meghan állja a sarat, s ezzel kivívja a tiszteletemet. Rengeteg újdonságot kap az olvasó, csupa meglepetés a történet. A szereplők kedvelhetőek, ám Meghan karakterével még mindig nem tudtam azonosulni. Sokszor megráztam volna, hogy térjen már észhez. 
Kedvenc szereplőm Vasparipa volt. Hogy miért?Ő mindig a jó célért harcolt. Hitt abban, amit képviselt, s nem volt köpönyegforgató. 
Aki a legtöbbször idegesített címet két szereplő is megkapná tőlem, hiszen Meghan és Kacor egyaránt megpendítette a feszült idegeimet egy párszor. 
Puck azaz Robin pajtás volt az egyik általam nagyra becsült szereplő, és nagyon sajnáltam, hogy nem ő volt a végső befutó, bár Ash herceget is kedveltem.  Sokféleképpen alakulhatott volna ez a történet… Meghan lehetett volna a Vashercegnő, és uralkodhatott volna egy külön vidéken Ash herceggel, vagy épp Puck-al? :D Rengeteg jó befejezést elképzeltem a könyvnek, bár ez sem volt rossz. 
Csalódás volt? Nem, csak más. Ez nem baj, mindenki másképp képzeli a dolgokat. A történet maga jó, a szereplők szerethetőek. Én pedig egy érzelgős liba vagyok, mert a Vasparipával történtek után kibőgtem a szemem. :D Ajánlom mindenkinek ezt a történetet
!

Pontozás: 10/8.5

Friss!

2013.12.02. : Felhívást intéztem az emberekhez, miszerint szavazzanak a facebook-on a mesémre. Ennek eredménye volt a következő:
Az én mesém
LIKE VERSENY
Kedves Alkotók!
Aki már nézegette a meséket, az láthatta, hogy két író meséje kapta a legtöbb szavazatot és az ő meséiket olvasták el a legtöbben. Eredeti tervünkkel ellentétben úgy döntöttünk, hogy mindketten 2-2 mesével jelenhetnek meg Az én mesém 7. nyomtatott mesekönyvében.
A nyertesek:
Tajti Bernadett 31 like, 576 megtekintés
Kalotai Ildikó 11 like, 383 megtekintés
Sok szeretettel gratulálunk és várjuk a 2-2 új mesét! 
Ezért aztán szeretném itt is megköszönni a szavazóknak, hogy voksoltak, támogattak. Sokat jelent nekem, hogy részt vehettem ezen a szavazáson, s hogy a nyeremény esélyt ad az idei évben duplán is. Köszönöm! 

2014. január 3., péntek

Alice Clayton: Faldöngető


Vigyázat! Cselekményleírást tartalmaz.
Ismertető: „Caroline Reynolds magáénak tudhat egy fantasztikus, új lakást San Franciscóban, egy irigylésre méltó háztartási robotgépet… O-t viszont nélkülözni kénytelen (és itt most nem Oprah-ról van szó, kedves olvasók). Tervezői karrierje felfelé ível, irodája a kikötőre néz, egy bombasztikus cukkini kenyér receptje is az övé… de O-nak se híre, se hamva. Ott van neki Clive (a világ legaranyosabb cicája), a jó barátok, egy hatalmas ágy, csak O nem.
Azóta, hogy beköltözött új lakásába, az O nélküliség állapotát szexuálisan túlfűtött szomszédja tetőzi be, aki éjnek évadján olyan hangos faldöngetésben részesíti, amilyet még sosem hallott. Minden nyögés, náspángolás és… ez csak nem egy nyávogás volt? …hangsúlyozza a tényt, hogy nem csupán nem hagyják aludni, de még mindig meg van fosztva…, igen, helyes a tipp: O-tól is.
Majd belép a képbe Simon Parker (tényleg, Simon, kérlek, lépj be). Amikor a faldöngetés odáig fajul, hogy jóformán szó szerint kilöki a gazdáját az ágyból, Caroline, arcán kielégületlenséggel, rózsaszín bébidoll pizsamájában végre szemtől szembe kerül már sokszor hallott, de sosem látott szomszédjával. A késő éjjeli ütközet, nos, vegyes érzelmekkel zárul. Hmm! Ilyen vékonyka falak mellett, a feszültség bizony hatalmas…
Incselkedés, gúnyos megjegyzések, forró fürdőben lubickoló cicalányok a gyönyörű San Franciscó-i ég alatt – és ráadásként a legszexisebb almás pite, amely valaha készült. Mindez ott rejtőzik ebben az érzéki, szellemes, romantikus mesében.

Kiadó: Ulpius-ház
Kiadás éve: 2013
Fordította: Balázs Júlia

Először szkeptikus voltam a könyvvel kapcsolatban. Láttam rengeteg véleményt, s azt is, hogy milyen könyvekhez hasonlították. Most viszont úgy döntöttem, hogy új év, új lehetőségek. Egy esélyt megérdemel. S lám, hová jutottam. Alapjában véve a történet átlagos, semmi egetverő nincs benne, mégis a humor rész az, amivel megfogott. Rettentő sokat nevettem, s bár a fordításban akadtak hibák, és volt pár elütés, attól még élvezhető volt.
Simon karakterét nagyon kedveltem, bár az elején megfojtottam volna egy kanál vízben. Korrekt ember volt, bár az életvitelével nem értettem egyet, ezt el kellett ismernem. Volt humora, és bővelkedett olyan tulajdonságokkal, amit egy nő kedvel egy karakterben.
Caroline szintén kedvelhető volt, imádta a munkáját, szeretett főzni, sütni, és tudta magáról, hogy nőies. Nem kellett neki bókolni agyba főbe, volt önbizalma.
Akikkel nem tudtam azonosulni, és nem is nagyon nyerték el a szimpátiámat, azok Caroline barátnői voltak. Két idegesítő liba, számomra semmi több.
Ami különösen tetszett, az Jilliane partiján Simon és Caroline összetalálkozása, valamint az, hogy nem feküdtek össze a megismerkedésük első öt percében. A történet szépen lassan alakult, néha unalomba ment át, ám szerencsére ügyesen vissza is zökkentette az írónő a helyes medrébe a dolgokat.
A pontokat a humor, a karakterek, és a különböző élethelyzetek miatt adom. A könyv vége felé a konyhás jelenet külön pontot érdemelt. Méz, lekvár, liszt és cukor. :D + ugye Clive nélkül a történet nem sokat ért volna. :D 

Pontozás: 10/7

2014. január 2., csütörtök

Az év első könyve! Helena Silence: Enigma



Úgy gondolom, fontos egy jó könyvvel indítani az évet, már csak azért is, hogy erőt gyűjthessünk egy későbbi kevésbé jóhoz. Az elmúlt években megfigyeltem, hogy erőteljesen befolyásolta az éves olvasott könyvmennyiségemet az, hogy mi volt az első amit olvastam. 2012-ben jó könyvvel indítottam, és szép számú olvasással sikerült zárnom az évet. Sajnos 2013-ban belenyúltam egy borzalmasba rögtön, és az évet elég gyengének értékeltem. Szóval most örülök, hogy megint jó könyv került a kezeim ügyébe. :) Mindenképpen szeretném beszerezni, ahogy a folytatását is. Most pedig magáról a könyvről egy pár szót:


Ismertető: „Lena nem tudja, de rendkívüli képességgel rendelkezik: ő egy érző. Ha megérint valamit, zavaros képeket lát, furcsa álmok lepik meg, és megsúgnak múltat, jelent, jövőt. De nem hallgat az ösztöneire, így a szülei meghalnak. Túl lehet élni, ha a szeretteid miattad nincsenek? Lena sosem látott nagybátyjához költözik, miközben fuldoklik a bűntudattól. Mélyen magába zárja a fájdalmat, amely fokozatosan felemészti. Megtagadja magától az érintés melegét is, nehogy még több emberbe belelásson, és az őrületbe sodródjon, mint néhány őse. Csakhogy jön egy különös fiú. És egy még különösebb nagybáty. Lena ráébred, hogy rokona házában menedékre lel, és arra is, hogy a képessége nem átok, hanem áldás. De mit érez Alex iránt? A fiú folyton felkavarja, hol dühíti, hol vágyakozik utána. Lena nem tud mit kezdeni ezzel a kapcsolattal. Csakhogy történik valami: egy kisfiú sikolya töri meg az erdő csendjét. Lena iszonyúan fél, de elhatározza, soha többé nem hagyja, hogy a szeretteit baj érje. Ha kell, a saját élete árán is megvédi az övéit.

Először is nagyon örülök annak, hogy egy hihetetlenül tehetséges magyar írónő könyvét olvashattam. Ilyenkor úgy érzem, van még remény, lehetőség a világban. Még most is felkavart vagyok, pedig már egy pár órája befejeztem a könyvet. Hihetetlenül nagyon várom a folytatást, ami elvileg 2014 tavaszán/nyarán megjelenik. Az Ezüsthíd címet fogja viselni, tehát azt kell majd keresni észvesztve a boltokban legkésőbb nyáron, de azért mi reménykedünk benne, hogy már tavasszal. :)

Tehát mit várhat az, aki kezébe veszi az Enigmát?
Egy lebilincselő történetet, amely egyszerre érdekes, izgalmas, szomorú, romantikus és vicces.
Az olvasás minden percét élveztem. Szinte minden szereplő a szívembe lopta magát (természetesen Kramp-ot és Cillát kivéve, mert őket rühelltem a végtelenségig), s szívesen olvasnék tovább róluk. Remélem, hogy az Ezüsthíd felteszi az I-re a pontot, és az Enigmában már jól megismert szereplők élete a megfelelő kerékvágásba kerül.
Zoe és Lena megismerkedése nagyon jól sikerült, és ahogy kibontakozott a barátságuk, kifejezetten tetszett. Imádtam Lenát, Zoe-t, Victort, Alexet és nem utolsó sorban Ethelt. Rajongtam a pacigolós jelenetekért, az első csókért, ahogy az egész összeállt. Lena helyében valószínűleg én megzakkantam volna már az elején a történtektől. Tartson nyugodtan bárki hangyásnak, de egyik kedvencem az volt, amikor Victor elmesélte a ház „titkát” Lenának. Sokszor már láttam Enigma falait, s láttam a szobákat, a berendezéseket. A karakterek is fantasztikusak. Annyira azonosultam velük, amennyire csak lehetett. Megéltem az érzelmeiket, beleéltem magam a helyzetekbe (kivéve bizonyos részek, pl. raktárjelenet, azt inkább kihagynám :D), együtt örültem, szomorkodtam, dühöngtem, aggódtam, sírtam és nevettem velük. Igazi érzelemdömpinget él meg az olvasó, ami után kell egy pár óra nyugalom, hogy megeméssze. Hiába fejeztem be délután négykor az olvasást, este tízkor még ugyanúgy a hatása alatt álltam. És ez jó! Méghozzá nagyon. Szeretem azokat a jó történeteket, amik az olvasás után is velem maradnak még egy ideig. 
Egy szó mint száz, Helena Silence jól ír, s ezt be is bizonyította mindenkinek. Az írásaival kapcsolatban megtalálhatjátok ám őt a facebook-on is, ahol mutat néha egy kis betekintést a készülő könyvébe is. :) Higgyétek el, megéri követni.

Pontozás: 10/10

2013. december 31., kedd

B.U.É.K!

A 2013-as év utolsó bejegyzése következik. Már írtam egy rövid, évértékelőt, így most ettől megkíméllek titeket. 

Először is szeretném megköszönni, hogy velem tartottatok, s remélem ez a következő évben is így lesz. Persze az új olvasókat sem zavarom majd el (ha lesznek). :D
Szívesen fogadok építő jellegű kritikát, amennyiben van olyan, amin szerintetek változtatni kellene. 

Köszönöm a kiadóknak a rengetek könyvet, amit az idei évben sikerült beszereznem, illetve elolvasnom. S még ennél is jobban köszönöm az íróknak, hogy lehetővé tették a történeteik kézhezvételét. 

Szeretném egyúttal figyelmetekbe ajánlani Roselyn írását, amit részletekben tesz fel (ahogy halad vele), s amivel nagyon sokunknak örömet okoz. Isten adta tehetsége van ahhoz, hogy szórakoztatóan írjon. 

Békességben, boldogságban, szeretetben, egészségben és könyvekben gazdag boldog új évet kívánok! 



„Nem kívánok senkinek se
különösebben nagy dolgot.
Mindenki, amennyire tud,
legyen boldog.
Érje el, ki mit szeretne,
s ha elérte, többre vágyjon,
s megint többre. Tiszta szívből
ezt kívánom.
Szaporodjon ez az ország
Emberségbe', hitbe', kedvbe',
s ki honnan jött, soha soha
ne feledje.

Mert míg tudod, ki vagy, mért vagy,
vissza nem fognak a kátyúk.
A többit majd apródonként
megcsináljuk.
Végül pedig azt kívánom,
legyen béke. -
Gyönyörködjünk még sokáig
a lehulló hópihékbe'!”

(Kányádi Sándor:
Csendes pohárköszöntő újév reggelén)


A petárdázóknak pedig (ha erre tévednének) ezt üzenem:



2013. december 29., vasárnap

Évértékelés, avagy milyen könyveket olvastam 2013-ban


Az előző évhez képest idén kevesebbet sikerült olvasnom. 
Az alábbi lista tartalmazza azokat az olvasásokat, amiket a moly-on rögzítettem. Igaz, hogy ezen kívül is olvastam, de az rögzítésre nem került. 

Victoria Clayton: Hol késel, hercegem?

Heather Graham: Halál a táncparketten
Nora Roberts: A fény kulcsa
Nora Roberts: A tudás kulcsa
Nora Roberts: A bátorság kulcsa
Nora Roberts: Látomás fehérben
Nora Roberts: A boldogság virágai
Nora Roberts: A boldogság édes íze
Nora Roberts: Mindörökkön örökké
Diana Peterfreund: Ébredj velünk
Jennifer Crusie: Száguldás a szerelembe
Illyés Gyula: Hetvenhét magyar népmese
Alex Flinn: Csók pont jókor
Dallas Schulze: Eskü alatt
Judith McNaught: Örök bizalom
Sophie Kinsella: Csörögj rám!
Judith Kay: Vigyázz rám
Julie Garwood: Szép szavak
Nicholas Sparks: Üzenet a palackban
Jules Verne: Várkastély a Kárpátokban
Carole Mortimer: Viharos eljegyzés
Carly Phillips: Forró szerelem
Carly Phillips: Forró szívek
Sylvia Day: Hozzád kötve
Sylvia Day: Melléd láncolva
Karen Rose: Számolj tízig
Arielle Ford: A lélektársad titka
Daniel Quinn: Izmael
Vavyan Fable: Barbárság tengere
Barbara Delinsky: Ki szeret a végén?
Debra Mullins: Három éjszaka
Frances Hodgson Burnett: A titkos kert
N. H. Kleinbaum: Holt költők társasága
Dan Millman: A békés harcos útja
Stephen White: A védett tanú
Edmond Rostand: Cyrano de Bergerac
Vavyan Fable: A pokol is elnyeli
Vavyan Fable: A halkirálynő és a kommandó
Vavyan Fable: A halkirálynő és a dzsinnek
Vavyan Fable: Ki feküdt az ágyamban?
Vavyan Fable: Ébredj velem!
Vavyan Fable: Mogorva nyár
Vavyan Fable: A hold forró jegén
Vavyan Fable: Apád, anyád ide lőjön!
Vavyan Fable: Csontfuvola
Vavyan Fable: Habospite
Vavyan Fable: Tündérlovaglás
Sara Blædel: Bízz bennem
Kinley MacGregor: A csábítás mestere
Karen Hawkins: Kalandor
Karen Hawkins: Viharos szerelem
Karen Hawkins: Kockázatos szerelem
Karen Hawkins: Határtalan szerelem
Karen Hawkins: Szerelmi alku
Darlene Gardner - Kristin Gabriel - Carly Phillips: Kulcskérdés / A farkas és Piroska / Viharos szilveszteréj
Jayne Ann Krentz: Misztikus szerelem
Vivien Holloway: Pokoli szolgálat
Jeffery Deaver: Az ördög könnycseppje
Raine Miller: Meztelenül
Jules Verne: Nyolcvan nap alatt a Föld körül
Nora Roberts: A tanú
Jostein Gaarder: Tükör által homályosan
Jilliane Hoffman: Megtorlás
Jilliane Hoffman: Az utolsó tanú
Samantha Young: Dublin Street
Elizabeth Chandler: Akit egy angyal megcsókolt
Elizabeth Chandler: Angyali oltalom
Elizabeth Chandler: Angyalok és emberek
Elizabeth Chandler: Két világ határán
Sarah Mason: Partiszezon avagy a nagy fogadás
Cora Carmack: Szakítópróba
Susan Elizabeth Phillips: Luxusmucus
Vicki Myron – Bret Witter: Dewey – A könyvtár macskája
Eleanor Moran: Reggeli az ágyban
J. A. Redmerski: A soha határa
Sepsi Sándor: Remény
Christina Lauren: Gyönyörű rohadék
Louisa Edwards: Forr a vérem!
Jessica Bird (J.R. Ward): Egy felejthetetlen hölgy
Cecilia Ahern: Ui.: Szeretlek
Natalie Babbitt: Örök kaland
Meg Rosoff: Majd újra lesz nyár…
Karen Erickson: Játék a házassággal
J. Lynn: Vetkőzik a tanú
Karen Rose: Vigyázz rám
Rebecca Donovan: Elakadó lélegzet
Jaci Burton: A tökéletes játék
Gina L. Maxwell: Elcsábítani Hamupipőkét
Kozári Dorka: Marcsi szeretetre vágyik

89 könyvből 14-re mondanám azt, hogy inkább olvashattam volna helyette mást. Az elégedettségi szintem még így is egész jó. Persze ez csak a feltüntetett könyvek alapján készült. Remélhetőleg a 2014-es évben több könyvet tudok majd elolvasni, és a statisztikám is jobb lesz. :) 
Mindenkinek békés évzárást! :)

2013. december 24., kedd

Boldog Karácsonyt!

Mindenkinek áldott, békés, boldog, szeretetben és könyvekben gazdag karácsonyt, és egészségben, sikerekben, örömteli élményekben gazdag boldog új évet kívánok! :)


„A karácsony nem csak egy nap, nem lehet csak egy nap, nem múlik a huszonnegyedik óra leteltével. Mert a karácsony egy érzés. A szeretet érzése.” Csitáry-Hock Tamás

"Meg fogom ünnepelni a karácsonyt szívemben, és iparkodom egész esztendőben ünnepelni. Élni akarok a Múltban, a Jelenben és a Jövőben. Versengjen bennem ennek a háromnak a szelleme." Charles Dickens


"Van a csoda... Karácsony csodája. Amire várunk. És ami teljesedik. De ez a csoda nem a színes szalagokkal átkötött dobozokban rejlik. Nem a feldíszített zöld fenyő alatt találod. Ezt a csodát másutt kell keresni, másutt lehet megtalálni. Ez a csoda a kedves szavakban, őszinte, szívből jövő kívánságokban, szerető érzésben érkezik. És kell ennél nagyobb ajándék? A következő háromszázhatvanöt napban ezek kísérnek, ezek adnak erőt. Nem a csomagokban lapuló tárgyak, hanem csakis ezek. Csak ezek... Ez a karácsony csodája." 
Csitáry-Hock Tamás 

"A karácsonyi szeretet, amit szívből kaptál, nem maradt benne a jókívánságokban. Az életre kelt, beléd költözött, és minden nap veled lesz. Nem vagy egyedül. Ez a szeretet minden ébredésnél vár, megfogja a kezed, elkísér az utcán, vásárol veled a boltban, és veled együtt dolgozik, végzi a feladatokat. Így a hétköznapok, bármit is hoznak, bármit is teszel, ünnepnapokká válnak."
Csitáry-Hock Tamás

2013. december 16., hétfő

Rebecca Donovan: Elakadó lélegzet

Ismertető: "Weslynben, a connecticuti gazdag városban, ahol a lakosság többségének az a legfőbb gondja, hogy milyen benyomást kelt, és kivel előnyös mutatkozni, Emma Thomas a legszívesebben átváltozna levegővé, de addig is rögeszmésen ragaszkodik a tökéletesség látszatához: úgy öltözik, hogy senki se lássa rajta a zúzódásokat, nehogy kiderüljön, mennyire távol esik a tökéletességtől az élete. Egy napon váratlanul beköszönt a szerelem, amelynek hatására Emma kénytelen tudomásul venni a saját értékét, bár ez azzal fenyegeti, hogy kiderül a titok, amelyet olyan kétségbeesetten takargat… Egy lány története az életet megváltoztató szerelemről, a leírhatatlan kegyetlenségről, és a törékeny reményről. A Reason to breathe a nagy kritikai elismerést aratott Breathing-sorozat első kötete."

Kiadó: Maxim kiadó
Kiadás éve: 2013.

A történet érdekes, izgalmas, megrázó. Végre egy olyan történet, ami leplezetlenül bemutatja a családon belüli erőszakot, s az ellene való harcot.
Emma: zárkózott fiatal lány, egyetlen barátja Sarah, aki igyekszik támasza lenni a nehéz időkben. Emma igazi neve Emily, de édesapja mindig Emmának szólította, ezért a többség is így szólítja. Apja halála után az édesanyja nem tudott gondoskodni róla, és ezért került át George (nagybátyja) és a pszichopata Carole gyámsága alá. Védeni próbálja a két kis unokatestvérét, ezért nem szól senkinek a bántalmazásokról.
Sarah: kedves, humoros, segítőkész lány, aki igyekszik falazni Evan és Emma légyottjait, és védeni Emma testi és lelki épségét. Szüleivel együtt pártfogolják a lányt.
Evan: Különleges fiatalember, aki első pillanatban vonzódni kezd Emmához. Akármennyire magába zárkózik a lány, annál kitartóbb. Először csak barátkoznak, szépen lassan alakul kettőjük kapcsolata kicsit mássá. 
Carole: elmeháborodott nő, aki rettegésben tartja Emmát, George-ot pedig az ujja köré csavarta. Újabbnál újabb bántalmazásokat eszel ki azért, hogy a lányt szenvedni lássa. 
George: papucs férj. Mindent elhisz a feleségének, és szemet huny annak ténykedései felett. Nem törődik sem a gyerekeivel, sem Emmával.
Vivian: Evan édesanyja. Abszolút kedvelhető karakter, első talákozásukkor szívébe zárta fia barátnőjét. Igyekszik mindent megtenni azért, hogy Emma jól érezze magát náluk.

Nagyon tetszett a történet, az írónő mesterien csavarta a cselekményszálakat. A karakterek összetettek, átláthatóak voltak. Egyaránt voltak szerethető és utálható személyek. Volt néhány rész, ahol meghatódtam, és olyan is, amikor dühbe gurultam. A történet befejezésével gondjaim vannak, mert lóg a levegőben az egész. Remélem ez csak azt jelenti, hogy több részes. 

Pontozás: 10/9,5

2013. december 15., vasárnap

A könyvek és én


Az egyik nagyon kedves ismerősöm, Judit írt egy sokak által ismert közösségi oldalon, hogy kíváncsi lenne többünk irodalom-listájára. Úgy gondoltam, az enyém jó helyen lesz itt, kiegészítve egy kis plusz információval az olvasási szokásaimról. :)

A lényeg, hogy szeretnék Tőletek kérni egy listát, amik számotokra meghatározó könyvélmények voltak eddig életetekben. Magyar, és idegen nyelven, zsánerszerűen összegyűjtve, vagy ABC-sorrendben, ahogy épp jön. Egyrészt Általatok mindig új könyvélményeim lesznek, másrészt kíváncsi vagyok, kik melyik történeteket tartják meghatározónak, fontosnak, vagy épp akár utáltnak is az életükben:)

Kedves Judit! Ez eléggé nehéz kérés, mivel a legtöbb könyv számomra meghatározó könyvélmény volt. :) Azért megpróbálom összeszedni az írókat és könyveket. Kronológiailag sajnos nem tudom felsorakoztatni őket, de igyekszem valamilyen sorrendet kialakítani.

Alice Sebold: Komfortos mennyország
Jay Asher: Tizenhárom okom volt…
Jostein Gaarder: Tükör által homályosan
Adott három könyv a halálról. Mindhárom hatással volt rám, talán azért, mert annyira különböznek egymástól, s mégis hasonlóak. Gyilkosság, öngyilkosság és betegség miatti halál. Mindhárom téma eléggé megrázó, tehát azoknak ajánlom, akik nincsenek nagyon lehangolva. Nekem a három könyvből abszolút kedvencem a Tükör által homályosan lett, mert nagyon összetett mű, terjedelméhez képest rengeteg mondanivalóval.

Kötelező olvasmányok közül:
Victor Hugo: A nyomorultak
Molnár Ferenc: A Pál utcai fiúk
Sokan ellenszenvet éreznek manapság a fent említett két könyv iránt, ám számomra mérföldkőnek számítanak a mai napig. Van mondanivalójuk, ami stílusosan kerül terítékre. Aki olvasta őket érti, mire gondolok. Megragadom az alkalmat, hogy A nyomorultak című zenés drámát (2012.) ajánljam, melynek főszereplője Hugh Jackman, Anne Hathaway és Amanda Seyfried.

Az állatos történetek mindig is előkelő helyen álltak az életemben, így nem meglepő, hogy mély benyomást tett rám:
Vicki Myron – Bret Witter: Dewey – A könyvtár macskája
Cécile Aubry: Belle és Sébastien
Nicholas Sparks: Az őrangyal
Nora Roberts: Nyomkövetők
Eric Knight: Lassie hazatér
Hamarosan remélhetőleg ide kerül majd Stacey O'Brien: Wesley, kedvesem című könyve is, amely egy lány és egy bagoly történetét meséli el.

Charlotte Brontë könyvei a régmúlt világba engednek betekintést, örök kedvencem marad a Shirley és a Jane Eyre.   
Ahogy szintén örök kedvenc marad Charles Dickens: Karácsonyi ének című könyve, valamint Erich Kästner: A két Lotti-ja is.

Írók, akiknek a könyveit mindig előszeretettel lapozgatom:
Nők:
Vavyan Fable
Nora Roberts
Karen Rose
Heather Graham
Charlotte Brontë
Fehér Klára
Szabó Magda
Julie Garwood
Susan Elizabeth Phillips
Férfiak:
Leslie L. Lawrence
Jules Verne
Nemere István (főleg az Egyiptommal kapcsolatos könyvei)
Nicholas Sparks

Kiemelném az írók közül Vavyan Fable-t, hiszen a fantasy műfajt az Álomhajsza című könyve miatt szerettem meg. Tudnék még rengeteg írót, könyvet említeni, s azt hiszem az elkövetkezendő években a listám még bővülni fog.

2013. december 2., hétfő

Kérés!

Sziasztok!

Amint azt páran már tudjátok, nem csak olvasni, de írni is szeretek. Már 5 mesém megjelent a Kőrösi Csoma Sándor Kőbányai Kulturális Központ (régen Pataky) által évente meghirdetett meseírópályázat jóvoltából, 2010-ben III. helyezett lettem, s ez az, ami miatt most ez a bejegyzés létrejött.
A facebook-on, "Az én mesém" elnevezéssel létrejött egy oldal, ahová a Kőbányai Kulturális Központ munkatársai feltöltötték az eddigi évek során díjazott meséket. Az lenne a kérésem (ha nem túl nagy baj), hogy aki regisztrálva van a facebook-on, és megteheti, keresse meg "Az én mesém" oldalán  https://www.facebook.com/azenmesem?fref=ts az én mesémet, és nyomjon rá egy tetsziket, hogy lehetőséget kapjak arra, hogy a 2014-es évben két mesém is megjelenhessen a mesekönyvükben.
A díjazott mesémet így találjátok meg az oldalukon: FELNŐTT III. díj 2010. Tajti Bernadett: A CSILLAGOK SZERELMESEI…
Ehhez még hozzátartozna az is, hogy az alábbi eseményre nyomjátok rá, hogy ott lesztek. https://www.facebook.com/events/656023491109569/
Mindenkinek köszönöm, aki szán rá néhány percet, s ezzel esélyt ad nekem a további megjelenésekre. További szép napot, estét kívánok! :)  

2013. december 1., vasárnap

Karen Rose: Vigyázz rám


Vigyázat! Cselekményleírást tartalmaz!

Ismertető: „Gyermekrablás
Sue Conroy bosszúra szomjazik. Nemrég szabadult a börtönből, és eltökélte, hogy mindenkit kézre kerít, aki annak idején a rács mögé juttatta. Elrabol egy tizenegy éves siket kisfiút, de ez csak az első felvonás a gondosan kitervelt hadjáratban.
Titkok
Sue Chicagóba menekül, és a Hanover-házban, egy bántalmazott nőknek fenntartott menedékben húzza meg magát. Dana Dupinsky féltve őrzi a körülötte élő nők titkait, és sosem nyújtana védelmet egy gyermekrablónak. Csakhogy fogalma sincs arról, hogy ezúttal kígyót melenget a keblén…
Gyilkosság
Dana csak akkor döbben rá, mekkora veszély fenyegeti, amikor egyik pillanatról a másikra Sue gonosz játékának kellős közepén találja magát, és a körülötte levők sorban halnak meg – és gyilkos nem válogat a módszerekben.
Karen Rose világhírű sorozata a romantikus thriller műfajának legjobbja, díjnyertes könyveit számos nyelven kiadják, olvasótábora lelkesen várja az írónő bestsellereit.

Kiadó: Ulpius-ház
Kiadás éve: 2013.
Fordította: Weisz Böbe
Eredeti címe: Nothing to fear
Eredeti megjelenés éve: 2005
Borító: Szolid, szép. Viszont nem sok köze van a történethez. A borítón található rózsának maximum az írónő nevéhez van köze, a történetben nem is esik szó virágról. Viszont az eredeti megjelenésnél a borító szerintem teli találat. Érdemes lett volna azt megtartani. 

Sue Conway: gyilkos, pszichopata. Különös kegyetlenséggel gyilkol, és élvezi. Úgy gondolja, jó oka van rá. Ahogy egyre jobban megismerjük, és feltárulnak a múltjáról bizonyos tények, az ember elgondolkodik rajta, hogy esetleg nem-e lehet megérteni ezért? Nem. A bosszú ilyen eszköze…

Alec Vaughn: 12 éves siket kisfiú. Beszédterapeutája van, hogy némaságát legyőzhesse. Elrabolta Sue Conway, Eriknek nevezi, éhezteti, begyógyszerezi, túl is adagolja. Rengeteg kegyetlenségen keresztül megy, több gyilkosságnak szemtanúja is lesz, mégis harcol, hogy kiszabaduljon, és hogy segítsen másnak. Igazán erős kisfiú, és bátor.

Dana Dupinsky: A Hanover ház vezetője. Régen ő is a lakója volt, évek óta viszont ő vezeti az otthont, és igyekszik segíteni a bajba jutott bántalmazott nőkön és gyerekeken. Harcol a védtelen bántalmazottakért, s harcol a múlt árnyaival, amik éjszaka nem hagyják nyugodni. Aztán belép az életébe Ethan, és szépen lassan megváltozik minden. 

Ethan Buchanan: Biztonságelektronikai céget vezet, magánnyomozói igazolványa is van, s volt haditengerész. Bátor, szívós személy. Alec keresztapja, akinek a keresését magára vállalta barátjával és társával Clay-jel együtt. Nagyon sok olyan dolgot megtesz, amiről úgy gondolja, tán nem helyes, de a gyerek érdekében mindent. Közben ő is megharcol a maga démonjaival, és megpróbálja helyretenni a Dana iránt táplált érzéseit is.

Evie: 15 évesen került Danához a menedékhelyre. Rengeteget szenvedett, testét-lelkét megkínozták, számtalan heget visel. A történetben már 20 éves, interneten keresztül végez tanfolyamokat, gyermekpszichológus akar lenni. A történet olvasása közben kettős érzéseim voltak, hiszen elég gyakran haragudtam is rá, viszont többnyire kedveltem. Nagyon sokat tett Alec-ért, ezért abszolút tiszteletet érdemelt.

Stan és Randi Vaughn: Alec szülei. Sok titokra fény derül olvasás közben, többek között arra is, hogy Stan mekkora patkány, és hogy Randi nem az akinek mondta magát. Bár őt legalább jó cél vezérelte.

Clay Maynard: Ethan Buchanan társa a biztonságelektronikai cégnél, s egyúttal az egyik legjobb barátja, akire mindig is számíthatott. A haditengerészetnél ismerkedtek meg, miután leszerelt rendőrnek ment, majd pedig Ethan sérülése és hazaérkezése után kilépett a rendőrségtől és Ethan-el együtt meglapították a céget. Alec elrablása után segített a nyomára bukkanni, s közben aggódva figyelte barátja önmarcangolását. Igazi bajtárs, s igaz barát is.

David Hunter: Dana és Evie egyik barátja, aki sok dolgot megszerel az otthon körül. Titkon vonzódik Danához, félti és óvni próbálja. Legszívesebben Evie-vel boronáltam volna össze.

A könyvben találkozhatunk (egy számunkra már ismerős csapattal) Mia Michellel és Abe Regan-el (Számolj tízig) is. Mia Dana egyik legjobb barátnője (Caroline és Evie mellett), rengeteget tettek már egymásért, s ővele egyenes arányban jár Abe Regan, mivel barátok és társak a rendőrségnél. Mikor elkezdődnek a gyilkosságok, ők kapják az ügyet, majd meglepődve tapasztalják, hogy a szálak többek között a Hanover házhoz vezetnek.
Rengeteg izgalmas esemény történik, az új információkat csepegtetve kapjuk, így nem túl sok egyszerre. Az írónő mesterien keveri a kártyákat, hiszen a szövevényes cselekményeken túl olyan szereplőket is alkotott, akiknek a helyükbe tudja képzelni magát az olvasó, és velük együtt nyomozhatnak, izgulhatnak, félhetnek, őrjönghetnek, vagy épp szerelmezhetnek, ha akarnak. Minden csak fantázia kérdése.

Ám a dicséreten túl azért volt, ami nem tetszett. Akadtak félrefordítások, félreütések (nyomtatási hibák), ami miatt néha kizökkentem a cselekménykövetésből, és nehezebben vettem fel a fonalat újra. Valamint idegesített az is, hogy ennyi ideig húzták a hatóságok bevonását. Rendben, ez volt a gyilkos utasítása, viszont tudni kellene, hogy hol a határ. Ráadásul a fülszövegben azt írják, hogy 11 éves a kisfiú, ám a történetben 12.  

Összességét tekintve nagyon tetszett, nem csalódtam Karen Rose e könyvében sem, és várom a következő köteteket. Igaz, hogy nem bántam volna, ha a sorozatot sorrendben olvashatom, ám ez csak egy csekély észrevétel, hiszen még így is élvezhető a könyv. Remélem, minden kötetét megjelentetik magyarul a sorozatnak, és a lehető leghamarabb olvashatjuk őket, bár amennyit ez a kötet is csúszott (májusra volt ígérve, novemberben jelent meg) kevés az esély, viszont a remény hal meg utoljára! Jó olvasást kívánok mindenkinek!

Pontozás: 10/9,5